Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-08-14 / 32. szám

1971. augusztus 14. SZABAD FÖLDMŰVES A TÁVLATOKNAK MEGFELELŐEN A Vágsellyei (Sala) Efsz-ben több meglepetés ért. Csodálkozva néztem a szinte szupermodern irodaépületet, amelyben többek között helyet ka­pott a szövetkezett klub, étterem, szociális helyiségek, kisebb büfé. A gyűlésekre is megfelelő termük any­­nyira bevált, hogy olykor még a tö­megszervezetek vagy a városi nem­zeti bizottság is itt tartja rendezve-A traktoros a szociális dolgok feli terelte figyelmünket. Mindkét vezeti tömören, rövidem tájékoztat. Idér harmincöt tagot küldtek fürdői gyógy kezelésre és csak a költségek tíz szá zalékát kellett megtéríteni. Ha a táj külföldre megy üdülni és szórakoz ni, akkor ezer koronát, ha belföldre, ötszáz koronát kap. A tag gyermeke kiadásainak 75 százalékát térítik meg. Erre a célra szintén 150 ezer koronát irányoztak elő. Idén 41 gye­reket küldtek Balatonszárszóra, pionírtáborba. Harmincöt tag része­sül fürdői kezelésben, és a költsé­geknek csak tíz százalékát fedezik. Sorolhatnánk még a többi kedvez­ményeket. A nyugdíjasok természet­beni kisegítését és a nem szűkkeb­lűén juttatott háztáji földet. Az efsz nyugdíjasai fél hektár háztájit kap­nak házaspár esetében, ha egyedül van 35 árat, a rokkantak 40 árat. Érdekes, hogy aktív nyugdíjas maga is megkaphatja a fél hektár földet. Mind-mind olyan intézkedések ezek, amelyek arról tanúskodnak, hogy a Vágsellyei Efsz-ben szem előtt tartják a párt gazdaságpolitiká­jának fő célját, ami szerint az ötö­dik ötéves tervben a gazdaságfej­lesztés fő célja a nép anyagi és kul­turális színvonalának emelése. Me­zőgazdasági üzemeinkben is egyre jobb élet- és munkakörülményeket kell teremteni a dolgozók számára. A politikai szaktudással felvérte­— Ide épül majd az új gazdasági udvar — mutatja Hlavatý Tibor öko­­nómus a lucernaliszt készítő mellől. nyeit, illetve gyűlései. Bizony nem is olyan régen még ütött-kopott iroda­­helyiségekben tárgyaltuk meg a szö­vetkezet gazdálkodásának problé­máit. Már akkoriban észrevettem né­hány egészséges jelenséget a közös gazdaság távlati fejlődésének szem­pontjából. Most új irodaépületben új elnök, új dolgokkal fogad. Emil Dúfala mér­nök, az efsz elnöke, és Hlavatý Ti­bor mérnök ökonómus maketeket mutat, amelyek az új gazdasági ud­var ideális képét ábrázolják. Alig váltunk néhány szót a távla­tokról. amikor Zsarnóczl János trak­toros előadja kérelmét. — Ötezer korona kölcsönt kérnék, mert váratlanul férjhez megy a lá­nyom és sok a kiadás. — Semmi akadálya, — mondja az elnök. — Ha az ökonómusnak van elég pénze, utalja át. Hlavatý Tibor nem jön zavrba és megnyugtatja a traktorost, hogy az ötezer koronát hiánytalanul meg­kapja. Kérésünkre mindketten azt vála­szolják, hogy ily módon is segíteni akarják a tagokat. Évente 150 ezer koronát irányoznak elő a tagok ré­szére kamatmentes kölcsönre, amit két-három éven át térítenek vissza havi 100—200 koronás törlesztéssel. ronként. Az eredmények a 17 ezer koronás hektáronkénti nyersterme­lésben mutatkoznak meg. Ehhez nem kell kommentár, ilyen összeg magas­­fokú belterjességről tanúskodik. De még jobb termelési eredményeket akarnak elérni. Több tízmilliós beru­házással megvetik a többtermelés és a munkatermelés fokozásának alap­jait. A már üzembe helyezett lucer­naliszt készítő üzem is lényegesen hozzájárul a gazdaságosság fokozá­sához. Az új gazdasági udvarban vi­szont szinte ugrásszerűen növekedik majd a munka termelékenysége. Ez már olyan gazdasági udvar lesz, amely kooperációs-intergrációs ala­pon átlépi a szövetkezet határait, hisz a nagyhizlaldában 33%-os be­ruházással társul csak a Vágsellyei Efsz, a deáki (Deákovce) 20%-kal, a vághosszúfalui (Dlhá nad Váhom) 10%-kal, a peredi (Tešedkovo) 37°/o­­kal. Ebből is láthatjuk, hogy a jövő­ben a mezőgazdasági termelés a táv­latoknak megfelelően és a párt gaz­daságpolitikájának célkitűzése sze­rint egyre jobban egybefonódik. En­nek többszörös előnye lesz a nép- ■ gazdaság szempontjából, hogy az egyre jobban kooperált, koncentrált termelési egységekben szinte ugrás­szerűen növekedik majd a munka, termelékenysége, és hogy az új, kor­szerű neveldékben, hizlaldákban egyre jobb élet- és munkakörülmé­nyeket teremthetünk a mezőgazdasá-Délen már üres a tarló Kombájn-karaván dübörög el mellettünk. Észak felé tarta­nak. Délen már üres a tarló. Szalmabálák, kazlak szegélyezik az utat. Mint óriási barna nagykendő tarlóhántás nyúlik el a poros horizontig. A nap hetetmagával süt, a hőség 33 fok. Lucernaboglyák lapulnak a fakadó zöldben. Vajon miért nem hordták még be? Zemplínske Hradište határában robogunk. Balról esőért epedő cukorrépatábla, tűző napsugaraktól lan­kadó kukoricaerdő susog a forró fényben. A préselt szalma szinte tüzet fog a hőségben reszkető tarlón. Jobbról csala­­mádé. Távolabb két lánctalpas küszködik a repedezett föld­del. Zihál bennük a vastüdő. Velaty (Velejte) 750 éves városka. A mezőn klasszikusan Veresztberakott búza. Kavicsos, köves terület nyújtózik a völ­gyig. Gyümölcsöst akarnak rajta létesíteni. Katonás rendben fiatal diófák sorakoznak. Balról egy kis erdőcske merészke­dik le a friss tarlóhántásig. Előttünk rajzolódnak a tokaji hegyek. Jobbról fél országnyi lucernatábla terpeszkedik. Alig bírja a hátán levő ezernyi púpot: a sok-sok lucernaboglyát. Távolabb kopár legelő sütteti magát a nappal. Mindegy neki: idén már nem lesz rajta virágos pongyola. A jószág csak szalad rajta. Szalma, szalma mindenfelé. Köztük óriási han­gyák: traktorok, melyek csápjukkal megölelik a bálákat, és a kazalhoz cipelik. Átzökkenünk a vasúton, Változik a ter­mészet ruhája: szőlő, szőlő. Udvaron, dombon, laposon, a há­zak előtt is. Csörgő (Cerhov): szőlők közé bújtatott házak. Az ország­utat akác- és hársfasor díszíti. Ütitársam pikáns történettel magyarázza keletkezését. Egy gróf szerelmének emlékei. Azon a napon, amikor imádottjátől nem kapott csókot, egy akácfát ültettetett, amikor pedig teljesült vágya, hársfát. Keskeny dűlőút kapaszkodik felénk. Rajta traktorok úsznak a porban. Lassítanak. Még az indexet szabályosan teszik ki. Jobbról már csak egy lépésnyire van Sátoraljaújhely. Kocsin­kat fiatal szilvafasor vigyázza a nyílegyenes úton. A vasutat akácsövény rejti. Vonat úszik rajta. Megint átbaktatunk a sí­neken. Kisújhelyra érünk. Vaskerítés mögött őzikék vigyáznak a kertre. Jobbról a mezőn tarlóhántás porzik. Eső kéne rá. Balról pókhasú kazlak hasalnak a tikkasztó hőségben. Aztán kukoricatáblák. Tán még a lovasember feje sem látszana ki belőle. A hőség egyre fokozódik. Ránktapad az ing. Préselt szalma porzik a domb aljáig. Lesz most alomszalma. Szőlőske (Vinicka) fogad üdén, zölden. A dombok nap­sütötte hasán példás rendben soroll a szőlő. Néhány nád­­fedeles pincebejárat csalogatja a vándort. Apám egykori nó­tája jut eszembe. „Bort iszik az útonjáró, akár szegény, akár báró ...“ Átrobogunk a Bodrog hídján. Vén fűzfák mozdulat­lanul nézik magukat a csábító víz tükrében. Hatalmas diófák mutogatják gazdag termésüket. Fékezünk. Megérkeztünk Bodrogszerdahelyre. -vác* A Szőlész utcában 34 tag kapott telket, és máris szépen szebbnél-szebb családi házak. sorakoznak a zett vezetők persze a XIV. kongresz­­szus határozatának nemcsak az előbb említett tételét érvényesítik, hanem mindent megtesznek annak érdeké­ben, hogy a termelés a munka ter­melékenységének következtében nö­vekedjék. Eddig is igen szép ered­ményeket értek el, hisz a tehenen­­kénti évi tejhozam 3540 liter, a súly­­gyarapodások is ostromolják a csú­csot, a növénytermesztés remekel, nagyok a hektárhozamok, a kerté­szet 80 ezer koronát hozott hektá-Ne csak jogaikkal... Csöppet sem irigylésre méltó tisztséget tölt be a helyi nemzeti bizottság elnöke. Egy egész falu gondja-baja szakad a nyakába, csak győzze szusz­­szál, s főleg idegekkel. Mert bizony ahány lakos, annyiféle ember. Egyik a szép szóból is ért, a másik meg a keményebb hangot is lelkiismeret­­furdalás nélkül elengedi a füle mellett. Fittyet hányva az állampolgári fegyelemnek. Az Ilyen, csupán a jogaival élni akaró, de kötelességeiről megfeledkező lakosok a legtöbb esetben a bajkeverők, a saját fizikai ere­jükben rendkívül bízó törvényszegők. A jó hnb-elnök, a bonyolult, szövevényes ügyekben is kellően jártas, tapasztalt lélekbúvár, a törvények, rendeletek ismerője, ily módon félig jogász, félgi pedagógus, amellett Igazságszerető és semmiképpen sem meg­vesztegethető, talpig becsületes ember. ★ Ehhez az embertípushoz hasonlít Bodnár Emília, a Csoltói Helyi Nemzeti Bizottság elnöke. Vagyis elnökasszonya! Mert így titulálják a csoltóiak. Szikár, magas termetű nő. Háromgyermekes családanya. Szívós termé­szetű, munkában edzett, derék asszony. Ha édesanya a falu ügyeit intézi, a három kislány kötelességtudóan, a nagymama felügyelete alatt tesz-vesz — mos, vasal, főz. Bodnárné férje is nagyon elfoglalt ember: mechanikus a helyi szövet­kezetben. Persze, az elnökasszonyt nem találom a hnb irodájában. Nincs más hátra, minthogy felkutassam. — Ott volt az imént a csatornázási munkáknál — tájékoztatnak kész­séggel a lakosok. Nehéz gép zaja, csikorgása üti meg a fülem. No, biztos ott lesz! ... — Épp az előbb ment el innét — magyarázza a keskeny utcát gépével és friss földsánccal elbarikádozó baggeres. — Ha átmegy valamelyik udva­ron, a másik utcában még utolérheti... ★ Kettesben rójuk az utat. S közben a falura, a helyi nemzeti bizottság tevékenységére terelődik a szó. Egyhamar kitűnik a beszélgetésből: kis falu — sok gond. — Egynéhányan Amerikába vándoroltak innét. Negyven évvel ezelőtti, máig lezáratlan ügyeikkel engem abajgatnak — rukkol ki azzal, ami na­gyon bántja. Majd a faluszépítés kerül porondra. Felvidultan mondja: — Utak javítására, portalanítására az idén 150 ezer koronát fordítunk. Ezt a munkát júniusban kezdtük meg. A csatornázásra is nagy szükség van, amit éppen most végzünk. Hogy ez a falu szempontjából igen fontos munka jól halad, annak is köszönhető, hogy vannak szorgalmas, megértő émbérek, akiket nem kell a társadalmi munkára unszolni, önként részt vállalnak. Ilyenek például az idősebb nemzedékhez tartozó Katona Pál, A. Renéok, Tomolya Béla, a fiatalabb Renöok, Fejes Tibor és mások önzet­len társadalmi munkájuk például szolgálhat, amiért igazán megérdemlik a nyilvános dicséretet. Ami nyugtalanító tény: a rossz ivóvíz. Vízvezetékhálózat kiépítésére len­ne szükség, hogy a tömeges fertőzéseket, a járványveszélyt elkerülhessék. Elvégre félezer lélek egészségi állapota forog kockán. Hasonló, már több év óta húzódó kérdés a közvilágítás. — Nemcsak a mellékutcák, a főút mente is esténként sötétbe burko­lózik. A neonfény eigyelőre csupán ígéret. Remélhető, hogy a közlekedési balesetek veszélyét rejtegető közvilágítás ügye fölött is napirendre tér­nek majd a járás illetékesei. Érthető az elnökasszony aggodalma, hiszen emberek egészségéről, éle­tük biztonságáról van szó, ami egyáltalán nem lehet közömbös senki számára. ★ S még feltétlenül szólni kell a cigány származású állampolgárokról. Csaknem egyharmadát teszik ki a lakosság összlétszámának. Követ vetnénk rájuk, ha azt mondanánk elmaradottak. Mindössze 5—6 családra illik ez a jelző. Nagy többségük állandó munkaviszonyban van az ipari üzemek­ben, építkezési vállalatoknál. A keresett pénzből építkeznek, rangosán öltözködnek, motorkerékpárt, tévé-készüléket vásárolnak. Hugyár Eduárd személyében kommunista is akad közöttük, aki a cigány-bíró tisztjét is betölti. A hnb-től kapott feladatokat becsületesen teljesíti. Életfeltételeik aránylag jók, ami annak tudható be, hogy keresetüket nem fecsérlik el, hanem — a már említett módon — hasznosítják. A helyi nemzeti bizottság azokat, akik már kiöregedtek, s szociális helyzetük is megköveteli, mert magánosán élnek, egyszeri segélyben része­síti félezer korona erejéig. Eddig pénzben kapták az említett egyszeri segélyt, most a hnb módosít a segélyezés formáján: ugyanannyi értékben tüzelőt vásárol télire, hogy ne érezzék a tél zordságát. Ám jó lenne, ha a már indítványozott Cigány-Roma Szövetség helyi szervezetének megalakulása fordulatot jelentene életükben. Mégpedig oly módon, hogy elsőrendű kötelességének tartaná a művelődés serkentését, az általános iskola valamennyi osztályának elvégzését a tanulóifjúság részéről, segítene felszámolni a középkorúak soraiban még fellelhető írás­­tudatlanságot és szorgalmazná az állampolgári fegyelem betartását. Ha ilyen komoly társadalmi vonatkozású feladatok töltenék ki az említett helyi szervezet munkatervét és lépten-nyomon valóra is váltanák azt, bizonyára a helyi nemzeti bizottság is segítené tevékenységüket, s klub­­helyiséget is biztosítana számukra. Ehhez kétség nem fér! Egyszer s mindenkorra tudomásul kell venniük: nemcsak jogok illetik meg őket, kötelességeik teljesítése alól sem vonhatják ki magukat. N. Kovács István ponti vezető vállalt védnökséget. A bodrogszögi részlegnek Jozef Vysoký mérnök, a szerdahelyinek Simcsák György, a ladmócinak Zsamba János, a zempléninek pedig Szakáll István mérnök segített a munka szervezésé­ben és a problémák megoldásában. Dicséretet érdemel Deák Albert bácsi is, aki nyugdíjas kora ellenére fá­radságot nem ismerve segített a ko­vácsműhelyben. Tamás Zoltán éjjel­nappal készenlétben állt, és Zsainba Mihály agronómus is. Vaszily József nemcsak mint jó szakmunkás, ha­nem mint aktív párttag is sokat tett a közösség érdekében. A jó munka eredményeként a műit évi 249 vagon gabonával szemben 360 vagont gyűj­töttek be. A gyors begyűjtés jórészt a 19 kombájnosnak köszönhető. Ki­­emelhetjük közülük Laczko Istvánt és segédjét Tóth Mihályt, akik 160 hektárt arattak le. A munka befeje­zése után máris indultak a Zem­­plínská Nová Ves-i Állami Gazdaság­ba segíteni. A begyűjtéssel nem ért véget a munka. A szalmát is le kellett taka­rítani a földekről. Ehhez kevés a szecskázó. (Pelhfimov leállította a szecskázógépek gyártását.) A gazda­ság gabonaeladási tervét teljesítette és még 20 vagont terven felül is el­adott. A koszorú átadásakor szóba kerül­tek a gazdaság többi termelési ered­ményei is. Megtudtam, hogy az állat­­állomány részére elegendő zöldta­karmányuk van és ezért a tehenek napi tejhozama 11,7 liter. A tehene­ket a legelőn fejik, hogy a fölös­leges járkálással ne csökkenjen a tejhozam. A félévi tervet\ tejből 73 ezer literrel sikerült túlteljesíteni, a hústermelés tervét pedig 103,4 száza­lékra teljesítették. A gazdaságnak van agrokémiai csoportja is, ezért a leg­megfelelőbb időszakban végezhetik a növényvédelmi munkákat. A szőlészet is remekelni fog. Bá­­nyácski Tibor szőlész 100-mázsás hektárhozamban bízik. Szükség sze­rint permeteztek, de panaszolják, hogy a permetezőszereket egyre több utánjárással lehet beszerezni. A mechanizátor még elpanaszolja, hogy kevés a gumiabroncs és a di­namó. Vannak tehát problémák, azon* ban a gazdaság vezetői jó munka­­szervezéssel megoldják. Ezt bizonyít­ják az elért eredmények is. KOVÁCS ISTVÁN, Gemer gl dolgozók számára. Ezt bizonyítja a már egyesült Vágsellyei Efsz pél­dája, ahol igen magas szinten gon­doskodnak az emberekről, a másik oldalon viszont kitűnő termelési eredményeket érnek el. A kettő nem választható el egymástól. Erre rá­jöttek a vágsellyei vezetők is, mert tudják, hogy csakis megfelelő körül­mények között élő munkaerőkkel érhetnek el jó termelési eredmé­nyeket. Balia József Átadták az aratási koszorút A Bodrogszerdahelyi (Streda nad Bodrogom) Állami Gazdaság dolgo­zói már július 27-én átadták az ara­tási koszorút a gazdaság vezetőinek. A Ladmóciak (Ladmovce) készítet­ték a gazdag kalászokból. Két hét alatt vezetők, gépjavítók, traktoro­sok, kombájnosok és mindazok, akik résztvettek a nagy begyűjtési mun­kákban, igazán kiváló munkát végez­tek. A munkát jól szervezték, minden gazdasági részleg felett egy-egy köz-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom