Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-12-18 / 50. szám
IMPORT SOROMPÓ AZ USA BAN Az Egyesült Államok 16 országból beszüntette a baromfi bevitelét. Hivatalos források szerint ez a fejlemény a baromfipestis rohamos terjedésével magyarázható. A behozatali-stop az NSZK-ra, Franciaországra, Hollandiára, Nagy-Britanniára, Görögországra. Jugoszláviára, Lengyelországra, a Szovjetunióra, Japánra, Indiára, Iránra, Izraelre, Koreára, Libanonra, Mexikóra és Venezuelára vonatkozik. A rendelet csupán a francia libamájpástétom szállító cégeket és néhány kisebb holland vállalatot nem érint, amelyek csak alkalomszerűen szállítanak tojást az USA-ba. (Deutsche Gefl. Wirtsch) A DDT HATÁSA A TOJÓTYÚKOKRA Az 1200 milliomodrész DDT-t tartalmazó takarmány etetése után hat héttel a tojástermelés csökkenni kezd. Két héttel később idegrendszeri rendellenességek mutatkoznak és elhullás is előfordul. Ezek Walter Britton, a Georgiái Egyetem munkatársának megállapításai az általa végzett kísérletek alapján. A DDT mennyiségét 300, 600 és 1200 milliomodrésznyl adagolásokban próbálták ki. Egyik kísérleti csoport tojásainak nagysága sem csökkent. Ezzel szemben a tojáshéj súlya és vastagsága mintegy 10 százalékkal csökkent, mind a 600, mind az 1200 milliomodrészes adagolás esetében. A DDT mindhárom adagolásnál növelte (duplázta) a törékeny és a törött héjú tojások' számát. (Poultry Digest) MÉSZTARTALOM ÉS CSONTERÖSSÉG Röntgenes vizsgálattal megállapították, hogy a tojótyúkok csontjainak anyagsűrűsége jobb, ha a takarmány mésztarlalma eléri a megkívánt mennyiséget. Ezzel szemben az alacsonyabb foszforarány esetében nem találtak különbséget. (A Tennesseei Egyetem munkatársainak kísérleti eredménye. ) * (Poultry Digest) Hogyan kell csokurtítást вок jó jércét tönkre lehet ^ Л __® ** tenni azzal, (hogy nem f jól kurtítják a csőrét, állapítja V VfLvflnA § meg dr. Robert F. Balia, а Babckock Poultry Farm Inc. amerikai baromfitenyésztő cég szakértője. A csőrkurtítás ma Tnár rutinmuka. Költsége kis hányada annak az összegnek, amit a korszerű technológia megvalósítása érdekében áldoznunk kell, hogy az egyéb tartási költségek csökkenjenek és a termelés magasabb színtű legyen. Amikor a tojótyúkot a háztáji tartás szabadságából először zárt ólba, majd ketrecbe rakták, természetellenes tartásba kényszerítették az állatot. A drasztiiuis környezet változtatáshoz járult, hogy sokszor túl sok fényt, hőt és erősen koncentrált tápanyagtartalmú takarmányt adtak neki. Egyes állományok (vérvonalak) hajlamosabbak a kannibalizmusra, mint mások. Különösen észrevehető ez a különbség, amikor még a csőrkurtitás nem vált a kannibalizmus megelőzésének eszközévé. A jérce csőrkurtítása az állat szempontjából komoly sebészeti beavatkozást jelent. Nem azonos azzal, amikor mi levágjuk a körmünket! Jól érzékelteti a csőrkurtítás hatását az a Kaliforniai Egyetemen vég(kauterizáljuk) és elállítsuk a vérzést. Ugyanakkor vigyázni kell arra, hogy ne puhítsuk meg vele a csőrt, ne égessük el a nyelvet! Inkább legyen egy kis vérzés, -mintsem égessünk a pengével. Ha elégetjük az élő csőrszöveteket, akkor a csőr vége puha, elégetett maszszává válik, amely -gátolja az állatot a táplálkozásban és ivásban. A jérce ezután gyorsan soványodik és vagy elpusztul, vagy fejlettségében erősen elmarad társaitól. Az elégetés okozta hibát jelentőségében követi, h& az alsó csőrkávát hibásan vágják és az kinőve messze kinyúlik a levágott felső csörkáva alatt. A hiba onnan adódik, hogy nem vágták elég mélyen az alsó kávát, vágáskor nem érték el a csőr élő szöveteit. Az ilyen hibás csőrformájú állatnak nehezére esik az evés és ivás, még akkor is, ha a vályú elég mély. Alacsony peremű vályúból, melyben a takarmányszint is alacsony, vagy sekély vizű itatóból az ilyen állat alig tud táplálkozni, inni. Ha ezt a hibát észleljük, — még a termelés megkezdése ső kávát túl mélyen vágják, több élőszövet roncsolódik. A túlságosan mélyen kurtított csőrű állatok súlya kaliforniai kísérletek szerint, még 3 hónap elteltével is 0,13 kg-mal volt alacsonyabb. Mikor kell csőrkurtítást végezni? Naposállatok csőrét nem célszerű kurtítani, részben az okozott stressz, részben amiatt, mert a cél, hogy a naposak minél hamarabb kezdjenek enni és inni. Jól lehet csőrvágást végezni 12 hetes korban. Olyan eszközt kell használni, amely beállítható és megfelelő mélységben végzi a vágást. (A csőrt szabályozhatóan nyitott résbe dugják be.) A 12—18 hetes jércék csőrkurtítása már végezhető „nem precíziós“ vágószerszámmal is. Ha a munkát megfelelően végzik, nincs szükség a beólazás (ketrecbe rakás vagy átrakás) idején utólagos igazító vágásra sem. Ebben az időben már az égetés időtartama sem olyan kritikus, mint korábban. A sietős munka azonban a minőség rovására megy. Egyéni ízlés dolga, hogy csőrkurtitáskor milyen formát választanak: mindkét kávát egyforma hosszúra hagyják, vagy a felső kávát kissé rövidebbre vágják. Az első formát nevezik „blokk“ vágásnak, az utóbbit „standard“-nak. A Bab-1. Helyes „blokk“-vágás; 2. Helyes „standard“-vágás; 3. Helytelen vágás, mert a felső káva túl hosszú; 4. Helytelen vágás, mivel a felső káva túl rövid; 5. Helytelen vágás, ugyanis az alsó káva túl hosszú. • zett vizsgálat, mely szerint a szabályosan végzett csőrkurtítás 10 hetes jércéknél 5—10 % testsúlycsökkenéssel járt, az operációt követő második napon. Még három hónap múlva sem érték el azt a testsúlyt, amit a nem csőrkurtítottak. .Milyen hibák fordulnak elő csőrkurtításkor? Talán a legsúlyosabb hiba, ha a thermokauter (elektromos árammal működő amputáló készülék) túl meleg, vagy túl hosszú ideig sütik vele a levágott csörcsonkot. A melegített penge elsősorban azt a célt szolgálja, hogy vele a sebet kiégessük előtt — kell vissza vágni az alsó kávát megfelelő hosszúra. Ennek fordítottja, amikor a felső káva marad hosszabb. Ez esetben az állat táplálkozásában gátolt. Ha megfigyeljük, hogyan eszik és iszik a baromfi, nyilvánvalóan meggyőződhetünk az alsó káva fontosságáról. Az alsó káva egy „V“ formájú kanál, amelyet megtölt az állat amikor csőrét iváskor a vízbe mártja. Amikor fejét felemeli, a víz az alsó káva vájatából csurog le a torkába. Ha túlságosan mélyen vágják le az alsó kávát, kicsi lesz a „kanál“ vízfelvevő képessége. Ha a felckock_cég tapasztalatai szerint kakasok részére a blokk vágási formát, a tojók részére a standard formát' találták előnyösebbnek. A csőrkurtítás után általában antibiotikumos stresstakarmányt szoktak adni az állatoknak, hogy az étvágyuk jobb legyen. Nem ajánlatos két héten belül áttérni más takarmányformára, például granulált tápra, míg a csőrkáva vágott felülete be nem gyógyul. Figyelni kell az állatok takarmányfogyasztását és ivását. Ha szükséges, növelni kell a vályúban a takarmány és a víz mélységét. B. S. Fehérjék kiegészítése szintetikus aminósavakkal A Texasi Egyetem munkatársainak kísérletéi szerint a 14 %-os fehérjetartalmú takarmányon tartott tyúkok termelése semmiben sem marad el a 16,3 % fehérjés takarmányon tartottakétól, ha az előbbi takarmányt szintétikus methioninnel és lizinnel egészítik ki. Ezzel szemben a Louisiana-i Egyetemen végzett hasonló kísérlet szerint azt látták bizonyítottnak, hogy jóllehet 14~-15 °/o-os fehérjeszinten a kiegészítés eredményes, de ha a takarmány fehérjetartalma 12 %-ra csökken, a methioijjn, lizin és triptofán kiegészítés nem bizonyul elegendőnek, mert csökken a tojás mennyisége és súlya. Gyengül az állatok életképessége és a takarmányértékesítés is. A kísérletek eredményeképpen azt a végső következtetést vonták le, hogy addig lehet az összfehérjetartalmat csökkenteni, amíg a takarmány fehérje tartalma nem éri el a kritikus alsó határt. P. D. A szabadban élő szárnyas és emlős vad nemzeti vagyonnak számít. Közgazdasági jelentősége számottevő, de hasznos vagy káros volta elsősorban mezőgazdasági szempontból ítélhető meg. Ha kizárólag a „vadász“ szempontjából csoportosítanánk a hazánk területén élő vadállományt, akkor bizony komoly eltolódás mutatkozna a valóság rovására. Például a róka, a nyest és a görény értékes zsákmányt jelenthet a vadász számára, mert gereznája jó áron értékesíthető, és határtalan vérszomia miatt minden eszközzel pusztítani kell. Nemcsak a foglyokban, fácánokban visz végb? nagy pusztítást, hanem ádáz ellensége a háziállatoknak, mindenekelőtt a baromfinak. Főleg télidőben fanyalodik arra, hogy fölkeresse a gazdasági udvarokat. < A vaddisznó pompás vadja erdeinknek, dombvidékeinknek, mégis káros vadnak számít, mert az általa okozott mezőgazdasági kár gyakran túlhaladja az esztendő vaddisznó terítékének értékét. Ezzel szemben a nyúl komoly nemzeti jövedelmet jelent. A nyúl is megdézsmálja a mezőgazdasági növényeket, főleg a lucernát, a lóherét^a kukoricát és a cukorrépát, de egy vadászati idény alatt kilőtt vagy élve fogott nyúl értéke jóval túlszárnyalja az általa okozott kárt. Ennek értéke úgyszólván milliós összegekben fejezhető ki. Ezenkívül számottevő foglalkoztatást is jelent. A lőszer, a puska készítése, a bőr és a szőrme feldolgozása igen sok embernek nyújt munkalehetőséget. A hasznos vad megjelölés teA hasznos élovad egy része előbb hálóba, majd pedig a gyengébb vadászterületekre kerül hazánkban és külföldön. 1 — (Kucsera Szilárd felvétele) kát és madarakat soroljuk, amelyek a mezőgazdaság káros vámszedői, hanem azokat is, amelyek a hasznos vadak pusztítói. Ebbe a kategóriába sorolhatjuk a kóbor kutyákat, macskákat, vércséket, sasfajtákat, mert vérszomjuk kielégítésére, valamint az utódok nevelése érdekében ölnivágyásuk fékezhetetlen. Gyakran még a legádázabb dúvadat is túlszárnyalják a pusztításban. De nemcsak a ragadozók okoznak jelentős károkat ,emzetgazdaságunknak, hanem sajnos az ember is. A szocialista társadalom humanitása következtében megszaporodott az orvvadászok száma. Az orvvadász nem válogatós eszközeiben. A csapdával, hurokkal vagy puskával jól bánó vadorzó komoly károkat okozhat egy-egy vadászterületen. Ezeket a módszereket mindenkor elítélték, de ma, amikor a vadászat a dolgozók ügye lett, nem szabad szemet hunyni a visszásságok felett. A vadorzást minden időben súlyos vétségnek minősítették és börtönnel büntették. Ma sem nézhetjük tétlenül a vad pusztításéi: avatatlan személyek által. A vadász a megsebzett vadat addig követi, amíg rá nem lel, a vadorzó viszont futni hagyja, mert sem ideje, sem kedve nincs ahhoz, hogy esetleg hiába fecsérelje el idejét. Neki nem számít, hogy a sebzett .vad órákig vergődik, míg végre kivérzik és elpusztul. Minden tekintetben ügyeljünk vadállományunkra, mert az értékes nyersanyagot, ízletes húst és valutát jelent! ANDRISÉIN JÓZSEF, Komárno (Komárom) AMIKOR HÚZNAK A VADLUDAK... Utazásaim során a novemberi köd Moőa (Dunamocs) községben ért utói és dolgom végeztével újdonsült házigazdámmal hazajelé indultunk. Házigazdám lakásának pincegádorában a tegnapi „hajtás" gazdag zsákmánya — aranyló fácánok és kövér tapsijülesek — várták, hogy az ember szállítsa el őket végső rendeltetési helyükre. Vacsora után a vendégjoghoz igazodva mint laikus a vadászat rejtélyei felöl érdeklődtem s meg kell adni, hogy a házigazda nem fukarkodott a kimerítő válaszokkal, válogatott vadászkalandok elbeszélésével. Társalgásunkat a telefonautomata berregése szakította félbe. A párbeszédből egy megegyező mondat foszlányaira lettem figyelmes: Szóval megyünk ... I Mikor aztán a házigazdám először a négyéves sárga vizslával tartotta érdemesnek közölni a beszélgetés témáját, már gyerekjáték volt kitalálni, hogy reggel a vadludak kerülnek puskavégre. Persze a házigazda engem is meghívott a kirándulásra, s hogy azért egészen újonc ne legyek, kihívott a ház előtt ötméterre emelkedő új Duna-töltésre és rövid bemelegítőt tartott a holnapi eseményhez. A vadlibák ilyenkor már megérkeztek az északi tájakról és éjjelre keresve sem találtak volna jobb helyet, mint a szemközti szigeteket. A víz tükre felett szinte jól lehet hallani, amint a falka lúdnyelven éppen a napi eseményeket tárgyalja meg. Reggel hatkor csak egy kupica kisüsti erejéig nyitott ránk a tegnap telefonáló vadász és már indultunk is. Persze négyen, mert a sárga Princet lánccal sem lehetne lekötni, ha egyszer puskát lát. Amíg a község nyugati széléhez, az 1746-os paHi táblához igyekszünk, házigazdám vadászati szakismereteimet még kiegészíti. Megtudta,щ, hogy a vadlúd olyan pontos, mint a svájci óra. Ha tegnap hat órakor indultak a vetésre, mérget lehet rá venni, hogy ma sem késnek. Egy pillontás az órára és a sziget felől már hallatszik a szárnyra kelő libák zsivaja. A ködfátylon keresztül látni, amint a víz tükrében, a fák árnyéka mellett apró mozgó pontok jelennek meg — ők azok! Princ minden idegszálával, de hangtalanul jelzi az izgalmas tényt. Mintha száz szeme volna, amivel mindent látni akar, úgy forgatja fejét, hogy agyában majd a lúdpottyanások helyét pontosan rögzítse. Két lövés dördül el és a magasból három liba vitorlázik alá közvetlenül a viz partjára. Princ mint a kilőtt nyíl, nekiiramodik és szájában cipeli a^még vérző állatokat. Amikor az utolsót is letette gazdája lábához, okos tekintete mintha ezt mondta volna: En megtettem a magamét, a többi nem rám tartozik. Utóvégre a gazda szekrényében őrzött pecsétes írás is tanúsítja a szakmában való jártasságomat, meg aztán a díszes származási okmány se kutya ám! A tizenhárom tagú dunamocsi vadásztársaság tagjai egyáltalán nem babonásak, a víz felett húzó kacsákra is felemelik puskájukat, de azért a liba az mégis más ... Az 1600 hektáros vadászterületen, melynek vadászgazdája a környék legjobb puskásának számító Lajos Árpád, a múlt idényben a deviza szerzés érdekében előbb fácánt és élő nyulat kellett hálóba fogni, hogy aztán már igazán a vadászok és a meghívott vendégek kedvére szólhasson a puska. Az utolsó körben, amely meghatározás alatt persze már a pincesort kell érteni, csupán olyan feladat van hátra, hogy a párolgó fácánleves után a pompás nyúlpörköltre nótaszóval csússzon az arányló rizling ... GÁBRIS JÓZSEF, Nové Zámky (Érsekújvár) hát mindazon vadunkra vonatkozik, melyejiek húsa, gereznája nagyobb értéket képvisel a nemzetgazdaság szempontjából, mint az általa okozott mezőgazdasági kár. Hasznosnak számít az a vad is, amely bár vadászali szempontból nem jelentős, de életmódja, táplálkozása (férgek, rovarok, egerek pusztítása) révén komoly hasznot jelent a gyümölcsösökben, vetésekben. Vadászat szempontjából tehát hasznos vadnak minősülnek ezért időszakos vagy örökös kíméleti időt élveznek, a vadászat írott és írátlan törvényei alapján. Másszóval segítőtársai az embernek. A káros vad közé nemcsak azokat a szabadon élő állató-
