Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-03-11 / 10. szám

1972. március 11. Ara 1,— Kfis ХХШ. évfolyam, 10. szám. Szakmelléklet Kisállattenyésztés Vadászat - Halászat A tavaszi munkáknál fontos a gyorsasági A kibukkanó, felhótbontó nap. a bársonyosan simogató langyos télvégi szellő, a zöl­­dello. földszagú, emberekkel, gépekkel benépesedő mező mindenképpen a tavasz érke­zését hirdeti. Pöfögő traktorok, zakatoló műtrágya- és vetőgé­pek ébresztik téli álmából a természetet. ttt-ott máris vetnek. Korán a földbe teszik a borsót, a mákot, néhol az árpát, hogy a föld mindnyájunk örömére bő ter­mést érleljen. Ez azonban még csak a kezdet. Főpróbának sem nevezhető, de közeleg az idő, amikor teljes eröbedobásra lesz szükség, s ilyenkor aka­ratlanul is arra gondol az em­ber: jól felkészültünk, nem lesz fennakadás? Erre a témára folytattunk eszmecserét Stefan Knzmiak mérnökkel, az SZSZK Mező­gazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma dolgozójával, aki elmondta, hogy nincs ok az aggodalomra. Szlovákia me/ögazdasági öze meihen az erő és munkagépek többsége javítóit állapotban várja a nagy munkál Csupán azok a gépek — főleg Zelnr- Superek nzetnkép '■••’«■k melyeknek javítására a leg­gondosabb kilincseléssel sem szerezhettek alkatrészeket. Nem is okozna ez különösebb gon­dot, ha a termelők igényelt mennyiségben kaphatnának új, korszerű traktorokat. így aztán a régiek összebarkácsolására és a munka forgatagában nyúj­tott műszak bevezetésére lesz szükség, hogy ritmikusan, agro­technikai határidőre befejeződ­jön a vetés. A jelek arra utal­nak, hogy a két szocialista szektorban — az állami gazda­ságban és a szövetkezetekben — 30 hektárnyi terület jut egy vetogépre. Ezért nagyon fontos a munka gondos megszerve­zése. Idén a két szocialista szek­tor mintegy 300 ezer hektáron vet tavasziakat. Ebből az árpa­vetés 70 ezer hektár körül lesz, vagyis körülbelül hasonló terü­leten, mint a múlt esztendőben. Mustanáhan a mezőgazdasági üzemek szakemberei nyugtala­nul járnak-kelnek a halárban. Figyelik, hogyan „viselkedik" az őszi vetés. A többszöri láto­gatás otán végiilis kialakul mi legyen az egyes táblák vetésé­vel. Elegendő-e a nitrngénes kezelés, vagy kell a rávetés, esetleg .szükséges a kiszántás. Ahol az ősziek kiszántása el­kerülhetetlen, ott pótlásként későbben kukoricát vetnek, hogy meglegyen a tervezett szemtermés. Szövetkezeteink és állami gazdaságaink terv szerint idén 130 ezer hektáron vetnek sze­meskukoricát. Körülbelül 5000 hektárral nagyobb területen, mint tavaly. Ehhez persze még hozzájön az előre meg nem ha­tározható pótlás is. Ismeretes, hogy ez az eszten­dő nagyon jelentős lesz a ter­melés általános fokozásában. Mezőgazdasági üzemeink min­denből többet termelnek és töb­bet adnak társadalmunknak, mint az előbbi években. Ezért bőségesebb takarmányalapra törekednek. Ezt a célt szolgál­ja az is, hogy 105 ezer hektá­ron, vagyis 30 ezer heklárral nagyub területen vetnek siló­kukoricát, mint tavaly. Szerződésre vetőmag van elegendő. így az árpa vetéste­rületének mintegy 50 százalé­kán a Dvoran. 7 százalékán a Denar, 20 százalékán a [anlar, 20 százalékán a Sladar, a hát­ralévő területen pedig egyéb fajiakat vetnek. Hazai vetőmag-kukorica a tervezeti területre ugyancsak elegendő. Csupán a külföldi hibridekből lesz kevesebb az igényelt mennyiségnél. A kész­letet a központi szervek ará­nyosan osztják el a kukorica­­termesztő járások közt. A me­zőgazdasági üzemeknek a siló­kukorica vetőmagja jelenté­keny hányadát ugyanúgy mint más vetömagvakat, saját kész­letből kell fedezni. Szlovákiában szerződésre már megkezdték az árpa, a zab, a borsó, a napraforgó és egyéb vetőmagvak kiadását. Rö­videsen a kukoricavetőmag is hozzáférhetővé válik, ám ko­moly hiba, hogy egyes mező­­gazdasági üzemek ahelyett, hogy e téren is önellátásra tö­rekednének, úgyszólván telje­sen az állami alapokra támasz­kodnak. Közeleg a talaj előkészítésé­nek ideje. A tél sajnos nem bővelkedett csapadékban. Pél­dául a januári és a februári csapadékmennyiség sok helyen a 30 millimétert sem érte el, s ez lényegesen kevesebb a sokévi átlagnál. Ezért jól kell gazdálkodnunk a talajnedves­séggel. Alapjában a gazdaságosságra kell törekedni a vetésnél is. Mielőtt megkezdődne a nagy munka, állítsuk be a vetögépe­­ket, hogy se több, se kevesebb mag ne kerüljön a talajba, mert nép- és üzemgazdasági szempontból mindkét eset ká­ros. Fontos, hogy hektáronként meglegyen az optimális nö­vényegyed, mert ez egyik fo biztosítéka a tervezett hektár­hozam elérésének. HOKSZA ISTVÁN Ж A jobb eredményekért versenyezzünk! A mezőgazdaság megszilárdításáról és tovább­fejlesztéséről intézkedő párt- és kormányhatáro­zatok azt a célt követik, hogy politikailag, gazda­ságilag és szervezetileg megerősödjünk. Most, amikor a természet téli álmából ébred, mezőgaz­daságunk újabb feladatok elölt áll. Ez év áprilisában tartjuk a földművesszővetke­­zetek VIII. országos kongresszusát, ahol a küldöt­tek megvitatják a mezőgazdasági termelés racio­nalizálását célzó terveket és elképzeléseket, hogy a későbbiek folyamán feladatainkat eredménye­sebben teljesíthessük. Ehhez szükséges, hogy mozgósítsuk mezőgazdaságunk összes dolgozóit. Gazdag tapasztalatokkal rendelkezünk. A múlt évben pártunk XIV. kongresszusa, valamint a CSKP megalakulásának 50. évfordulója tisztele­tére indított szocialista munkaverseny kibonta­koztatásában, s ezáltal az Iparban, továbbá a me­zőgazdaságban eredményesen teljesítettük az ál­lammal szembeni kötelezettségein ket. Most nagyon fontos, hogy a földművesszövet­kezetek VIII. kongresszusa előtt, annak tisztele­tére újabb szocialista vállalásokra törekedjünk. Szocialista munkabrigádokat alakítsunk, fellendít­sük a versenymozgalmat, hngv az ötéves terv második évére előirányzott feladatainkat ered­ményesen teljesíthessük. Bizonyos, hogy a mező­­gazdasági üzemek már ismerik a tervből rájuk háruló feladatot. Ezért fontos, hogy a munka­versenyt kiszélesítsük a munkacsoportokra és egyes dolgozókra, s a következők során rendsze­resen ellenőrizzük a vállalások tejesítését és a dolgozókat eredményeik szerint jutalmazzuk. A kimagasló eredményeket elérőket feltétlenül fon­tos külön jutalomban részesíteni. Alapjában véve csak így érhetjük el a mezőgazdasági termékek olcsóbb és minőségileg jobb előállításának meg­valósulását, mert ha olcsóbban, gazdaságosabban termelünk, ennek velejárójaként több jutalomban részesülünk, s kellő élelmiszer mennyiséget biz­tosítunk dolgozó népünk számára. A versengés­nek nagyon jó vonása a dolgozók politikai neve­lése, a termelési eredmények elérésére való ér­deklődésük fölkeltése. Mezőgazdaságunk fellendítésében nagyon fontos a tökéletes gépesítés, s az egyes termelőfolyama­­tok automatizálása, és követelmény a rendelke­zésre álló gépek tökéletes kihasználása, mert hisz a mezőgazdasági üzemekben a költségtéte­lek 60 százalékát éppen a gépi munkára fordít­ják. A mezőgazdaságban nagy tartalékokat tár­hatunk fel, ha célkitűzéseinket, többek közt a feltalálók és újítók elképzeléseivel összhangban valósítjuk meg. Szocialista társadalmunkban a munka becsület dolga. Ebben az évben földműveseink még meié­­■szebb célokat tűztek maguk elé, mint a múltban. Több gabonát, húst és tejet akarnak termelni, egyrészt a jó eredményi biztosító fajták haszná­latba vételével, másrészt pedig a rendelkezésre álló alapok célszerűbb kihasználásával. Természetesen azok a gazdaságok jártak el jól a termelés fellendítésében, amelyek az összes le­hetőségek számbavételével az egyes részlegek munkálatai múlt esztendei normáinak fölülvizs­­gálása és módosítása után készítették el terme­lési tervüket. Vagyis nem a laza normák megtar­tására, hanem inkább a teljesitménynormák meg­szilárdítására törekedtek. S most arra ösztönzik a dolgozókat, hogy tevékeny munkásságukkal te­gyék lehetővé a közös terv teljesítését, és túlszár­nyalását. A munka forgatagában ne feledkezzünk meg azokról, akik derekas tevékenységükkel egész munkacsoportokat ragadtak magukkal. Ugyanis a dolgozó ember számára nemcsak a fizetés és a külön jutalom, hanem a társadalom elismerése is szükséges. Mert ha az ember látja, hogy erőfeszí­téseit a munkáért kapott koronákon túl erköl­csileg is értékelik, ez feltétlen hatással van to­vábbi. tevékenységére. Márpedig ha azt akarjuk, hogy a szocialista munkaversony keretében az emberek alkotó kezdeményezése a jövőben még kifejezőbb eredményt hozzon társadalmunknak, akkor tevékenységünkből minden formalizmust és kampányszerűséget mellőznünk kell. Mint ismeretes, pártunk plenáris ülése a közel­múltban gazdasági helyzetünk megszilárdításával foglalkozott. Igaz, a „második programban“ nem foglalkozott a mezőgazdasággal, hanem ezt egy későbbi plenáris ülés tárgyalja, ami nem változ­tat a lényegen, mert а XIV. pártkongresszus vilá­gosan, részleteiben is meghatározta a mezőgaz­daság feladatát, rámutalot a fejlesztés hogyan­jára. így semmi akadálya, hogy a program meg­valósításában a lehető legjobb elkötelezettséget tanúsítsuk. ONDREj ZELMAN mérnök, az SZNT Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának dolgozója J

Next

/
Oldalképek
Tartalom