Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-12-31 / 52. szám

1971. december 31., .SZABAD FÖLDMŰVES 5 Az eddigi eredmények tükrében látják a holnapot Mezőgazdasági üzemeink az évet ma már az ipari vállalatok módjára zárják. Elért eredményeiket elemzé­sek segítségével kísérik figyelemmel és kötelességeik várható teljesítésére gazdasági mérleg alapján következ­tetnek. Kevés társulás, üzem vagy üzemegység akad, amely megalapo­zatlanul tekint egy-egy időszak le­­mérhtető értékelése elé. A függetle­nül gazdálkodó egységek is hagyo­mánnyal rendelkeznek és tőkével a tarsolyukban Indulnak kezdeményezé­seik megvalósítása felé. A Nové Zámky-i (Érsekújvár) já­rásban egyetlen mezőgazdasági üzem sem szorul állami támogatásra. A terv törvénnyé emelése és az üzem­biztosítási alapok előzetes feltöltésé­nek természetessége kinduló alapot nyújt valamennyi szövetkezet és gaz­daság működéséhez. A vállalatok módjára szervezett helyi és járási társulások beruházási eszközeiket is úgy osztják el, hogy többéves liasz­­nosságigéretet eredményezzenek. Így természetes követelményként hat az az intézkedése is, amely a gyengébb esztendők megalapozását ösztönzi. Az állami bankban elhelyezett pénz­eszközök ma már felhalmozott érté­ket jelentenek. Húsz évvel ezelőtt ki hitte volna, hogy biztonságérzetre épülő mezőgazdasági egységeket ala­pítunk. A falu mai arculata tagad mindent, ami egykor kiindulópont volt. Akad-e törvénysértő, aki fel­­emelkedésünk alapkövetelményeit másképpen értelmezi? Hisz az egy­kori magánvállalkozó gazdasági egy­ségek újratermelési értékfelhalmozás­ra sem voltak képesek. Amikor Varhulík Vilmos mérnök­kel, a Nové Zámky-i (Érsekújvár) Já­rási Mezőgazdasági Társulás közgaz­dászával erről beszélgettem, aligha gondoltam volna, hogy a szövetkezés ebben az évben egymilliárd korona végösszegű nyerstermelési mérleggel zár. Ha bármelyik esztendőt vesszük kiindulónak, erre még nem volt pél­da. A tavalyi termékeny év is 600 millióval kevesebbet eredményezett. Ezzel a produkcióval a járás orszá­gos viszonylatban a harmadik helyre került. Nagyon megtisztelő ranglétra ez egy olyan társulás számára, amely a földalappal más járások mögött messze elmarad. Ha ezt a tényt ter­melési ágazatok szerint értékelnénk, akkor a növénytermesztés az, ami a konyhára a legtöbbet hozta. Nyilvántartanak olyan földműves­­szövekezeteket is, amelyek 17 000 ko­rona hektáronkénti nyerstermeléssel mérlegelnek. Ezek közé a koltai, a Surany-i, a gbelcei (Köbölkút), a Mi­chal nad Zitavou-i (Zsitvamihály) és más közös gazdaságok tartoznak. Ilyen magas szintre e egységeket el­sősorban a belterjesítés hozta. Ebben az évben nemcsak a gabonanemüek, hanem a szőlőtelepítések is megtöl­tötték társulásaink, mezőgazdasági üzemeink pénztárát. A búzából elért 42 mázsás hektáronkénti átlagos ho­zam és az árpának 39 mázsás járási átlaga nagyot lendített a bevételek kerekén. Ezenkívül a késő őszig hú­zódó meleg napok is sokat segítettek, mert a szőlő cukortartalma is rend­kívül nagy volt. A kvantitatív mutatók ugyan le­rontották a pénzügyi mérleget, de Gbelcén (Köbölkút), a drótvezetékes szőlő telepítés így is 8 milliót meg­haladó bevételt eredményezett. A szakembereket ebben az évben az állattenyésztés sem csalta meg. A szövetkezetek társítása és szakosí­tása szép eredményekre ad okot. A járásban nemcsak gazdasági egysé­genként, hanem kooperációs csopor­tonként is részesülnek a beruházási eszközök felhasználásában. A Iubai (Libád), svodíni (Szógyén) és a ka­­menfni (Káménd) egyesített szövet­kezetek például automatizált sertés­hizlaldát építenek. A kétszer 5000-es kapacitású objaktum a jövő évben már termel. Sajnos, egy időre ez az egyetlen nagyobb horderejű építke­zés, amely szövetkezeteinket gazda­gítja, népgazdaságunkat segíti. Az elkövetkező esztendőkben ilyen beru­házásra nem kerülhet sor. Különben pénzeszközök lennének rá, de az ál­lami bank csak megalapozott építke­zést engedélyez. A járásban ezenkívül kivitelezőt sem lehet találni, szer­ződtetni. Az építkezések száménak növelését körülményessé teszik az elavult kivitelezési tervek, amelyek könnyű elemek felhasználását nem irányozzák elő. Pedig köztudott do­log, hogy egy új építkezés anyagi és erkölcsi elhasználódásának az ideje viszonylag rövid. Minden pénzeszközt éppen ezért kell megfontoltan és a kornak megfelelően felhasználni. Mindennek ellenére az állattenyész­tés is olyan színvonalat ért el, ami az eladási terv idő előtti teljesítését tette lehetővé. Azzal kevés járási, mezőgazdasági társulás dicsekedhet, hogy a választások alkalmából el­adási kötelezettségének eleget tett. A Nové Zámky-i igen. Az évi húsfel­vásárlási tervét éppen e nagy jelen­tőségű politikai esemény alkalmából teljesítette. De nem maradt el az ál­lammal szembeni tojáseladásssal sem. Ezenkívül a tejtermelés az, amely el­éri az előirányzott terv színvonalát. A 10,5 százalékkal emelt évi szerző­déses kötelezettséget 1 millió literrel lépi túl. Elsősorban a koltai, a su­­rany-i, a Nové Zámky-i szövetkezetek jóvoltából, amelyek idén tehenenként elérik u 4000 literes tejelékenységet is. A pénzügyi mérleget egyedül a kukorica rontotta le. A csapadék­hiányos esztendő a tervben előirány­zott 45 helyett csak 42 mázsás hek­tárhozamot eredményezett. A járási társulás közgazdásza, az említett kisebb fogyatékosságok el­lenére derűlátóan tekint az elkövet­kező esztendőkre. Az 1972-es év csüg­­gedésre egyetlen szövetkezetben sem ad okot. Főleg a kedvezőbb klímájú közös gazdságokban nem. Az 5. öt­éves terv első évi feladatainak telje­sítése igazolja az elkövetkező évet. A mezőgazdasági termelés olyan szín­vonalra hozása, amely megfelel bár­mely vállalatunk szervezési felépíté­sének, kezesség arra, hogy a közel­jövőben nem csalatkozunk. A nö­vénytermesztésnek ugyan különleges­sége, hogy időjárási nehézségekkel küzd, mégis a helyes íalajművelésre alapozva, reménykedhetünk az öt­éves terv második évének sikerében is. A XIV. kongresszus által kitűzött célok annyira megközelítik a való­ságot, hogy a bizalmatlanságra sem­mi okunk. Ha figyelembe vesszük, hogy a Dunajská Streda-i (Dunaszer­­dahelyj, a trnavai járások után a Nové Zámky-i az, amely országos vi­szonylatban is komoly eredményeket ért el, a mezőgazdasági üzemek tár­sítása nagyon is igazolt folyamat. Az összpontosítás gyakorlati megva­lósítása és jóhiszemű értelmezése napról napra változó életünk vele­járója. Itt nemcsak az egyesítésről van szó, hanem az értékek megsok­szorozásáról is. Márpedig nagyobb egységekben racionálisabban gazdál­kodhatunk, mint az olyanokban, ame­lyek kis terjedelmüknél fogva korlá­tozzák a fejlesztés lehetőségeit. Ez á tény a járásban közismert és nem akad gazdaság vagy vezető, illetve földműves, aki e törekvéssel szembe­helyezkedne. A jövő év tehát ezek­nek a kezdeményezéseknek úgymond betetözője lesz, mert a meglévők mellett több társításra kerül sor. TÖTH JÁNOS A tngygyullndásokból eredu karu ** kat illetően a szaklapok világ­szerte jelentős károkról számolnak be. Például 1967-ben a tőgygyulladá­sok eredményeképp az USA-ban a tejveszteséget 855 millió dollárra be­csülték. Az NSZK-ban az. évi kár kb. 400 millliő DM. Mivel e betegségek komplex kór­okok eredményeként fejlődnek ki, ezért a tőgygyulladás kezelése nem­csak hogy kültséges, de még az egyébként oly hatásos antibiotikumok legkülönbözőbb kombinációs haszná­lata mellett is nagyon gyakran két­séges. Ezért minden erőnkkel arra kell törekednünk, hogy megelőzzük a Tehát a tőgygyulladások okai nem­csak a kórokozó mikroorganizmusok tőgyben való jelenlétében rejlenek, hanem a tehenek tartási és takarmá­nyozási viszonyaival, a fejési tech­nika helytelen alkalmazásakor annak izgató hatásával és a gépi fejésre alkalmatlan egyedek felületes kivá­lasztásával is összefüggnek. A tőgygyulladósok és a szekréciós zavarok iránti hajlamosságot nagy­mértékben megnöveli a tejtermelés túlzásba vitt fokozása is. A tőgygyulladás kórfejlődését lé­nyegében három tényező befolyásol­ja, éspedig: a kórokozók összetétele, a tőggyel közvetlenül összefüggő belső tényezők (fogékonyság, ellen­mékei pasztőrözéssel sem pusztítha­tok el, s ezért az ember egészségére veszélyesek. Az ellés előtti napokban az álla­tok tőgye bizonyos mértékben meg­duzzad. Ez természetes folyamat s ilyenkor fiziológikus természeté tőgyduzzanatról beszélünk. De sok esetben ez a duzzanat oly nagy mér­tékű. hogy a gyulladás jelei is mu­tatkoznak. Ezek a jelek a fájdalmas­ság. a kipirosodás és a melegség („betüzesedes“). (Valószínűleg innen ered a gyulladás elnevezés). Arra kell törekednünk, hogy a fi­ziológikus természetű tógyduzzanat­­ból ki ne fejlődjön a tőgygyulladás. Tekintettel arra, hogy ez a veszély A tbflvgvulladäsoh megelőzéséről tőgy, vagyis a tejmirigy megbetege­dését: a mastitist. Ha ismerjük a kórkép kialakulását, akkor a tőgygyulladások jórészét megelőzhetjük. A tőgygyulladások okai két főcsoportba uszthatók, úgy mint a hajlamosító és a közvetlen ukok csoportjára. A hajlamosító okok között szerepel a bő tejelés, a tejnek a tejmedencé­ben való felhalmozódása, a tisztáta­lan elhelyezés és a meghűlés okozza. A közvetlen ukok közül a leggva koribb a hibás fejés és a baktériu­mok jelenléte, amelyek a tőgybe jut­hatnak a bűnbocsátómén keresztül, de az állat vérébe jutott baktériumok is előszeretettel telepszenek meg a tőgyben. A tőgygyulladások kifejlődésénél egyéb tényezők is közrejátszanak, amelyek közül a legnagyobb jelentő­sége a tőgyet alkotó mirigysejtek rezisztenciacsökkenésének, vagyis a tőgyszövet ellenállóképessége csökke­nésének van, ami megkönnyíti a bak­tériumok megtelepedését a tejet ter­melő sejtekben. állóképesség) és a környezeti viszo­nyok. Nagy jelentősege van a togygyulla­dások elterjedésében a szakszerűtlen gépi fejésnek is. A legtöbb hiba ab­ból származik, hogy elmulasztjuk a legelemibb higiéniai követelmények betartását mind a tőgy, mindpedig a fejőgép tisztántartásánál. A tőgy mosására piszkos vizei használnak, s nem törlik azt t szárazra, hanem ugyanazzal a nedves és piszkos ronggyal több tehénnek törlik meg a tőgyét. A beteg teheneket is azzal a fejűgéppel fejik, amelyikkel a többieket s még csak nem is hagyjak azokat utoljára, hanem közvetlen a betegek után fejik az egészségese­ket, s átviszik a fertőző anyagokat az egyik állatról a másikra. Márpedig a tőgygyulladásban szen­vedő tehenek tejét áruminőség szem­pontjából is kifogás alá esőnek kell tekinteni, mivel az ilyen tej gyakran tartalmaz pathogén niikroflórat. ezen­kívül olyan strepto- és staphylococcus kórokozókat, amelyeknek toxikus tcr­főleg a bőven tejelő állatoknál fe­nyeget, ezért az ellés előtti napok­ban csökkentenünk kell a fehérje adagot, s ha a togy állapota úgy kí­vánja, akkor az állatot diétára kell fognunk. Könnyen emészthető, fehér­jékben szegény táplálékot adunk; ré­pát. kevés szénát és híg, korpás ivóst. Ha a tőgyet forrónak érezzük, akkor ecetes, úlomecetes hidegvizes borogatást alkalmazunk. Nagyon jó hatása van ilyenkor az Aphlegmin kenőcsnek is. Ha szükséges, akkor mindezeken felül csökkentenünk kell az ivóvíz mennyiségét és kisebb adag vizelet-, illetőleg hashajtót is alkal­mazhatunk. Ha pedig a tejtermelés idöelőtt megindulna, akkor a tőgyet kíméletesen ki kell fejnünk. Mindezekből láthatjuk, hogy a tőgy­­gyulladások megelőzése nagyon sok tekintetben függ a fejők szaktudá­sától, de mindemellett nélkülözhetet­len az állatorvos, az állattenyésztő, állatgondozó, a tejüzem és a vizsgáló intézet közötti együttműködés is. Dr. PATUS SÄNDÜR A munkaerő utánpótlás jelenlegi problémái A HALADÓ Л szlovákiai me­zőgazdaság a múlt­ban nem szenve­dett munkaerő hiányban, ugyanis az iparban kevés volt a munkaalka­lom és a falusi ifjúság kénytelen volt elhelyezkedni a mezőgazdaság­ban. így történt, hogy egyes vidékeken munkaerőfe­lesleg mutatkozott. A mezőgazdasági termelésnek naturális jellege volt, szét volt aprózva, és nagy részben hiányzott a gépesítés. 1937-ben egy­millió 184 ezer állandó dolgozó te­vékenykedett a mezőgazdaságban és egy dolgozóra 1,5 hektár szántóterü­let jutott. A felszabadulás és később a mun­káshatalom megalakulása után, az ipar és a mezőgazdaság gyors fejlő­dése és a szövetkezetesítés következ­tében a munkaerők fejlődésében alapvető változás állott be. Csökkeni a munkaerők létszáma és egyúttal romlott a kor szerinti összetétel. Szá­muk 1970-ben, a háború előttihez ké­pest 62,5 százalékkal, 1948-hoz viszo­nyítva mintegy a felével csökkent, s így az egy személyre eső földterü­let 1.5 hektárról 3,5 hektárra, a mun­kaerő termelékenysége pedig 4,5- szörösére emelkedett. Tekintettel arra, hogy elsősorban férfi munkaerők távoztak el a mező­­gazdaságból, a nemek szerinti ösz­­szetétel is kedvezőtlenül alakult. Ez idő szerint a dolgozók 47 százaléka nő, ami a legmagasabb arány a tár­sadalmi termetes összes ágazata kö­zött. Jelenleg a kor szerinti összetétel a legkomolyabb probléma. Különösen a fiatalság fordított hátat a mezőgaz­daságnak, s a toborzás sem hozta meg a kívánt eredményeket. Ennek főoka elsősorban a kedvezőtlen mun­kafeltétel az efsz-ekben. E feltételek közt a legfontosabb a szociális és egésszégügyi berendezések, a gazda­sági udvarok közti utak kiépítése, a munkaruhák és a védöszerek jutta­tása. A fiatalság toborzásának fon­tos kelléke a tömeges testnevelés és a sport nagy szerepet játszik az egészség megóvásában és a testi ügyesség megszerzésében, másrészt szórakozást is jelent. Ezért a jó fel­tételek kialakítása nagyon fontos. Ezzel azonban nem akarjuk azt ál­lítani, hogy a mezőgazdasági üzemek nem foglalkoznak ezzel a problémá­val. Sok efsz és állami gazdaság igyekezett a munka és életfeltételek javításának maximumát kialakítani, ami nagyban elősegítette a toborzás TAPASZTAi ЙГЛ ISKOLÁJA sikerét. Dicséretei érdemelnek egyes járási mezőgazdasági társulások, ame­lyek a munkafeltételek javítása érde­kében indított versenyben szép ered­ményeket értek el. Így pl. a galantai járásban majdnem minden szövetke­zetben kiépítették az utakat, és rend­szeresen munkaruhákat és védőöltö­zetet osztanak a dolgozóknak. Így van ez például a Pusté Sady-i szö­vetkezetben. ahol e probléma megol­dásának segítségével stabilizálták a munkaerőket. A lévai járásban is figyelemre méltó eredmények szü­lettek. Például Tekovské Lužany-ban és másutt, valamint a michalovceí járásban pl. a vinnéi Boros Pálról el­nevezett szövetkezetben, a svidniki. rožňavaj járás sok községében pél­dásan felépített szociális és egész­ségügyi intézmények állnak a dolgo­zók rendelkezésére. A CSKP XIV. kongresszusának ha­tározataiból származó ötéves gazda­sági terv feladatai nagyon igényesek. A fő feladatunk, hogy az alapvető élelmiszerek termelését idehaza meg oldjuk. Ez megköveteli a termelés 14 százalékos növekedését. Erre való tekintettel kb. 20 mil­liárd korona értékű gépi eszközt kell juttatni az üzemeknek. Ezzel korsze­rűsödik az elavult termelési munka­folyamat. Természetesen növekszik a fiatal képesített káderek iránti igény is, amelyek nélkül lehetetlen a kor­szerű gépesítés és a termelés racio­nalizálása. Az 1971—75-ös években a toborzásban az alanti igényekkel kell számolni: — 34 ezer 068 tizenötéves fiatalt kell megnyerni tanoneviszonyba; — 13 ezer 430 tizenötéves fiatalt szerezni a munkahelyre való betaní­tás céljából; — 9656 szakközépiskolást és 3424 főiskolást kell a termelésbe állítani. Tehát a feladat nem könnyű. A toborzást a járási mezőgazdasági társulások nevelési dolgozóira, a fő­igazgatóságukra és az üzemi igazga­tóságokra bízták. Ez azonban nem lehet kizárólag a nevelés szakaszán dolgozók feladata. A toborzás mind­annyiunk érdeke, de mindenekelőtt a mezőgazdasági üzemek vezető dol­gozóié, mert a megfelelő munka- és életkörülmények kialakítása a vezető dolgozók ügye. Nem lehet közömbös számunkra, vajon sikerül-e a tobor­zás vagy nem. Ha azt akarjuk, hogy az ötéves terv feladatai megvalósul­janak, több fiatalt kell megnyerni a mezőgazdaságba, biztosítani kell szakmai felkészültségüket és meg kell javítani munka- és életfeltételei­ket ING. ONDREJ ZELMAN Mezőgazdasági termelésünk alapvető jelszava a mezőgazdasági lehető­ségek maximális kihasználása. Mezőgazdasági nagyüzemeink szem előtt tartják ezt a fontos alapelvet, de még mindig jelentősek a ki nem hasz­nált lehetőségek. Gondoljunk csak az alkalmi legelőkre, a főtermények betakarítása utáni földterüeltekre, a túlnőtt ősziekre, vagy az utolsó ka­szálás utáni lucernásokra. Ezek mind olyan lehetőségek, amelyek nagy­szerű alkalmat nyújtanak a juhtenyésztésre. Ezúttal egy olyan szövetke­zetét mutatunk be, ahol élnek ezekkel a lehetőségekkel. A Lehnicei Efsz­­ben 1951 óta foglalkoznak a merinói juh tenyésztésével. Átlagállományuk kb. 250. Munkájuk kezdettől fogva az előre kidolgozott módszereken alap­szik, és jelenleg a következő feladatok megoldásán fáradoznak: Miképpen lehet a gyapjú minőségét az anyajuhoknál és tenyészkosoknál növelni? Hogyan lehet a gyapjú cérnaságát kiküszöbölni? A bunda minő­ségét és sűrűségét А-osztályzatra fokozni? Ezeket a fő feladatokat tartja szem előtt Karácsony István elnök és Varga Imre főzootechnikus. Hogy Használjuk ki a lehetőségeket a feladatok terén helyesen járnak el, ezt eredményeik bizonyítják. Az el­múlt esztendőben 420 dkg A-minőségü gyapjút adó nyírőállatot értek el, egyedenként, ugyanakkor 40 q húst értékesítettek, amely kb. (a gyapjút is belekalkulálva) 120 ezer korona bevételt hozott. Az anyajuhokat augusztus második felében párosítják szabad párosítás formájában. A párosítási Időszak hat hétig tart. Egy tenyészkoshoz az egész párosítási időszakra 40— 50 anyajuhot osztanak be, fiatal koshoz 15-öt, az öregekhez 10-et. Pároztatás alatt a tenyészkosok jóminőségü, íehérjedús takarmányt kapnak. Nyári és őszi időszakban a juhokat legeltetik. Ha a legelő gyengébb, az anyákat és a bárányokat póttakarmányozzák. A nyári etetésről a télire való áttérés fokozatos. Így az emésztőszervek hozzászoknak a száraz takarmányhoz. A téli takarmányadagot az abrak és terímés takarmányok adják. Terimés takarmánynak a takarmányszalma vagy széna szolgál, és ehhez keverik a többi takarmányt a következő adagolásban: Takarmányszalma 2 kg, széna 1 kg. silőtakarmány 2 kg. erőtakarmány 0.3 kg, takarmánysó 0,01 kg. Ellés idején a juhokat három részre osztják: az akol első részét az anyák részére hagyják. A második részbe a bárányokat helyezik, amelyeket az anyáktól ráccsal választanak el úgy. hogy a bárányok átmehetnek az anyákhoz, ezzel megakadályozzák, hogy az anyák megegyék a bárányok takarmányát. Végül az akol harmadik részében a kosokat tartják, ahol a megfelelő mozgás biztosítva van. E rövid áttekintésből láthatjuk, hogy a juh olyan haszonállat, amelynek nagyüzemi tenyésztése kis befektetést és kevés fáradozást igényel, tehát nagyon jövedelmező. A fő szempont azonban az, hogy a légi példát több szövetkezetnek és állami gazdaságnak is kellene követnie, s ezáltal nagy­mértékben megoldódna könnyűiparunknak gyapjúval való ellátása, ami sok valutamegtakarítást eredményezne népgazdaságunk számára. Csiba László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom