Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-07-31 / 30. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES, Я 1971. július 3Ĺ A gabonatermés racionális felhasználásának kérdései Javában folynak az ötödik ötéves tervidőszak első aratásának munkálatai, s minden Jel arra mutat, hogy Jő eredményekkel zárul a betakarítás. Az ország vezetőinek és lakosainak figyelme ezekben a napokban az aratás folyamatára összpontosul. Mindenki készen áll, hogy szükség esetén a mezőgazdasági dolgozók segítségére siessen, hiszen mindannyíunk érdeke, hogy egy szem gabona se vesszen kárba feleslegesen. Mezőgazdasági üzemeink, lehetőségeikhez mérten, tökéletesen felkészültek a betakarításra. Sajnos, nem képesek mindent saját erejükből biztosítani. A raktárakat és gabonasllőkat az építővállalatok készítik, a gépeket és a létfontosságú pótalkatrészeket a gépipar szállítja a mezőgazdasági üzemeknek, a gumiabroncsokat, az üzemanyagot, a zsírokat és kenőolajakat stb. a vegyipar biztosítja. Ezek az egyes termelő ágazatok nem érik el a tervteljesítés azon fokát, hogy teljes mértékben eleget tudnának tenni a mezőgazdaság igényeinek. Ezért az idei aratás idején is fennáll a kérdés, vajon képesek lesznek-e üzemeink az anyagi-műszaki ellátásban jelentkező hiányosságok ellenére idejében elvégezni a betakarítást. Az agronómia! mérlegelések szerint ebben az évben mintegy 300 ezer tonnával több gabonát takarítunk be, mint 1970-ben. Ezt a feltételezést az eddigi eredmények is igazolják. A termést el kell raktározni, de nincs mindenhol megfelelő raktár-kapacitás. Az előzetes számítások szerint több mint 450 ezer tonna — ebből 270 ezer tonna a felvásárló üzemeknél — gabona elraktározásához hiányzik a szükséges tárolóhelyiség. Ezért я felvásárló üzemek néhol csak az évi felvásárlási tervben szereplő mennyiség negyedét, esetleg felét veszik majd át a takarmányalapra. Nem qk a felelősek azért, hogy a nagykapacitású gabonasilók még ebben az évben sem készültek el. Ha az építők átadták volna pl. a légi (Lehnice) gabonasilót, amit már idestova hét éve építenek, akkor a dunaszerdahelyl Járásban már megoldódtak volna a problémák. Most 15 ezer tonna gabona elraktározását kell ideiglenesen megoldani. A légi siló 21 ezer tonna gabona befogadására lesz alkalmas. Az ideiglenes raktározás többnyire veszteséggel jár. Sajnos, nem ez az egyetlen siló Szlovákiában, amely nem készült el időben. Külföldön sokkal gyorsabb ütemben folynak a hasonló építkezések. Nálunk ilyesmiért tényleg nem felelős senki? A járások és a felvásárló üzemek felelős dolgozói mindent megtesznek, hogy legalább a szükséges pótraktárakat és ideiglenes tárolóhelyiségeket biztosítani tudják. Nagy erőfeszítés révén legalább némileg sikerült Javítani a helyzeten. Ezidáig 80 ezer tonna gabona ideiglens elraktározására kötöttek szerződést. Hathatós segítséget kapunk a hadseregtől is, mivel 17 ezer tonna gabona átmeneti tárolására adtak ígéretet. Ha Jó idő lesz, s a gabona nedvességtartalma nem haladja meg a megengedett határt, akkor nem lesz baj a raktározással, mert nagyobb tömegben is lehet tárolni a termést. Rossz időjárás esetén viszont a nedvességtartalom 20—30 százalékra növekszik, tehát több tároló helyiségre lesz szükség, s máris Jelentkeznek a problémák. A gabona minőségének megőrzésére nagy hatással van a betakarítás utáni kezelési technológia^ Ide tartozik a kombájnos betakarítás utáni tisztítás és osztályozás is. Ezen a téren Szlovákiában egész Jó a helyzet. A baj csak a szárítás szükségessége esetén jelentkezik, mivel a felvásárlók csak 700 ezer tonna, az üzemek viszont mindössze 500 ezer tonna gabona utószárítását tudják elvégezni, ami annyit Jelenť, hogy a várható össztermésnek csak a 60 százalékát képesek mesterséges úton megszárítani. Ha rosszabbra fordul az időjárás, akkor ez bizony kevésnek bizonyul. Ezért nem ártana idejében felkészülni a szárító kapacitások két-három műszakos üzemeltetésére. A bökkenő abban van, hogy a felvásárló üzemek nem rendelkeznek elég szakemberrel. Szükség esetén e mezőgazdasági vagy egyéb üzemeknek kell majd a felvásárlók segítségére sietni ebben a tekintetben. Ha az ezévi termés racionális felhasználásáról beszélünk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a sörárpa felvásárlásának kérdését sem. Az állami alapokra 130 ezer tonna sörárpát kell felvásárolni. A helyzet azonban nem a legkedvezőbb. A júniusi esők következtében az árpavetések több mint fele megdőlt, betakarításuk nehéz. Helyesen Járnak el ott, ahol rendrakóval vágják le az árpát. Megoldható ez a helyzet úgy is, hogy a megdőlt parcellákról külön takarítjuk be a termést és nem keverjük össze a károsítatlan parcellák termésével. Ez a fáradság azt hiszem kifizetődik, mert a jó minőségű sörárpa mázsájáért 20—30 koronával többet kap az üzem. Bél-Szlovákiában a száraz, meleg idő következtében nagymértékben megkárosodnak az árpaszemek a betakarításkor. A sörárpánál a szemek károsodása, sértettsége nem haladhatja meg a 3 százalékot. Ha jó minőségű malátát és sört akarunk gyártani, s továbbra is meg akarjuk őrizni a külföldi piacon elért jó pozíciónkat, akkor ezeket a normákat szem előtt kell tartanunk. A sörárpát inkább a kora reggeli vagy késő délutáni órákban arassuk, amikor nagyobb a levegő relatív páratartalma. Ilyenkor a dob csökkentett forgásszáma és kisebb munkasebesség mellett a minimumra lehet csökkenteni a szemek károsodását. Ezzel az intézkedéssel 1000 koronát is nyerhetünk hektáronként, mert az árpatermésünket sörárpaként értékesíthetjük. A termés értékesítési effektivitását az ésszerű elosztással is fokozhatjuk, ha a legjobb minőségű gabonát adjuk át az állami alapokba. Ugyanez érvényes a vetőmagalapra is. A takarmányalapra és a természetbeni juttatások alapjaira a fennmaradó rész is megfelel, mert a söriparilag értéktelen árpa takarmányozási szempontból kitűnőnek mondható. Azt a búzát, amelynek üvegessége nem éri el a 45 százalékot, szintén a takarmányalapok és a természetbeni Juttatások alapjainak feltöltésére kell felhasználni. A tápanyagtartalom szempontjából Itt sincs lényeges eltérés, csak az ipari feldolgozás követelményeinek jobban megfelel az üveges búza, melynek felvásárlási ára 25—27 koronával nagyobb. A felsorolt elvek és elképzelések az idei gabonatermés racionális felhasználásának ügyét szolgálják. Mindannyiunk érdeke, hogy a kitermelt mennyiségből minél nagyobb hasznuk legyen a termelőknek, de az is, hogy népgazdaságunk olyan gabonát kapjon, amiből jó kenyeret és egyéb termékeket lehet előállítani, mert csak így tudunk eleget tenni a hazai és a külföldi piac egyre növekvő követelményeinek és igényeinek. ING. VENDELÍN PÉTER, MPVž SSR Kis költséget igénylő ésszerű módszerek a szárítatlan takarmánygabona tárolására Idén közel 800 ezer tonna takarmánygabonát kell az állami alapba átvenni a termelőktől. Ilyen nagy mennyiségnek'az elhelyzése még száraz időben is gondot okoz, mert a kombájnnal való betakarítás amúgy is megköveteli a gabonafélék szárítását, mielőtt elraktároznánk. A biztonságos magtárt tárolás azonban csak 14 százalékos vagy alacsonyabb nedvességtartalom mellett lehetséges, máskülönben a gabona megpenészed1 ne, értéktelenné válna. De honnan vegyünk annyi szárítóberendezést, amennyire a gabona betakarítás utáni kezeléséhez szükség lenne? A kérdés már mások fejében is megfordult. A meglevő szárítókapacitás nem győzi erővel. Más lehetőséget kell keresni, mely ésszerűsége és hasznossága mellett közgazdasági szempontból is előnyös. Egyik megoldás, mely számításba Jöhet, a nedves, tehát a szárítatlan gabona biztonságos tárolására a légmentesen zárható tartályokban vagy pedig a légmentesen fedhető fólia közé történő elhelyezés A légmentesen zárt térségben a gabona ugyanis rövid időn belül „elnyeli“ az oxigént, s az erjedési folyamat alatt a környezetben mintegy 35 százaléknyi széndioxid keletkezik. Ez a közeg védi a nedves gabonát a káros behatásoktól. Jübben a környezetben teljsevas erjedés megy végbe. A nedves takarmánygabona tárolásának szovjetunlóbeli és nyugati tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a tároláshoz nem feltétlenül szükségesek a hermetikusan zárható sílótornyok. Erre a célra nagyon megfelelnek az útpanellokból készített, tetővel fedett sllógödrök is, melyekben a légmentességet fóliával biztosíthatjuk. Ilyen esetben a veszteség elkerülése a tejsav és a széndioxid felgyülemlésének gyorsaságától, intenzitásától függ. Ezek gátolják a káros mikroorganizmusok táptalajának kialakulását. A Szovjetunióban a fermentálás gyorsítását melasz hozzákeverésével segítik. A Szovjetunióban és más államokban kísérletekkel bizonyították, hogy a megengedett normán felüli nedvességtartalommal silózott gabonaféle 10—20 százalékkal előnyösebb takarmányozásra, mint a száraz gabona. A nedves takarmánygabona konzerválásának további módja a vegyszeres tartósítás. Ezzel a módszerrel a nedves gabonát szárítás, hűtés és szellőztetés nélkül tárolhatjuk. Erre a célra világszerte a propion-savat használják tartósítószerként. Ilyen tartósító anyagot gyártanak az Egyesült Államokban, melyet egyes kísérleti munkahelyeken a múlt évben nálunk is kipróbáltak. A kísérletek kiértékelése azonban még hátra van. A nedves, tehát a szárítatlan gabonafélék vegyszeres tartósítása módszerének komoly gazdasági előnye, hogy kis költséggel kivitelezhető. Elegendő erre a célra valamelyik régebbi födött épület, hogy az esővíz ne folyhasson a gabonára. A fóliát ilyen épületben a talajra terítjük, hogy a vegyszer és a gabona ne érintkezhessen a puszta talajjal. így megelőzhetjük ez amúgy is nyirkos gabona további nedvesedését, s az idegen anyagok esetleges hozzákeveredését. A folyékony állagú propion-sav tökéletes védelmet nyújt mindennemű gombásodás és a baktérium fertőződés ellen. Lehetővé teszi a nedves gabona tárolását egy évig is. A szóbanforgó tartósításnak további előnyére szolgál, hogy a nagy tömegből elszállított propion-savval kezelt nedves gabona nem romlik meg. Jó minőségét darálás után Is megőrzi. A vegyszerrel való tartósítás tehát lehetővé teszi a gabona s a belőle készített takarmány teljes tápértékének megtartását, s ez nem lehet közömbös az állatok takarmányozásánál. A tartósított gabonaféle a hízómarhák, a tehenek, a sertések, a Juhok és a baromfiak eleségének elkészítésére alkalmas. A takarmányhoz kevert készítmény tehát sem az állatokra, sem pedig az állati termékeket fogyasztó emberekre nézve nem vált ki káros hatást. Hiszen köztudomású, hogy a második világháborúban hasonló készítménnyel tartósították a frontkatonaság számára a kenyeret, ami azt bizonyítja, hogy a vegyszernek semmiféle káros hatása nincs. A készítmény egyaránt alkalmas a nedves kalászosok, a kukorica és a hüvelyesek tartósítására. Az árpatermesztés távlati fejlesztése Ha eleget akarunk tenni a hazai és a külföldi piac követelményeinek és igényelnek, akkor nem szabad megelégednünk azokkal az eredményekkel, melyeket az árpatermesztés szakaszán a Jelen Időben el tudunk érni. Minden erőnkkel és tudásunkkal azon kell munkálkodnunk, hogy a nevezett termelési szakaszon a lehető legjobb eredményeket érjük el. л hatékonysági tényezők JELENTŐSÉGE A 'hazai és külföldi kísérleti, valamint gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a sörárpa termesztésében érvényesíteni kell a hatékonysági tényezőket. Az intenzifikációs faktoroknak a termelés növelését, a termék minőségének megőrzését vagy fokozását, de főleg a termelés olcsóbbá tételét kell követni. Ezen faktorok érvénybe léptetésére minden mezőgazdasági üzemnek megvan a lehetősége. A szöbanforgó tényezők közül a legnagyobb figyelmet a fajták megválasztására kejl fordítani, valamint arra, hogy egy termelési körzetben, például egy járás területén 2—4, egy üzem keretén belül pedig 1—2 fajtánál többet ne termesszenek. Gondosan kell eljárni a tápanyagpótlásnál is: a tápanyagok adagolását az egyes fajták igényeinek megfelelően kell elvégezni, miközben főleg arra kell ügyelni, hogy ne adjunk a kelleténél több nitrogéntartalmú trágyát. A vegyszeres kezelést mindig a növény fejlettségi állapotának megfeleld fázisában kell elvégezni. A betakarítást a termesztett fajták követelményeinek, valamint annak megfelelően szükséges meg" Az össztermelés és a minőség fokozására hall fő helterjessági tényezők szervezni és elvégezni, hogy a termést mire használjuk fel. NÉHÁNY SZÓ a KUTATÓ MUNKÁRÓL Az árpatermesztéssel kapcsolatos kutatói tevékenység Szlovákiában nincs olyan színvonalon, mint amilyet a szöbanforgó növény megkíván. Ezt a problémát a közeljövőben sürgősen meg kell oldani. Vagy új, a gabonatermesztés kérdéseivel foglalkozó kutató állomást kell létesíteni, vagy pedig a Piešťanyi Növénytermesztési Kutatóintézetet kell megbízni ezzel a feladattal. A gabonatermesztés szakaszán igazán gazdag program kínálkozik a kutatók számára. Minden évben új fajták kerülnek a termelésbe, s ezek mindegyikének más-más agrotechnikai követelménye van. Hogy sikeresebbé tehessük a termelést, pontosan meg kell határozni, hogy melyik gabonaféleség hol, milyen körülmények között, milyen agrotechnikai eljárásokat igényel. A vegyipar is egyre több változatban gyártja a műtrágyákat és a különböző vegyszereket, s nem lenne lényegtelen, ha ezek gazdaságos felhasználásának legmegfelelőbb módját is meghatároznák a kutatóintézetek dolgozói. Kutatóink feladata, hogy 1975-ig néhány olyan vonalra tegyenek szert az árpatermesztés szakaszán, melyeknek nagyobb lesz a lízin-tartalma, és Jobban értékesítik majd a nitrogéntartalmú műtrágyákat. A sörárpa termesztői részére több olyan fajtát kell előállítani, melyek kitűnő minőségű gazdag termést biztosítanak, még akkor Is, ha közvetlenül istállőtrágyázott elővetemény után kerülnek « talajba, vagy ha a lehető legnagyobb műtrágyamennyiséget ľdagoljuk is egy hektárra, NEMESlTÉSI FELADATOK A mezőgazdasági üzemek és a feldolgozó ipar szükségletének és követeléseinek kielégítése érdekében szükséges kinemesíteni egy új sörárpát a répa-, a kukorica-búza és a kukorica-árpatermő körzetek számára a következő tulajdonságokkal: a meg-" dőléssel és a betegségekkel szemben ellenállóbb legyen mint az Ekonóm, továbbá az eddigi fajtáknál valamivel jobb, a söripar szempontjából nélkülözhetetlen tulajdonságokkal rendelkezzen. A takarmányozási célokra termesztett árpánál olyan fajtát kell kinemesíteni, amely legalább 15 százalék N-tartalmú anyagot tartalmaz, s hozam szempontjából a Diamant színvonalán mozog. A fajtaösszetétel szempontjából talán elég annyit megjegyezni, hogy az 1971-es évre 25,6 ezer tonna vetőmagot adtak ki tavaszi árpából, s ennek sajnos 47,85 százalékát a Dvoran képezte. Hogy miért sajnos? Mert a nevezett fajta a söripar szempontjából Szlovákia területén nem a legjobb. A jövőben ezt a mutatót legalább 40 százalékra kell csökkenteni. HELYES AGROTECHNIKA — JOBB EREDMÉNYEK A helyes agrotechnika kérdésének megoldása megköveteli, hogy a termelők a nagyobb hektárhozamok és a jobb minőség elérése érdekében biztosítsák az egyes sörárpák igényeit. Ez pedig csak a következő intézkedések révén lehetséges: — céltudatosan kell kiválasztani a megfelelő előveteményt, mivel minden fajta másként reagál az előveteményekret _ — már az elővetemény számára történő talajelőkészítés során úgy kell eljárni, hogy a következő növénynek, vagyis az árpának is Jót tegyünk; — a legjobb minőségű terményt biztosító sörárpába ne vessünk (alávetés) többéves takarmányokat; — maximálisan ki kell használni a talajelőkészítésre megfelelő feltételeket, pontosan be kell tartani a talajelőkészítés és a vetés agrotechnikai határidejét, valamint a vetés megfelelő mélységét (3—5 cm) és az egyszerűséget is; — nagy gondot kell fordítani a vetőmag megválasztására, tisztítására, osztályozására és csávázására; — a trágyázást, vagyis a tápanyagpótlást azzal a tudattal kell elvégezni, hogy elsősorban ez a tényező befolyásolja a termék mennyiségi és minőségi alakulását. A trágyázás jelentőségére utal az a tény is, hogy az árpa vegetációs ideje aránylag rövid, a gyökérzete pedig elég gyenge. Legjobban a kezdeti időszakban tapasztalt tápanyaghiány bosszulja meg magát. Legfontosabb tápanyag a nitrogén. A nitrogéntartalmú trágyák adagolásakor ismerni kell az adott fajta igényét, a talaj tápanyagtartalmát, a talaj- és természeti viszonyokat, valamint helyesen kell meghatározni a talajművelés mélységét. A tápanyagpótlást úgy végezzük, 'hogy az NPK hatóanyagok aránya — tekintettel a talaj tápanyagtartalmára és az előveményre — 1:1,5—2, 0:2,5—3,0 legyen. (Következik: A felvásárlás, a betakarítás utáni kezelés és a gazdaságosság alakulása.) Ha figyelembe vesszük azt a körülményt, hogy esetleg az idei gabonabetakarítás a szeszélyes időjárás következtében bizonyos bonyodalommal járhat, úgy a szárítás, de a raktározás is sok problémát okozhat. Ügy gondolom, a nedves gabonának^ajájelzett módon történő biztonságos®kis költséggel járó tartósítása még mindig előnyösebb, mintha a nyirkos, szemes takarmány megpenészedne, ami felbecsülhetetlen kárral járhatna mind a termelő, mind pedig a népgazdaság számára. Ezek a módszerek nálunk még újdonságszámba mennek. Világviszonylatban azonban már régen eredményesen alkalmazzák, mert a tartósításnak ezen módjai sokszorta kisebb költséggel járnak, mint a nálunk hagyományossá vált raktározási módszerek. Márpedig ha racionalizálni akarunk, akkor az sem lehet közömbös számunkra, hogy a takarmányozásnál felihasználásra kerülő gabona biztonságos tárolása milyen költséggel és milyen veszteséggel Jár. HOKSZA ISTVÁN Új módszer Az élősködő gyomnövények közöl ez aranka a szántóföldi kultúrnövények legjelentősebb kártevője. A nevezett gyomnövény elterjedése elleni küzdelem nem volt mindig sikeres. Az aranka Irtásának új módszerét HORVATH ISTVÁN, magyarországi tudományos kutató dolgozta ki. A kutató, aki fél emberöltőt töltött a szarvaskerep termesztésének őshazájában — Őrségben — megfigyelte, hogy azokról a területekről, amelyeken húszévenként legalább egyszer szarvaskerepet termesztettek, teljesen eltűnt az aranka. A kutató véleménye szerint elsősorban a szarvaskerep gyökérnedve van kedvezőtlen hatással az aranka újbóli elterjedésére.
