Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-12-18 / 50. szám

t 1971. december 18. .SZABAD FÖLDMŰVES 15 к útlevelek felülvizsgálásáról A Csehszlovák Sajtóirodát felhatal­mazták a CSSZSZK Szövetségi Bel­ügyminisztériuma útlevél- és vízum­­igazgatósága alábbi közlésének ki­adásával: 1971. december 6-től 1972. decem­ber 31-ig a kerületi és a járási útle­vél- és vízumosztályok ellenőrzik a csehszlovák állampolgárok útleveleit. Az alapvető adatok ellenőrzésével egyidóben, az esetleges változások be­jegyzésével bélyeggel egészítik ki az érvényes útleveleket, amely 1972. március 1-től helyettesíteni fogja az NDK-ba, a MNK-ba, a BNK-ba és az RSZK-ba való utazásokra jogosítő ki­utazási függeléket és a devizamentes kapcsolat egyezményének megkötése után az LNK-ba is érvényes lesz. Az ellenőrzött útlevelek a kiegészítő bé­lyeggel ellátva szolgálati utakra és az utazási irodák által szervezett szovjetunióbeli turista társasutazások­ra is jogosítanak. A többi országba való utazás esetén úgy, mint eddig, szükséges a kiutazási függelék. A szövetségi útlevél- és víz’umigaz­gatóság azt ajánlja a fent említett országokba 1972 nyarán utazni ké­szülő személyeknek, hogy saját ér­dekükben még a turistaidény kezdete előtt gondoskodjanak a tartós lak­helyük körzetében levő útlevél és vízumosztályon útlevelük ellenőrzé­séről, és bélyeggel való ellátásáról, és így hosszú várakozás nélkül biz­tosítsák be a szükséges kellékeket? Azok a polgárok, akik 1972-ben a világ többi országába szándékoznak' utazni, az útlevélhez szükséges bé­lyeget, a kiutazási függelék kérvény­­zésével együtt elintézhetik. Azok a polgárok, akik több utazási okmány­nyal rendelkeznek (pl. a személy­azonossági igazolványhoz tartozó mel­léklet, régi útievei) ezeket a bélyeg beszerzésekor adják át. A határmenti ellenőrzés szervei 1972. május 1-től nem engedik át azokat a polgárokat, akiknek az út­levele nem lesz ellátva kiegészítő bé­lyeggel. Azokat az útleveleket, amelyek a Belügyminisztérium Tt 44'70-es szá­mú hirdetmnye 14. paragrafusának értelmében elvesztették érvényessé­güket az útlevéltulajdonos hasonla­tossága nem felel meg az útlevélen lévő fényképével, az útlevélben hely­telen, adatok vannak, vagy jogtalanul eszközölt változások, megrongált út­levél stb.) nem fogják ellátni bélyeg­gel. Az útlevelek és vízum kiadásá­val foglalkozó szervek ezeket bevon­ják és felhívják a lakosokat, hogy nyújtsanak be kérvényt új útlevél kiadására. Az útlevelek ellenőrzésekor és bé­lyeggel való elllátásakor a személy­­azonosságot az érvényes személyazo­nossági igazolvánnyal fogják ellen­őrizni. A közös háztartásban élő nagykorú családtagok útleveleinek bélyeggel való ellátását a család egyik nagykorú tagja intézheti el, aki az útlevelekkel együtt személy­azonossági igazolványukat is bemu­tatja. A IS éven aluliak és a többi kiskorú útlevelének bélyeggel való ellátását a szülök intézik el. Az út­levélhez hozzácsatolják a kiskorú személyazonossági igazolványát a 15 éven aluli gyermekeknél pedig a szü­letési anyakönyvi kivonatot, vagy a személyazonossági igazolványban le­vő bejegyzést. A kötelező katonai szolgálatot tel­jesítő csehszlovák állampolgárok út­levelük ellenőrzése érdekében azon az útlevél- és vízumosztályon jelent­keznek, ahol egységük állomásozik. Személyazonosságukat katonakönyv­vel, a hivatásos katonai személyek pedig hivatásus katonai személyi iga­zolvánnyal igazolják. A csehszlovák hivatalok beleegye­zésével tartósan külföldön élő cseh­szlovák állampolgárok útleveleinek ellenőrzését és bélyeggel való ellá­tását az illetékes csehszlovák kép­viseleti hivatal végzi. A csehszlovák állampolgárok kül­földi szolgálati utakra jogosíto útle­velét a polgári szövetségi útlevél- és vízumigazgatőság és az SZSZK brati­­slavai útlevél- és vízumigazgatósága a külföldi szolgálati utakat kérvé­nyező intézményeken keresztül ellen­őrzi. Az útlevél és vízum kiadásával fog­lalkozó szervek a polgároktól nem kérnek írásbeli kérvényt útleveleik ellenőrzésére és bélyeggel való ellá­tására. A kiegészítő bélyegért Illeté­ket kell fizetni. ÁLASZUNK ^KÉRDÉSÜKRE Kéményseprési problémák SCHNEIDER EDE rusovcei (Orosz­vár) olvasónk levelében írja, hogy náluk a kéményseprési díjakat két­évenként szedik be. Továbbá megem­líti, hogy a jelenleg szedett díjak magasabbak a régebben kért díjak­nál. Felhozza továbbá, hogy a pol­gárok lakáskéményeit több esetben nem is tisztítják, mert nincsenek ott­hon, vagy főzés, illetve mosás miatt a kéményseprés az adott időpontban nem kívánatos a polgár részére. A lakás használói ennek ellenére alá­írják az ellenőrző könyvecskét (a ké­ményseprést a megfelelő időpontban azután rendszerint a lakáshasználó maga végzi el.) Az ilyen lényeges gyakorlatra való tekintettel, olva­sónk úgy véli, hogy célszerű lenne a vonatkozó szabályokat úgy módosí­tani, hogy csak olyan lakáshasználó köteles kéményét sepertetni, aki sa­ját maga nem tudja vagy nem akarja ei a munkát elvégezni. A kémények rendbentartása fontos és állandó tűzbiztonsági feladat, és ezért a kémények rendbentartását, azok seprését nem lehet a lakosság kényére-kedvére hagyni (még akkor sem, ha tényleges gyakorlat nem egy esetben úgy fest, ahogy olvasónk írja) és emiatt a kéményekkel kap­csolatos problémákat, főként azok rendszeres tisztítását általánosan kö­telező 1954/159 sz. rendelet szabályoz­za. E rendelet értelmében a szerveze­tek és a lakások használói kötelesek a kéményseprési vállalat alkalmazot­tainak lehetővé tenni, hogy a kémé­nyek tisztítását biztonságosan és si­kerrel végezhessék el. Kötelesek a kéményekhez és a tűzhelyekhez való hozzáférhetőséget biztosítani. Ily mó­don a kéményseprő vállalat alkalma­zottai megállapíthatják a kémények és tűzhelyek működésének hibáit és megjavíthatják azokat. így biztosít­ják az épületek tűzbiztonságát és megszüntetik az esetleg aránytalanul nagy tüzelő-fogyasztást. Az időnként használt kéményeket — rendszerint szeptember 1. és április 30. között tisztítani kell. A rendelet a vállalatok, központi fűtések, etázsfűtések, nagyobb kony­hák és a többi épület (lakás) eseté­ben külön szabályozza a tisztítás idő­szakait. Ezeket a határidőket az egyes hnb-k a helyi viszonyoknak megfelelően módosíthatják. A kály­hák és tűzhelyek tisztítását a ké­ményseprő vállalat csak külön kére­lemre végzi (külön kell érte fizetni). A kéményaknában felgyülemlett kor­mot és hamut a kéménytisztítás al­kalmából a kéményseprők kiszedik. (Ettől sok esetben az érintett lakók kérelmére ténylegesen eltekintenek, bízva abban, hogy ezt a munkát a lakó saját érdekében megfelelő idő­szakban elvégzi. Az ilyen csendes megállapodást a lakáshasználó azután rendszerint nem tartja be, és nem egyszer az évekig ki nem söpört ko­rom és hamu eltörni a kéményt. Az esetleges későbbi, már elkerülhetet­len aknatisztítás rendszerint nagy pi­szokkal jár.) Az említett szabályzat értelmében a kémények kiégetését tűzbiztonsági szerv jelenlétében kell elvégezni. A lakások és helyiségek használói — ha a kémény, illetve a tűzhely hi­báját megállapították, kötelesek a kiadott használati tilalmat betartani. Befejezett épületben a kéménysep­rő vállalat engedélye nélkül nem sza­bad utólag újabb kéményt vagy tűz­helyet létesíteni. Tűzhelyeket az ere­detitől eltérő módon a kéménybe be­kötni — az építkezési hatóság enge­délye nélkül — nem szabad. Ugyan­így a kéményt nem szabad eltömni. Az említett rendelet szabályozza a gáz- és olajkályhák bekötését is. Az engedélytől eltérő kéménybekötés és szellőztetés módjának megváltoz­tatása tilos. A kéményseprési munkálatokat az 1966. január 1-től érvényben levő ár­szabályzat szerint számlázzák. Mivel a rendelkezés bonyolult, más díjsza­bás érvényes a 20 ezren aluli és más az ennél több lakosú községekre. Ezt azonban nem áll módunkban közölni. Az említett díjszabás szerint, ha a megrendelt kéményseprési munkála­tokat a helyiségek használóinak hi­bájából nem lehet elvégezni, a válla­lat dolgozónként 10 korona kártérí­tési átalányt számláz. A felvetett problémán nyilván — legalábbis részben — azzal lehetne segíteni, hogy a betervezett rendsze­res kéményseprés időpontját a ké­ményseprő vállalat a helyi nemzeti bizottsággal előre közölhetné, így a helybeli lakosságot idejekorán érte­síthetik, hogy erre a közérdeket is szolgáló műveletre felkészülhessen. Dr. F. I. © OTOROS TANÁCSOK A bemelegítésről Amióta a gépkocsit feltalálták, problémát okoz a motor bemelegíté­se. Nemcsak az amatőrök, hanem a szakemberek között sincs egységes nézet a bemelegítés időtartamára, pontosabban az elérhető hőfokra vonatkozóan. Fokozott jelentőségű ez a kérdés, amikor fagypont körüli a külső hő­mérséklet. Ilyenkor nemcsak nehe­zebben éri el a motor az üzemi hő­mérsékletet, hanem üzem közben is hideg levegőt szív‘ be, s ez minden­képpen megnöveli az Uzemrefogható­­ság idejét. A bemelegítés ideje nagy­mértékben függ a kocsi típusától, be­állításától. A kétütemű motoroknál nem okoz nagyobb elhasználódást az üzemi hőmérséklet alatti járatás, mert a keverék-olajozás hidegen is meg­felelő kenést biztosít. Ezzel szemben a négyütemű moto­rok hideg üzeme esetén, amely alatt Azonnali belépéssel felveszünk О takarítónőkéi, ф edénymosókai 0 szobalányokat. Lakást biztosítunk! INTERHOTEL CARLTON, BRATISLAVA a 80—90 C-foknál hidegebb hűtőfo­lyadékkal történő üzemet értjük, a kopás hatványozott. Mivel az üres járatban történő melegítés alatt is fennállnak az előbbiek, semmiképpen sem javasolható az a módszer, hogy üres járatban próbáljuk elérni az üzemi hőfokot. Az egyes kocsiknál nem is járhat eredménnyel, mert ter­helés nélkül nem melegszik fel a motor a kívánt értékig. Az ilyen me­legítés egyébként olyan hosszú időt vesz igénybe, hogy emiatt az elhasz­nálódás összértéke kedvezőtlenebb, mint amikor menet közben — per­sze szigorúan kíméletes vezetés mel­lett —, viszonylag lépyegesen rövi­­debb idő alatt melegszik át a motor. Mindenképpen szükséges annyi me­legítés, hogy a kocsi különösebb trükkök, szívatőhasználat, kuplungo­zás, gázzal való játszás nélkül vezet­hető legyen. Ez főleg a városi forga­lomban fontos tudnivaló. Nagyon lé­nyeges, hogy a vezető tisztában le­gyen azzal, hogy a motorolaj csak késéssel követi a hűtővíz, azaz a mo­tor hőmérsékletét. A legtöbb jármű­nél 10—20 kilométer után éri el a motorolaj a hőegyensúlyt, illetve az üzemi hőfokot. Amíg ez meg nem történik, célszerű kíméletesebben ve­­vetni. Különösen akkor, ha nem hasz­nálunk multigrád, tehát téli-nyári olajat. A közönséges nyári olaj ugyan­is télen annyira „megkeményedik“, hogy nemcsak a motor olajellátása romlik, de tönkremehet az olajszi­vattyú is. (e) Miről írnak a szlovák mezőgazdasági szaklapok? A Ekonómia poľnohospodárstva A lap 12. számában azzal az időszerű kérdéssel foglalkozik, hogyan valósíthatók meg a CSKP XIV. kongresszusának irány­elvei a Rimavská Sobota-i járás egyesített szövetkezeteiben. A párt gazdaságpolitikai céljai képezik az ötéves terv kidolgo­zásának alapját a bortermelő ágazatban is. Erről ír bővebben Valdner mérnök, a Borászati Vállalat főigazgatója. Az egyes szocialista államok és az egész szocialista tábor népgazdasága fejlesztésének jelentős tényezője a kölcsönös gazdasági együttműködés. Ezt a KGST tagállamok gazdasági, tudományos és technikai fejlődése is igazolja. A KGST keretén belüli közgazdasági és tervezési együttműködés programjáról ír Závodný mérnök, a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezés­­ügyi Minisztérium dolgozója. Az üzemi alapok és a szövetke­zetek összbevételének felosztásáról, a mezőgazdaság-irányítás tökéletesebb rendszerének bevezetése utáni lehetőségeiről ír Пап kp mérnök, az SZSZK Pénzügyminisztériumának dolgozója. Érdekes anyagnak számít doc. Kálavský mérnöknek a nagyobb efsz-ek tökéletesebb üzemen belüli irányításáról szőlő cikke. A lap szokásos rovataiban értékes tájékoztatással szolgál a közgazdasági szakembereknek. A Chov hospodárskych zvierat Legújabb számában foglalkozik a Nitrai Mezőgazdasági Fő­iskola megalakításának 25. évfordulójával. Ez a főiskola a képzett szakemberek százait nevelte fel, akik a termelésben és az irányítás különböző fokozatain, a fejlesztő- és kutató­­intézetekben, valamint a szakoktatás terén kiválóan megállták helyüket. Igen érdekesek az e számban közölt visszaemlékezések, amelyekben e főiskola végzett növendéked értékelik az iskola érdemeit abban, hogy őket a gyakorlati életre kellőképpen előkészítette. A lap 12. számában a szarvasmarha nemesítés programjá­nak előkészítéséről és módszertanáról szóló legújabb ismere­teket összefoglaló anyag is érdeklődésre tarthat számot. E cikkben, azt fejtegetik, hogy a legelső feladat a nemesítés! munkában a lehető legjobb eredmény elérése. Ugyancsak eb­ben a számban közük az állatok energiaszükségletének szem­pontjából kidolgozott takarmányértékelési rendszert. Űj rend­szer ez, amely a világosan meghatározható teljesítményen alapul, tehát az egyes tápanyagoknak azon képességéből Indul ki, mennyiben képesek zsiradékot termelni. A Mechanizácia poľnohospodárstva Decemberi számában a lap átfogó képet nyújt Szlovákia szárítókapacitásának jelenlegi helyzetéről. A cikkben ismer­tetik az alaptípusokat, összehasonlítják az egyes termény­szárítók típusainak beruházási költségeit, az elmúlt évben elért kihasználásukat, az egy termékegységre eső költségeket az egyes szárítótípusok esetében, valamint kitűzik a termény­szárítás fejlesztési irányait az 1985-ös évig. További cikke a mezőgazdasági technika élettartamáról szól. A cikk első része igen időszerű témával foglalkozik, mivel a mezőgazdasági technika optimális karbantartásával és fel­újításával, e technika élettartamával foglalkozik és egyes gya­korlati ismeretekre támaszkodva összehasonlítja hazai helyze­tünket a külföldön használt mezőgazdasági technika élet­tartamával. A meliorációs építkezéseken használt szovjet gépek cfm alatt a lap az elkövetkező számokban is tájékoztatni kívánja olvasótáborát a legújabb meliorációs gépekről és berendezé­sekről, amelyeknek szállítását már ez évben megkezdték, Illet­ve amelyekre a legközelebbi időszakban számíthatunk. E cikkeken kívül a lap további anyagai között a cukorrépa gépesített betakarításával, a lecsapolási munkálatoknál • hasz­nált gépek hatékonyságával, a szarvasmarha-tenyésztés és a fejes gépesítésének problémáival, valamint további időszerű kérdésekkel foglalkozó cikkeket találunk. A Pôda a úroda Arra a kérdésre, vajon ötéves tervünk első esztendejében teljesítjük-e a növénytermesztés feladatait. Igenlő választ ad­hatunk. Sőt a feladatokat Igen |6l teljesítjük. Szlovákia föld­művesei mindent megtettek annak érdekében, hogy az ötéves terv sikeres indulását biztosítsák. Ezzel bebizonyították, hogy aktív megvalósítót azoknak a feladatoknak, amelyeket a CSKP XIV. kongresszusa tűzött ki és hagyott jóvá. A lap további cikke arról szől, milyen eredménnyel végződ­tek a kukoricának több évig egymás után történő termesztése terén folytatott kísérletek. A kukoricának ugyanazon területen több esztendei termesztése nem újkeletű. A kukorica ilyen ter­mesztésé az utóbbi időben nálunk ismét lábrakapott a triazint tartalmazó herbictdek alkalmazása következtében. Az említett herbicidek használata után ugyanis kedvezőtlen hatással van a kukorica után vetett növényekre, különösen a tavaszi árpára. Érdekes és Időszerű témákat boncolgat a lap további cik­keiben, pl. a műtrágyák keveréséről, a folyamatos agrokémiai ellenőrzés céljából a műtrágyákból vett mintákról és több más aktuális kérdésről ír a lap decemberi számában. A Záhradník A decemberi szám vezércikke figyelmet fordít a nagyüzemi gyümölcstermelés fajtaválasztékának összetételére. Szlovákiá­ban a legelterjedtebb gyümölcs az alma, amelyből 2,5 millió fát találunk. Ezt követi a kajszi, az őszibarack, a körte, a szilva és a többi gyümölcs. A déli járások gyümölcstermesztőit bizonyárp érdeklik majd a Starklnson almafajtával nyert ta­pasztalatok. A további cikkekben az olvasók értesülhetnek az NDK-ban alkalmazott új almabetakarítási technológiáról, valamint az egyes almafajtáknak a lisztharmat és a varaso­­dással szembeni ellenállőképességéről. A zöldtermesztők e számban az uborka-gyorsítás gazdasági értékeléséről szerezhetnek tudomást. A zöldségtermesztől rész­ben cikkeket közöl az NDK zöldségmag-termesztéséről, Len­gyelország kertészeti kutatásának küldetéséről és több más érdekességről. A lapban a vlrágkertészek is sok érdekes anya­got találnak. (ja)

Next

/
Oldalképek
Tartalom