Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-03-25 / 12. szám

1972. március 25.

.SZABAD FÖLDMŰVES.

A Komáriio-i (Komárom) Járási Mezőgazdasági Társulás dolgozóival kerek-asztal beszélgetést folytattunk arról, bogy járásukban a CSKP XIV. Kongresszusa határozatainak szellemében milyen hatékony intézkedésekkel kívánják túlszárnyalni a Földmüvesszövetkezetek VIII. Kongresszusa után az eddigi kimagasló termelési eredményeiket. A társulás részéről a beszélgetésen részt vett SOBOTA jozef mérnök, a JMT igazgatója, DERAJ Michal mérnök, a tervezési osztály vezetője, HEGEDŰS Tibor főgépesítő, HORVÁTH bajos, a konferencia előkészítő bizottság titkára, JANECKA Milan mérnök, főagronómus, KOVÁC Ján a speciális növények agronómusa, valamint LAMI Alexander főállattenyésztő.

Szerkesztő: Milyen módon nyúltak a kongresszusi vitaanyagok megtárgyalásához járásuk efsz-eiben?

HORVÁTH LAJOS: Járásunkban az évzáró tagsági gyűléseken kívül évnyitó gyűléseket vezettünk be. A jövővel foglalkozó évnyitó gyűléseken került sorra a két fontos dokumentum, vagyis az általános vitaanyag és a földművesszövetkezeti törvényjavaslat megtárgyalása is. A két gyűlés közötti időszakban az efsz-ek dolgozói — termelési ágazatok szerint — részletesen megbeszélték a vitaanyagokat, a tervteljesítést, valamint a szocialista munkavállalást. A járási termelésfejlesztési terv nálunk termelési kiskörzetekre, úgynevezett mikrorajonokra és mezőgazdasági üzemekre tagolódik. Szeretnénk, ha a terv mutatói rögződnének minden egyes dolgozó tudatában, hogy saját évi munkatervük felépítésekor ebből indulhassanak ki.

Szerkesztő: Mi lesz a javaslatok sorsa?

HORVÁTH LAJOS: Az aktivistáink közreműködésével megvitatott kongresszusi anyagokhoz fűzött észrevételeket és Javaslatokat bizottság értékeli és összegezi járási konferenciánk részére. A közülük jóváhagyott elgondolásokat, vállalásokat huszonnégy tagú küldöttség terjeszti majd elő az országos kongresszuson.

Szerkesztő: A tudományos-műszaki forradalom vívmányai a jövőben döntő szerepet jáiszanak majd a mezőgazdasági termelés, valamint a munkatermelékenység fokozása terén.

Mit tesznek, hogy ezen a szakaszon ne legyen fennakadás?

HEGEDŰS TIBOR: Évi és távlati terveink a gépesítéssel is szoros öszszefüggésben vannak. Mivel az új gépek beszerzése terén a helyzet bonyodalmas, feladatunknak tartjuk -a gépekről való nagyobb gondoskodást.

A már érintett területi elrendezéssel összhangban a javításokat, agregátcsere formájában, a szakosított üzemekben hajtanánk végre. A helyi műhelyekben kizárólag karbantartást és szerszámgépjavítást végeznénk.

Ezen kívül a nagyobb gépjavító üzemekben, főleg ha ezek szerződéses együttműködés alapján létesülnék, szerviz-szolgálatot kívánunk kialakítani.

. Szerkesztő: A gépjavítás új szervezeti felépítésével kapcsolatban vannak már gyakorlati tapasztalataik vagy ismereteik?

HEGEDŰS TIBOR: A gépekről való gondoskodás jól bevált rendszerét Magyarországon tanulmányoztuk. Ott külön csoportosították a szerviz-szolgálatot és külön a javítást. Gondoljuk, hogy ennek bevezetése célszerű lesz nálunk is, mert nem jár költségemeléssel, sőt azáltal, hogy a gépek üzemeltetési iaeje meghosszabbodik, ez megtakarításokkal jár. Gyakorlatilag ez úgy valósítható meg, hogy a fő munkaidényben a műhely dolgozói közül, a géppark nagysága szerint két-három szerelőből olyan munkacsoportot alakítanánk, amely az éjjeli órákban elvégezné a szükséges karbantartást. Az egész napon át gépen ülő traktoros este személyesen adná át gépét a karbantartóknak, esetleg papírra vetné kívánságait. Reggel a már rendbehozott gép üzemkész állapotban várná a traktorost, ami a gépkihasználás időtartamát nagyban fokozná. Ez azért lenne fontos, mert járásunkban a traktorpark tekintetében igen rossz a helyzet és javulásra a közeljövőben nincsen kilátás. Traktoraink 38 %-át a Zetor 25, valamint a Zetor Super traktorok képezik. Ezeket holt itípusokká minősítették, ami azt jelenti, hogy alkatrészeket már részükre nem gyártanak, így két szétszedett traktor alkatrészeiből egyet rendbehozunk. Az új gépek iránt fokozódó keresletet iparunk nem elégíti ki. Ha traktort akarunk, akkor ehhez csak mezőgazdasági dolgozóink munkájával juthatunk hozzá. Jelenleg is 148 efsz tagunk dolgozik a brnói iraktorgyárban. Egy soron kívüli traktor ellenében 1500 munkaórát kell ledolgozniuk. Alkatrészt a Zetor Super traktorhoz Magyarországról bőven lehetne beszerezni, csakhogy ez sokba. jönne, mert ott erre a kereskedelem, mint import árura sokat rászámít. Ha illetékes szerveink a ren-A CSKP XIV. kongresszusa határozatainak teljesítésével a szocialista mezőgazdaság további fejlődéséért!

des árban és az úgynevezett kis határmenti forgalom összes részleteiben meg tudnának egyezni, úgy ZS traktoraink élettartamát további kéthárom évvel meghoszabbíthatnánk. A Z 25-ösöket viszont két éven belül mindenképpen likvidálnunk kell.

Szerkesztő: A gépesítés szakaszán milyen távlati tervek megvalósítására irányítják figyelmüket?

HEGEDŰS TIBOR: A Központi irányelvek szerint gondoskodni kell a jövőben gyártott nagyteljesítményű, de drága gépek hatékony kihasználásáról. Ez megköveteli az egyes kultúrák nagyobb összefüggő területeken való termesztését. A tervezett kis termelési körzetek, vagyis a mikrorajónok az egyes efsz-ek együttműködése, társulása alapján aszerint alakúinak meg, hogy a szakosítás milyen terményösszpontosítást kíván. Egyes kultúrák nagy, hozzávetőleg 4000—20 000 hektáros összefüggő területen való termesztése magával hozza a nagyteljesítményű gépek csoportos alkalmazását, közös parkjának és központi javítóüzemének létrehozását. Emellett az egyes efsz-ekben megmaradna a kisebb terjedelmű, mindennapi munkálatok végzéséhez szükséges géppark. Ha 3—4 esetleg több nagy gép egy munkahelyen dolgozik, akkor rendelkezésükre állhat egy szervizkocsi, az esetleges géphibák azonnali eltávolítására, de a szállítás is jobban megszervezhető. Ilyen központ gépeit több efsz közösen vásárolná. A gépkihasználás miatti együttműködés bevált gyakorlati példáját láthatjuk egyik mikrorajónunkban, ahol a brestoveci (szilasi), a sokolcei (lakszakállasi), a bodzái (bogyaij és a holiarei (gelieij efsz-ek közösen létesített lucernaszárító üzemében három műszakban szervezik a munkát. Például kukoricabetakarítás alkalmával a gépeket egy munkahelyre összpontosítják, any igen ésszerű, takarékos és hatékony megoldás. Ilyen szervezési felépítés szerepel távlati terveinkben is, amelyekből többek között említésre méltó, hogy néhány közeli efsz egy közös alkatrészbevásárlót foglalkoztatna és így sok autó helyett csak eggyel futkosnának. A központban kisebb raktárt létesítenének, amelyhez hasonlót még idén megszervezünk két-három nagyobb körzetben. Azon kívül van számos elképzelés a szolgáltatással, a gépállomás tevékenységével, a gépvásárlással, a szakképzéssel stb. kapcsolatban. Konkrét példa, amiből tanulhatnánk kevés akad. Bulgáriában például kissé eltérően nyúlnak a kulcsproblémához. Láttuk, amint három egymás melletti szövetkezet az egymással határos területen 70 hektárnyi összefüggő szőlészetet telepített, ami lehetővé tette a repülőgépes növényvédelmet.

Szerkesztő: Általában milyen megbecsülésben részesül a gépesítés fontos munkaszakasza járásuk szövetkezeteiben?

HEGEDŰS TIBOR: Távlati terveink, az országos koncepcióhoz hasonlóan elsőrendű fontosságúnak tartják az összes termelési ágazatok fejlődésére kiható gépesítési kérdések megoldását. Járásunkban az ipari növényeken kívül, csaknem valamennyi főnövény termesztése, vagyis talajművelése, vetése, trágyázása, növényvédelme, betakarítása, sőt piaci feldolgozása is mind gépekkel történik. Fillanatnyilag azonban ez a munkaszakasz nem részesül olyan erkölcsi megbecsülésben, amilyet szerepénél fogva megérdemel, ami legtöbb helyen a fizetésben is megnyilvánul.

Szerkesztő: Járásuk a zöldség-, a szőlő- és a gyümölcstermesztés terén igen jó adottságokkal rendelkezik. Milyen módon használják ki ezeket a lehetőségeket?

KOVÁČ JÁN: S három munkaterület szakosítására tíz évvel ezelőtt kidolgozott elképzelésekből kiindulva nagyobb előrehaladást eddig a szolő- és a gyümölcstermesztésben értünk el. Hatalmas barackra, őszibarackfa és almafa ültetvények létesültek. Az almafa telepítését újabban főleg Kolárovo (GútaJ vidékére összpontosítjuk, kihasználva a Vágduna védőgátjának előterét. Szőlőtermesztésre tizenhét üzemet szakosítottunk, azzal a fő céllal, hogy kihasználjuk az úgynevezett immunis homoktalajokat, amelyekből járásunkban 3600 hektárnyi

Egyre

hatékonyabban

van. Itt most a hektáronkénti bruttójövedelem 35 000—40 000 korona, ami tízszerese a régi bevételnek. A felújított szőlőteiepek hozama hektáronként húsz mázsáról hatvanra emelkedett, amit a magasvezetékes módszernek és a jő agrotechnikának, főleg a tápanyagellátásnak, valamint a növényvédelemnek köszönhetünk. A hozamfokozásra még vannak lehetőségeink, de a borfeldolgozó vállalat szakemberei szerint hektáronként száz mázsa feletti szölőmennyiség már csak a minőség romlása árán termeszthető. Az elmúlt évben a régebb) ezerkétszázzal szemben közel ezernyolcszáz hektáron termesztettünk zöldséget, melynek területe kétezer hektár fölé már nem nagyon bővíthető, közben az igény 1975-ig évi ötezerkétszáz vagon fölé emelkedik. Nové Zámkyban (Érsekújvárott j épül hazánk legnagyobb konzervgyára, amely 1974- ben csak a mi járásunkból ezeregyszáz, 1975-ben pedig közel ezernégyszáz vagon zöldséget igényel.

Szerkesztő: Milyen konkrét intézkedésekkel kívánják a hatalmas méreteket öltött züldségváásrlási igényeket kielégíteni?

KOVÁCS JÁN: Szeretnénk a termelést az üzemenkénti 40 hektáros átlagterületről 60 hektárra összpontosítani. Üzemenként csökkentjük a termesztett zöldségfélék választékát. Központosítjuk a palántanevelést, amelyből 111 millió szükséges járásunkban, a beleértve a fűszerpaprikát, a majoránnát és a dohányt is. Ehhez 40 hektárnyi üveggel födött területre lenne szükség, de még nem dőlt el, hogy csak a hajtatott, korai zöldségfélék palántáit, vagy az öszszeset itt állítjuk-e majd elő. Nagyban bővítjük a műanyag lepel, vagyis a fólia alatti zöldségtermesztést. A búči (búcsi), a Modrany-i (madari), a Radvaň nad Dunajom-i (dunaradványi) és a šrobárovói hároméves tapasztalat azt mutatja, hogy összesen

3,15 hektárnyi fóliás területen hektáronkénti átlagban 617160 korona bruttójövedeimet értek el, ami tíztizenötszöröse a szokásos szabadföldi bevételnek. Igaz a létesítési költségek is magasabbak és négyzetméterenként 20—25 koronát igényeltek. A fél col vastagságú hajlított fémcsövek tea négy méter széles ágyások létesítését tették lehetővé. A boltív magassága cca 170 cm. Ahol két rétegben alkalmazták a fóliát, ott a belső hőingadozás, különösen éjjel

4—6 C fokkal kisebb. A szél tépőhatása ellen 10X10 cm-es szembőségű szilonhálókat használtak, amelyeket földdel töltött műanyag zacskók fogtak le. Az ágyások széljárta oldalán kétsoros fémhuzal kerítés közé, amely három méteres magasságot is elért, fóliaréteget feszítettek ki. Jő növénytársításnak bizonyult a retek-paprika kombináció, hiszen a hektáronkénti bruttójövedelem retekből 188 500 korona, paprikából mint másodnövényből pedig 598 538 korona, tehát öszszesen közel nyolcszázezer korona volt. Második helyen állt 756 ezer koronával a korai karalábé-paprika kombináció, kielégítő eredményt mutatott a salátauborka, de nem vált be a paradicsom, úgylátszik hőmgadozást tűrő fajtára lenne szükség. Ebben az évben 15 hektár fóliával fedett területtel számolunk. A jövőben

6—9 méter széles ágyúsokat alakítunk ki, hogy kistraktorral gépesíthetők legyenek az egyes munkálatok. Az ívkonstrukcióba melegvizet vezetünk és így oldjuk meg az öntözést. Terv szerint 1980-ig legalább 100 hektárt födünk be fóliával. A gépesítés szakaszán még nem értük el azt a színvonalat, amelyet a palántaültetés, de főleg a terménybetakaritás terén elérni óhajtunk. A kutatás és a gépgyártás nagy adósa ebben mezőgazdaságunknak. A terményosztályozás, válogatás gépesítése szintén megoldásra vár, amelyre a tálcás, polietilén lepellel légmentesen zárt kis csomagok készítése kötődne, a piaci áruadjusztálás központjaiban. 'Sajnos a gépi betakarításra és osztályozásra nem minden jelenleg termesztett zöldségfajta alkalmas, ami a vetőmagnemesítőkre nem kis feladatot ró. Magyarországon e téren

már jelentős haladás tapasztalható, hiszen számos egyszerre beérő paradicsom- és paprikafajtát termesztenek már, egymást követő palántálási időmegosztásban. Visszatérve a gyümölcstermesztés problémáira meg kell említenem, hogy új ültetvények telepítését a százhúsz hektárnyi meggyel és néhány hektárnyi almával lényegében befejezzük. Ennek oka, hogy a gyümölcsfákat nem lehet fagykár ellen biztosítani, pedig a hektárhozam a koratavaszi virágelfagyás következtében, főleg a barack miatt, az utóbbi négy évben 3—39 mázsa között ingadozott. Fokozni kívánjuk a növényvédelmet, javítani a tápanyagellátást, bár a tavalyi hektáronkénti 274 kg tiszta tápanyag sem megvetnivaló. A barackfák öntözését kívánjuk bevezetni, mivel a hozamfokozástól eltekintve, a júliusban, augusztusban esetleg szeptemberben öntözött fák jobban tűrik a fagyot.

Szerkesztő: Milyen feladatok megoldásán fáradozik a tervezési részleg?

DERAJ MICHAL mérnök: Három alapvető feladatot kell, egymással való összhangban mezőgazdaságunkban megoldani: fokozni a termelést, növelni a termelés gazdaságosságát és emelni dolgozóink életszínvonalát. Tudjuk, hogy ezt a termelés hatékonyabbá tételével érhetjük el, amihez azonban szűknek bizonyultak mezőgazdasági üzemeink jelenlegi keretei, hiszen az 1200 hektáros járási átlag mögött 150—5000 ha közötti területű üzemek sorakoznak. Ezért kidolgoztuk a termelés összpontosításának és szakosításának, valamint a mezőgazdasági üzemek 15 mikrorajónban és 3 agrokémiai központban való mélyreható együttműködésének tervét. Ezzel érvényesíteni kívánjuk a korszerű mezőgazdasági termelés összes elemeit. Első nagy akciónk eredményeképpen a Komárno (Komárom) melletti kisharcsási 2640 férőhelyes, kétemeletes üzemközi sertéshizlalda már működik. Ez egyúttal kísérlet volt arra, hogy nagyobb termőterületek elfoglalása nélkül is lehet nagykapacitású istállókat építeni. Oj itt ezen kívül a világítási program, a gépesített etetés és kitrágyázás, a turnusos hizlalásbevétel és elszállítás. Különösen jól bevált újdonság az osztrák gyártmányú Bodit nevű meleg padlóanyag, melynek hőszigetelő képessége a fához hasonló, s mivel a hugyannyal szemben elienállő, élettartama az eddigi tapasztalatok szerint húsz-huszonöt év. Az állatok szeretik ezt az alomnélküli meleg fekvőhelyet és súlygyarapodásuk rajta igen jó. Megoldásra vár még itt a szeparátoros ürülékszárítás. Mindebből tanulni akarunk és ennek alapján a második etapban, 1975-ig mégegy hasonló, de 4460 férőhelyes istállót építünk, miközben az eddigi hat beruházó társszövetkezethez további négy csoportosul. A harmadik etapban még hétszáz férőhelyes anyasertésnevelővel egészül ki ez a zárt nagyüzem. Harmadik agrokémiai központunk körzete részére, amely a járási székhelytől nyugat felé terjed, jövőre kezdjük meg Horná Zlatnán (Felaranyoson) a 580 anyasertés és 4800 hízósertés részére készülő nagyüzem építését, melynek kapacitását 1980-ig ennek kétszeresére bővítjük hasonló épületei: kiegészítésével. Járásunk keleti, első számú agrokémiai központunk körzete részére 3250 férőhelyes szarvasmarha-hizlalda építését kezdjük meg 1973-ban a mocsi pusztán. A közös beruházás részére öntözőgazdálkodást létesítünk. Az üzemekben felszabaduló istállóteret a fejőstehenek foglalják el. A már említett harmadik agrokémiai központunk Zemianska Olčán (Nemesócsán) alakul és hatáskörébe tartozik majd a körzet efsz:ein kívül két állami gazdaság is. A központ feladata lesz teljesen gondoskodni a körzetébe tartozó üzemek földjeinek tápanyagellátásáról, növényvédelméről, amihez közös raktárakat, gépparkot, repülőtereket létesítenek. Hasonló központ alakul Chotínben (Hetényben) a vasútállomás közelében. Minden mikrorajónban üzembehelyezünk egy közös takarmányszárító gépet. A fejőstehenek részére 1975-ig minden mikrorajónban legalább egy háromszáz-négyszáz férőhelyes istállót szeretnénk korszerűsíteni, a további öt év folyamán pedig korszerű, új istállókat építenénk, kiváló munkakörülményekkel. A baromfitenyésztés terén a Komárno-i (Komárom-i) Állami Gazdaság össz-szlovákiai hatáskörrel a nehéz tyúkfajták tenyészanyagának szaporításával és brojlercsirke előállítással foglalkozik majd. A tojástermelés a jelenlegi kilenc üzemből távlatilag ötvenezres állománnyal a Búü-i (Búcs-i) Efsz-be és kétszázezres állománnyal Kolárovóra (Gútára) összpontosul. Vojnicén (Bátorkeszin] jövőre 5000 db befogadóképességű sertéshizlalda kezdi meg a mikrorajón részére üzemelését, viszont a baromfitenyésztést felszámolják. Idén kezdi meg a Bajč-i (Bajcs-i) Állami Gazdaság egy szintén 5000 db férőhelyes sertéshizlalda építését, amely malacokról is maga gondoskodik. A Gyulamajori Állami Gazdaság sertéshizlaldáját 3000 db részére bővítik ki. Főleg az üzemközi együttműködés útján haladunk, de nem zárkózunk el az egyesítéstől sem, ha ez mutatkozik előnyösebbnek.

Szerkesztő: Melyek a növénytermesztés idei feladatai?

JANEČKA MILAN mérnök: Az elmúlt évhez viszonyítva idén a gabonafélékből 32,8 %-kal, vagyis 1040 vagonnal többet kell az állami készletekbe átadnunk, amiből 600 vagon mennyiségű a kukorica. Fokozott műtrágyázással, nagyhozamú kukoricahibridek vetésével igyekszünk ezt a nagyarányban fokozott mennyiséget előállítani.

Szerkesztő: Az állattenyésztés ez évben milyen feladatok előtt áll?

LAMI ALEXANDER: Ezen a téren még igényesebbek a feladatok, mert itt a termelés több tényezőtől, főleg az állomány nagyságától, az istállótértől és a takarmánymennyiségtöl függ. A múlt évihez mérten a vágóállatok eladását, a baromfin kívül csaknem 14 %-kal, vagyis 238 vagonnal kell emelnünk. A baromfihús eladást 5 %-al, a tejeladást pedig 7,5 %-al emeljük. Problémát okoz a szarvasmarha-állomány 3326 db-al való emelése, de a fejőstehenek háromszázzal emelt, 14 800-ra előírt állományszámát minden esetre be szeretnénk tartani. Javítani szükséges a reprodukciós folyamat minden szakaszát és a takarmányozást.

Szerkesztő: Politikai szempontból milyen jelentőséget tulajdonítanak a tervezett intézkedéseknek?

SOBOTA JOZEF mérnök, igazgató: Mindazok az intézkedések, amelyekről járási mezőgazdasági társulásunk dolgozóival folytatott mai kerek-asztal beszélgetésünk alkalmával szó esett, alapvető módon hatást gyakorolnak a termelés hatékonyságának fokozására, dolgozóink életszínvonalának emelésére és szociális szükségleteik jobb kielégítésére. Ezen fontos politikai, valamint társadalmi jellegű intézkedéseket jóváhagyta társulásunk elnöksége, mezőgazdasági üzemeink vezetősége, összes helyi pártszervezetünk és a járási pártbizottságunk. Feladatunk minél előbb megvalósítani a tervefoglalt intézkedéseket, amiben midenekelőtt a kommunistákat, de általában az összes irányító dolgozókat érdekeltté tesszük. Terveink teljesítését nem csupán szaktevékenységnek, de főleg politikai célkitűzésnek kell tekinteni, ezért hasznos, hogy sikeres végrehajtásuk érdekében pártunk járási bizottsága és összes helyi szervezete hathatósan segítségünkre van.

A tervben megszabott feladatok egyre hatékonyabb teljesítésére és túlteljesítésére mozgalom indult. Az egyes üzemek szocialista munkavállalásaiból néhányat már előzetesen közöltünk.

Beszélgetett: KUCSERA SZILÁRD