Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-02-26 / 8. szám
S972. február 26.-SZABAD FÖLDMŰVES A családi közteherviselésről Az emberi kapcsolatok éltető elixír|e a kölcsönös jóindulat. De ez csak akkor ér valamit, ha kölcsönös szolidaritás fakad belőle; egymás vállalása örömben és bajban, egymás támogatása az élet sokféle terhének viselésében. A legtöbb házasságot ez marja széjjel: a jóindulat eleinte még megvolna, de nem fejlődik megbonthatatlan, szoros szolidaritássá. S aztán a jóindulat is elvész, sőt gyakran gyűlöletbe vált át. Nem akarok messze kalandozni, de annyit hadd mondjak el — mert a család légkörének érzékeltetéséhez kell, melyben a gyerekeink felnőttek —, hogy feleségemmel soha nem egyeztünk meg, ki keljen fel éjjel, ha felsírnak, a kicsik. Gyakran felsírtak pedig, egy időben szinte már kibírhatatlanul sokszor: az egyik beteg volt, a másik csak nyűgös, a harmadik pisilni akart — s nem hagyhattuk. hogy percekig bőgjön bármelyik, mindjárt ugranunk kellett, fel ne riassza a többit is, s meg ne szólaljon az egész zenekar. Soha nem bíztattuk egymást: „Kelj már fel! Nem hallod, hogy sír?“ Amelyikünk előbb felserkent, már tápászkodott is fel és indult. Pedig vitázhattunk volna: most te, most én. Nem volt rá szükség. Ebből a szülői szolidaritásból nőtt ki — ahogy cseperedtek a gyerekek — az egész családra szóló közteherviselés. Nem magától: eleinte bonyolult alkudozások, egyezkedések, bőséges biztatások kellettek hozzá, hogy mindegyikük vállalja a koránál fogva méltán rá eső részt. Még most is előfordul, hogy kettesével-hármasával kell kiosztanom a tennivalókat: „Te megcsinálod ezt, te meg ezt, ő meg azt“, nehogy az egy személyre szóló megbízatás címzettje azzal feleljen vissza: „Miért éppen én?“ De ha a többiek is végzik a magukét, akkor nem esik semmi csorba a világrenden. Mindig elég hajszoltak voltunk viszont ahhoz — feleségem is munkába járt és jár, kellett a pénz —, hogy a gyerekek érezzék: nélkülük nem megy a verkli. így igazságos, hogy ők se maradjanak ki a terítésből, leszedésből, mosogatásból, ágyazásból, takarításból, rendcsinálásból, vásárlásból, krumplipncolásból, fűtésből, szemétlevitelből és egyéb jócselekedetekből. Mindez még gyerekkori fejlemény volt, de kamaszkorukat is megkünynyítette: a szolidaritás e szálai akkor is kötötték őket — nem a külső kényszer, hanem a belső meggyőződés erejével —, amikor serdülőtársaik egy része lélekben már kiszakította magát a saját családjának közösségéből, s helyette legfeljebb cimboráinak lett cinkosa. Ma is így van az enyémekkel: kinőttek a családból, de benne is maradtak. Könyvekben mi is gazdagok voltunk és vagyunk. De különben igazán jót tett nekik, hogy nem dúskáltak földi javakban. Nincs szomorúbb, mintha egy gyereket kicsi korától fogva mindennel agyontömnek, játékkal, ruhával, édességgel, pénzzel, hogy végül már csak drága luxuscikkekre vágyik, vagy azokra sem, csak a szüleitől való szabadulásra, s a családján túli világ még valami újat sejtető izgalmaira. Sok ilyen gyerekből lassan minden igyekezet, minden iparkodás, minden küzdőkedv kivész, végül vagy semmi nem akar lenni, vagy kizárólag olyan jövőt áhít magának, amely eleve elérhetetlen, tehát nem is érdemes harcolnia érte. A szegénységnek, a kielégületlenségnek meg vannak a maga fájdalmai, de ha ezek nem gyötrik meg túlságosan a gyereket, akkor még örülhetünk is nekik, mert egészséges feszültségeket támaszt benne; új meg új célok felé űzik, hajtják, s megbecsülteinek vele minden csekélységet, amit a maga erejéből szerez meg vagy ér el. Nem panaszkodhatni: az ertyémekbe épp elég ambíció szorult. Alig várták, hogy belenőjenek abba a korba, amikor inár házon kívül is munkát vállalhatnak, pénzt kereshetnek. Én jobban szerettem, ha azt a pénzt mind magukra költötték, de anyjuk közbe-küzbe szólt, s nem kellett sokat kunyerálni, hogy családi közjavakat is vegyenek (például székeket, mert egy ideig székszűkében is szenvedtünk, az egyik ágy mellé toltuk oda mindig az asztalt, hogy ebédnél, vacsoránál mindnyájunknak jusson ülőhely). Hogy pedig a többi pénzüket is okosan verjék el, kihirdettem: a saját keresetükből vett ruhafélék és lábbelik árának az egyharmadát megtérítem. Voltak olyan jó matematikusok, hogy kiszámították: ha megkapják az egyharmadát, és azt is ruhára költik, és annak az egyharmadát is, én annak az egyharmadát is, akkor a saját eredeti pénzüknek végül a másfélszeresét vásárolhatják el. Ettek is a csábító ajánlattal: az idősebbek beruházkodtak, a kisebbek meg irigyen nézték őket, s alig várták, hogy ők is dolgozni mehessenek. Pedig nem volt titok előttük, hogy én, a nagy gavallér, az egyharmadok osztogatója ezzel valójában mennyit spórolok a közös kaszsza — a inagant farzsebe — javára, de nem bánták. Ez is hozzátartozott a becsületes közteherviseléshez, a családi javak és erők igazságos elosztásához. „Szegények vagyunk, de jól élünk“ — mondogattam már ekkoriban. Kezdtem érezni, hogy túl vagyunk a legnehezén. Az anyagi gondokban is. de annak a gondnak is: émbernyi ember válik-e belőlük. EGY CSALÁDAPA Égési sérüléseket okozhat a közvetlen hőhatás (torró folyadék, gáz, láng, vagy tüzes anyagok), maró lúgok, savak, valamint áramütések, vagy egyéb villamossági eszközök. Elsőfokú (a test felülete csak vörös) és másodfokú (a test vörös felületén hólyagok láthatók), könnyű égési sérülések esetében az elsősegélynyújtás a következőkből áll: a sérült helyet tiszta gézzel, vagy vászonnal lágyan bekötjük. A keletkezett vízhólyagokat sose vágjuk, vagy szúrjuk fel, mert ezáltal a fertőzés veszélyét fokozzuk. Ha az égési sérülés nagyobb felületű, tiszta vásznat helyezünk rá. Nagyobb mennyiségű folyadékot adunk a sérültnek, de csak abban az esetben, ha másmilyen sérülés (pl. gyomor, has, bél stb.) nem kap csolatos az égési sérülései, s minél előbb orvoshoz visszük. Ha a sérült részen ruhamaradványok találhatók, ezeket ne bántsuk, csak a szabadon lclógó részeket vágjuk le. Harmad- és negyedfokú égési sérüléseknél a sérült részeket ne érintsük, csupán steril' kötszerrel, gézzel igen lágyan kössük át és a sérültet a lehető leggyorsabban vigyük orvoshoz. Ha az égési sérülés egyéb sérüléssel is kapcsolatos, úgy a sérültnek ne adjunk sok folyadékot. Legfontosabb szabály: az égési sérüléseknél nagyon ügyeljünk a tisztaságra, mert az ilyen sérülések rendkívül érzékenyek a fertőzésre. Vegyianyagok hatására bekövetkezett sérülések esetében mielőbb akadályozzák meg a maró anyagok további hatását. A savak által keletkezett égési sérüléseket lúgos oldattal (pl. szappanos vízzel, szódabikarbőnás folyadékkal, tejjel stb.) öblögetjük. A könnyebb égési sérüléseknél a tiszta, hideg vizes öblögetés is elegendő. A sérült részre tiszta kötszert, vagy vasalt tiszta vásznat helyezünk és a sérültet orvoshoz szállítjuk. Az áramütéses égési sérülés rendszerint komplikált. A villanyhuzal által érintett bőr' megég. A sérült eszméletét vesztheti, s ilyképpen további sérülés következhet be. Elsősegélynyújtás: mindenekelőtt a villanyáramot kell kikapcsolni, majd csak ezután következhet a sérült eltávolítása. Ájulás alkalmával és nehéz légzés esetében azonnal mesterséges légzést alkalmazzunk; a szívműködés megszűnése pedig szívmaszszázst követel. A sérültet a legrövidebb időn belül szállítsuk orvoshoz! Ájulás esetében fontos megtudni, milyen ok váltotta ki; vajon az áramütés következménye-e, vagy esés közben ütötte-e meg a fejét? Könnyebb esetekben — amikor a légzés rendes és a szívműködésben sem tapasztalható rendellenesség —, elegendő a friss, tiszta levegő, s a ruházat lazítása. Ha az arc sápadt (nem jut elegendő vér a fej ereibe!), akkor úgy fektetjük az ájultat, hogy a fej alacsonyabban legyen, mint a lábak. Ha viszont az ájult arca piros (túl sok vér jut a fejbe), elfektetéskor a fejet magasabbra helyezzük, mint a lábakat, a szív tájékra és a fejre hidegvizes borogatást tegyünk, s szalmiákszeszt szagoltassunk a sérülttel. Magáhoztérte után teát vagy kávét itassunk vele. A légzés és a vérkeringés újbóli megindítása elsőrendű feladat, mégha a sérülések más okok hatására következtek is be. A többi sérülés ápolására csak ezután kerülhet sor. Sümegh Lajos Hasznos tanácsok Az ördög szántotta hegy Aíagyharsányban élt egy vén anyóka, aki — mi tagadás — az ördöggel cimboráit. Ennek a vén anyókának volt egy tündért szép nevelt leánya. Haja éjsötét, szeme ragyogó csillag, termete, mint a párduc. Híre is volt a leány szépségének hét vármegyében. Nem csoda, hogy az ördögöt is megejtette « leány szépsége. Nem is hagyott békét a banyának. Addig gyötörte, míg az végre egy föltétellel odaígérte neki a leányt. Az volt a föltétel, hogy fel kell az ördögnek szántani egy éjszaka alatt a harsányi hegyet, de ha hajnali kakasszóra nem készül el a szántással, akkor ne számítson többé a leányra. Igazában a banyának esze ágában sem volt a leányt az ördögnek adni. Azért szabott ilyen nehéz föltételt, mert bízott abban, hogy az ördög nem tudja teljesíteni, s így megszabadul tőle. Az ördög kezet csapott az alkura, s amint este lett, befogott ekéjébe kilenc macskát és elkezdte a szántást. Bíztatta a meredek hegynek a prüszkölő macskákat, melyek persze szintén pokolbéli fajzatok voltak. A banya a kert végéből reménykedve figyelte az ördög munkáját. — No, ezt ugyan nem fogod elvégezni hajnali kakasszóra! — mondta magában. Fogyott azonban a reménykedése, hiszen éjfélre már az egész hegy elejét felszántotta. Már csak a hegy másik fele volt szántallan. Gyötrelem szállta meg a banyát, hogy végül is az ördögnek kell adni a leányt. Hirtelen mentő gondolata támadt. A tyúkólhoz futott és torkaszakadtából elkezdett kukorékolni. Még ugyan messze volt a hajnal, de a banya kukorékolására a falu kakasai is mind kukorékolni kezdtek. Lett olyan kuj korékolás, hogy csak úgy zengett a környék. Az ördögöt pokoli düh fogta el, s nem vette észre a cselt. Szégyenében és haragjában elhajította ekéjét, kiöntötte sorújából a szántás közben belekerült földet és futásnak eredt. Harkánynál lyukat vájt a földbe, azon keresztül bújt vissza a pokolba) s vissza se jött többé. Ott, ahol az ördög a föld alá bújt, forró, kénes vizű forrás fakadt. Ez a forrás adja ma is Harkány gyógyító vizét. BÄTORY ISTVÁN Csináld magad MAĎARKA: 1 fenyötoboz (test), 1 makk szárral együtt (a fej és a nyak),l toll vagy fenyogally (farktollazat), 2 szétágazó gally (lábak). A felsorolt kellékeket egymásba tűzdeljük. KISCSIBE: 1 kisebb korcs fenyötoboz (test), 1 toboztermés (fej), 2 kisebb ágacska (lábak). Elkészítési mód: a fejet hozzáragasztjuk a testhez, a lábakat betüzdeljük. NYULACSKA: 1 nagyobb makk (test), 1 kisebb makk (fej), 2 makkpikkely (fülek), 4 kisebb gally (lábak). Elkészítési mód: a füleket bevéssük, a fejet a testhez tűzzük, s ugyanúgy a lábakat is. ŐZIKE: 1 makk (fej), 1 gesztenye (test) és különböző agancsformájú ágacskák. Készítésmód: fúrás, tűzés (esetleg ragasztás), alkalmas formák kiválasztása, melyek az nz jellegzetes formáját adják vissza. Hóvirág virít A hegyek kupoláiba még kapaszkodik a hó, de a fák gyökerét már cirógatja a szelíd napsugár — és suhan a böjti szél. Lágyan integetnek a som virágai, s a barka rügye is mosolyra hív, emelik megtört derekukat a kifakult vetések, a tavalyi avarból hóvirág virít. FARKAS RÖZSA A NARANCSOT, citromot és banánt is mossuk meg jól, mielőtt a gyér meknek adjuk, mert a piszkos héjától bepiszkolódik a keze és a gyümölcs belseje is. A HÚSDARÁLÓT használat után könnyebben kitisztítjuk, ha egy darabka pergamenpapírt hajtunk át rajta. AZ EDÉNYT, amelyben halat főztünk vagy sütöttünk, dörzsöljük ki Jól közönséges konyhasóval. Ez elveszi a hal szagát.-♦ A GYERMEKEKET szoktassuk már kiskoruktól arra, hogy saját evőeszközükkel egyenek, és külön poharuk legyen. Vászonszalvéta helyett használjunk inkább papírszalvétát. Higiénikusabb, olcsóbb és praktikusabb, kivált a munkába járó háziasszonyoknak, mert nem kell mosni. HA SÜTÉS-FŐZÉS KÖZBEN forró zsírral vagy olajjal megégetjük magunkat, legyünk a sebre néhány csepp borecetet, a fájdalom azonnal enyhül. . VÍZSZINTES: 1. Idézetünk első része, folytatva a függőleges 10. és 44. sorban.' 10. János Sándor. 11. Hegycsúcs. 12. Kevert ötlet. 13. Szláv férfinév. 14. Mátka, utolsó betű felesleges. 15. Vasút. 17. Hajfonat. 18. Latin kötőszó. 19. Lóversenytér Magyarországon. 20. Gyógy- és dísznövény. 21. Három olaszul. 22. Nemzetközi segélykérő jel. 23. Idegen hadsereg. 24. Költemény. 25. 950 római számmal. 26. Fundamentum. 27. Nagyszerű. 28. Állam Salvador szomszédságában (ék. és ut. betű felesleges). 30. Város Foggia olasz tartományban. 32. S-betüvel a végén: folyó Romániában, felcseréibe. 16. Vegyjele Pl. 17. Szá 33. Bizalmas megszólítás. 34. Kevert mítógép. 18. Nem arra [é. h.). 20 •honi. 35. Folyó Erdélyben, é. h. 36. Dagad. 21. Rak. 23. Alnagon-ban van A légnyomás mértékegysége. 37. Hó- 24. Belső szerv. 26. Hajó betűi. 27 hér szlovákul. 38..........fere, ikersza- E napon. 28. Magyarországi várme va. 39. A beszéd egyes hangjainak gye. 29. Monda. 31. Megijed. 33. Du írott jele. 40. Ajándékoz. 41. Tó —• nántúli város. 35. Ékezettel: folyó olaszul. 42. Vízforrás faluhelyen. 43. Romániában. 36. Görög betű. 38. Be Ady Endre. 43. Ravasz állat. 46. Fia- fed. 39. Az eltávozáskor mondott jó tál macska. 47. Küzdőtér. 49. Azono- kívánságok. 41. Hosszú idegen szóval sak. 50. Fegyverét használja. 42. Kis Iparosok Szövetkezete. 45 FÜGGŐLEGES: 1. Kettős betű. 2. Szarvasfajta. 4b. C. S. S. 48. Fedd. 49 Lovaskatona. 3. Szlovák útvonal. 4. Kétes! U. O. N. 5. Római ötszáz és ezer. 6. Kicsi emeberke. 7. Északi férfinév. Beküldendő a vízszintes 1., függö- 8. Száz szláv nyelvben. 9. Vendégség- leges 10. és 44., valamint még a fügben van! 13. Tanonc. 14. Aloe betűi gőleges 17. számú sorok megfejtése. Elsősegélynyújtás könnyebb égési sérüléseknél
