Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-03-11 / 10. szám
1972. március 11. Ara 1,— Kfis ХХШ. évfolyam, 10. szám. Szakmelléklet Kisállattenyésztés Vadászat - Halászat A tavaszi munkáknál fontos a gyorsasági A kibukkanó, felhótbontó nap. a bársonyosan simogató langyos télvégi szellő, a zöldello. földszagú, emberekkel, gépekkel benépesedő mező mindenképpen a tavasz érkezését hirdeti. Pöfögő traktorok, zakatoló műtrágya- és vetőgépek ébresztik téli álmából a természetet. ttt-ott máris vetnek. Korán a földbe teszik a borsót, a mákot, néhol az árpát, hogy a föld mindnyájunk örömére bő termést érleljen. Ez azonban még csak a kezdet. Főpróbának sem nevezhető, de közeleg az idő, amikor teljes eröbedobásra lesz szükség, s ilyenkor akaratlanul is arra gondol az ember: jól felkészültünk, nem lesz fennakadás? Erre a témára folytattunk eszmecserét Stefan Knzmiak mérnökkel, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma dolgozójával, aki elmondta, hogy nincs ok az aggodalomra. Szlovákia me/ögazdasági öze meihen az erő és munkagépek többsége javítóit állapotban várja a nagy munkál Csupán azok a gépek — főleg Zelnr- Superek nzetnkép '■••’«■k melyeknek javítására a leggondosabb kilincseléssel sem szerezhettek alkatrészeket. Nem is okozna ez különösebb gondot, ha a termelők igényelt mennyiségben kaphatnának új, korszerű traktorokat. így aztán a régiek összebarkácsolására és a munka forgatagában nyújtott műszak bevezetésére lesz szükség, hogy ritmikusan, agrotechnikai határidőre befejeződjön a vetés. A jelek arra utalnak, hogy a két szocialista szektorban — az állami gazdaságban és a szövetkezetekben — 30 hektárnyi terület jut egy vetogépre. Ezért nagyon fontos a munka gondos megszervezése. Idén a két szocialista szektor mintegy 300 ezer hektáron vet tavasziakat. Ebből az árpavetés 70 ezer hektár körül lesz, vagyis körülbelül hasonló területen, mint a múlt esztendőben. Mustanáhan a mezőgazdasági üzemek szakemberei nyugtalanul járnak-kelnek a halárban. Figyelik, hogyan „viselkedik" az őszi vetés. A többszöri látogatás otán végiilis kialakul mi legyen az egyes táblák vetésével. Elegendő-e a nitrngénes kezelés, vagy kell a rávetés, esetleg .szükséges a kiszántás. Ahol az ősziek kiszántása elkerülhetetlen, ott pótlásként későbben kukoricát vetnek, hogy meglegyen a tervezett szemtermés. Szövetkezeteink és állami gazdaságaink terv szerint idén 130 ezer hektáron vetnek szemeskukoricát. Körülbelül 5000 hektárral nagyobb területen, mint tavaly. Ehhez persze még hozzájön az előre meg nem határozható pótlás is. Ismeretes, hogy ez az esztendő nagyon jelentős lesz a termelés általános fokozásában. Mezőgazdasági üzemeink mindenből többet termelnek és többet adnak társadalmunknak, mint az előbbi években. Ezért bőségesebb takarmányalapra törekednek. Ezt a célt szolgálja az is, hogy 105 ezer hektáron, vagyis 30 ezer heklárral nagyub területen vetnek silókukoricát, mint tavaly. Szerződésre vetőmag van elegendő. így az árpa vetésterületének mintegy 50 százalékán a Dvoran. 7 százalékán a Denar, 20 százalékán a [anlar, 20 százalékán a Sladar, a hátralévő területen pedig egyéb fajiakat vetnek. Hazai vetőmag-kukorica a tervezeti területre ugyancsak elegendő. Csupán a külföldi hibridekből lesz kevesebb az igényelt mennyiségnél. A készletet a központi szervek arányosan osztják el a kukoricatermesztő járások közt. A mezőgazdasági üzemeknek a silókukorica vetőmagja jelentékeny hányadát ugyanúgy mint más vetömagvakat, saját készletből kell fedezni. Szlovákiában szerződésre már megkezdték az árpa, a zab, a borsó, a napraforgó és egyéb vetőmagvak kiadását. Rövidesen a kukoricavetőmag is hozzáférhetővé válik, ám komoly hiba, hogy egyes mezőgazdasági üzemek ahelyett, hogy e téren is önellátásra törekednének, úgyszólván teljesen az állami alapokra támaszkodnak. Közeleg a talaj előkészítésének ideje. A tél sajnos nem bővelkedett csapadékban. Például a januári és a februári csapadékmennyiség sok helyen a 30 millimétert sem érte el, s ez lényegesen kevesebb a sokévi átlagnál. Ezért jól kell gazdálkodnunk a talajnedvességgel. Alapjában a gazdaságosságra kell törekedni a vetésnél is. Mielőtt megkezdődne a nagy munka, állítsuk be a vetögépeket, hogy se több, se kevesebb mag ne kerüljön a talajba, mert nép- és üzemgazdasági szempontból mindkét eset káros. Fontos, hogy hektáronként meglegyen az optimális növényegyed, mert ez egyik fo biztosítéka a tervezett hektárhozam elérésének. HOKSZA ISTVÁN Ж A jobb eredményekért versenyezzünk! A mezőgazdaság megszilárdításáról és továbbfejlesztéséről intézkedő párt- és kormányhatározatok azt a célt követik, hogy politikailag, gazdaságilag és szervezetileg megerősödjünk. Most, amikor a természet téli álmából ébred, mezőgazdaságunk újabb feladatok elölt áll. Ez év áprilisában tartjuk a földművesszővetkezetek VIII. országos kongresszusát, ahol a küldöttek megvitatják a mezőgazdasági termelés racionalizálását célzó terveket és elképzeléseket, hogy a későbbiek folyamán feladatainkat eredményesebben teljesíthessük. Ehhez szükséges, hogy mozgósítsuk mezőgazdaságunk összes dolgozóit. Gazdag tapasztalatokkal rendelkezünk. A múlt évben pártunk XIV. kongresszusa, valamint a CSKP megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére indított szocialista munkaverseny kibontakoztatásában, s ezáltal az Iparban, továbbá a mezőgazdaságban eredményesen teljesítettük az állammal szembeni kötelezettségein ket. Most nagyon fontos, hogy a földművesszövetkezetek VIII. kongresszusa előtt, annak tiszteletére újabb szocialista vállalásokra törekedjünk. Szocialista munkabrigádokat alakítsunk, fellendítsük a versenymozgalmat, hngv az ötéves terv második évére előirányzott feladatainkat eredményesen teljesíthessük. Bizonyos, hogy a mezőgazdasági üzemek már ismerik a tervből rájuk háruló feladatot. Ezért fontos, hogy a munkaversenyt kiszélesítsük a munkacsoportokra és egyes dolgozókra, s a következők során rendszeresen ellenőrizzük a vállalások tejesítését és a dolgozókat eredményeik szerint jutalmazzuk. A kimagasló eredményeket elérőket feltétlenül fontos külön jutalomban részesíteni. Alapjában véve csak így érhetjük el a mezőgazdasági termékek olcsóbb és minőségileg jobb előállításának megvalósulását, mert ha olcsóbban, gazdaságosabban termelünk, ennek velejárójaként több jutalomban részesülünk, s kellő élelmiszer mennyiséget biztosítunk dolgozó népünk számára. A versengésnek nagyon jó vonása a dolgozók politikai nevelése, a termelési eredmények elérésére való érdeklődésük fölkeltése. Mezőgazdaságunk fellendítésében nagyon fontos a tökéletes gépesítés, s az egyes termelőfolyamatok automatizálása, és követelmény a rendelkezésre álló gépek tökéletes kihasználása, mert hisz a mezőgazdasági üzemekben a költségtételek 60 százalékát éppen a gépi munkára fordítják. A mezőgazdaságban nagy tartalékokat tárhatunk fel, ha célkitűzéseinket, többek közt a feltalálók és újítók elképzeléseivel összhangban valósítjuk meg. Szocialista társadalmunkban a munka becsület dolga. Ebben az évben földműveseink még meié■szebb célokat tűztek maguk elé, mint a múltban. Több gabonát, húst és tejet akarnak termelni, egyrészt a jó eredményi biztosító fajták használatba vételével, másrészt pedig a rendelkezésre álló alapok célszerűbb kihasználásával. Természetesen azok a gazdaságok jártak el jól a termelés fellendítésében, amelyek az összes lehetőségek számbavételével az egyes részlegek munkálatai múlt esztendei normáinak fölülvizsgálása és módosítása után készítették el termelési tervüket. Vagyis nem a laza normák megtartására, hanem inkább a teljesitménynormák megszilárdítására törekedtek. S most arra ösztönzik a dolgozókat, hogy tevékeny munkásságukkal tegyék lehetővé a közös terv teljesítését, és túlszárnyalását. A munka forgatagában ne feledkezzünk meg azokról, akik derekas tevékenységükkel egész munkacsoportokat ragadtak magukkal. Ugyanis a dolgozó ember számára nemcsak a fizetés és a külön jutalom, hanem a társadalom elismerése is szükséges. Mert ha az ember látja, hogy erőfeszítéseit a munkáért kapott koronákon túl erkölcsileg is értékelik, ez feltétlen hatással van további. tevékenységére. Márpedig ha azt akarjuk, hogy a szocialista munkaversony keretében az emberek alkotó kezdeményezése a jövőben még kifejezőbb eredményt hozzon társadalmunknak, akkor tevékenységünkből minden formalizmust és kampányszerűséget mellőznünk kell. Mint ismeretes, pártunk plenáris ülése a közelmúltban gazdasági helyzetünk megszilárdításával foglalkozott. Igaz, a „második programban“ nem foglalkozott a mezőgazdasággal, hanem ezt egy későbbi plenáris ülés tárgyalja, ami nem változtat a lényegen, mert а XIV. pártkongresszus világosan, részleteiben is meghatározta a mezőgazdaság feladatát, rámutalot a fejlesztés hogyanjára. így semmi akadálya, hogy a program megvalósításában a lehető legjobb elkötelezettséget tanúsítsuk. ONDREj ZELMAN mérnök, az SZNT Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának dolgozója J
