Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-12-04 / 48. szám

■SZABAD FÖLDMŰVES 1971. december 4. Amikor az épületbe léptünk, különös módon a csend hatott rám. Nem volt ez halotti csend, hanem egy sza­vakkal leírhatatlan, nyugodt légkör, mondhatnám talán, az elmélyült munka csendje, ami ebben az épületben uralkodott. A mezőgazdasági higiénia kutatóintézetében Modern, 'háromemeletes épületben Végzi munkáját a Mezőgazdasági Higiéniai Kutatóintézet Szaratovban. Tevékenységének területe hatalmas. Munkatartalma kiterjed a mezőgazda­ságban végzett minden munka egész­ségvédelmére, higiéniájára, a káros hatások felfedezésére és kiküszöbö­lésére, a falusi munkakörnyezet adott­ságainak kutatására, a víz szennye­zettségének, illetve tisztaságának el­lenőrzésére, a mezőgazdaságban hasz­nált vegyszereknek az emberi szerve­zetre gyakorolt hatása vizsgálatára és még számos más kérdésre. Amikor beléptem az intézet igazga­tójának, Lídia Mihajlovna Fjodorová­­nak dolgozószobájába, első pillantá­som az ajtó melletti falon függő ha­talmas térképre esett. A Szovjetunió térképe volt ez, amelyen színes pon­tok jelölték azokat a városokat, ahol az intézetnek munkatársai, dolgozói ■ a terepen működnek, illetve ahol ki­helyezett munkahelyük van. A köz­pontból, Szaratovból kiinduló és szer­teágazó zsinórok, melyek ezeket a pontokat a központtal összekötötték, sűrű hálózatot képeztek a térképen. — Intézetünket 1961-ben alapítot­ták,« azóta végzi a mezőgazdasági munka egészségvédelmére, higiéniá­jára és az esetleges káros hatások kiküszöbölésére irányuló kutatómunká­ját — mondta bevezetőként Fjodorov­­na igazgatónő. — Az intézet munkája igen sokrétű, mivel ilyen jellegű in­tézmény nincs még egy a Szovjetunió­ban. Amint a továbbiakban kifejtette, intézetük tevékenysége a kutatáson kívül a kórmegelőzés módszereinek vizsgálatára is kiterjed, sőt saját kli­nikájukon a foglalkozásból eredő be­tegségekben szenvedő mezőgazdasági dolgozókat gyógyítják is. Egyik érdekes kutatási területük az, milyen hatást gyakorol a gépke­zelőre a traktoron végzett 8—10, sőt több órás munka, milyen károsodást okozhat az állandó rázás. Kutatásaik eredményeként leszűrt tanulságot, a mezőgazdasági gépgyártó üzemek rendelkezésére bocsátják, és tanácsot adnak arra nézve, milyen konstruk­ciós változásokat keíl esetenként az egyes traktorokon eszközölni, hogy a foglalkozásból eredő károsodást elke­rüljék. Az intézet dolgozói továbbá ellátogatnak a gépgyárakba, és ellen­őrzik a legújabb gépek terveit, vajon kivitelezésüknél figyelembe vették-e az intézet észrevételeit. A mezőgazdaságban dolgozók igen sokszor kerülnek érintkezésbe vegy­szerekkel, mérgező anyagokkal, az egészségre ' káros vegyi készítmények­kel. Az intézet toxikológiai vizsgála­tai kiterjednek arra, mennyiben hat­­pak ezek a vegyszerek a dolgozó egészségére. Kidolgozzák azt, milyen higiéniai előírásokat kell betartani, hogy a vegyszerek egészségre káros, mérgező hatását kiküszöböljék. Ugyan­csak foglalkoznak a vegyszerek alkal­mazásának módszereivel, kidolgozzák ennek módszertanát, és ügyelnek az utasítások gyakorlati betartására. Laboratóriumokban vizsgálják a fal­vakon fellelhető, víz tisztaságát, ellen­őrzik a víztárolók minőségét, a talaj­víz hatását az ivóvíz minőségére. Amint az egyes helyeken, a falva­kon, a mezőgazdasági központokban azt észlelik, hogy a víz minősége a megengedett határ alá csökken, úgy javaslatot tesznek arra, milyen módon lehet jó ivóvizet biztosítani az illető településnek. Továbbá ellenőrzik a vízvezetékeket is, vajon az ebben szál­lított víz nem tartalmaz-e mérgező, vagy az egészségre veszélyes vegyi anyagokat. Vizsgálják a mezőgazdaságban hasz­nált vegyszerek, a herbicidek, inszek-' ticidek koncentrációját az emberek, az állatok szervezetében, nehogy eset­leg az élelmiszerek útján jelentősebb koncentráció folytán mérgezést okoz­zanak.. Az intézetnek 56 tudományos dol­gozója végzi ezt az igényes, sokrétű, óriási felkészültségét, és hatalmas energiát követelő munkát a laborán­sok, technikusok és a többi személy­zet segítségével. Az intézetnek az adminisztratív dolgozókkal együtt ösz­­szesen 180 munkatársa van. Tudomá­nyos könyvtára 1300 kötettel áll az intézet dolgozóinak rendelkezésére. Most építik 800 ezer rubel beruhá­zással az intézetnek egy további rész­legét, amelyben helyet kap a félszáz­nál több ággyal rendelkező klinika is, mely jelenleg már harmadik éve egy régi épületben működik. — Intézetünk nem támaszkodil? ki­zárólag az állami szubvencióra. Bevé­telének egy elég tekintélyes részét maga szerzi be olymódon, hogy a me­zőgazdasági üzemek, kolhozok, szov­­hozok, gépállomások számára egyes általuk megrendelt és az Intézet mun­kakörébe eső gyakorlati feladatot old meg] Ezzel a tevékenységgel az el­múlt évben 100 ezer rubel bevételre tettünk szert, ami komoly mértékben segítette elő intézetünk további fej-' lesztését, újabb műszerek és gépek beszerzését — mondta a búcsúzáskor az intézet igazgatónője. * Egy szovjet tudományos kutatóinté­zetben jártam, amely a mezőgazdasá­gi dolgozók egészségvédelmének prog­ramját tűzte ki feladatául. A gyakor­lati élettel fenntartott kapcsolata szo­ros, amit talán éppen a legutóbb említett tény igazol. Az, hogy a mező­­gazdasági üzemek egyre nagyobb számban fordulnak hozzájuk a mező­­gazdasági dolgozók egészségvédelmét célzó tanácsért. Az a csend pedig, amely az intézetbe lépéskor olyannyi­ra megragadott, valóban az elmé­lyült, intenzív munka csendje volt. Obenau 'Karoly A szocialista racionalizálás előnyei és problémái Már több mint egy év telt el azóta, hogy 1970. szeptember 3-án a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság kor­mányának elnöksége jóváhagyta a komplex szocialista racionalizálás alapelveit. Ezalatt az időszak alatt az elfogadott elvek megvalósításában a Kelet-szlovákiat Kerület állami me­zőgazdasági szervezetei is jelentős eredményeket mutathatnak fel. A komplex szocialista racionalizá­lás előkészítését a vezető gazdasági dolgozók végezték a minisztérium utasításai alapján, gyakran a dolgo­zók és a szakszervezet hatékony se­gítsége mellett. Az előkészítés idő­szakában a legfontosabb volt meg­határozni azokat a módszereket és muiíkaszakaszokat, ahol a termelési folyamat tényezőinek racionálisabb kihasználását kell elérni, hogy a meglevő forrásokat a legcélszerűbben használják fel a kitűzött cél elérési érdekében. A kitűzött cél pedig a tervezett feladatok teljesítése a leg­kisebb költségráfordítás mellett, a legrövidebb idő alatt és olyan mun­kafeltételek kialakításával, hogy a munkaerő lehetőleg minél tovább munkaképes maradjon. A racionalizálási intézkedések programjának kidolgozásakor a Ke­let-szlovákiai Kerület mezőgazdasági termelése fejlesztését célzó komplex program képezte a kiindulópontot. Ennek alapján dolgozták ki a szük­séges racionalizálási intézkedéseket minden mezőgazdasági üzemben. Né­melyikük, például a michalovcei (Nagymlhály) gépállomás racionali­zálási programja a kollektív szerző­dés részét képezi. A Szakszervezeti Szövetség kerü­leti bizottsága ösztönzése nyomán minden szakszervezeti alapszervezet­­bén még 1970. decemberében kitűz­ték azt a feladatot, hogy hatékony^ segítséget nyújtsanak a vezető gaz­dasági dolgozóknak és biztosítsák a dolgozók részvételét a racionalizálási intézkedések előkészítésében és tel­jesítésében az egyes vállalatokban, üzemekben, gazdasági központokban és munkahelyeken. A kitűzött racionalizálási intézke­déseket az idén — habár különböző eredménnyel —, teljesítették. Az ér­tékelés eredményei alapján — amit a kollektív szerződések és a szocialista vállalások értékelésével együtt végez­tünk — megállapítottuk, hogy a szak­­szervezet alapszervezetei nagy figyel­met szenteltek a racionalizálási in­tézkedések megvalósításának, s a ter­vezett feladatok teljesítését segítet­ték elő. Ilyenek például a KoSicei Állami Maguemesítő Üzem, a Mező­gazdasági Felvásárló és Ellátó Válla­lat, a gépállomás és az állami gazda­ságok többsége. így a Turnianske Podhradie-i Állami Gazdaság ebben az évben 122 racionalizálási intézke­dést fogadott el. Közülük eddig az intézkedéseknek több mint felét tel­jesítették, s ez a gazdaság számára pénzben kifejezve félmillió koronás jövedelem-növekedést eredményezett. Teljesítették a költségek, továbbá a gazdasági állatok elhullásának csök­kentését, a takarmánytakarékosságot, a szociális berendezések korszerűsíté­sét stb. célzó , intézkedéseket. A to­vábbi intézkedések megvalósítását gátolják az olyan hiányosságok, hogy a keveréktakarmányokat gyakran nem a kívánt fajták szerint kapják, a komplex gépesítés számára pedig nem szállítanak le minden gépet, s gyakran a mezőgazdasági gépek, pótalkatrészeinek szállítása is aka­dozik. * A Levoča-i Állami Gazdaság ezáltal, hogy burgonya feldolgozót létesített Spišský Hrhov-ban, a munka termelé­kenységének kétszeres növekedését érte el a burgonya prizmázásának Óriási fulyadéknyomás elő­állítására szállítható berende­zést szerkesztettek a Szovjet­unió egyik tudományos intéze­tében. Az új aggregátor lénye­gesen kisebb, dugattyúja gyor­sabban mozog és sakkal na­gyobb teljesítménnyel műkö­dik, mint a hagyományos hid­raulikus bzerendezések. Első­sorban a rendkívUl nagy nyo­máson végbemenő kémiai, bio­lógiai, optikai és mágneses je­lenségek tanulmányozhatók ve­le. A hidrokomprésszorral elő­állítható legnagyobb nyomás négyzetcentiméterenként 16 UUU kilopond. módszerével szemben. A tárolt bur­gonya veszteségeinek csökkentésével a költségeken évente körülbelül 100 ezer koronát takarítanak nieg. Az új módszerrel 11 ezer mázsa burgonyát tárolnak. A racionalizálási intézkedések meg­valósításával hasonló eredményt ér­tek ela Kežmarok-i és. a Rožnava-i­­(Rozsnyó) Állami Gazdaságok, a Bar­­ca-i Gépállomás, továbbá a kežma­­roki, a Spišská Nová Ves-i, a micha­lovcei gépállomások és még több más szervezeti Az eddigi eredmények e téren ígé­retesek, habár a sikerek mellett bi­zonyos hiányosságok is felmerültek. Olyan hiányosságok ezek, melyeknek eltávolítása lényegesen javítana a komplex szocialista racionalizálás te­rén jelenleg fennálló helyzeten. Vé­leményem szerint e hiány.osságok három kulcsfontosságú területen mu­tatkoznak meg: a) jelentősebb szerepet kellene vál­lalniuk a vezető gazdasági dolgo­zóknak, s nemcsak egyeseknek, mint ahogy ez jelenleg mutatko­zik. A vezetésük alatt.álló szerve­zetekben, munkaközösségekben ne­kik kellene betölteni a rend és a fegyelem őrzőinek tisztségét a munkaidő és a termelési alap­eszközök célszerű kihasználásában, b) sokkal nagyobb mértékben kell a racionalizálási intézkedések meg­valósításának előkészítésébe be­vonni a dolgozókat, és a dolgozók munkaközösségeit, többet kell be­szélgetni velük a racionalizálás jelentőségéről és előnyeiről, ami'a társadalom, az üzem, s ezáltal a dolgozók kollektíváinak javát szol­gálja, c) jobban ki kell használni a dolgo­zók kezdeményezését az újító moz­galomban, számukra tematikai fel­adatokat kell adni a műszaki és gazdasági problémák megoldását illetően, a munka minőségére, az egészségvédelemre és a munka­­biztonság fokozására nézve. Hiá­nyosságot jelent a komplex gépe­sítés létrehozásában egyes nagy teljesítményű gépek hiánya, pél­dául a kapások betakarítását végző gépek, valamint más eszközök és alkatrészek stb. Az előbbiekben említett és egyéb még felmerülő problémákat figyelem­mel kell kísérnünk és igyekeznünk kell ezeket megoldani a gazdasági irányítás minden szintjén. A CSKP XIV. kongresszusa iráyelveinek valóra vál­tása érdekében a mezőgazdaságban is jelentőségéhez mérten kell értékelni a komplex szocialista racionalizálás szükségességét. Elsősorban azért, mert számos felmérés azt mutatta,' hogy a racionalizálás által, az ember íizikai, és pszichikai lehetőségeit fi­gyelembe véve, költségesebb beruhá­zás nélkül is 10—30 százalékos nö­vekedést érhetünk el a munka ter­melékenysége terén, ami pénzben, illetve anyagban kifejezve minden mezőgazdasági üzem számára komoly gazdasági előnyt jelent. JÄN ALMÄŠI mérnök, Košice takarmány télire A Mongol Népköztársaságban sikeresen fejezték be az egyik legfontosabb mezőgazdasági idényt, a szénabetakarítást. Összesen 600 ezer tonna szénát gyűjtöttek. Az állatállomány' számára a szilárd takarmány­alap létrehozása képezi az* egyik legfontosabb feltételt, mivel csak így lehet növelni a szarvasmarha-állomány számát és fokozni hasznosságát. Mon­góliában ennek elsőrendő je­lentősége van. Az elmúlt öt­éves tervben a Szovjetunió se­gítségével több tíz keverékta­karmányt előállító üzemet épí­tettek, számos takarmányter­­melö gazdaságot létesítettek Jís ma már nagyobbára tökélete­sen gépesített brigádok végzik a szénabetakarítást. A jelen­legi ötéves tervben, az elmúlt­tal összehasonlítva, a takar­mánytermesztés 1,4-szeresen növekszik. Emellett nagy fi­gyelmet fordítanak a termé­szetes legelők helyes kihasz­nálására és a rétek hozamának fokozására. MEZŐGAZDASÁGI KÖZPONT SZIBÉRIÁBAN Csaknem 20 kutatóintézet foglalkozik Szibériában a ga­bonafélék termesztésének, az öntözésnek, az állattenyésztés­nek és a mezőgazdaság gépe­sítésének kérdéseivel. E kuta­tóintézeteket a Szovjet Mező­­gazdaságtudományi Akadémia szibériai intézete irányítja, amelyet nemrég létesítettek Novoszibirszkben. A tudósok • feladata Szibéria mezőgazdasá­gának és állattenyésztésének hatékonyságát növelni, mivel az itteni lakosság száma egyre növekszik az ipar gyors ütemű fejlődése következtében. A gaz­dag földgáz lelőhelyek feltárá­sa után egyre-másra létesül­nek a hatalmas kőolajfinoml­­tók, vegyipari és kohászati üzemek, s ezek mellett üj vá­rosok, lakótelepek épülnek. SZÁZ ÚJ SÄG SZOVJET-GRÜZIÁBAN Grúziában minden család na ponta 3—4 újságot és folyó iratot vesz kezébe és olvas át A sajtó iránti fokozott érdek lődést a lakosság jelentős kul túrszínvonalával magyarázzák: itt minden negyedik lakos ta­nul. Grúziában az eddigi nyolc­esztendős tanulmányi Időt tíz éves kötelező oktatás váltja fel. A tanulók számát tekintve a lakosság összlétszámához vi­szonyítva Grúzia megelőzte Nagy-Britanniát, Franciaorszá­got és Olaszországot. Ebben az ötmillió lakost számláló szov­jet köztársaságban az itt hasz­nálatos hat nyelven több mint száz újság és folyóirat jelenik meg. FAGYLALT TENGERI NÖVÉNYEKBŐL A Német Szövetségi Köztár­saságban eýy olyan üzemet építenek, ahol iparilag ter­mesztenek majd tengeri növé­nyeket. A tengeri növények je­lentős fehérjetartalmuk mel­lett különleges ízbeli jellegze­tességgel is bírnak, természe­tesen megfelelő feldolgozás után. A dortmundi biológiai in­tézet tudományos dolgozói, akik ezzel a kérdéssel foglal­koztak, remélik, hogy a piacon nemsokára olyan burgonyaké­szítmény, sőt fagylaltkészít­mény is megjelenik, amit ten­geri növényekből állítanak elő. t „Apró" agregátor

Next

/
Oldalképek
Tartalom