Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-12-31 / 52. szám

1971. december 31. i SZABAD FÖLDMŰVES 7 SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZLOVÁKIÁI SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA Előzzük meg a bajt! Munkabiztonság és egészségvédelem az efsz-ekben Az efsz-ek minta-alapszabályzatá­nak 8. cikkelye 3. bekezdésében ez olvasható: „A szövetkezeteknek egész­séges munkakörülményeket kell te­remteni tagjaik számára és követke­zetesen be kell tartani a munkavé­delmi szabályokat.“ Ebből is kitűnik világosan, mennyire fontos feladat a munkabalesetek, a foglalkozásból ere­dő betegségek megelőzése, az óvin­tézkedések betartása. A óvórendsza­bályok betartására nem csupán a földművesszövetkezet jogszabályai köteleznek, hanem a Munkatörvény­könyv is a szövetkezetei teszi fele­lőssé. Mivel a szövetkezet széles fogalom, pontosabb magyarázatra van szükség, valójában ki is a felelős a szövetke­zeti tagok munka- és egészségvédel­méért. A szövetkezet legmagasabb fóruma a taggyűlés. Ez nem csak az évi ter­melési-pénzügyi. valamint termény­értékesítési tervet hagyja jóvá, ha­nem a termelési feladatokkal párhu­zamosan a szövetkezeti tagok munka és egészségvédelméről is fokozott mértékben kell gondoskodnia. Még­pedig, már a tervezéskor megfelelő pénzösszeget kell biztosítani a bal­esetek, tűzkárok elkerülésére, mun­kavédelmi eszközök beszerzésére. Sajnos, ezen a téren még sok a be­­hoznivaló! A taggyűlésnek rendsze­resen figyelemmel kell kísérnie, hogy az elnökség pontosan eleget te­gyen efféle kötelességeinek. Erre fő­leg a jelentések megvitatásakor, a tervteljesítés ellenőrzésekor nyílik jó alkalom. A konkrét ellenőrzést a taggyűlés ellenőrző szerve — az el­lenőrző bizottság — végzi, melynek alapvető feladata a törvények és jog­szabályok, többek között a munka­­biztonsági-, tűz- és egészségvédelmi jogszabályok betartásának az ellen­őrzése is. Rövidesen sor kerül a szövetkezeti szervek egész évi munkájának az ér­tékelésére. Az ellenőrző bizottság tagjai figyelemmel kísérik az elnök­ség munkáját, a szükséges feltételek megteremtését az említett jogszabá­lyok betartása érdekében. Miért ép­pen az elnökség munkáját kíséri fi­gyelemmel? Azért, mert a Munkatör­vénykönyv a szövetkezet elnökségét teszi felelőssé a szövetkezeti tagok munkabiztonságáért és egészségvédel­méért. Az efsz elnöksége — nagy elfog­laltsága ellenére is — törvényes fe­lelősséggel tartozik a taggyűlésnek, éppen az említett jogszabályok betar­tásával kapcsolatban, A Munkatörvénykönyv 137. §-ának 2. bekezdése kihangsúlyozza, hogy „az elnökségen kívül a többi szövet­kezeti szerv (a vezetők, irányító és ellenőrző szervek) is felelősek a ma­guk területén, de a törvényes fele­lősség az elnökséget illeti.“ Helyes lesz, ha részletesebben meg­ismerjük az egyes szövetkezeti szer­vek hatáskörét és felelősségét. A Munkatörvénykönyv 137. §-ának 3. bekezdése szó szerint ezt mondja: „Az efsz-eknek figyelembe kell ven­niük a munkabiztonság és egészség­­védelem kérdései megoldásában az egész tagság alkotó kezdeményezését, s ehhez nagy segítséget nyújthatnak az egyes bizottságok. E bizottságok rendszeresen figyelemmel kísérik а munkabiztonsági és egészségvédelmi kérdések megoldását, s ilymódon ha­tékony segítséget nyújthatnak a szö­vetkezet vezetőinek. A munkavédel­mi bizottságot a taggyűlés kötelezően választja meg. Sajnos, mindezidáig kevés az olyan szövetkezet, ahol a munkavédelmi bizottság példásan végzi munkáját. Mindaddig nem tu­lajdonítanak neki kellő fontosságot, míg komolyabb, esetleg (halálos ki­menetelű baleset elő nem fordul. Ezért sokkal helyesebb, ha hatékony intézkedésekkel megelőzzük a mun­kabaleseteket. Itt a tél. Vessük alá valamennyi üzemrészleget alapos ellenőrzésnek! Szenteljünk megkülönböztetett ■ fi­gyelmet az olyan üzemrészlegek el­lenőrzésére, amelyeken a veszély fo­kozottabb mértékben fellelhető. Tá­volítsuk el a gépek, berendezések műszaki hibáit, szervezzünk munka­­biztonsági-, tűz- és egészségvédelmi oktatást a dolgozók számára. A szövetkezet legfontosabb, legfe­­lelösebb személyeinek egyike: az el­nök. Irányítja nemcsak a gazdaság mindennapi munkáját, s ellenőrzi, hogy az egyes szakemberek, tisztség­­viselők stb. nem követtek-e el köte­lességmulasztást. Ez az ellenőrzés a munkabiztonsági és egészségvédelmi rendszabályok betartására is vonat­kozik. Jó lenne, ha az egyes szövet­kezetekben az ellenőrzést nemcsak az elnökre bíznák, hanem a kineve­zett munkavédelmi felügyelőre is, aki a munkavédelmi bizottság elnöke. A szövetkezetek jelenlegi helyzete ugyanis megköveteli, hogy ezt a fon­tos tisztséget olyan szakember töltse be, aki a szakemberek (agronómus, zootechnikus, mechanizátor stb.) mél­tó partnere lehet. Ez az együttműkö­dés azért is fontos, mert az egyes munkahelyek hibáit legjobban az ott dolgozók ismerik, s a leggyorsabban orvosolhatják is. Szükséges, hogy a munkavédelmi felügyelő szavának sú­lya legyen mindenütt. Még a legtökéletesebb munkabiz­tonsági és egésszégvédelmi rendsza­bályok sem képesek a balesetek megelőzésére, ha a dolgozók sorra­­rendre szabálysértéseket követnek el. A szövetkezeti tagoknak jogukban áll a szövetkezeti szervektől megkö­vetelni feladataik, kötelességeik telje­sítését, de ez fordított értelemben is érvényes! A CSKP XIV. kongresszusának ha­tározatából adódó mezőgazdasági fel­adataink teljesítéséhez szükség van valamennyi dolgos kézre. Tudatosíta­nunk kell tehát, hogy a munkaerő­felújítás egyik alapvető feltétele a testi épség és az egészség megőrzése. A munkavédelem nemcsak a társada­lom, a szövetkezet ügye is: tegyenek meg tehát minden tőlük telhetőt — ki-ki a saját munkaterületén —, hogy az egészségvédelem, a munkabizton­ság mind tökéletesebb legyen! JUDr. M. DÜRDIÄK SZÁMADÁS A csehszlovák—szovjet barátság ** hónapját sikeresen befejeztük. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy ez a hónap gazdag volt politikai, kultu­rális és tudományos eseményekben. Míg Prágában a „Világűr a békét, a tudomány az emberiséget szolgálja!“ címen rendeztek kiváló tudományos kiállítást szovjet barátaink, Bratisla­­vában meg „Az atom az ember szol­gálatában“ kiállítás vonzza a kíván­csi, tudományszomjas nézők ezreit. Sok helyütt a barátság hónapja keretében értékelték a CSKP megala­kulása 50. évfordulójának tiszteletére vállalt kötelezettségek teljesítését, ugyancsak értékelve a „Legjobb szo­cialista munkaközösség“ mozgalom eredményeit. A szövetkezeti Földművesek Szlo­vákiai Szövetségének Központi Bizott­sága sok száz levelet kapott, ame­lyekben a mezőgazdasági üzemek vezetői a barátsági hónap rendezvé­nyeiről, a vállalt munkakötelezettsé­gek teljesítéséről — és túlteljesíté­séről — számolnak be. • Devinská Nová Ves szövetkeze­tében ez alkalommal ünnepi gyűlést tartottak, amelyen a közös CSSZBSZ szervezetének tagjai is résztvettek. Az együttes ünnepélyen foglalkoztak a CSKP XIV. kongresszusa határoza­tából adódó feladatok realizálásával a szövetkezeten belül. Külön pontként szerepelt a csehszlovák és a szovjet nép barátságának méltatása, s nem­különben a felújított, 1970. májusá­ban aláírt barátsági-, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyez­mény fontos küldetése. Ezen az ünnepélyes taggyűlésen a nyugdíjas szövetkezeti tagok Is résztvettek. Néhúnyan közülük is be­léptek a CSSZBSZ új alapszervezeté­nek soraiba. Ezen új üzemi szerve­zetnek jelenleg 43 tagja van, s to­vábbi belépések várhatók. ф A Bratislava— Rača-i Efsz szov­­jetbarát-szervezete tagjainak sorából 70 népnevelőt bocsátott a képviselő­­választásokat előkészítő bizottság rendelkezésére. Ezek sok családot meglátogattak, s elbeszélgettek. Ez a barátsági szervezet a barát­ság hónapja keretében taggyűlést (hí­a barátság vott össze. A résztvevők vállalták, hogy a CSSZBSZ üzemi szervezetébe 15 új, főleg fiatal tagot beszerveznek. Egy felejthetetlen háromnapos kirán­dulás alkalmával jártak a duklai har­cok színhelyén. Megtekintették közö­sen a Vaterluo című olasz—orosz koprodukciós filmet. Igazi felüdü­lést, s gazdag élményt nyújtott szá­mukra a Vajnach grúziai együttes fellépése. Hiszen barátság fűzi őket egy grúz kolhoz tagjaihoz is, akiket ez alkalomból levélben is üdvözöltek. # A Eubica-i Efsz (poprádi járás) tagjait a barátsági hónap alkalmából nagy kitüntetés érte, mégpedig a CSSZBSZ Központi Bizottsága részé­ről. Erre az elismerésre az utóbbi 5 év gazdasági eredményeivel szol­gáltak rá. A CSKP 50. évfordulója tiszteletére vállalt kötelezettségeiket október elejéig 92 százalékra telje­sítették 275 ezer korona értékben. Bíznak abban, hogy az év végéig ma­gasan túlteljesítik vállalásaikat. A CSSZBSZ üzemi szervezetének taglétszáma 35-ről 42-re emelkedett a barátság hónapja keretében. Egyik legsikeresebb rendezvényük volt a szovjetunióbeli társasutazás, mely al­kalommal megtekintették Uzsgorod. Mukacsevo és Szvaljava kulturális és történelmi nevezetességeit. Fiataljaik egy színmű bemutatásá­val nagy sikert arattak, melyre az itt állomásozó hadsereg képviselőit is meghívták. Ugyanis a szovjet kato­nák már harmadik éve nagy segítsé­get nyújtanak a szövetkezetnek a kö­zös munka elvégzéséhez. # SoF község szövetkezete CSSZBSZ üzemi szervezetének 70 tagja van, akik a barátság hónapját vállalt kö­telezettségeik példás teljesítésévei ünnepelték; vállalásukat 100 száza­lékon felül tetljesítették: 400 mázsa hónapjáról burgonyával, 16 vagon cukorrépával, 11 vagon gabonával, 130 mázsa ser­téshússal, 120 mázsa marhahússal termeltek többet, az előirányzottnál. A munkakörnyezet szépítésére, a munkák biztonságosabb elvégzésének előfeltételei megteremtésére 43 ezer koronát fordítottak, s a fiatal háza­sok családiház-építésl gondjain is könnyítettek. # A Földműves Szövetség Központi Bizottsága CSSZBSZ üzemi szerveze­tének 35 tagja van. A barátság hó­napjában tizen ketten tanulmányúton vettek részt a Szovjetunióban (Vil­nius — Riga — Tallin — Leningrád — Moszkva), s ilymódon a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom évfordu­ló jánaky moszkvai ünnepségein is résztvehettek. Élményeikről, tapaszta­lataikról nagy örömmel és lelkese­déssel számoltak be hazatérésük után egy összejövetelen. Az SZCSSZP üzemi szervezet tagjai megtekintették a „Bizonyítékok — 1968—1969“ című kiállítást, amely na­gyon meggyőzően mutatta be, mily bomlasztó, káros tevékenységet foly­tattak hazánkban a jobboldali oppor­tunista, antiszocialista és ellenforra­dalmi erők. Ugyancsak megtekintették a nagy sikerű Vaterloo című filmet, bált ren­deztek, melynek keretében kelleme­sen szórakoztak. Az üzemi szervezet tagjai „A szovjet tudomány és tech­nika napjai“ keretében faliújságot szerkesztettek, népszerűsítve a szov­jet tudomány hatását a mezőgazda­ságra. A CSSZBSZ üzemi szervezete a barátsági, hónap . alkalmából három taggal gyarapodott. Ez alkalommal egy érdekes előadás is elhangzott „A Szovjetunió harca a világbéke megszilárdításáért, a nemzetek békés együttéléséért“ címmel. J. P. Á Italában húsz esztendő a fejlődés történetében nem nagy idő. Ha azonban a fiatal szocialista társadalomban vég­bemenő gyökeres közgazdasági és társadalmi változásokat föl­mérjük, azt mondhatjuk, hogy húsz esztendő alatt nagy aka­rással, becsületes kollektív hozzáállással, a társadalom javát szolgáló helyes intézkedésekkel előbbre lehet lendíteni a tör­ténelem kerekét. Lényegében ez történt húsz és egynéhány esztendővel ezelőtt a földművesszövetkezetek megalakításával, amikor a kis- és középparasztok szövetségesként az új társadalom megformá­lásában serénykedő munkásosztály mellé szegődtek. Ilyen, liorderejében hatalmas, jelentőségében az országhatárokat is túlszárnyaló cselekményre csak a szocialista társadalom ké­pes. Az előző társadalmak évszázadokon keresztül sem tettek annyit a dolgozó milliók érdekében, mint a mi társadalmunk két évtized és pár év alatt. Ez azt bizonyítja, hogy a szocia­lista társadalom az erők összefogásával kezdettől fogva min­dig az adott színvonal figyelembe vételével, a társadalmi és közgazdasági kérdések racionális megoldására törekedett. * A közelmúltban résztvettem néhány húsz éves szövetkezet ünnepi rendezvényein. Mondhatom, megragadó, és nagyon em­beri jelenség volt, amikor az idős alapítótagokat az őket meg­illető főhelyekre ültették, megemlékezték érdemeikről, beszél­tek áldozatkész munkájukról. A Maié Sárovce-i szövetkezet ünnepélyén, amikor K a j t á r Ernő mérnök, a gazdaság elnöke, értékes beszámolójában valóban méltó helyen emlékezett meg mindazokról, akiknek a múltban közük volt a szövetkezet megalakításában, a jelen­levők közül sokan helyeslőleg bólogattak. Hiszen az elnök is köztük volt, segített, hogy ez a jobb sorsra érdemes nép is nagyobb darab kenyérhez jusson. Sajnos, az alapífótagok kö­zül nem mindenki érte meg ezt a szép ünnepélyt. Őszinte szívfájdalom volt ez az elnök számára is, hiszen, amikor be­szédében kitért erre, könnyek gördültek ki szeméből, s akik ott voltunk a gyűlésen, mindannyian elérzékenyültünk. Húsz év, és ami mögötte van Ebben a faluban a szövetkezet megalakulása zökkenőmén- • tesen történt, ami annak köszönhető, hogy az alapítótagok nagyon aprólékos, alapos, meggyőző politikai munkát végez­tek. Nem véletlen, hogy az ünnepélyen F úrin da Rudolf bácsit, aki akkoriban az ország első szövetkezetének, a túrái­nak elnöke, és pártunk Központi Bizottságának tagja volt, sokat segített a megalakításban, alapítótaggá fogadták. Rudi bácsi akkoriban nemcsak agitálni járt Malé Šárovceba, hanem a túrái szövetkezetből ő kölcsönözte az első búzavető­magot, hogy boldogulhassanak, s a kenyérnekvalót is, hogy az új közös gazdaság tagjainak gyermekei és hozzátartozói ne nélkülözzenek. Ilyen volt a kezdet. A segítséget tehát soha nem felejti az ember. Azt hiszem, az ilyen barátságos, mélyen « hetetlen értékű segítséget: — Furinda elvtársnak a szövetkezet megalakításánál végzett politikai támogatásáért és a vetőmag, valamint a kenyér­­gabona nyújtásáért mind a tagság, mind a magam nevében köszönetét mondok. Hosszú életet kívánunk neki, hogy még sokat segítsen a szocializmus építésében. Az emberek lelkes reagálását papírra vetve visszaadni nem lehet. Nincs rá jelző. Ilyesmit látni, hallani kell, és soha el nem felejti azember. Azt hiszem, az ilyen barátságos, mélyen emberi vonású összejövetelek nagy családdá kovácsolják a tagságot. Ilyenkor még azok is „fölengednek“, akik valami­lyen oknál fogva neheztelnek egymásra. A kezdet bizony nem volt könnyű, mert a tagok 2082 par­cellával léptek a közösbe, s a földterület majdnem elérte az ezer hektárt. A nagykiterjedésű földre csupán 53 szarvas­­marhát [ebből 11 tehenet), 95 sertést (ebből egy kocát) és 74 lovat összpontosítottak. A fentiekből látható, hogy mindjárt kezdetben a növény­­termesztésben kellett reménykedniük. Például 1951-ben 22, 1971-ben pedig már 820 korona értékű műtrágyát használtak hektáronként. Persze, a termésátlagban is nagy a különbség. Idén búzából például 24,3, árpából 27, kukoricából 28, cukor­­répából 142, lucernaszénából pedig 10 mázsával nagyobb ter­mésátlagot értek el hektáronként mint 1951-ben. Például 1970-ben a ZP—599-es kukoricafajta 94,1 mázsás szemtermést adott hektáronként. A fejlődés csalhatatlan fokmérője az is, hogy 1952-ben 3480, idén pedig már 8000 mázsa gabonát adtak el szerződésre, és a takarmányalapra húsz évvel ezelőtt 494, idén pedig már 14 285 mázsa gabonát biztosítottak, hogy jól elláthassák, jöve­delmezővé tegyék az állattenyésztést, melyet menetközben évről évre kellett fejleszteni, részben vásárlás útján, részben pedig saját nevelésből. Ha az egy hektárra eső bevételeket vizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy ezen a téren nagyon is szembetűnő az előrehaladás. Az 1951—52-es gazdasági évben egy hektárra csak 1478, 1970-ben pedig már 12 923 korona bevételt értek el, s kezdettől fogva az 1981-es év kivételével mindig a növénytermesztés vitte a prímet, mindamellett, 1970—-71-ben az állattenyésztés 1810 mázsával több húst adott piacra, mint a kezdésnél. S hasonló a helyzet a tejtermelés és értékesítés szakaszán is. A szövetkezet jelenleg 25 kerekestraktorral és négy lánc­talpassal rendelkezik. Az elemzés arról is számot ad, hogy egy erőgépre 38 hektár földterület jut. Mindamellett újabb, kor­szerűbb gépekre lenne szükségük, hogy a lehető legnagyobb mértékben gépesíthessék az egyes munkafolyamatokat. Itt elsősorban a gépsorok beszerzéséről és felhasználásáról van szó. Ugyanis egyes munkaműveletek gépekkel nem eléggé kompletizáltak, s ez sok problémát okoz a vezető szakembe­reknek. Valahogy úgy jellemezhetnénk ezt az állapotot, mint­ha a traktor egyik tengelyére kerék helyett mankót szerel­nénk, és így képzelnénk el a komplex gépesítést. A megoldás persze már nem a szövetkezetre, hanem a mezőgépiparra tartozik, de a hiányosságokból eredő bonyodalmakat mindig a szövetkezet érzi. Egyszóval ezen az ünepélyes, családais összejövetelen a si­kereken kívül a problémák is szóbakerültek. Kajtár elvtárs mindenki számára érthető, példázgató elnöki beszámolót tar­tott. Az emberek felmérhették, mennyiben járultak hozzá a húsz esztendő sikereihez, s mit kell tenni a jövőben a fogya­tékosságok kiküszöbölésére. Persze a fejlődés nem áll meg. Az életben több a munkás hétköznap, mint a pirosbetüs ünnep. Ez azt jelenti, hogy akik ma az élen vannak, helyes utat kell mutatniuk a többieknek, mit, mikor és hogyan teljesíthetik a feladatokat. Hiszen a szö­vetkezeti családnak kötelességei vannak a még nagyobb csa­láddal — a társadalommal szemben. Vállalnia kell, s vállalja is annak élelmezését, ellátását. Lám, mire képes a korra még egészen fiatal, de a társadalmi tudat magaslatára emelkedett szövetkezeti családi HOKSZA ISTVÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom