Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-12-31 / 52. szám
1971. december 31. .SZABAD FÖLDMŰVES, Az utcára ráült a köd. A lámpák gyér fényei alig törik a korom sötétséget. Aki teheti otthonába húzódva kellemes meleget árasztó kandalló mellett piheni napi fáradalmait. Így tesz Retkes Lajos elvtárs, a bácsi szövetkezet elnöke is. Ugyancsak ráfér a pihenés. A választások alatt és utána is sokszor távol volt. De nem zúgolódik miatta, mert hivatásból fáradozik másokért. Falujában mint szövetkezeti elnök, a környéken pedig mint a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője. Meghitt otthonában kellemesen időz kedvenc könyvei között. Felesége pulóvert kötöget, fia pedig a másnapi leckével viaskodik. Jókedvében találjuk. Szinte nincs is szívünk olyan kérdéseket intézni hozzá, amelyek nagyobb erőfeszítést követelnek a megválaszoláshoz. Ezért először csak azt kérdezzük, hogy érzi magát az év végén mint társadalmi munkás és mint gazdasági funkcionárius. A kérdésen nem lepődik meg és nem is jön zavarba. Örül annak, hogy választói újra választották a Szlovák Nemzeti Tanácsba és ígéri, hogy a mezőgazdasági bizottságban az eddiginél jóval aktívabban fog majd dolgozni. Említ is jó néhány olyan, problémát, amit sürgősen meg kellene oldani a mezőgazdaságban. A lassan közeledő zárszámadásról szintén szó esett. Az elnök sugárzó arccal mondja, hogy a pénz vastagabban csörgött a közös kasszába mint várták. Néhány adatot is elárult: A 2000 hektáros szövetkezet 24 milliós koronás bevételt ért el a tervezett 22 millió helyett. Voltak zökkenők, kiesések, de az egyik szakasz kisegítette a másikat és így született meg az örvendetes végeredmény. A gabonanemüekböl fél millió korona volt a többlet, a kertészetből ugyanennyi. Az állattenyésztés is hasonló összeggel toldotta meg tervét. Beszélgetés közben kiszól az aszszonynak, hozzon már egy üveg papramorgót, mert az ilyen eredményekre koccintani is illik. Aztán még néhány szép eredményt említ. Egy hektáros fóliás kertészet 600 ezer koronát hozott a közös kasszába. P er e - d i Dániel kertész ugyancsak igyekezett. B e r nát András szőlész csoportja is igazán helyt állt, mert átlagosan 108 mázsás hektárhozamot értek el. A tehenenkénti évi átlagtejhozam 50 liter híján 3000 liter. A hízósertések darabonként naponta 50 dekát gyarapodtak. A tyúkok átlagosan 245 tojást tojtak az évben. Erre újra össze kell koccintani a poharakat és most azután érdeklődünk, hogy a jó termelési eredmények mennyire gazdagítják a tagokat. Az elnök azt mondja, hogy aki szövetkezetükben lelkiismeretesen dolgozik, az teli pénztárcával jár egész évben. Kiss József ék például 100 ezer koronát vittek haza munkateljesítményükért. Mondhatna még sok példát. De ő inkább azt indítványozza, hogy nézzünk át a szomszédba Két y i Mihály anyakoca gondozóhoz, aki úgyis jóféle foglalatoskodást űz. Levágta az ugyancsak meggömbölyödött hízót. Egyszerre lépünk a vacsorázók közé. Tetőre hágott a jókedv és szellemes történeteket mesélnek a rokon vagy meghívott ismerős vendégek. Az elnök is beszáll egy történettel. Még gyermekkorában hallotta, hogy az egyik portán annyira felöntöttek a garatra, a böllérrel együtt a disznófogó emberek, hogy egyszeresük azt vették észre, a disznó helyén csak hamu maradt. Azóta is úgy szokták emlegetni, hogy: a szalma elégett, a disznó meg ellépetť. Mindannyian jót nevetünk az elnök mulattatóján. Erre poharat kell üríteni. Ügy bele melegedünk a beszélgetésbe, hogy alig vesszük észre a családfő katona fiát, Két y i Zoltánt, aki ugyancsak pedánsan öltözve, kicsipekedve toppan be. Teljes az öröm. Együtt a család, a rokonság. Nem csoda, ha szinte tetőig emelkedik a hangulat. Közben ízlelgetjük a jó disznótoros káposztát, meg a frissen sült kolbászt, hurkát, pecsenyét. Erre aztán mégjobban csúszik a bor. Az elnök odasúgja: — Hát így élnek a mi polgáraink/ — Mihály bácsi meghall még еду-két szófoszlányt és ez tovább fűzi az elnök szavait: „Nem panaszkodhatunk, 2500—3000 koronát keresek havonta, meg a háztáji is hoz valamit. A hízó a két mázsát is meghaladta, lesz mit rakni a tarisznyába.“ Meg is érdemied a kereseted, mondja neki az elnök. Hisz anyakocánként 18 malacot választottál el. „Hát igyekszik az ember“ — mondja szerényen a házigazda. Kellemesen telnek a percek ebben a meghitt családi .környezetben. Bizony mire útra kelünk, már igencsak rózsás a kedvünk. Nehéz elbúcsúzni az elégedett, vidámkedélyű emberektől. Dehát az utasnak menni kell. Az elnök is hazatér csendes otthonába, hogy egy jó könyv társaságában elszundítson. Lassan elcsendesül a disznótoros ház is, ki-ki nyugovóra tér... Balia József Születés-, névnapon, jelentősebb ünnepen durran a dugó és a fehéren habzó, aranyló pezsgőt máris önthetik a pohárba. Családi körben talán a legtöbb pezsgőt az óévet búcsúztató és az újat köszöntő pillanatban nyitják ki, s öntik ügyesen a' poharakba, hogy ki ne csurranjon. Miből is készül a borok egyik legrangosabbja? Hogyan jöttek rá ízére, zamatjára? —' Sok rege fűződik a pezsgő eredetéhez. A legelfogadhatóbbak közé tartozik a benedekrendi szerzetes Don Pcrignonhoz fűződik. Közismert, hogy a papok sohasem vetették meg a jó nedűt. Franciaországban a rangos borok hazájában sok volt a kitűnő italból. Viszont nem volt minden évben jó termés, s a gondos ember, köztük Perignon főtisztelendő is mindig elraktározott néhány üvegecskével. Háromszáz évvel ezelőtt a francia Hautvillers falucskának pincéjében parafadugóval alaposan bedugaszolt jónéhány üvegecskével. Olyan bort Is palackozott, amelyben még maradt némi cukor s ez üvegben utóerjedésnek indult. Az erjedés következtében szénsav keletkezett, ami visszamaradt a borban. így még ugyan nem lett pezsgő, mert benne voltak az élesztők, amitől zavaros lett a bor. Viszont a monda szerint a homokos pincében a palackokból néhány lecsúszott és fejjel, illetve dugóval lefelé belefúródott a homokba. A palackok elég hosszú ideig álltak így, és a seprő, az üledék a palack nyakába szállt. Amikor sok került az üveg felnyitására, a szénsav kilökte az üveg szájában lévő üledéket, és a benne levő bor habzott, és így megszületett a pezsgő, vagyis később hasonló módon készítette a szerzetes a rangos italt. Pozsonyban (Bratislava) 1825-ben egy Hubert nevű gyáros készített üzemi eljárással pezsgőt. (Elsőként az akkori Magyarországon.) Erről mindenki meggyőződhet a Bratislava! Szőlészeti és Borászati Múzeumban. Sokáig Bratislava maradt a pezsgőgyártás központja. Hajdanában titok volt a pezsgőgyártás módja. Ma már a seredi Hubert és más üzemekben pontosan elmagyarázzák az egykoron féltve őrzött titkot. A pezsgő készítéshez aránylag alacsony szeszfokú, de magas savtartalmú alapborokat használnak. Fontos követelmény, hogy a bor tiszta, s jól kezelt legyen. Rendszerint különböző vidékeken termett, illetve készített borokat házasítanak össze. Aztán az alapborból, cukorból és élesztőtenyészetből elkészítik a töltőbort. A palackos erjesztésű módnál használnak még különböző derítőanyagot is, hogy az élesztő ülepedését meggyorsítsák. A palackokat a lezárás után állandó, egyenletes alacsony hőmérsékletű pincében raktározzák és néhány hónapig érlelik. Az erjesztés után az érlelés időszakában a palackos erjesztésű pezsgőgyártásnál a palackot többször kézbe kell venni, felrázni, hogy a leülepedett élesztő keveredjék. Az érlelés egy évtől három évig tart. Ennél hosszabb ideig tartani nem érdemes, mert a pezsgőben már minden benne van, aminek lennie kell: a bor, a szénsav, az aromaanyagok, hiányzik azonban a cukor, amit az elején hozzáadtak és elerjedt. A pezsgő készen lett, de még nem tiszta, benne vannak az elhalt élesztősejtek, s az erjedés következtében kivált anyag. A technológia harmadik szakasza ennek az eltávolítása, hagyományos gépi kezeléssel vagy gépi eljárással. A hagyományos eljárást a „seprő kilövésének“ nevezik. Ilyenkor állványokra rakják a palackokat fejjel lefelé, naponta rendszeresen rázogatják, hogy a palack falán a seprő lecsússzék az üveg nyakába, a dugó végéhez. A palack nyakát ezután mínusz 20—24 C fokos hűtőfolyadékba állítják, amelyekben a dugónál összegyűlt üledék jéggé fagy. A kinyitott palackból a szénsav szinte kilövi a jégdugót. Manapság a palackos eljáráson kívül is készítenek pezsgőt, amelynek az előnye, hogy az érlelési idő megrövidül. A seredi pezsgőgyár korszerű üzemrészlege A seredi korszerű pezsgőgyárban hatfajta habzó bort készítenek. A Hubert sorozatból szárazát, félédesét, édeset és vöröset, ezenkívül a Pannóniát és legújabban a Hubert-klubot. A Hubert készítmények nagyon közkedveltek a hazai piacon. Az eddigi nemzetközi versenyen már egész sor arany- és ezüstérmet nyertek az elmúlt évek során. Néhány nappal ezelőtt osztották ki a bratislavai Devín szállóban a 3. nemzetközi borverseny díjait. A sok borászati üzem közül a seredit értékelték a legjobbnak, mert a pezsgőborai hét aranyérmet nyertek. Nálunk elég sok szovjet, magyar, román pezsgő is kapható, amelyek hasonlóan mint a Sereden készítettek, vetélkednek az egykor egyedülálló francia pezsgőkkel Különösen a szovjet pezsgők a legkedveltebbek, mert kitűnő az ízük, zamatuk. Szilveszter éjszakáján újból összecsendülnek a poharak és a könnyű mámort okozó itallal kívánnak boldog újesztendőt egymásnak az emberek milliói. -tt-3 Tálén a festői bystrái völgyből, a Srdiečko szállótól lehet feljutni drótkötél pályán a Chopok csúcsra, ahol igazán jól érzik magukat a téli pihenésre ide látogató turisták. Balia felv. Eredmények es tervek Horné Semerovee (Felsöszemeréd) a levicei járás aránylag szépen fejlődő, takaros kisközségei közé tartozik. A helybeli szövetkezet mindössze 505 hektár mezőgazdasági, illetve 428 hektár szántóföldet mondhat a magáénak. Igaz, dolgozóinak átlagos életkora 50 óv körül mozog, de ez egyelőre nincs kedvezőtlen kihatással a gazdálkodás menetére, mert munkaerőben nincs hiány. Sötl Annak ellenére, hogy a gépesítés alacsony színvonalon mozog, a közelmúltban nem tudtak az érdeklődök számára munkalehetőséget biztosítani a szövetkezetben. Melléküzemágként bevezették a teherszállítást és a kútfúrást, mint szolgáltatásokat, s így lényegében sikerült megoldaniuk a foglalkoztatottság szakaszán jelentkező problémákat. A melléküzemág jelenleg a gazdaság évi összbevételének 25 százalékát biztosítja. Az idei termelési eredményekről U h r i n László üzemgazdász tájékoztatott. Az elmondottakból kiderült, hogy a szövetkezet a szántó 59,6 százalékán szemeseket termeszt. A búza és az árpa átlaghozama 45, a kukoricáé pedig 35 q volt. Cukorrépából átlagosan 350 mázsát takarítottak be a termőterületet egy hektárjáról. Az állattenyésztést illetőleg még nem lehet konkrét adatokról beszélni, de a gazdaság vezetői remélik, hogy év végén — a lehetőségekhez mérten — itt is jó eredményekről adhatnak számot. A hízósertéseknél előreláthatólag 50, a hízómarháknál pedig 82 dkg lesz a darabonkénti átlagos napi súlyszaporulat. Valamivel rosszabb a helyzet a tejtermelés szakaszán, mivel itt csak 2400 literes átlagos tejelékenységre lehet számítani. A növénytermesztésben elért eredmények — a feltétetekhez mérten — jóknak mondhatók. A sikeres eredményaiakulást nagyban elősegítette az a tény is, hogy a gazdaságban minden lehetőséget kihasználnak a tápanyagpótlás, a vegyszeres gyomA jövő biztatóbb Délután fél négy felé kopogtatunk a Veliká nad Iplom-I (Vilke) szövetkezet irodájába. Az irodahelyiségek konganak az ürességtől. Egy elárvult könyvelőnö viaskodik a számadatokkal. Nem nyilatkozik a közös gazdaságról. Többször üzenünk az elnökért, de senki se találja. Végre megjött Simon János alelnök. Ű már beszédesebb. Elmondja, hogy két szövetkezet — a trenči (Tőrincs) és velikái — januárban egyesült. Az előbbinek ő volt az elnöke. Nem nagyon dicséri az eltelt időt, mert nehezen szokott össze a két efsz tagsága. Olykor döcögött a munkaszervezés is. Egyes szakaszokon azonban jó eredmények is születtek. Bezosztája búzából például 38 hektáron 63 mázsás átlaghozamot értek el. A korai burgonya 110 mázsát adott hektáronként. Dora László dohányos 16 mázsás hektárhozamot ért el, ami pénzben 41 ezer koronát jelent minden hektár után. A további beszélgetésből azonban kitűnik, hogy komoly nehézségekkel küzd a szövetkezet. Kukoricából például szemesen csak 31 mázsás volt az átlaghozam. A cukorrépa hektárhozamával sem dicsekedhetnek. Szerinte nincs kihasználva az öt teherautó sem. Kevesebb bevétel jut rájuk mint azelőtt falujában két teherautótól. Gyakran üzemképtelenek ezek a járművek. Közel a város, sok a munkalehetőség és ez is rányomja bélyegét a szövetkezetre. Nincs elég munkaerő. Még az a szerencse, hogy a 40 nyugdíjas 'segít. Azoktól ugyancsak munkaszeretetet tanulhatna sok fiatal. A 81 éves Danes P. János például az 6 évben 250 munkaegységet teljesített. De hasonlóan igyekezett Kotrócz Lajos, Ruffinj István és mások. Az ilyen dolgos nyugdíjasok megkapják az 50 ár háztáji földet is. Általában a fél hektár föld jogosultságához 160 napra van szükség. Az utcán találkozunk Peter Šťastný mérnökkel, a szövetkezet 28 éves elnökével. Fiatal, de amint ő mondja, öreg gondokkal küzd. Minél hamarább korszerűsíteni kellene a gazdaságot. Elavultak az épületek. Az új istállót is, csak egy éves késéssel adták át rendeltetésének az illetékesek. Ötszáz hektár rétjük van, ezért a széna begyűjtéséhez több gépre lenne szükség. Már vettek három szénagyűjtő kocsit és még kettőt vásárolnak. Sok gonddal küzd a fiatal elnök — de azért bízik az új évben. Talán jobb gépparkkal, összeforrottabb tagsággal, példásabb munkafegyelemmel, jobb eredményeket sikerült majd elérni. —b— irtás és növényvédelem színvonalának javítására. Idén pl. átlagosan 204 kg tiszta tápanyagul adagoltak műtrágyából egy hektár mezőgazdasági földterületre. A növénytermesztésben úgyszólván teljes mértékben kihasználják a vegyszeres növényápolás és növényvédelem nyújtotta lehetőségeket. Idén több mint 110 ezer korona értékű vegyi készítményt vásároltak és használtak fel. Az üzemgazdász többek között azt is elárulta, hogy minden lehetőséget figyelembe véve úgy számolnak, hogy mintegy 10 százalékkal túlteljesítik a pénzügyi gazdálkodás szakaszán eredetileg meghatározott célkitűzésüket. Felsőbb és alsóbb fórumon egyaránt szóba került már, mi lenne, ha a nevezett gazdaság egyesülne a szomszédos hokovcei szövetkezettel? Az utóbbi szövetkezet 1100 hektáron gazdálkodik, aránylag kevés munkaerővel. Az egyesülés bizonyára hozzájárulna mindkét gazdaság termelési feltételeinek javulásához, esetleg megteremtené az állattenyésztés és növénytermesztés bizonyos mértékű szakosításának lehetőségét is. A közös gazdaságban jobban ki lehetne használni a munkaerőket, sőt feltételezhetően optimálisabb lehetőségek nyílnának a termelés egyes szaka szainak gépesítése fokozására is. A felsószemerédi szövetkezetben már az 1971—1975-ös időszakra készí tett fejlesztési terv kidolgozásakor is gondoltak az egyesülés lehetőségeire, s bizonyos métákig ennek megfelelően készítették el a távlati tervet. A tervidőszak végére az egy hektárra jutó nyerstermelési érték szempontjából a növénytermesztésben 59.8 százalékos, az állattenyésztésben viszont 42,3 százalékos javulást szeretnének elérui. Hogy célkitűzéseiket megvalósíthassák, többek között fokozni szeretnék a gépesítés és a tápanyagpótlás színvonalát is. —-kádek —
