Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-07-24 / 29. szám
Téli méhek, nyári méhek - noszéma élnek. Fö hivatásuk a család átteleltetése és a télvégi új nemzedék felnevelése. 2. A nyári méhek azok a méhek, amelyek fokozatosan átveszik a család létfenntartását a téli méhektől. Ezek februártól augusztus közepéig kelnek. Életük rövid, csak kb. 6 hétig tart. 3. A noszéma (gyomorvész) a méh belének fertőző betegsége. A nagy állományok „elsőszámú“ ellensége. Ezt volt szerencsém személyesen is tapasztalni. A betegség részletes leírását talán mellőzném, csupán a betegség lefolyásáról szeretnék szál lép fel a kritikus időszak is, amikor a noszéma a leggyakrabban szedi áldozatait. A szagatott vonalak a noszémás megbetegedést jelzik, mind a téli, mind a nyári méheknél. A noszéma tehát megrövidíti a téli méhek életét. A rajz szerint egy gyengébben fertőzött családnál a téli méhek áprilisig éltek. Előfordulhat azonban, hogy ez a szaggatott vonalú görbe csak márciusig nyúlik. Ugyanakkor a nyári méhek is fertőződnek (a rajzon szintén egy enyhébb eset van ábrázolva) és azok is hullanak. Hogy érthető legyek: Az idei téli tanfolyamon Szabadkán Farkas István előadó elmondta, hogy ő a méhészetéből egyszer s mindenkorra „kizárta“ a noszémát. Hozzátette azt is, hogy ehhez gyógyszereket egyáltalán nem is alkalmazott. Ügy gondolom sok pénz maradt volna a méhészek zsebében, amit egyébként gyógyszerekre adtak ki, ha ismerik ezt a megelőző intézkedést. Sok méhcsalád pusztulását is el lehetett volna kerülni, hisz csak az utóbbi 8—10 év alatt aggasztó méreteket öltött a noszéma pusztítása. A noszéma likvidálásának módja viszont egy nagyon egyszerű művelet. Semmi más, mint a nyár végén-, ősz elején alkalmazott serkentő etetés. Ennek hatására sok téli méh kel a családoknál. Ezt egyébként Orösi professzor is bizonyítja Méhek között című könyvében, amikor a „kezelés gyógyszer nélkül“ című soraiban a betegségről beszél. Mi, méhészek csak köszönetét mondhatunk azoknak, akik e tényre felhívták figyelmünket. Más lapra tartozik az, hogy a szakirodalmat forgató, de „csak“ forgató méhészek tábora olvasta ugyan a cikkeket, sót a könyvet is, de az ajánlott módot nem próbálta ki és a tapasztalatokat nem hasznosította saját méhészetében. Pedig kár, hogy sokan nem próbálták ki és tapasztalataikat nem közölték a kételkedő méhészekkel is. Visszakanyarodva írásom címére, röviden csak a következőket szeretném elmondani: 1. Téli méhek alatt értjük azokat a dolgozó méheket, amelyek augusztus végétől a Hasítás megszűnéséig (itt pontos dátumot nem említhetünk) kelnek ki a méhcsaládoknál. Ezek a méhek 8—7 hónapig is Tóth Imre a Dunántúlról került Szlovákiába, mely újabb hazája lett. Ságváron született 1844-ben szegény paraszt szülők gyermekeként. Ügy vergődött fel az ; egyetemig, hogy más diákoknak adott órákat. 1869- ben szerezte meg Budapesten az orvostudományi oklevelet. Először Budapesten működött, majd áthelyezték 1873-ban Selmecbányára (Štiavnica), ahol először a műtőállomáson dolgozott, később bányakerületi főorvos lett. Mint orvosnak nagy érdemei vannak a selmeci bányászbetegségek leküzdésében. Ő állapította meg a bányászaszály ragályos voltát, és intézkedései folytán a betegség 1882-ben Selme_________________________ röviden szólni. Ma már nem tudnám megmondani, hogy az SWD Imker (amely közben megszűnt), melyik számában láttam egyszer az alábbi kis grafikont: Ha az ábrát figyelmesen megnézzük, látni fogjuk róla, hogy a téli méhek közül az akácvirágzást egy sem éri meg. Miközben átadták a stafétabotot (elnézést kérek, hogy a hasonlatot a sportból veszem), a nyári méheknek, amelyek fokozatosan már a téli nagy hidegek idejétől, január közepéig fejlődésnek indultak, maguk elpusztultak. A váltás idején, koratavaszcen megszűnt. Ugyancsak az ő érdeme az ólommérgezések legyőzése Selmecen, valamint a környékbeli bányákban. Nagy harcot vívott a bányászok ellensége — az alkoholizmus ellen. Érdekes Hont-vármegye monográfiájának megjegyzése: „Amikor az iszákosság meggátlására a városi szeszmonopólium ellen fellépett, a városi tanács az orvosi oklevelétől akarta megfosztani“. Számos tudományos munkát írt épp a fenti betegségekről és azoknak leküzdéséről. Tóth Imre nemcsak természetbarát, de alapítótagja volt a Természettudományi Egyesületnek, amely pomológiával és méhészettel fogerős fertőzés esetén a család pusztulása akkor áll be, ha a téli méheknek nem sikerül a „stafétabotot" átadni a nyári méheknek, amikor ezek fertőzöttségük miatt nem voltak képesek tovább vini a család életét. A sok fiatal nyárvégi kelésű téli méh még a fertőzött családban is később betegszik meg, aránylag egészségesen éri meg a tavaszt, átmenti a családot a következő nyárra, amikor is a fiatal és állandó cserélődő méhek legyőzik a betegséget. D. J. (Méhészetünk Jugoszlávia 1971. 5—6) szerzőjéről lalkozott. A monográfia szerint még orvosnövendék korában foglalkozott a méhészet, a gyümölcsészet, a borászat tanulmányozásával, és egy méhészeti munkát is írt az „Okszerű méhészet“ címmel 1872-ben. Amikor megtelepedett Selmecbányán és berendezte saját méhesét, szenvedélye fokozódott. További cikkeket és tanulmányokat írt a méhészetről és gyümölcsészetről. Könyve abban az időben sok méhész számára útmutatót jelentett, ezért nem -szabad megfeledkez nünk a néhai Selmecbányái orvos-természetbarátról, ha emléke ma már erősen meg is fakult. Mártonvölgyi László Vajda Róbert, Tild (Telince) község legnépszerűbb méhésze. A szövetkezetben dolgozik, de hordás idején vándorkocsijával a legjobb akácerdőbe vonul, nyáron pedig málnára vándorol. Mohiban (Mochovce) vásárolt Császár Jánostól három kas méhet 1945 után, s ezekből szaporította méhállományát. A kaptárakat és kereteket önállóan készíti. A- molyan fúró-faragó ember és nagyon tanulékony. Jelenleg 32 méhcsaládja van és Verebély (Vráble) környékén a legjobb méhészszakembernek tartják. Szaktudását Örösi Pál, Faluba Zoltán és Svancer Lajos műveiből meríti. 1963-ban mint rendes hallgató a Nagymegyeri (Calovói) Mezőgazdasági Technikumon gyarapította tudását, melyet a méhészet terén is hasznosít. A kezdő méhészeknek kész-Vérbeli méhész ségesen segít, hasznos tanácsokat ad. Községében kevés a méhész, s számukat szeretné növelni. Nemrég a Verebélyi Állami Gazdaság vegyszeres porzással jelentős károkat okozott. Ez a jövőben elkerülhető, mégpedig olyképpen, hogy korábban kell a permetezésről értesíteni a méhészeket. Egyébként a verebélyi szervezetnek többet kellene foglalkozni a méhek egészségvédelmével és több előadást szervezni a korszerű méhtenyésztésről. E téren még sok a tennivaló. Vajda Róbert méhész sokat vándorol Aranyosmarót j (Zlaté Moravce), Marcelhá- I za (Marcelová), Komárom (Komárno) és legújabban Breznó vidékére. Hogy hol van a legtöbb málna? Ezt megtudja a Jednota vezetőjétől. Ű megmondja, melyik községből szállítanak legtöbb málnát. Tavaly akadtak méhcsaládok, amelyek 40—50 kg mézet is hordtak. Átlagosan 26 kg mézet pergetett, amelyből hat mázsát adott a piacra. Szerinte még nagyon sok a rejtett tartalék a méhészet területén. Szükséges tehát, hogy az idősebb méhészek adjanak tanácsot a kezdőknek, illet-1 ve népszerűsítsék a méhészkedést. Belányi jános Az „Okszerű méhész“ 8 15. SZÁM 1971. JÜHUS 24. KERTÉSZET-MÉHÉSZÉT A Szabad Földműves szak melléklete Ismeretes, hogy idén nagy 1 a hernyó invázió. Különösen Mátyásföld és Csallóköz falvaiban, gyümölcsöseiben pusztít az amerikai szövőlepke falánk nemzedéke. Sok helyen a magas jegenyefák leveleit is megsemmisítették a kártevők. Nemcsak az országutak mentén ültetett gyümölcsfák, de a falusi utcákat szegélyező fák is veszélyben vannak. Sőt, jeban számolnunk kell a második nemzedék megjelenésével, melynek kártétele több százszorosa lehet a mostaninak. Az amerikai szövőlepke kártétele ellen tulajdonképppen nem most kell védekeznünk, amikor hernyói már ellepték a fákat, de a téli és koratavaszi időszakban. Nagyon fontos a fák téli permetezése, majd ezt követően tavasszal a hergokra is könnyedén eljutnak. A nagy kiterjedésű területeken pedig elég sokba kerül a fölöslegesen ismételgetett permetezés. Száz szó mint egy, nem hunyhatunk szemet a kártétel felett, mert megakadályozása mindannyiunk érdeke, felenleg a kertek többségében kisebbnagyobb számban uralkodnak a hernyók s így pusztításukkal A TARTALOMBÓL: © Az őszibarack zöld metszése © Az alma varasodás elleni védekezés ® Milliókat hoz a fólia Э Augusztusi figyelmeztető ® Zöldségeseink kártevői ® A lakásunk dísze: a virágtál © Tisztelet, becsület S övezi Több szem többet lát Téli méhek, nyári méhek — noszéma Figyelem, hernyóveszély! lenieg már a diófák lombjai között is megjelentek a hernyófészkek. Sajnos, a zárt területeken, a kertekben is nagymérvű pusztításoknak lehetünk szemtanúi. Őszintén szólva kissé furcsa dolog, hogy a kertészkedök bizonyos hányada tétlenül nézi a hívatlan vendég garázdálkodását. De még furcsább, hogy « nemzeti bizottságok tisztségviselői (tisztelet a kivételnek) nem veszik komolyan a fennálló helyzetet, holott a hernyók kártételéből nemcsak az egyénnek, de népgazdaságunknak is komoly kára származhat. Senki számára sem lehet tehát közömbös a fák sorsa, hiszen a gyümölcs a városok és falvak lakóinak téli vitaminszükségletének egyik forrása. Már pedig a hernyók munkája nyomán nemcsak az idei gyümölcs vész kárba, hanem a jövő évi terméssel sem számolhatunk. A leveleitől megkopasztott fa ha kis is hajt, erejét a hajtórügyek növelésére, beérésére fordítja, de újabb — a jövő évi termést biztosító — termőrügy növelésére már nem képes. Emellett a vesszők egyenetlen és gyenge beérése folytán egy zordabb tél a fa koronáját teljesen tönkre teheti, mely a termőrészek pusztulásához vezet. Az elmondottakat figyelembe véve látható, hogy „nem babra“ megy a játék. Most pedig néhány szót a szövőlepke életmódjáról. A lepke fehér színű, némelyiknek szárnya feketén pontozott. Tojásai zöldek, csomókba rakja a levelek fonákjaira. Számuk 500—2003 is lehet. A tojásokból 10—16 nap alatt kelnek a hernyók, melyeknek fejlődési ideje öt-hat hét. Ezután bábokká alakulnak, s ezekből két hét eltelte után kikelnek a nyári nemzedék lepkéi. Ez azt jelenti, hogy július második felében, augusztusmelök egy része elhanyagolja. Csupán közös erővel, egymás segítségével érhetünk el kielégítő eredményeket. Ajánlatos, hogy ebben e fontos munkában járjon élen a helyi kéregy napot sem várhatunk. A tészkedök szervezete s ugyankártevő elleni harcban az akkor az efsz-ek növényvédelegész falu összefogására van mi brigádjai is nyújtsanak hatszükség, mert mit sem ér mun- hatos segítséget, kánk, ha a permetezést a tér- (sándor) Szomorú kép. Íme az amerikai szövőlepke hernyójának romboló munkája. A fán sok az alma, de hiányzik a „tüdő*, a levél. Foto: —s—■ nyófészkek Iemetszése és elégetése. Sokkal könnyebb a hernyók megsemmisítése, míg a fa lombjai között a jól látható pókhálószerű fészekben együtt vannak. Ha már egyszer szétmásznak, ellenük permetezéssel védekezhetünk. Nagyon jól bevált vegyszer a Metation 0,2 %-os töménységben. Amint fennlebb említettük, a szövőlepke második nemzedéke még nagyobb pusztítást okozhat. Ezt pedig nem nézhetjük tétlenül annál inkább, mivel a Szlovákiai Kiskertészkedők és Zöldségtermesztők Központi Bizottsága körlevélben fordult a nemzeti bizottságokhoz, valamint a helyi szervezetekhez, hogy kellő intézkedésekkel előzzék meg a hernyók kártételét. Ajánlatos lenne, hogy a nemzeti bizottságok élnének törvényadtia lehetőségeikkel. Ha nem elég a szép szó, úgy büntetni kellene azokat, akik nem irtják kertjeikben a hernyókat. Még célra vezetőbh lenne, ha az efsz-el, a kiskertészkedők helyi egyesületével közösen permetezőbrigádot szerveznének és a hanyag kerttulajdonos számlájára elvégeztetnék a fák permetezését. A védekezésnek, illetve a hernyópusztításnak ki kell terjednie a gyümölcsösökben található mindenféle bokorra, útszéli fákra stb. A hernyóknak különösen kedvelt tanyájuk az élő sövény. Az elhanyagolt gyümölcsösök szintén közveszélyt jelentenek, mert a kártevők újra és újra megfertőzik azokat a gyümölcsösöket is, ahol a védekezést rendszeresen végzik. Azokban a községekben, tehát ahol az efsz-nek gyümölcsöse van, duplán fontos, hogy a háztáji kertekben, a falvakban, de kint a határban is maradéktalanul felszámolják a kártevőket. A hernyók, illetve a bábok utódai a lepkék nem válogatnak, tovább és tovább vándorolnak, nagyobb távolsá-
