Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-12-04 / 48. szám

1971. december 4. SZABAD FÖLDMŰVES 7 SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK szlovákiai szövetségének fóruma KORPARANCS: A dolgozók továbbképzése NÉHÁNY SZÚ A TUDOMÄNYOS-MÜSZAKI FEJLŐDÉSRŐL, VALAMINT A POLITIKAI- ÉS SZAKOKTATÁS JELENTŐSÉGÉRŐL A HALADÓ TAPASZTALATOK A szocialista me­zőgazdaság elő­nyeit, a termelési viszonyok megszi­lárdulását, s a ter­melőerők magasfo­kú fejlettségét iga­zolják a két évti­zed eredményei. Ezen idő alatt a mezőgazdasági ISKOLÁJA bruttotermelés 70, az árutermelés pe­dig 135 százalék­kal emelkedett. A mezőgazdaság szo­cialista átépítése megteremtette a nagyüzemi termelési módszerek al­kalmazásának lehetőségeit, valamint az iparszerű termelésirányítás szük­séges előfeltételeit, s ilymódon a munkatermelékenység 204 százalék­kal emelkedhetett. A munkadíjazás, átlagszintje tavaly már elérte az egy főre jutó 16—18 ezer koronát. Mel­lesleg megemlítjük: a mezőgazdaság­ból 355 ezer dolgozó lépett át a nép­gazdaság más ágazataiba. Kétségtelenül, helyes a CSKP' mező­gazdaságpolitikája. Ezt igazolják a •4. ötéves tervidőszak főbb termelési eredményei: a bruttó-termelés ezen idő alatt 24,7 százalékkal emelkedett. S a mezőgazdaság nemcsak a lakos­ság élelmiszerellátását segíti, hanem népgazdaságunk hatékonysága eme­lésének is fontos tényezőjévé, vált. Figyelembe véve a mezőgazdasági termelés mai színvonalát, az eddigi sikereket, valamint népgazdaságunk további szükségleteit, arra a követ­keztetésre jutunk, hogy a CSKP XIV. kongresszusa által kitűzött mezőgaz­dasági feladatok reálisak. Ám telje­sítésük fokozott erőkifejtést követel a mpzőgazdaság és az élelmiszeripar dolgozói részéről. Merthiszen a szo­cialista termelési viszonyok megszi­lárdulásával, a termelőerők tovább­fejlesztésével dolgozó népünk élelmi­szerellátását tesszük tökéletesebbé, sőt az alap-élelmiszereket saját ter­melésből kell biztosítanunk. Szlovákiában 1975-ig a mezőgazda­sági termelésnek 16,1 százalékkal,^az árutermelésnek pedig 25,9 százalék­kal kell emelkedni. E cél elérése ér­dekében hatékony intézkedésekkel biztosítjuk a mezőgazdasági termelés dinamikus fejlődését, s a nagyüzemi termelésnek megfelelően teremtjük meg a mezőgazdaság anyagi-műszaki alapját. A termelés összpontosítását és szakosítását tudományosan végez­zük; ehhez az szükséges, hogy a me­zőgazdasági üzemek ne idegenkedje­nek a szorosabb együttműködéstől, a munkamegosztástól sem. Tökéletesí­teni kell az irányítási módszereket, s a legnagyobb mértékben alkalmaz­ni a tudományos-műszaki forradalom vívmányait. Mint már előbb említettük, a CSKP XIV. kongresszusa igényes feladatok elé állította mezőgazdaságunkat. Ép­pen ezért sokkal nagyobb figyelmet kell szentelnünk a politikai-szakmai nevelömunkára,. javítani kell a dol­gozók munkafeltételeit és életkörül­ményeit. A tudományos-műszaki for­radalom vívmányainak helyes gyakor­lati alkalmazása a dolgozók új, ma­­gasabbfokú képesítését követeli. Nem­csak a mezőgazdasági szakiskolák oktató-nevelő munkájával szemben támaszt nagyobb igényeket, hanem a már munkaviszonyban levők tovább­képzését is sürgeti. Hiszen a tudomá­nyos-műszaki forradalom korszaká­ban a dolgozók" továbbképzése a szo­cialista társadalom oktató-nevelő rendszerének elválaszthatatlan része, s napjaink sürgős feladatai közé tar­tozik. Főleg a dolgozók továbbkép­zésén a hangsúly, mivel a régebbi politikai iskolázások megszűnése óta, de főleg az 1968—69-es években el­uralkodott opportunista nézetek kö­vetkezményeképpen nem beszélhe­tünk egységes, magasszínvonalú tö­megoktatásról. A mezőgazdasági üze­mek vezetői, szakemberei számára már elkészült az oktatási rendszer. A nem vezető beosztású dolgozók számára pedig érettségi, illetőleg fő­iskolai tanulmányok utáni továbbkép­zést szervezünk. A vezetők számára még ez évben megnyílik — a már jóváhagyott tantervek alapján — a ciklusos oktatás I. évfolyama. Kik vesznek részt rajta? A járások állami gazdaságainak, efsz-einek ve­zetői, üzemgazdászai, mechanizátorai, agrotechnikusai, a gépállomások, já­rási mezőgazdasági társulások, a já­rási termelési igazgatóságok, üzem­közi társulások igazgatói számára kö­telező a részvétel. Ez az egyéni ta­nulási forma öt éves időtartamú. Az iskola hallgatói évente 60—70 órás összpontosításon vesznek majd részt, s az ötéves tanulmány záróvizsgával fejeződik be. A Szlovák Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumának határo­zata az említett oktatást valamennyi vezető számára kötelezővé tette, sike­res elvégzését munkakötelezettségük egyik fontos pontjának tekinti. Ta­pasztalatok igazolják, hogy a mező­­gazdasági termelés fejlesztése mind igényesebb feladatokat ró ránk. Ép­pen ezért teljes mértékben tudatosí­tanunk kell: nenicsak a nevelés es szakoktatás eddigi formáit és tartal­mát kell tökéletesíteni, hanem a me­zőgazdasági dolgozók politikai neve­lését is. Ebbe a társadalmi fontossá­gú tevékenységbe kapcsolódott be a Csehszlovák Televízió is a CSKP Köz­ponti Bizottságának 1971. évi július 5-i határozata alapján. „A haladó tapasztalatok iskolája“ már megkez­dődött. Ez a tévé-előadássorozat nagy segítséget nyújthat a mezőgazdasági dolgozók számára. Ennek a tévé-előadássorozat köz­vetítésnek fő célja, hogy .a televízión keresztül megismerhessék a mezőgaz­dasági dolgozók részletesebben a CSKP XIV. kongresszusának határo­zatából adódó feladatokat, vagyis a távlati célkitűzéseket, érthetőbbé vá-. lik az egyes párthatározatok eszmei mondanivalója. Hét témát foglal magába az elő­adás-sorozat. Az első téma „A CSKP XIV. kongresszusa és mezőgazdasági politikája“ című előadást már novem­ber 11-én su'gározta a tévé, s a Roľ­nícke novinv-ban, valamint a Szabad Földműves 45. számában nyomtatás­ban is megjelent. A második téma: „A mezőgazdaság fejlődésének új szakasza“ című előadás közvetítésére december 11.-én kerül sor. Harmadik téma: „Az ötéves terv feladatai a növénytermesztésben“ 1972. január 27-én, 16 órakor lesz közvetítve. 1972. február 24-én „Az ötéves terv fő feladatai az állattenyésztésben“ című előadást közvetíti a televízió. Ezt követi 1972. március 21-én „A mezőgazdasági termelés fejlesztésének műszaki-technikai bázisa“. A hatodik témát: „Munkaerőtartalékok biztosí­tása“ 1972. április 20-án, az utolsó témát: Mezőgazdaságunk távlati cél­kitűzései“ pedig 1972. május 19-én sugározza a televízió. Remélhető, hogy a tévé-előadás­sorozat érdekes témaköre és eszmei mondanivalója felkelti a mezőgazda­­sági dolgozók érdeklődését, s min­denki, saját érdekében figyelemmel kíséri „A haladó tapasztalatok isko­lájáét, illetőleg résztvesz a szakmai beszélgetéseken, vitákon. Ragadjunk meg tehát mindén alkalmat, bővítsük szakmai-politikai ismereteinket! Vala­mennyi mezőgazdasági üzem vezetője tartsa szívügyének, hogy a dolgozók figyelemmel kísérhessék az előadáso­kat. Fordítsanak nagy figyelmet a tévé-előadásokat követő beszélgeté­sekre, vitákra, amelyeket az egyes üzemek, vállalatok kiváló szakembe­rei irányítanak, s adnak magyaráza­tokat a vitás kérdésekre, alkalmaz­zák majd a tanulságokat az egyes munkahelyek konkrét viszonyaira. A Szakelőadók arra törekedjenek, hogy előadásaikban felhasználják az eddigi legjobb munkatapasztalatokat, ezáltal Is segítve az 1972.—1975. évre elő­irányzott tfeladatok teljesítését. A tévé-előadássorozat mélyebb megér­tésében a mezőgazdasági dolgozókat segítik a Roľnícke noviny és a Sza­bad Földműves hasábjain megjelenő cikkek is, melyek még konkrétabban és részletesebben ismertetik a tévé­előadásokat, kiegészítik azt. A szak­mai vitákon jó segédanyagnak bizo­nyulhatnak. „A haladó tapasztalatok iskolája“ á tömegoktatás egy jelen­tős láncszeme. Až első téma sugárzá­sából arra következtetünk — még ha nem is volt eléggé egységes —, hogy a mezőgazdasági dolgozók pozitívan .értékelik a tévé bekapcsolódását, ami elismerét érdemel. Hiszen a mező­­gazdasági termelés fejlesztéséhez sa­játos módon járul hozzá. Kezdeti hiá­nyosságok: a mezőgazdasági üzemek jelentős része nem kielégítően gon­doskodott az előadás „nézőközönségé­ről“. A következő előadás ideje — de­cember 11-e, 18 óra —, már nincs messze. Tehát jól készítsük elő, szer­vezzük a nézőközönséget, hogy a té­vé-előadást elmélyült szakmai vita követhesse. Ez mindnyájunk, vala­mennyi mezőgazdasági üzem dolgo­zóinak érdeke. A járási mezőgazda­­sági társulások (járási termélésl igazgatóságok) dolgozói is tegyék meg a magukét e tekintetben! Mint már elöljáróban szó esett ró­la, a CSKP XIV. kongresszusának ha- , tározata értelmében a mezőgazdasági termelés fejlesztés© igényes feladatok megoldását várja tőlünk. Ezt segíti elő a tévé-előadássorozat is, gazda­gítván a dolgozók politikai-szakmai felkészültségét. A magas színvonalú oktató-nevelő munka mindig segített, s jelenleg is rendelkezésünkre áll, csak az adott lehetőségeket jól hasz­náljuk ki. Az igényes mezőgazdasági feladatok teljesítése felbecsülhetetlen jelentőségű mind a népélelmezés, mindpedig a népgazdaság továbbfej­lesztése szempontjából. PAVOL MOLNÁR mérnök, a Mezőgazdasági és Élelmezés­­ügyi Minisztérium IV. szakosz­tályának igazgatója. a Nitrai JNB épületében ” tartotta plenáris ülését a Szövetkezeti Földművesek és Egyéni Gazdálkodók Szlovákiai Szövetségének Járási Bizottsá­ga. Az ülést Ján, BEŇUŠ mér­nök. a szövetség járási bizott­ságának elnöke vezette, s a na­pirend fő pontja az idei szo­cialista munkaverseny három­­negyedévi értékelése volt. A nitrai járás mezőgazda­­sági üzemeinek dolgozói a CSKP megalakulásának 50. év­fordulója tiszteletére vállalt kötelezettségeikkel elsősorban a mezőgazdasági termelés mi­nőségi javulását, s a dolgozók munkafeltételeinek és életkö­rülményeinek jobbátételét segí­tették elő. E felajánlások pénz­értéke 34 millió koronát jelent a járás számára. A plenáris ülés résztvevői értékelték a növénytermesztők, s részben az állattenyésztők kötelezettségvállalásainak tel­jesítését. Ez utóbbi lő termelési ágazat vállalt kötelezettségei­nek értékelésére az év végén kerül sor. A Szövetség járási bizottsága örömmel nyugtázta, hogy a nitrai járás mezőgaz­dasági dolgozói a gabonaeladás eredeti tervét 500 helyett 600 vagonnal túlteljesítették. A hús­eladás hárumnegyedévi tervét ugyancsak 434 mázsával túl­szárnyalták. Érthető, hogy a mezőgazda­­sági üzemek dolgozói az állat­tenyésztésben a felajánlásokat illetően a tej- és a tojáseladás tervének túlteljesítésére fordí­tották a legfőbb figyelmet. S az eredmény? Ez év szeptembe­réig a 29 millió 146 ezer liter helyett 30 millió 461 ezer liter tejet adtak el. tojást pedig a tervezeti 21 millió 560 ezer db helyett összesen 24 millió 363 ezer darabot adtak a piacra. Ami a versenyértékelést Il­leti. a szövetkezetek közül a vráblei (verebélyi) érdemelte ki a legnagyobb elismerést. Nemcsak a húseladási tervüket teljesítették túl 149 mázsával, hanem 27 ezer liter tejjel is többet adtak el. S ezen felül kötelezték magukat, hogy 176 Elismerés és bírálat ф A nitrai járás mezőgazdasági munkaversenyének háromnegyedévi értékelése ф A legjobb kötelezettségvállalás-teljesítők ф Sok még a munkabaleset ф Több figyelmet a munka- és tűzvédelmi nevelésre ф ezer korona értékben egyéb termékekkel javítják az élel­miszerellátást. A szarvasmarha­­állományuk létszámát 40 da­rabbal gyarapították. Összege­zésképpen: büszkék lehetünk a Vráblei Efsz tagjaira, akik 108 százalékra teljesítették a CSKP megalakulása 50. évtor dulójának tiszteletére vállalt kötelezettségeiket. Eli^uerés illeti a Dolné KrS- kany-i Szövetkezetét is, melynek dolgozói az eredeti felajánlá­sukat (100 mázsa hús) 120 má­zsára emelték, s tejből a terven felül vállalt 30 ezer liter he­lyett 90 ezer litert adtak, s ily­módon 139 százalékra teljesí­tették kötelezettségvállalásukat. A szocialista munkafelaján­lások teljesítésében nagyon jó eredményeket értek el még a lúčnicai, a mankovcei, a moj­­mírovcei, a nevericei, a pod­­horanyi, a sládeökovcei, a slep- Éanyi, a tnpoléiankyí, a Veľ. Zálužie-i stb. Efsz tagjai. Említést érdemel az is, hogy a nitrai járás szövetkezeteinek traktorosai sikeresen szerepel­tek a járási szántóversenyben és bekerültek a kerületi dön­tőbe. Mély gyökeret vert a nitrai járás mezőgazdasági üzemei dolgozóinak körében a „MIN­DENKI SZOCIALISTA MŰDÖN“ mozgalom, melynek keretében jelentős sikereket érlek el. E mozgalom szervezői azon fá­radoznak, hogy kiirtsák a még fellelhető formaiságokat, hogy a verseny a szocialista alapelvek szerint folyjon, s a szocialista termelés irányítását segítse. A. VOJÁČEK mérnök, a Szö­vetség központi titkára is fog lalkozott felszólalásában a szo­cialista munkaverseny jelentő­ségével, s nemcsak az üzemek, a járások, hanem az egész nép­gazdaság szemszögéből muta tott rá a „Mindenki szocialista módon“ mozgalom óriási sze­repére, küldetésére. Foglalko­zott „A LEGJOBB SZOCIALISTA MUNKAKÖZÖSSÉGÉRTI“ kezde­ményezés hatékonyságával is, mely a szocialista munkabri­­gád-hagyomány folytatója. A plenáris ülés másik napi­rendi pontja volt a dolgozók­ról való fokozottabb gondosko­dás. A Szövetség járási bizott­ságának elnöke J. GAJDOŠ mérnök, sajnálattal állapította meg, hogy néhány szövetkezet vezetői még mindig nem for­dítanak kellő figyelmet a mun­kavédelmi előírások betartásá­ra, a munkabiztonsági, higié­niai és tűzvédelmi nevelésre, elhanyagolják a munkabalese­tek okainak elemzését és a ki­vizsgálásokat. E téren szigo­rúbb ellenőrzés szükséges mind a szövetkezetek vezetősége, mind a járási szervek részéről. Számos szövetkezet mindmáig nem rendelkezik elegendő bal­esetvédelmi eszközzel, holott erre az anyagi eszköz sem hiányzik. A mezőgazdasági üzemekben gyakori a halálos kimenetelű munkabaleset is. Annak ellenére, hogy 1969. ja­nuár 1-től kötelező a kerekes traktorok védőrámával való felszerelése, egyes szövetkeze­tek mégsem tesznek eleget leg­alapvetőbb kötelességeiknek. Hasonló a helyzet a forgó gép­­részek védővel való ellátása terén is, ennélfogva ugyancsak gyakori a munkabaleset. Sok baleset okozója a hiányos vil­lanyszerelés. De még a villany­égők kicserélését sem méltá­nyolják eléggé, holott a fény­hiány is veszélyt rejteget, fő­leg akkor, ha az égőkön nincs védöüveg. Ugyancsak nem érthetünk egyet a nők megfelelő munka­beosztásának figyelmen kívül hagyásával sem. Egyes szövet­kezetekben sok nő az egészsé­gére káros munkát végez. A munkavédelem és tűzbiz­tonság terén végzett félévi ér­tékelés számadatai figyelmez­tetnek: 3945 esetben ismerték el betegnek a mezőgazdasági dolgozókat a nitrai járásban, s ebből sajnos 384 egyén mun­kabaleset következtében vált munkaképtelenné. S néhány esetben a munkavédelmi elő­írások durva megszegése em­beréletet is követelt. A plenáris ülés résztvevői egyértelműen megállapították, hogy sok még a behoznivaló az efsz-ek szociális berendezé­seinek tökéletesítése és jobb kihasználása terén. Sok eset­ben ezek a helységek lomtárul, esetleg gabonatárolóul szolgál­nak. Ugyancsak nem kielégítő a mezőgazdasági üzemek tűz­védelme sem; hiányzanak a tűzbiztosok (tűzvédelmi fele­lősök), vagy a jobbik esetben a kinevezett dolgozót egyéb feladatok teljesítésével is meg­terhelik. Ennek azután a ter­mészetes következménye az, hogy a tűzbiztos elhanyagolja a tűzvédelmi előírások pontos betartását. Így azután pusztít a tűz, milliós károk keletkez­hetnek! A tűzvédelemmel szorosan összefügg a vészkijáratok sza badon hagyása. A csehszlovák szabvány (CSN 730 791) elő­írja az istállóban teleltetett állomány létszámának megfele­lően a vészkijáratok számát is. Sok esetben azonban ezeket a vészkijáratokat szalmával (szal­mabálákkal) eltorlaszolják, vagy egyéb izoláló anyaggal eltömítik, ami tilos. Hiányosságok mutatkoznak az üzemanyagtárolás területén is: ideiglenesek a tárolók, s bi­zony megtakarítás helyett sok liter benzin, olaj vagy más gyúlékony anyag ömlik szét a földre. A hanyag munka azután megbosszulja magát: nemcsak megcsúszás, hanem tűzvész is keletkezhetl Gajdos mérnök ezután a mun­kaerő-gazdálkodás kérdésével foglalkozott. Számos szövetke­zetben munkaerőhiány követ­keztében akadozik a munkame­net, mégsem elég figyelmes a vezetőség, ha új munkaerők (elvételéről — vagy szerződte­téséről van szó. Á munkavi­szony kezdetekor nyújtott anya­gi támogatásról megfeledkez­nek a fiatalok esetében, holott ez felmérhetetlen jelentőségű segítség számukra. Akad azon­ban számos „hálátlan“ fiatal is, aki a katonai. szolgálat le­teltével nem tér vissza a mező­­gazdasági üzembe, más terü­leten keres érvényesülést. Fel­tételezhető, hogy változáshoz vezetne, ha a szövetkezetek vezetősége oly irányban intéz­kedne, hogy a leszerelőre anyagi támogatás várna. Biz­tos, hogy nem menne tönkre e kiadások által a közös gaz­daság! Ellenkezőleg: a befek­tetés kamatostól visszatérülne. A szükséges munkaerők biz­tosítása nagy figyelmességet igénye). A fiatal házasok nem egy esetben a szövetkezet tag­jává válnának, ha kellő anyagi támogatásban részesülnének. Ez a támogatás az egyszeri pótlé­kok kkétharmadár is elérheti. Végül sok fiatal vált — és vá­lik majd — a szövetkezet tag­jává, állandó munkaerejévé, ha a szövetkezet lakásról is gon­doskodik. JOZEF PROKEŠ mérnök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom