Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-03-25 / 12. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1972. március 25. Ismeretes, hogy Husszein, ]urdania királya már régóta eltávolodott azoktól az arab országoktól, amelyek határozottan visszautasítják az izraeli agressziót és követelik, hogy a támadó vonja vissza csapatait a megszállt arab területekről. A múlt évben odáig ment, hogy véres katonai beavatkozással számolta fel a Jordánia területén lévő palesztin gerillákat. Az elmúlt időszakban több olyan hír szivárgott ki, hogy Husszein titokban megegyezett Izraellel. A múlt héten a találgatások után végre napvilágot látott Husszein terve a „Föderációs Egyesült Arab Királyságról“. Husszein király föderációs államberendezést indítványozott a hasemita királyság két része — a Jordán folyó szuverén, keleti és jelenleg izraeli megszállás alatt lévő nyugati partja között. Terve szerint a föderáció nemcsak területi, hanem nemzeti értelemben is Husszein alkudozik létrejönne, hiszen Transzjordániát beduinok, a megszállt Ciszjordániát pedig palesztin arabok lakják. Huszszein 500 ciszjordániai vezető és újságíró előtt kijelentette, hogy ő maradna az Egyesült Arab Királyság feje és az egyesített fegyveres erőkkel is ő rendelkezne. Titkos választásokkal létrehoznának egy központi végrehajtó hatalmat, a helyi törvényhozó hatalmat pedig Jordániában és talesztínában titkos szavazással választanák. A király terve éles tiltakozást váltott ki az arab világban. Árulást látnak a jordániai—izrael alku mögött. Ugyanis a szövetség létrejöttét csak részleges izraeli kivonuláshoz köti a király. A tervek szerint 37 félkatonai település megmaradna. Viszont az Egyesült Arab Köztársaság és a vele rokonszenvező haladó államok, világméretben pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsa azt követeli, hogy az agreszszor teljes mértékben és feltétel nélkül vonuljon ki a megszállt arab területekről, mert a fél megoldások nem járulnak hozzá a problémák megoldásához. Mégis van titkos egyezmény?!.., Kína és Amerika közeledésével kapcsolatban ezerszámra látnak napvilágot különböző jóslások. Bár Nixon egyhetes kínai látogatása után közös közleményt adtak ki, ez eléggé homályos és csak utal a megoldandó problémákra, tehát nem sokat tudott meg belőle a világ. Már ez is okot ad arra, hogy valami négy vagy hat szem közti titkos megegyezést sejtsenek az emberek a két ország között, ami jó vagy rossz irányban befolyásolhatja a világpolitika alakulását. Mielőtt boncolgatnánk a titkos egyezmény létét vagy nemlétét, nem árt visszatekinteni, hogy Amerikában mikor kezdődött olyan irányzat, ami szerint Kínával fel kell venni a politikai és gazdasági kapcsolatot. Jelentések szerint már 12 évvel ezelőtt voltak olyan javaslatok, hogy az Amerikai Egyesült Államok diplomáciailag ismerje el Kínát. Bár akkor ezt a kormány visszautasította, mégis történtek olyan intézkedések, amelyekből következtetni lehetett, hogy Amerika a közeljövőben Kínával komolyabb tárgyalásokat kezd, illetve a két ország közeledése elkerülhetetlen. Ezt bizonyítja például az a tény is, hogy szaporodott az amerikai egyetemeken dolgozó kínai szakértő tudósok száma, jelenleg már elérte a félezret. A középiskolákon 2500, a főiskolákon pedig 5400 diák tanulja a kínai nyelvet. Igen figyelemreméltó és elgondolkoztató az a tény, hogy a Kína felé fordulást, illetve a kínai kérdések tanulmányozását egy 24 millió dolláros Ford alapítmány segítette elő. Igen furcsa, hogy éppen az egyik legnagyobb kapitalista érdekeltség adományozott pénzt arra, hogy Amerika egy kommunista országhoz közeledjen. Némileg erre magyarázatot ad Nixon úgynevezett ötlépcsős kínai terve, amely az eddiginél jóval több árucikk kivitelét engedélyezi Amerikából Kínába. Lehetővé teszi, hogy Kína több dollárt kapjon Amerikától, amerikai hajók engedélyt kapnak arra, hogy kínai árut szállítsanak, és amerikai olaj-Tavaszi láz SÁNDOR, JÓZSEF, BENEDEK csak a visszaszökött átmeneti tél után hozott újra meleget. Az éjszakai és nappali fagyok bizony országszerte hátráltatták a tavaszi munkákat, a tavasziak vetését. Sok gondot okoztak a kertészeknek is, mert még a fóliasátrak alatt is csökkent a hómérséklet és lassult a növények fejlődése. Gonosz, rossz tréfa volt ez az időjárástól és bizony próbára tette a földműveseket. Amint azonban a Nové Zámky-i JÉrsekújvár j fúrási Mezőgazdasági Társulás jőagronómusától, Jozef Mudroch mérnöktől megtudtuk, az emberek nem adták fel a harcot. Igyekeztek, hogy minél gyorsabban földbe tegyék a magot. Az ügyesebb efsz-ek, mint például a sikeniökai, a pavlovái, a bajtavai, a kameníni és még egy néhány az elsők között fejezte be a tavaszi kalászosok vetését a járásban. Ahol ősszel jól előkészítették a talajt a vetéshez, most dúsan zölden a búza. A főagronómusnak az a véleménye, hogy az ősziek jobban teleltek, mint az 1970-71-es télen, amikor a fagy olyan károkat okozott, hogy 2000 hektár búzát ki kellett szántani. Idén úgy néz ki a helyzet, hogy mindössze csak 200 hektár búzába kell árpát vetni. A járás szövetkezeti földművesei mindent megtesznek, hogy a szemesek vetésterületét a több gabona eladása szempontjából szabják meg. Ezek szerint a szemeskukorica vetésterülete pl. 2000 hektárral, a silókukoricáé pedig 300 hektárral emelkedik. llymódon mintegy 2000 vagonnak több szemest termelhetnek. mint az elmúlt évben. A helyi viszonyoknak megfelelően szórványosan dolgoztak a gépek a határban. P at hó Imre, az egyesített lubai efsz elnöke elmondotta, hogy a vasárnapot is hétköznappá tették. Mihelyt pirkadt a föld — ha pár óra hosszáig is — dolgoztak. Kelecsényi Rudolf, a kéméndi Garamvölgye efsz elnöke már a befejezésről tájékoztatott, Kara Márton, a Kamenný Most-i JKőhidgyarmatJ részleg vezetője pedig arról, hogy nagyon jól telelt a gabonájuk, mert ősszel megfelelő agrotechnikával a földbe „szorították“ a vizet és ezért egyenletesen kelt a gabona. C sányi Gyula, a tvrdošovcei efsz elnöke, valamint Major Károly főagronómus a tavaszi munkák gyors üteméről beszélt. Elmondták, hogy minden tartalékot felhasználva 80—100 vagon gabonával többet adnak el, mint a múlt évben. Miskó József, a gbelcei (Köbölkút) efsz elnöke elmondotta, hogy a szőlő termesztése is befejezéshez közeledik. Válaszolva az efsz-ek Vili. kongresszusának vitaanyagaira, 65 vagon gabonával többet adnak el, mint a múlt évben. A Nová Vieska-i efsz-ben teljes ütemben haladt a talajelőkészités. Bogdán Ferenc elnök szerint, ha csak lehet, megőrzik a talajnedvességet, hogy a lehető legmagasabb hektárhozamot érjék el. Tavaly a cukorrépa hektárhozama 380 mázsa volt, idén már 410 mázsát akarnak elérni átlagosan. Szinte minden szövetkezetben találkoztunk olyan elképzelésekkel, intézkedésekkel, amelyek a többlettermelést szolgálták. A komjaticei szövetkezetben például fölszántották 170 hektár kishozamú rétet és ennek következtében több szemest termeszthetnek és 22 vagonnal több búzát adhatnak el. A Nové Zámky-i efsz is 20 vagon gabonával többet ad. Erre megvan minden előfeltételük, mert amint Viliam Korec mérnök, az efsz elnöke elmondotta, egyrészt emelik a szemesek vetésterületét, másrészt jobb agrotechnikával és nagy hozamú gabonafajták vetésével fokozzák a termelést. A járás földműveseit is meglepte a márciusi tél és bizony sok helyen később került földbe a mag, mint eredetileg gondolták. A tavaszi munkaláz hevében némileg behozták a lemaradást, azonban több efsz nem használta ki a lehűlés előtti meleg időt a vetésre, általában a talajelőkészítésre és ez megbosszulta magát. /b) Mélyül a csehszlovák és a bolgár oép barátsága Az elmúlt héten becses vendégek jártak hazánkban. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Csehszlovvák Szocialista Köztársaság kormányának meghívására 1972. március 13-tól 17-ig hivatalos baráti látogatáson Csehszlovákiában tartózkodott a Bolgár Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége. A küldöttséget TUDOR ZSIVKOV, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke vezette. Kedves vendégeinket itt-tartőzkodásuk alatt népünk mindenütt rendkívül nagy szeretettel fogadta. Résztvettek Prága város dolgozóinak baráti nagygyűlésén, valamint elbeszélgettek Bratislavában a Szlovák Szocialista Köztársaság vezető párt- és kormányképviselőivel, valamint a Juraj Dimitrov Vegyipari Művek dolgozóival és a Nivnice-i Egységes Füldművesszövetkezet tagjaival. A bolgár küldöttség tagjai megismerkedtek hazánk életével és tapasztalhatták azt a rendkívüli nagy szeretetet, amit népünk tanúsít a baráti bolgár nép iránt. Mind a találkozók, mind a legmagasabb szinten tartott eszmecserék, tárgyalások elvlársias. baráti légkörben zajlottak le. A hivatalos megbeszélések során a küldöttségek tájékoztatták egymást országuk belpolitikai és gazdasági helyzetéről, a kétoldalú kapcsolatok kérdéseiről, a jelenlegi nemzetközi helyzet és a világ kommunista es munkásmozgalmának alapvető problémáiról. Megelégedéssel állapították meg, hogy a CSKP és a BKP, valamint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Bolgár Népköztársaság között a testvéri, baráti kapcsolatok és sokoldalú együttműködés a marxizmus-leninizmus és a szocialista internacionalizmus elveinek alapján fejlődik az 1948. és az 1968. évi barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés szellemében. Hangsúlyozta, hogy hasznos és szükséges az együttműködés további bővítése és mélyítése a politikai, a gazdasági és kulturális életben és a pártkapcsolatokban. Egyetértettek azzal, hogy a KGST keretében a komplex programnak megfelelően tuvább kell fejleszteni a szocialista gazdasági integrációt. Megegyeztek abban, hogy a tárgyaló felek illetékes szervei 1980-ig készítsék el az integráció konkrét programját és kezdjék meg az 1985-ig terjedő és néhány területen az 1990-ig terjedő együttműködés alapvető irányelveinek kidolgozását. Elemezték a kapcsolatok elmélyítésének az ideológiai, a tudomány, a művelődés és a kultúra területén előforduló lehetőségeit és formáit. Szükségesnek tartják, hogy megkeressék és érvényesítsék a szoros együttműködést a kölcsönös együtthatás új formáit a sajtó, a rádió, a televízió, a film, a színház, a könyvkiadás területén és a káderek marxista-leninista nevelésében. A két szocialista ország népei barátságának szorosabbra fűzése céljából tovább fejlesztik a turistaforgalmat. A fenti fő alapelveket hangsúlyozza a csehszlovák—bolgár közös közlemény első része. A második rész a jelenlegi nemzetközi helyzet alapvető kérdéseit boncolgatja. A bevezetőben leszögezi, hogy a CSSZSZK és a BNK mély meggyőződése, hogy a Szovjetunióhoz fűződő megbonthatatlan testvéri barátság és a szocialista országnak a marxizmus-leninizmus és a proletár internacionalizmus elvein alapuló egysége szavatolja a szocializmus eredményes építését. A felek hangsúlyozzák, hogy a jövőben is aktívan kell hozzájárulni a Varsói Szerződés és a KGST politikai, gazdasági és védelmi erőinek megszilárdításához. A két küldöttség hangsúlyozza a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé prágai tanácskozásán hozott döntések nagy jelentőségét. Ezeknek az országoknak egységes, koordinált fellépését tartják az összeurópai konferencia összehívásához és sikeréhez vezető döntő tényezőnek. Az európai népek békéjének szempontjából a küldöttségek nagyra értékelik a szovjet—nyugatnémet, illetőleg a lengyel—nyugatnémet szerződés aláírását, valamint a Nyugat- Berlinről szóló négyhatalmi egyezmény megkötését és reményeket fűznek az NDK és az NSZK további egyezményeket elősegítő megbeszéléseihez. Hangsúlyozzák, hogy helyes lenne, ha minden állam felvenné a diplomáciai kapcsolatokat az NDK- val és el kellene érni, hogy a Német Demokratikus Köztársasságot végre felvegyék az ENSZ-be. Az európai béke érdekében különösen szükséges és hasznos lenne, ha a jogszabályok alapján teljes mértékben rendeznék a két német állam kapcsolatait. A Bolgár Népköztársaság teljes mértékben támogatja a csehszlovák félnek azt az igazságos követelését, hogy a Német Szövetségi Köztársaság ismerje el a müncheni egyezmény érvénytelenségét, mégpedig az egyezmény megkötésétől kezdve. A két ország tárgyaló felei nyugtalanságukat fejezték ki amiatt, hogy a hatodik amerikai flotta új tengeri támaszpontot létesít Görögországban, és hogy az USA és a NATO imperialista körei durván beavatkoznak Ciprus belügyeibe. Az imperialista akciók feszültséget teremtenek a Földközitenger keleti térségében és a Balkánon veszélyeztetik a békét és a biztonságot. A tárgyaló felek követelik, hogy az USA vonja ki fegyveres erőit Indokínából és szüntesse be a bombázásokat a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. A hős vietnami, laoszi és kambodzsai népet messzemenően támogatják, szabadságukért és nemzeti függetlenségükért vívott harcukban. A közel-keleti helyzettel kapcsolatban a feleknek az a véleménye, hogy az izraeli csapatokat minden feltétel nélkül ki kell vonni a megszállt arab területekről, és biztosítani keli e terület országainak és népeinek törvényes jogait és érdekeit, köztük a palesztíniaiak jogait is. A világ kommunista és munkásmozgalmának időszerű kérdéseivel kapcsolatban mindkét fél hangsúlyozta az SZKP XXIV. kongresszusának nagy jelentőségét, amely hozzájárult a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom megszilárdításához és az egész világon fokozta az anti-imperialista front harckészségét. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusának békeprogramját az egész világ népei rendkívül kedvező jóváhagyással és támogatással fogadták. A két ország küldöttsége hangsúlyozta, elsőrendű kötelességének tekinti, hogy kérlelhetetlen harcot folytasson az imperailista körök agreszszív politikája ellen, a nacionalizmus, a revizionizmus és az opportunizmus minden megnyilvánulása ellen, az antikommunizmus és a szovjetellenesség ellen. Mindkét küldöttség határozottan elítéli a Kínai Kommunista Párt jelenlegi vezetőségének szovjetellenes és bomlasztó kalandorpolitikáját, amely a szocialista országok egysége, a nemzetközi kommunisla- és munkásmozgalom ellen irányul, s mérhetetlen károkat okoz a szocializmusnak, valamint az imperializmus ellen vívott harc ügyének. A bolgár párt- és kormányküldöttség meghívta hivatalos látogatásra a csehszlovák párt- és kormányküldöttséget. A párt- és kormányküldöttségek több felszólalásban méltatták a két ország politikai és gazdasági kapcsolatainak fejlődését. TODOR ZSIVKOV elvtárs egyik beszédében megemlítette, hogy az 1971—1975-ös időszakban a két ország közti árucsere-forgalom az 1966—1970-es időszakhoz képest 60 százalékkal emelkedik. GUSTAV HUSÄK elvtárs, a CSKP KB főtitkára hangsúlyozta, hogy Bulgáriával a jövőben főleg a gépkocsiiparban, a fémmegmunkáló gépek és a mérőműszerek szakaszán fejlesztjük kapcsolatainkat. A látogatás alkalmából kedves vendégeink nagyon jól érezték magukat a Nivnice-i Georgi Dimitrov Egységes Földművesszövetkezetben, amely a bulgáriai Popovice-i Klement Gottwald Egységes Földművesszövetkezettel tart fenn baráti kapcsolatot. PENCSO KUBAGYINSZKI a BKP KB politikai bizottságának tagja a BNK minisztertanácsának alelnöke mezőgazdasági dolgozóinkat tájékoztatta arról, hogy Bulgáriában 170 mezőgazdasági-icarí komplexumot létesítettek, amelyekben a mezőgazdasági megművelt területnek és munkaerőnek 90 százalékát összpontosították. Ezekben az óriási nagy gazdasági társulásokban az 1966—1970-es időszakban 26 százalékkal emelkedett a termelés és 42,7 százalékkal a munkatermelékenység. Jelenleg gyors ütemben alkalmazzák a termelés ipari technológiáját és módszereit. vállalatok üzemanyagot adhatnak olyan hajóknak is, amelyek Kínába tartanak. Még a találkozó előestéjén napvilágot látott egy olyan hír, hogy az USA kormánya még több áru kivitelét engedélyezte Kína számára, többek között repülőgépeket is, ami szintén arra enged következtetni, hogy a kapitalisták érdekeinek megfelel a két állam közeledése, mert Kínában jó piacot találhatnak áruiknak. Hacsak az árucsere forgalom növekedéséről lenne szó, a békeszerető emberiség szempontjából nem is lenne baj a két ország közeledéséből. Azonban félő, hogy Nixon Mao Cetunggal és Csou En-lajjal való hétnapos tárgyalása tényleg megváltoztatja a világot, azonban olyan irányban, ami az emberiség szempontjából nem kívánatos. A kiadott közlemény, bár többször is leszögezi, hogy egyik ország politikája sem irányul a jövőben aktívabban a Szovjetunió ellen, azonban nem biztos, hogy ezt az állítást a két ország meg is tartja. Elég ködös az utalás Tajvannal kapcsolatban is. Nixon kijelentette, hogy az USA végső célja az összes amerikai katonai erők kivonása Tajvanról, és a szigetet Kína részének ismeri el. Persze ez nem nagyon tetszett Tajvanban, és első felhevülésében Csang Kaj-sek bejelentette, hogy visszavonul a politikai élettől. Azonban ügy látszik, bízva az Amerikai Egyesült Államok elodázó, halogató, kétkulacsos és egyáltalán nem világos politikájában, visszavonta bejelentését. A legtöbb kommentátor úgy véli, hogy Amerika megkapta Kínától, amit akart, és cserébe is azt nyújtotta Kínának, amit Мао-ék akartak. De vajon mi az, amit az egyik fél és a másik fél is akart? Az USA-ban valóságos szenzáció-kampány van a titkos megegyezésről, amely a 30 órás megbeszélés alatt született. A találgatások megegyeznek abban, hogy mivel Nixon elismerte Kínának Tajvanra való jogát, és bizonyos gazdasági segítséget ajánlott fel az óriás ország számára, cserében Kína nyomást gyakorolna a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányára, valamint a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi kormányra, hogy nagyobb engedményeket tegyenek Amerika számára, és így az indokínai háborút amerikai győzelemmel fejeznék be. Vagyis az amerikai csapatok kivonulása után a dél-vietnami bábrezsim maradna fenn, és a haladó erők nem jutnának szóhoz. Tehát kompromisszum a kompromisszumért. Viszont ennek ellentmond az a tény, hogy a Kínai Népköztársaság kormánya nyilatkozatában többször is elitéli a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázását és általában az USA indokínai agresszióját. A reális megoldás az lenne, ha Amerika és Kína gazdasági kapcsolata a jövőben fokozódna, a kölcsönös előnyök alapján, és diplomáciai téren is egészséges közeledés lenne. Ezt az elvet diktálja a szocialista országok által meghirdetett békés egymás mellett élés elve is. Azonban ha a kínai vezetők föladva az osztályszempontokat, továbbra is a nacionalizmus ösvényén járnak és Amerika erkölcsi támogatását, gazdasági segítségét szovjetellenességre használják fel, akkor ebből a „közeledésből“ az egész világ számára nagy baj származhat. Egyre több olyan hír lát napvilágot, hogy Amerika fel akarja fegyverezni Kínát. Az óriási emberpotenciával rendelkező Kína katonai ereje így többszörösére növekedne, és felborulhatna az az erőegyensúly, ami jelenleg a Szovjetunió és Amerika között alakult ki, és egyelőre megl határozza a világpolitika alakulását. Főleg a Szovjetunió békeoffenzívája következtében alakult ki olyan helyzet, amely lehetetlenné teszi nagyobb katonai konfliktus kirobbanását. A jövő majd kideríti, hogy létezik-e egy amerikai-kínai titkos egyezmény, mert a két fél diplomáciai cselekedetei előbb-utőbb fényt derítenek rá. A kialakult helyzetek, felhalmozódó problémák megoldására irányuló állásfoglalások lesznek majd a bizonyítékok. Balia József
