Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-12-04 / 48. szám

.SZABAD FÖLDMŰVES

1971. december 4.

4

Д „Hyso"

körültekintőbb munkát igényel

Haszonállataink hasznosságának fokozása érdekében mindig jól meg kell fontolnunk, mennyi és milyen takarmánynövényt termesszünk. A takarmánynövényeket, főleg a szálasokat, úgy kell megválasztani, hogy azok az adott viszonyok között minél többet produkáljanak az állatok létfenntartása és termelékenysége szempontjából nélkülözhetetlen anyagokból, s a lehető legkisebb területről fedezzék egy állat szükségletét.

Mezőgazdasági üzemeinkben aránylag sok zöldtakarmányra van szükség, s az üzemek többségében nemegyszer problémát okoz a nagy menynyiségű zöldtömeg előállítása. Az első hazai hibrid-szudánifű, a „HYSO“ volt elhivatva, hogy megoldja, illetve mérsékelje az ezirányú problémákat. A „HYSO“ erős, gyorsfejlődésü, dús levélzettel rendelkező, jól bokrosodé és sarjadzó, melegkedvelő, szárazságtűrő nyárt zöldtakarmány. Az intenzív kísérletek folyamán 31 százalékkal több zöldtakarmányt adott egy egységnyi területről, mint a közönséges szudánifű, a csalamádékukorica terméshozamait pedig 52 százalékkal múlta felül. A takarmányérték szempontjából még lényegesebb volt az eltérés.

MIT MUTATNAK A TÉNYEK?

Az Opatovský Sokolec-i szövetkezet (Dun. Streda-i járás) 600 számosállat számára 308 hektáron — ez a szántóterület 29,5 százaléka — termelt szálastakarmányt ebben az esztendőben. A legnagyobb területen a lucernát és a silókukoricát termesztették. Az Állami Fajtaelismerő Bizottság által a múlt évben elismert első hazai hibrid-szudánifüvet is besorolták a vetésforgóba. A „HYSO“ néven ismeretes hibridet 25 hektáron vetették.

— A termőterület hektárjára 300 mázsa istállótrágyát, 80 kg N, 35 kg P2O5' és 120 kg K2O tápanyagot adagoltunk. A vetést — 40 kg vetőmag egy hektárra — május első felében végeztük el. Az első és az utolsó hektár bevetése között mintegy másfél hét időkülönbség volt. Ennek ellenére a növényzet egyenletesen fejlődött és szinte egyszerre érett kasza alá. Ez nagy problémák elé állította szövetkezetünket — mondta Lakó József agronómus.

Az első kaszáláskor csak 7 hektár termését (342 q/ha) sikerült feletetni az állatokkal. A felmaradó 18 ha termését lesilózták. A második kaszálás 400 q átlaghozamot adott, de ismét csak 7 ha termésének begyűjtésére került sor. Mi lett a többivel? Elöregedett, az állatok nem szívesen fogyasztották, tehát felesleges lett volna a begyűjtéssel vesződni.

— Összesen 220 fejőstehenünk és 50 üszőnk van. A tehenek 40 kg, az üszők 30 kg szudánifüvet kaptak darabonként és naponta. Ez annyit jelent, hogy a napi fogyasztás hozzávetőlegesen 100—110 mázsa körül mozgott. Az egyes kaszálások hektáronkénti átlaghozama pedig ennek több mint háromszorosa volt. Egy kaszálás 70—80 napra elegendő takarmányt biztosított, s ezt a mennyiséget lehetetlen volt idejében értékesíteni, feletetni. Négy-öt nap elteltével a növényzet elöregedett, takarmányozása lehetetlen, célszerűtlen volt, — mondta Iczédi Jenő zootechnikus.

Igen, ezek olyan problémák, melyekkel a termelők előre nem számoltak. A nagyhozamú értékes takarmánynak országszerte megörültek a mezőgazdasági üzemek, s a legtöbb helyen azonnal besorolták a termelésbe. A legnagyobb méretben talán a Dunajská Streda-i járásban termesztették az új hibrid-szudánifüvet.

— A HYSO igen értékes, bőtermő tömegtakarmány. Etetése révén sok helyen növekedett az állatok tejelékenysége, vagy legalábbis megmaradt azon a szinten, amit a lucernával történő takarmányozással sikerült elérni. Sajnos, ez a növény aránylag rövid idő alatt — helyi tapasztalatok szerint 4—5 nap alatt — elveszti takarmányozási értékét, az állatok nem szívesen fogyasztják, az elöregedett takarmánytól csökkent az állatok hasznossága stb. — vetette közbe Tóth Tamás mérnök a járási mezőgazdasági társulás zootechnikusa, aki szintén résztvett a szövetkezet vezetőivel folytatott beszélgetésben. ,

Ez óv márciusában lapunk hasábjain foglalkoztunk a HYSO termesztési feltételeivel, követelményeivel és lehetőségeivel. A cikk írója, Bartalos Menyhért mérnök, a Solary-i Növénynemesítő Állomás dolgozója, többek között arra is felhívta a figyelmet, hogy a takarmányozást úgy kell megkezdeni, hogy mire megkezdődik a bugahányás, befejezzük az első kaszálás révén nyert takarmány etetését. Ne mszabad hagyni, hogy elvénüljön a növényzet, mert a tápérték — különösen az emészthető nitrogénanyag mennyisége — erősen megcsappan, s hasonlóképpen romlik a tápanyagok aránya is.

A szóbanforgó szövetkezetben az idén 50 vagon szudánifű menl veszendőbe, mindez azért, mert nem tudtak mit kezdeni a túl nagy terület -termésével. Saját kárukon tanulták meg, hogy a HYSO termesztése nagyobb körültekintést igényel.

Ha egész nyáron hibrid-szudánifüvet akarunk etetni, akkor a folyamatos ellátás érdekében május elején (főnövényként), később pedig másodnövényként kell vetni a HYSO-t. A másodnövénynek vetett mennyiséget ajánlatos 7—8 napos időközben két részben vetni. így jobban elkerülhető a zöldtömeg felhalmozódása, elvénülése.

A május elején vetett HYSO július elejére eléri a 80—90 cm növénymagasságot. Etetését, legeltetését azonban már korábban is meg lehet kezdeni. Az 50 cm-nél magasabb növényállományt, mindenféle korlátozás nélkül, bármikor etethetjük anélkül, hogy fennállna a károsodás lehetősége. Az 'alacsonyabb növényinél azonban. vigyázni kell! Esős, hideg időben ne legeltessük éhgyomorra a fél méternél alacsonyabb növényzetet, mert a huzamosabb ideig tartó meleg és napfény-hiányban szenvedő növényzetnél gyakran előfordul a kéksav, s ez az állatoknál gyomorbántalmakat idéz elő. Aránylag kis mennyiségű elüetetés után az említett esetben is legeltethetjük a teljesen fiatal növényzetet.

Az istállóban történő, fiatal növényzettel való takarmányozásnál nem kell tartani az állatok megbetegedésétől, mert az esős időben levágott zsenge növényzet esetleges kéksavtartalma egy órán belül elbomlik.

A HYSO termesztőinek figyelmébe ajánlom ezt az írást. Okuljanak az ezóvi termelési tapasztalatokból, s az elkövetkezőkben a szükségletnek megfelelően irányítsák az ezirányú termelést. Az állatok szükségleténelt alapján könnyen meghatározható, mekkora területen kell, illetve gazdaságos termeszteni a szóbanforgó takarmánynövényt. Ne sajnálják korábban megkezdeni a legeltetést, illetve a betakarítást. Igaz, ez lényegében csökkenti majd az átlaghozamot, de ami fontosabb, lényegesen hozzájárul a kitermelt takarmány gazdaságosabb kihasználásához, s elejét veszi annak a kedvezőtlen helyzetnek, hogy elöregedik, kevésbé jól értékesíthetövé válik a szudánifű.

A termelés során pontosan be kell tartani az agrotechnikai előírásokat — tápanyagpőtlás, vetőmagszükséglet, vetési időpont stb. —, mert csak így aknázhatók ki tökéletesen a hibrid-szudánifű termesztésnek előnyei.

KÄDEK GÁBOR

E lvitathátatlan tény, hogy a múlttal szemben lényegesen megnövekedett élelmiszeripar- és takarmányszükségletünket csak a szántóföldi növénytermesztés korszerűsítése útján tudjuk biztosítani. Emellett célunk az is, hogy azokat a terményeket, amelyeknek termelésére adottságaink vannak, otthon termeljük meg, lehetőleg minél kisebb termelési költségekkel, tehát olcsón. Tekintettel arra, hogy országunkban kicsi az egy főre eső termőterület, ezt csak korszerű agrotechnikai eljárások, fljabb fajták és gépek használatával, valamint legcélszerűbb tápanyagutánpótlás és növényvédelem, végeredményben tehát a területegységenkénti termés növelése útján képes növénytermelésünk biztosítani.

A termelést befolyásoló tényezők közül úgy látszik, hogy az utóbbi Időben a tápanyagutánpótlás és a növényvédelem válik a termés menyjiyiségét és annak minőségét mindjobban meghatározó tényezőjévé. Hiába fogja növénytermelésünk a legkorszerűbb agrotechnikát és gépeket alkalmazni, a legújabb és legjobb fajtákat termelni, ha a tápanyagutánpótlással és a növényvédelemmel összefüggő összes kérdések megoldása nem lesz ezzel párhuzamosan elvégezve.

Mielőbb meg kell tehát oldani a megnövekedett műtrágya és növény-védőszer-szükséglet legcélszerűbb raktározását és azok leggazdaságosabb használati módját a legkorszerűbb technikai ellátottság útján.

A korszerű ellátottság keretén belül úgy a tápanyagpótlás, mint a növényvédelem korszerűsítése céljából sok országban többek között a repülőgépek fokozottabb alkalmazásában keresik á megoldást. Ez érthető is, mivel a gépek teljesítménye lényege-Agrokémiai központok és a repülőgépes növényvédelem

sen nagyobb a földi gépekénél. így a nagy kiterjedésű kultúrákban is biztosítható a biológiailag optimális védekezési idő, elmarad, a tiprási kár stb.

A Szovjetunióban ma már több mint 7000, az Egyesült Államokban 5700, Kanadában pedig 700 repülőgép dolgozik a mezőgazdaságban. Több száz merev és forgószárnyú repülőgép dolgozik Argentínában, Ausztráliában, Űj Zélandon, Japánban és több más országban is. A szomszédos Magyarország 1970-ben 78 merevszárnyú és 8 forgószárnyú helikopterrel rendelkezett. Hazánkban 1968-ban 92 repülőgéppel dolgoztunk, és azok több mint egymillió hektáron végeztek műtrágyázást vagy növényvédelmi munkát. Szlovákiában a múlt évben átlag 11 merevszárnyú gép dolgozott és összesen 390 ezer átlaghektáron végeztek mezőgazdasági munkát. A teljesítmény kétharmada műtrágyázásból, egyharmada pedig növényvédelmi munkákból állott.

Járásaink mezőgazdaság-fejlesztési távlati tervei keretén belül, az agrokémiai központok létesítésével kapcsolatban, a jövőben a mainál sokkal nagyobb mezőgazdasági repülőgéppark használatával, illetve az ezirányú teljesítmények sorozatával számolnak. Némely járás, mint például a nitrai (Nyitra) már konkrét gazdasági számításokkal megalapozott és részletekig kidolgozott ezirányú tervvel rendelkezik. A nitrai járásban négy agrokémiai központ

létesítésével számolnak. Számításaik szerint járásunk mezőgazdaságának igényeit hat repülőgép munkája fedezné. A rtepülőgépek múnkájának biztosítása céljából öt stabil repülőtér létesítésével számolnak. .Ezzel kapcsolatban meg kell említeni, hogy jó volna, ha a repülőterek építésénél a fényvisszaverő anyagokat is felhasználnák, ami az esetleg szükséges éjjeli munkát, éjjeli felszállást is lehetővé tenné.

Ma már köztudomású, hogy a repülőgépek jobb kihasználását legtöbbször a hosszadalmas rakodás, töltés akadályozza. A gyors rakodás, illetve töltés biztosítása céljából ezért minden stabil vagy ideiglenes felszállóiért speciális rakodóval vagy az NDK-ban már használatos, gumizsákokhoz hasonló gumikontejnerekkel látnak el. Az ilyen gumizsákok, illetve kontejnerek segítségével a repülőgép töltése, rakodása néhány másodperc alatt megtörténhet.

Repülőgépparkunk várható gyors növekedésével kapcsolatosan azonban több kérdés vár központi megoldásra. Ezek között kell megemlíteni például a helikopterek használatát és a szakirányítást, illetve szakemberképzést. A helikopterek nagy előnye a nagy teljesítőképesség (szőlőben például a KA—26 helikopter napi teljesíténye 520 hektár) és hogy ott is használható, ahol merevszárnyú gépek egyáltalán nem dolgozhatnak, vagy csak rossz minőségű munkát .biztosítanak. Bár a helikopter munkaA szárzúzók nagy mértékben megkönnyítik az őszi munkákat. A képen látható RZ^3 jelzésű szárzúzó munkaszélessége 3 méter, óránkénti teljesítménye pedig 0,75—1,5 ha között mozog. A nevezett munkagépet MTZ, Zetor 50 Super, vagy D4K—В traktorokkal lehet üzemeltetni. Foto: R. Noga

Javul a helyzet

A háromnegyedév végéig a tervezettnél 3,2 %-kal több' gépel kapott mezógazdasgnnk. A zvolení Agrotechnika 106,4 %, a Mezőgazdasági Technika Brnói Központi Vállalata 103,2 %, az Ágra Pfeloué pedig 100,3 százalékra teljesítette eladási tervét. A gépellátásban tapasztalt javulás a hazai gépgyártás és a behozatal növekedésének köszönhető. Idén 2 %-kal több gép behozatalára kötöttünk szerződést, mint ahogy azt eredetileg terveztük. 1972-ben még több gépet importálunk. Napjainkig, a jövő évre vonatkozólag, a múlt évinél 5 %-kal több gép behn-zatalára kötöttünk szerződést, s a tárgyalások még nem fejeződtek be. (jd)

A hüvelyesek termesztésének távlati fejlesztési terve

Az össztermelés és a minőség fokozásának fő hatékonysági összetevői

A hüvelyesek agrotechnikájával kapcsolatos gyakorlati és kísérleti tapasztalatuk igazolják, hogy az alábbi hatékonysági tényezőknek döntő szerepük van az össztermelés és a minőség fokozása, javítása szempontjából:

ф következetesen érvényre kell juttatni a fajta szerinti agrotechnikát és azoknál a hüvelyeseknél, melyeknél kissebb a terméshozam biztonsága (pl. a bükköny), minden termelő körzet számára módosítani kell az agrotechnikai előírásokat,

ф tekintettel a hüvelyeseknek a szélviszonyokkal szemben tanúsított érzékeny reakciójára, egyes években el kell tekinteni azon üzemek hüvelyestermesztéssel kapcsolatos szakosításától, melyekben a szántó több mint 12 százalékán termesztik a szóbanforgó növényeket,

ф a hüvelyesek tápanyagpótlásának kérdését a vetésforgó tápanyagpótlásának kérdésével összhangban kell megoldani és a hüvelyeseket lehetőleg jó táperővel rendelkező taköltsége a merevszárnyú gépekétől nagyobb, használatuk 10 százaléknál meredekebb domboldalú szőlő növényvédelmében és más területegységenként nagy jövedelmet biztosító kultúrákban indokolt lehet.

A mezőgazdasági repülőgép-állomány növekedésének, illetve azok szakszerű munkájának egyik fontos alapja, hogy kellő számú szakképzett pilóta álljon rendelkezésünkre. Kívánatos volna, hogy a jövőben, úgy mint Magyarországon, a mezőgazdaság kemizálásával összefüggő munkákat növényvédelmi szakképzettségű repülőszemélyzet végezné. A Növényvédő Repülőgépvezető Ágazat Magyarországon a nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola keretén belül működik. Erre az iskolára felvételüket kérhetik a középiskolák utolsó éves tanulói és azok az érettségivel rendelkező dolgozók, akik 25. életévüket még nem töltötték be. A tanulmányi idő három év. A tanulmányok elvégzése és sikeres államvizsga letétele után a hallgatók üzemmérnöki oklevelet és növényvédő repülőgépvezető szakszolgálati igazolványt kapnak. A növényvédő pilótáink szakképzettségének kérdését tehát az említett főiskolára történő, kiküldetés útján oldhatnánk meg.

Ez ügyben érdeklődjünk a magyar Művelődésügyi Minisztérium Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályánál, valamint nálunk az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi Főosztályánál. Ez azért fontos, mivel az első 21 hallgató munkábaállása után nagy a külföldi érdeklődés. A gyors intézkedést a májusban történő felvételi vizsgák is sürgetik.

RENCZÉS VILMOS

lajokba vetjük. A műtrágyákkal történő tápanyagpotlást csak kiegészítő eljárásnak kell tekinteni, s adagolásukat a vegyi elemzések útján megállapított táperö szerint végezzük. A káli- és foszfortartalmú trágyák mellett nagy hatékonysági jelentőségük van a nitrogéntartalmú trágyáknak is, mivel csak segítségükkel érhető el a maximális terméshozam.

Tekintettel arra, hogy a hüvelyesek igen igényesek a mikroelemekkel szemben, javasolható, hogy azokat a műtrágyaféleségeket részesítsük előnyben, amelyek a legtöbb mikroelemet tartalmazzák.

ф vetésre csak jóminőségű — osztályozott, Agronál vagy Hernál L készítményekkel csávázott —■ vetőmagot használjunk. A borsó vetőmagját minden esetben fertőtleníteni kell! A vetőmag szükséges mennyiségét a csírázóképességből, a biológiai értékből és az ezermagsúlyból kiindulva kell megállapítani,

ф a vetést a nagyobb magvak vetéséhez átalakított gépekkel, lehetőleg a Saxónia vetőgépekkel végezzük,

ф a vegyszeres gyomirtást csak az előírásban szereplő készítményekkel lehet elvégezni,

ф a betakarítást megfelelő érettségi állapotban kezdjük. A zöldmagvú fajták begyűjtését akkor kezdjük, amikor a felső hüvelyek elérik a zöld-érettség stádiumát. A többi hüvelyest — kélmenetes betakarítás esetén — a sárga érettség időszakába történő áttérés idején vágjuk le. A betakarításnál jő szolgálatot tesznek az eddig alkalmazott gépek. A szója betakarítási munkáinak tökéletesebb gépesítése érdekében ki kell próbálni az osztrák gyártmányú Epplemo bil—100U-S gabonakombájnt, melynek előnye, hogy közvetlenül a föld felett vágja le a növényzetet. Ismeretes, hogy a szója hüvelyei közvetlenül a föld felett helyezkednek el, s a jelenlegi gépek túl magasan vágják le a szárat, minek következtében a betakarítási veszteség némely esetben a 30 százalékot is meghaladja,

ф teljes mértékben biztosítani kell a betakarítás utáni szárítást. Ahol ezt másként nem tudják megoldani, ott igénybe kell venni a szénaszárítókat.

Az ezirányú termelés színvonalát csak úgy lehet fellendíteni, ha egyre jobb, nagyhozamú fajtákat sorolunk be a termelésbe, ha kidolgozzuk a fajták szerinti agrotechnikát, meghatározzuk a tápanyagpótlás, a vegy szeres növényápolás és növényvédelem hogyan s mikéntjét.

Az elkövetkező években javulást kell eszközölni az adó-vevő kapcsolatok szakaszán, meg kell oldani a felvásárlás, a betakarítás utáni kezelés és a raktározás egyre égetőbbé váló kérdését is. Az adott lehetőségek tökéletes kiaknázásával, a tervfeladatok és a termelésben felmerülő problémák megoldásával valóra válthatjuk a távlati fejlesztési tervben feltüntetet célkitűzéseket. (Vége.)

i