Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-12-31 / 52. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1971. december 31, £songrád megyének igen fontos szerepe volt a magyar nemzet történelmének egyes szakaszaiban. Az Árpád emlékmű Pusztaszernek, az első országgyűlés, a honalapítás színhelyének emlékét őrzi. Megfordultak ezen a vidéken Hunyadi János törökverő seregei és Dózsa György fegy veres parasztjai, sőt Kossuth is ezt a népet. Szeged népét nevezte nemzete büszkeségének. A megye lakói közül sokan vettek részt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a Magyar Tanácsköztársaság harcaiban. Csongrád megye a Tisza, a Maros és a Kőrös folyók vidékén, valamint a Duna—Tisza közti homokvidéken terül el. A talaj szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztésre, gabona- és takarmánynövények termesztésére egyaránt alkalmas. Világviszonylatban is Jogos hírnévre tett szert a szegedi paprika, a makói hagyma, a szentesi zöldség, a szatymazi őszibarack, a csongrádi és a pusztamérgesi bor. Mindez amellett tanúskodik, hogy a vidék parasztsága nemcsak magáévá tettet a tőidet, hanem ki is használja a kínálkozó lehetőségeket. „SeÖGFB HtRÖS VAROS...“ Ahol a sebes folyású Maros a Tiszába ömlik, vagyis a Maros-torkolalánál húzódik meg a sajátos hangulatú, ősi halászfalu, Tápé. Feltételezhető, hogy a halászó, pákászo, állattenyésztéssel foglalkozó magyarok itt telepedtek le, s csak később nőtt föl a település szomszédságában az immár évszázadok óta várossá serdült Szeged. Ez a híres város a nóta szerint Tápéval határos, de csak a nóta szerint, mert a valóságban már Tápé beleolvadt a városba. A népmonda szerint még mindig Tápé a világ közepe, mert ezidáig senki sem bizonyította az ellenkezőjét. Szeged történelmében szomorú, de egyben korszakos jelentőségű is az 1879-es év. Az árvíz pusztított város ■ helyén új városkép kezdett kialakulni. Az új településszerkezetet az európai nagyvárosok mintájára tervezték, s szinte geometrikus pontossággal építették ki a körutakat és sugárutakat, melyeknek névtábláin azon országok fővárosainak neve olvasható, amelyek jelentős segítséget nyújtottak az árvíz súlytotta városnak. Szeged megyei jogú város, Csongrád megye székhelye. Lakosainak száma meghaladja a 120 ezret. Számos neves személyiség fordult meg a város falai között. Járt itt Babits, Mikszáth, Gárdonyi, Hunyadi János, Mátyás király, Kossuth, II. Rákóczi Ferenc, József Attila és Juhász Gyula, sőt Rózsa Sándor betyárjai is ezen a vidéken tanyáztak. Pár évtizeddel ezelőtt az ipar és az Alföld fogalmát aligha lehetett volna összekapcsolni, ami érthető is, hiszen az Alföld nem rendelkezett energia- és nyersanyagbázissal. Az évek során azonban itt is gyökeresen megváltozott a helyzet, s az agrár jellegű megyében egyre jobban meghonosodott az ipar. A megye iparának helyzete, annak fejlődése nem választható el a megyeszékhely, Szeged városától, mert a két közigazgatási egység ipara kölcsönös tevékenységet folytat egymás hatásterületén. Maguk a szegedi üzemek több dolgozót foglalkoztatnak, mint a megyében lévők összesen. A megye és környéke iparának bemutató fóruma a Szegedi Ipari Vásár, amely iránt külföldön is egyre nagyobb az érdeklődés. A megye iparának fejlődése összhangban van az igényekkel, s a mezőgazdaság; jelleg megtartása mellett is állandóan fokozódó gbndot fordítanak az ipari termelés mmdjobbani fellendítésére. A megyét átszelő folyók, utak és vasútak Szegeden találkoznak. Szeged városa, mint megyeszékhely, a megyének nemcsak közigazgatási, hanem politikai, gazdasági és kulturális központja is. Szeged egyetemi város, ahol óriási szellemi erők és 4. Az egész megye területén teljes ütemben haladnak az építkezések. (A szerző felvételei) kulturális értékek összpontosultak, s ezek nagyban elősegítik a megye kultúrájának fejlődését is. Ha Szegedről beszélünk, meg kell említeni azt is, hogy itt tartják meg minden évben a nagyközkedveltségnek örvendő Szegedi Szabadtéri Játékokat, továbbá szólnunk kell arról is, hogy számtalan jelzővel illetik a várost. Régebben a paprika, a papucs, a halászlé, a szalámi városaként emlegették, napjainkban azonban inkább a szobrok, a fiatalok, a fény városának nevezik a rohamos fejlődésről tanúskodó Szegedet. Nem ismerheti meg eléggé a város légkörét, hangulatát, lényegét, aki még nem sétált gondolkodva, elmerengve a Tisza-partnak Tápétól a Boszorkányszigetig kígyózó vonalán, aki nem figyelte meg az embereket, nem lélegzett együtt a várossal. Nagy hibát követ el az is, aki nem kóstolja meg a rubinpiros levű, többféle halból készült főzetet, a híres szegedi halászlét, amit a régi halászok csakis halpaprikás néven emlegettek. Igaz, ez az eledel aránylag csípős, mert a halászlé jellegzetes ízét, zamatét a szegedi fűszerpaprika adja meg, melynek hírneve elválaszthatatlan a megyétől. Érthető, hisz Szegeden és környékén csaknem ötezer holdon termelnek fűszerpaprikát, s az ország őrleményének ŰO százaléka ebből a megyéből kerül ki. A „KUBIKOS" VÁROS Csongrád. Az élő és a holt Tisza tartja karjaiban, ringatja a várost, melyben az évszázadok során épp eleget dúlt a szeszély, rossz sorsforduló, tűz, víz és az ellenség. A legnagyobb ínség idején kubikosok hada járta až országot, külföldet, hogy biztosítsa saját és hozzátartozói megélhetését. Tíz év óta azonban alaposan megkopott a Csongrádra vonatkoztatott jelző. Kik voltak a kubikosok? Mint ismeretes, 1867 után Magyarországon is kezdetét vette a folyók szabályozása, s mivel a Tisza elsősorban Csongrádot, Szentest, Szegedet és Szegvárt fenyegette, ezek a települések lettek a földmunkásság őshazái. Azok lettek kubikosok, akik a jobbágyság felszabadulása után nem találtak munkát a mezőgazdaságban és elmentek földmunkára, kubikmunkára. A megépítendő gátak mennyiségi meghatározója a „kubik“ mérőegység volt — egy kubik 6,86 köbméter — s azért nevezték a földmunkásokat kubikosoknak, mert teljesítményüket kubikban mérték. Ma inkább a munkás város elnevezés illeti meg Csongrádot. Az emberek többsége iparból él, viszont tagadhatatlan tény, hogy külsőleg még jónéhány évtizedig megőrzi mezővárosi jellegét. Régi ruháját levetve egyre kellemesebbé, vonzóbbá vállik a város arculata. Egy pillanatra sem torpan meg a fejlődés útján. Űj üzemek, lakótelepek, utcasorok épülnek. Az új Csongrád a Bökény városrészben kezd kiépülni. Egyre több csongrádi vágyik és költözik a nevezett városrészbe. A belváros kanyargós, zegzugos utcáinak nádtetős házacskát mellett paloták tűnnek az új, többnyire emeletes családi házak. Csongrád jó levegőjű, nyugalmas kisváros. Az év minden szakaszában kellemes pihenést, üdülést kínál. A város és környéke szép természeti adottságokkal rendelkezik. Komoly vonzerő a város nyugalma, Tisza parti fekvése, a Kőrös-torkolat ajándéka, a nagy homokfövényű, ideális méretű strand, a Kőrös-toroki üdülőtelep és a holtágak léte. A város környéke igen gazdag aprővadban. Sokan keresik fel a közeli habodért, a bokrosi pusztát, ahol még időnként felelevenedik a puszták régi hangulata és a gulya, a vágtató ménes is megtalálható. Az ide látogató idegen előtt sajátosan tárul fel az Alföld szépsége. Jól esik sétálni egy kicsit a „szőke“ Tisza partján, s közben figyelemmel kísérni a halászok munkáját, s a természetben zajló életet. A Tisza nemcsak védte, — olykor fenyegette — hanem élelemmel is ellátta a város lakóit, s így valamikor csaknem mindenki halász volt Csongrádon. A mesterség, az apáról fiúra szálló foglalkozás fortélyai, szerszámai öröklődtek. Egy dolog azonban nagyot változott. A Tisza, ez a szelíd, de olykor haragvó folyó, egyre kevesebb halt terem. A szakértők szerint ez a víz szennyezettségének köszönhető. Még ma is sok embert neveznek a városban Rókusnak, ami nem is csoda, hisz a halászok „védőszentje“ Szent Rókus. Napjainkban a csongrádi halászok a Haladás Halászati Tszben tömörülnek, s amit fognak, azt többnyire vidékre szállítják. Persze, a városka lakói sem szenvednek hiányt ebből a szempontból. Csongrádra csak őszinte szívvel, minden előítélettől mentesen érdemes menni. Aki véletlenül augusztus közepén érkezik, az elmondhatja, hogy szerencséje van. Hat éve, hogy az önmegismerés és a vonzóerő növelése céljából a város vezetői elhatározták a Csongrádi Napok ünnepségsorozatának megtartását, amely imár hagyományossá vált, s olyan pezsgést indított el, amely átterjedt a városi élet minden szférájába és egyre több látogatót vonz a városba és környékére. Hogy ki és hol képes jól szórakozni, az milliónyi apró dologtól függ, de elsősorban magától a szórakozni vágyó egyéntől. A legszigorúbb mércével mérve, mindenben könnyen csalódhatunk. Csongrád most járja a városi méretű vendégvárás iskolájának első osztályait, de büszke lehet rá, hogy ezidáig csak jelesre vizsgázott. A FIATALODAT 0‘iTAN A több mint harmincezer lelket számláló Makó bel- és külföldön egyaránt a hagymatermesztésről híres. Illik azonban azt is tudni, hogy Makó 3. A több mint másfél ezer lelket számláló községben, Eperjesen, szemtanúja lehettem az új, 175 férőhelyes, mintegy 2,7 millió forint beruházással épült kultúrbáz avatási ünnepségeinek. volt az első magyar város, amelyet a szovjet Vörös Hadsereg szabadított fel, (1944. szeptember 26.). A felszabadulás után új mederbe terelődött az élet, megkezdődött a szocialista építőmunka. Azóta több mint negyed évszáőzad suhant tova, s ezalatt viruló, újarcú várossá változott a régi Makó. Az épitőmunka során számos, előre nem látható nehézséggel kellett megbirkóznia a város lakosságának. Csupán az 1970-es árvízveszély több mint 100 millió forint termelési kiesést idézett elő, — ez az évi összhelyzete is. A városban több neves szövetkezet működik, s a különböző formában jelentkező nehézségek ellenére is kiváló eredményeket érnek el. Az említett mezőgazdasági üzemek 1961—65 között átlagosan 13,3 q búzát, 19,3 ej kukoricát és 75,3 q vöröshagymát termeltet: holdanként. Az 1970-es, árvízveszélyes évben ugyanezen növényeknél 13.1—26—85 mázsa átlaghozamot értek el, ami arra enged következtetni, hogy lényegesen élőbbre léptek a termelési eredmények szempontjából. A makói Lenin Tsz rákosi üzemrészlegén Molnár László elnökhelyettessel beszélgettem, aki többek között azt is elmondta, hogy az árvíz 17 millió forint kárt okozott a gazdaságnak, de a termelés jó eredményei olyannyira ellensúlyozták ezt a kiesést, hogy a dolgozók szinte nem is tudták, hogy mekkora károsodás érte a gazdaságot. A szövetkezet bevételének 60 százalékát a zöldségter: mesztés biztosítja. Idén pl. 245 mázsa átlagos hektárhozamra számítottak a : vöröshagymánál. t Néhány percig elbeszélgettem a ! városi tanács elnökével is. — Több hazai és külföldi várossal i tartunk fenn baráti kapcsolatot, de Csehszlovákiában még nem sikerült testvérvárosra találni. Szeretném, ha : odahaza tolmácsolná ebbeli igyekeze. lünket — mondta többek között Dr. i Forgó István a Makói Városi Tanács ■ elnöke — s ezzel is elősegítené a baráti kapcsolat mielőbbi létrejöttét. 2. A Csongrádi Napok keretében a helybeli mezőgazdasági szakmunkásképző intézetben mezőgazdasági kiállítást rendeztek. Felvételünkön a nagydíjat nyert csongrádi Árpád Tsz kiállítási részlege látható. termelés 1/3-ának felel meg — nem beszélve arról, hogy hónapokkal viszavetette az építkezések ütemét. A kedvzeőtlen időjárás és egyéb körülmények végett a mezőgazdasági termelés sem fejlődött a követelményeknek megfelelően. Az árvíz idején összefogott az ország népe, s így sikerült megmenteni a várost a pusztulástól. Ha az árvíz elöntötte volna, akkor Makó központjában négy méter körül mozgott volna a tetőzési holtpont. Az árvízkárok összértéke a város területén így is meghaladta a negyedmilliárd forintot. Több mint 900 házat kellett újjáépíteni, 230 lakás pedig teljesen lakhatatlanná vált. A városból mintegy 20 ezer embert kellett evakuálni. A megye városai közül itt a legalacsonyabb az iparosítás színvonala, az ipari termelésben jelentkező kiesés napi értéke mégis egy millió forint körül mozgott. A Maros folyó védőgátjait megerősítették, s különböző védőintézkedéseket foganatosítottak és hajtottak végre, hogy elejét vegyék .az esetleges későbbi katasztrófának. A károsultak állami segítséggel új otthont építettek, elrendeződtek ez utcák, terek, parkok, 's az élet folyik tovább. Makót évtizedeken keresztül mezővárosként tartotta nyilván a köztudat. Az iparfejlesztés háttérbe szorítása következtében, a hagymatermesztés és értékesítés válságos idejében, megtorpant az egész város fejlődése. A létbizonytalanság vándorsorsra juttatta a város lakóinak egy részét. Az 1920-as évtől állandóan csökkent a lélekszám, kedvezőtlenül alakult az életkor szerinti összetétel. Sürgőssé vált az új munkalehetőségek megteremtése, mert Makót mármár az „öregek“ városának lehetett nevezni. Az egyetlen megoldás az ipari termelés színvonalának javítása, űj üzemek létesítése volt. Az új és a meglévő ipari üzemek létesítésére, illetve fejlesztésére az utóbbi négy évben 150 millió forintot fordítottak. Gondoltak a szövetkezeti ipar fejlesztésére, a munkakörülmények javítására és a szociális létesítmények létrehozására is. Növekedett a termelékenység, javult a dolgozók anyagi-szociális helyzete, s a fiatalok véleménye is megváltozott. Mindez megteremtette a feltételt ahhoz, hogy Makó elinduljon a fiatalodás leié vezető úton. Persze változott a mezőgazdaság Most örömmel teszek eleget ennek a kérésnek, s mindehhez hozzáfűzöm, hogy a helybeli Lenin Tsz vezetői is hasonló kéréssel fordultak hozzám. Most már csak azon múlik, akad-e nálunk is hasonló kezdeményezés, van-e olyan város vagy mezőgazdasági üzem, amely szívesen felvenné a baráti kapcsolatot a fejlődés, a fiatalodás útján haladó Makó városával, illetve szövetkezeteinek valamelyikével? * * * A megye városai ma járási székhelyek, de a múltban több-kevesebb ideig megyeszékhelyek is voltak, ami természetesen befolyásolta történelmi múltjuk, fejlődésük és jelenlegi helyzetük alakulását is. Negyed évszázaddal ezelőtt — a honfoglalási emlékmű közelében — ebben á megyében verték le az első, földosztást jelző karókat. Azóta a megye lépésről lépésre haladt és halad előre a fejlődés útján. КДПРЧГ CáROR 1. Szegeden, a szobruk városában található többek között Vásárhelyi Pál emlékműve is. Vásárhelyi Pál a legjelentősebb magyar mérnökök egyike volt. A Körösök, majd a Duna vízrajzi térképezésén dolgozott, megindította az Al-Duna hajózhatóvá tételének munkálatait is. Életének fó műve a Tisza szabályozásának és a Tisza-vülgy ármentesítési tervének kidolgozása, melynek megvalósítása után 2,3 millió kh korábban használhatatlan földterületet kapott a mezőgazdaság.
