Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-11-20 / 46. szám

!ГЛ

A lenyugvó nap sugarai erőtlenül csillogtak a halastó vizén. Szeptember volt, a nyár utolsó napjait koptatta. A sáncról hármasban szemléltük a vidéket Fegyvertelenül, mert a tőkés récék megtizedelését haj nalra terveztük.

— Rég jártam erre — fordultain vendéglátóim felé —, hogyan is hívták azt a kanyargó, füzesekkel benőtt patakocskát?

— Kádámka, nem emlékszel? — nyílott csodálkozásra Miklós barátom szeme.

— Valóban, most már emlékszem — mondtam kissé szégyenkezve és megpróbáltam felidézni a cikk cakkos, méternyi szélességű patakot emlékezetemben.

Nem volt az ám csak amolyan egyszerű, hétköznapi patak. A fűzesek biztos helyet és védelmet nyújtottak a vadnak. Nyári vízöntéskor vadkacsák lepték el a „Kádámka“ környé két.

Nevének eredetére nem emlékeztek az emberek, de különösnél különösebb hírek keringtek körülötte. Sőt akadtak elyanok fs, akik tüzesembereket láttak sétálni a patak partján. ami elfogadható, mert a patak a szőlőhegy alatt folyik és nem csoda, ha valaki emelkedett hangulatban a szőlőhegyről hazajövet tüzesemberekei Iá!-i?j

A 1ii7e'--ejnberek világa ma már a múlté. A kanyarokat és a partmenti füzeseket is csak az emlékezet őrzi, mert egy szép napon jöttek a gépek és új medret vágtak a pataknak. MélyebBfet. szélesebbet, a medrét kikövezték. A lapály közepén egy hatalmas halastó épült.

Közben a na|> alászállt és a szniiyogok ostroma elviselhetetlenné vált. Valamelyikünk javaslatára abbahagytuk a szemlélődést és a vadászok felé Indultunk.

*

A vadászlak előtt egy kopaszodó emberke várt bennünket. Igen siethetett, mert zsebkendőjével törülgette izzadságtó1 gyöngyöző homlokát.

— Jó pofa. lehet nevetni rajta de olyan vadkacsázőt még nem láttál mint 6. Érti a mód ját. majd meglátod holnap — mondta barátom magyarázatul hogy ne vegyem komolyan az öreg esetleges ugratásait.

— Hiszen úgy volt, hogyhár másban leszünk, ki hívta az öreget? — kérdezte Géza társa Ságunk harmadik tagja Szavai ból űgv tűnt mintha neheztelne valam érf a iámbor külseifi atyafira

— Tp csak hagyd az öreget tudod jól, hogy nem várja a hívást eljön magától is. Ogy van az rendién, ha jön, hát had jöjjön é- ha már Itt van, akkor maradim — mondta barátom kissé Ingerülten.

*— Hahó fiúk, megjöttem! — az öreg vidámat rikkantott.

Miklós egy oldalbalökéssel túlsegítette öt a készülő szitkozó dáson.

— Jó estét, Pista bácsi, örülünk, hogy eljött — nyújtotta parolára kezét Miklós és bemutatott az öregnek.

— Örülök, hogy megismerhetem — mondta Pista bá’.

— Én is sok jót hallottam magáról — füllentettem, mert Géza viselkedéséből ítélve nem sok jót vártam az öregtől.

— Te Is örülsz. Gézuskám? — fordult Géza felé.

— Persze, persze — mondta Géza szórakozottan.

— Akkor hát adjátok ide a kulcsot!

— Megtalálja a helyén — mondta Miklós.

Az öreg bólintott, hogy érti és a vadászlak végében lévő leeresztő felé indult, ahonnan létrával tért vissza. A létrát falhoz támasztotta és a következő pillanatban nyikorogva kinyílt a padlásfeljáró ajtaja.

Az öreg egy ideig rendezkedett a padláson, miközben barátaimtól megtudtam. hogy csak a padláson szeret aludni. Felkínálták már a kényelmes ágyat neki számtalanszor, de mindig azzal hárította el a meghívást, hogy vadászni jött. nem pedig párnás ágvacskába.

*

Az estét köztünk töltötte, evett az ételből és megkóstolta a bort is. amit a poharába öntöttünk. Mégis mintha valami hiányzott volna neki. Néha pedig űgv tűnt. hogv valami mondanivalója van. Belekezdett mondókájába de Géza mindig letorkolta.

— Tudjátok mikor lőttem a

legszebb .. .

— Tudjuk, tudjuk, amikor a panesovai alezredes úr hazaengedte magát szabadságra — vágott közbe Géza.

— Nem akkor volt — -mondta komolyan az öreg.

— Hát? ja igen a Szenci-tónál — kezdte ismét Géza.

— Bolond vagy te Géza. hiszen ott még soha sem jártam, bát ha jobban tudod, mond el akkor te! — mondta mérgesen az öreg és fölhajtotta maradék borát, majd a zsebébe nyúlt, hogy a zsebkendővel megtörőlje öszüiö bajuszát. A zsebkendőt, amit elővett azonban káprázatos ügyességgel visszadugta. A mozdulat olyan feltűnő volt hogy mindnyájan összenéztünk. Utána csönd következett.

Miklós mégsem hagyta annyiban a dolgot. Az öreghez fordult:

— Pista bácsi mondja miért dugta el azt a zsebkendőt, ml szégyellni való van rajta?

— Ezen semmi! Hidd el Miklósként, igazán semmi! — válaszolta az öreg ártatlan ábrázattal, de kezét ki nem vette volna abból a zsebből a világ kincséért sem, amelyikben a zsebkendőt tartotta.

— Lopott holmi — szögezte le Géza határozottan.

— Lopott az... — de nem mondta ki amit gondolt.

— Pista bácsi, igazán mutas sa meg — kérleltem én is.

— Nem lehet, ezt a zsebkendőt még senkinek nem mutattam meg és ha nem mutattam meg harminc évig. akkor várhattok még vagy harmincat, de akkor sem mutatom meg — mondta az öreg kimért nyugalommal.

— Tudom miféle zsebkendő! Az olasz fronton kapta valame

lyik csinos tálján kislánytól és mondja mit adott érte cserébe? — kezdte Géza ismét a pimasz kodást.

— Hagyd abba Géza — mondta Miklós —, ha nem akarja megmutatni, ne mutassa, de azért a történetet elmondhatja, szívesen meghallgatjuk.

Rövid gondolkodás után beszélni kezdett az öreg ...

*

— Ez a zsebkendő nem is zsebkendő, hanem egy talizmán!... Az én talizmánom, mánom, őrzöm vagy harminc esztendeje. Különös módon jutottam hozzá — mondta az öreg és arcán kisimultak a ráncok, szeme különös huncutsággal ragyogott. — Akkoriban nehéz volt vadkacsát lőni, azaz kinek hogyan. Aki ráért, az lőtt magának, de én aratáskor nem értem rá, dolgozni kellett a cséplőgépnél, a mester agyonütött vagy legalább is kirúgott volna, ha otthagyom a gépet. .. Egy vasárnap hajnalban mégis sikerült elinalnom. A mester előző nap felhajtott a garatra, tudtam, hogy későn fog ébredni. Az eső is esett, ami nem sok reményt adott, de azért mentem. Nem láttam senkit a széles nagy határban, mégcsak távoli fegyverek ropogása sem hallatszott. Nyakamba vettem az egész mezőt, megnéztem minden kis eret, de kacsa sehol sem mutatkozott. Végül a szomszéd határbeli tónál fáradtan és vizesen letelepedtem. Ülhettem vagy egy negyedórát, amikor mit hallok? Kacsasuhogást! Kémlelni kezdtem az eget és jöttek szépen „V“ alakban. Megcéloztam az elsőt és tüzeltem. Nagy örömömre egy kivált a csapatból és a föld felé közeledett. Tartott egy ideig, amíg megbirkóztam vele, mert szárnyazott volt ugyan, de a lábait nagyon ügyesen tudta hasznaink Megvagy, most már nem menekülsz — mondtam örömömben és zsebkendőmmel összekötöttem a kacsa szárnyát. Bánatos szemével szemlélte a műveletet. Talán mondanom sem kell, hogy azonnal hazaindultam miután elkészültem a szárnykötözéssel.

Átvágtam egy kukoricáson és mit látok, ötven méternyire felröppen előttem egy huszas csapat. No megálljatok — mondom, és kapom a puskát, közibük durrantok. A másikat is utánuk küldtem, de nem esett egy . sem. Keresem a kacsát bosszúsan, de nincs sehol. A kukoricás felé pillantok, mert onnan hallottam zajt és látom, hogy a kacsám szárnycsapkodással menekül. Gyerünk utána mert még meglóg a zsivány. Mentem, de már későn volt, sak a véres zsebkendőt találom meg, a kacsát hiába keres■ ?m.

Azóta eltelt egynéhány esztendő. Bőven kivettem részemet i tőkések pusztításából, de ha ura az egyre visszagondolok, mindig elszorul a szívem — rejezte be Pista bácsi.

★

Egy ideig gondolkoztunk, de hamarosan olyan parázs vita alakult ki köztünk a szárnyazott és dögre lőtt récékre!, hogy talán hajbakaptunk volna, ha az öreg derűsen nem figyelmeztet a közelgő hajnal ra. Motesíky Árpád

Vefky Cetín {Nagvcétény ]

HOZNAK A VAD LIBÁK. — J. Židlický olajfestménye

(Kucšera Szilárd felv.)

6

3

TÖLGYMAKK galamboknak

A tülgyinakk beérett a fákon, itt az ideje a begyűjtésnek. Galambonkéut mindössze 4—S dkg ról kell gondoskodni, ami nem tétel, mégis igen fontos szerepe van az állat anyagcseréjében. A fejlett galambtenyésztéssei rendelkező államokban speciális táppal etetik a galambokat, de nem feledkeznek meg egy-egy igen fontos természetes takarmány-féleség adagolásáról sem. Ilyen többek között a tölgymakk dara.

A tenyésztési idény beindításával, még a párba állítás előtt a galambokat egy „vértisztító kúrának“ vetik alá. Sokan a hír hallatára azonnal a gyógyszerekre gondolnak. Az egyébként jó hatású gyógyszerek mellett ez elvégezhető a jól beérett és szakszerűen tárolt tölgymakk darával is. Olcsó, természetes és hatásos eleség ez a fent említett célok elérésére. Ismert és ismeretlen

összetevői folytán a galambok igen kedvelik. Ez a magyarázata annak, hogy a legtöbb államban rendszeresen felhasználják a galambok időszakos takarmányozására.

A tölgymakkot eddig csak kisegítő, szükség takarmánynak ismertük. A legtöbb államban a galanibtenyészlők már régen ismerik a tölgymakk jó tulajdonságait és ezt széles körben hasznosítják. Bőséges keményítő tartalmán kívül a tölgymakkut a benne lévő csersav mialt gyógyszerként etetik a galambokkal. A tölgymakk bizonyos mennyiségű növényi zsírt is tartalmaz és ez kiváló hatással van a galambok tollazatának fejlődésére. Megfigyelték, hogy a lölgyniakkban levő zsír nem hizlalja a galambot. Feltétlenül káros lenne a keltetési időszak elején. A tülgyinakk eltávolítja a galamb szervezetében visszamaradt húgysavat. A lölgyniakkban levő csersav a bélférgeket is elpusztítja. Hogy mennyire természetes eleség a tölgymakk a galambok számára, ezt igazolja az a tény is, hogy a tölgyerdokön keresztül vezető autóutakon a vadgalambok sorban ülve várják, hogy a járművek kerekei felaprílsák az útra hullott tölgymakkot.

A (ölgyniakkot csakis helyesen tárolva, penészmentesen lehet etetésre használni. Az etetés előtt célszerű ezt baltával. kalapáccsal összetörni és így adni a többi takarmányhoz. Az etetés ideje maximum 8 napig tarthat, amely idő bőségesen elegendő ahhoz, hogy tenyészgalambjaink megfelelő kondícióba kerüljenek. Hazánkban elég sok tölgyfa található az erdőkben, ligetekben, tereken, ezért a szükséges mennyiséget minden galambász begyííjthcti galambjai számára.

SZ1KORA ANDRÁS

i 'íйш#1Й# Ш*йШшл ö(® Мшщ/л

í тщшШmb тжтт m imái

A Szlovákiai Klsállattenyésztök Szövetsége ez év október végén rendezte meg a bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjának G-pavilonjában az I. Tenyészknkas Kiállítást és Vásárt. Az А, В és C tenyészetekből származó kakasokat hat ketrecsorban állították ki. Ezeket az érdeklődőknek lehetőségük volt megvásárolni, illetőleg megrendelni, mert elszállításukról a kiállítás befejezése után a rendezőség gondoskodott. A hasznos rendezvény célja az volt, hogy e tyúktenyészlőknek nagyobb áttekintése legyen a vérfelfrissítés céljából vásárolt tiszta vérvonalú tenyészkakasok kiválasztásakor. KUCSERA SZILÁRD

Nyolc tenyészkakas fajtát állítottak ki.

Erhard t Jakub (Kotešová 496, žilinai járás) А-tenyészetéből fekete kis vajandot (Wyandotte) kakast állított ki. Ez a fajta az USA-ból származik, nevét egy kihalt indián törzsről kapta. A szebrit, a bantam, a bráma és az ezüst hamburgi fajták keresztezéséből szárma zik.

Glatz Viliam (Vrhov 190, poprádi járás) B- tenyészetéből világos szöszeksz (sussex) ka kast állított ki. Ez a legrégibb angol fajta, amelyet már vagy százötven éve tenyésztenek Sussex és Kent grófság területén. A dorking, a bráma és a kosin keresztezésével hozták létre. (A szerző felvételei)

Téli

vagy nyári ólazás a jobb?

Angliában 109 tojótelep adatainak felmérése alapján megállapították, hogy ez október és március között beólazott tojótyúkok ez 500 napos életkorukig 11,1 db tojással termeltek többet, mint az április és szeptember között termelésbe állítottak. A télen beólazottak közül tojónként kilencszer több állomány érte el éves szinten a 250-es átlagtermelést.

Mi ke Rushforth, a felmérést végző Double-А cég képviselője a különbséget azzal magyarázza, hogy a nyáron ólezásra kerülő jércéket a téli időszakban nevelik, akkor, amikor a természetes naphosszúság változása ellentétes a technológiákban leírt csökkenő tendenciájú világítással. A legtöbb helyen a nevelőólak fényzárása Ihibás és a ventillátorok, vagy a légbeeresztés helyein beszűrődik a természetes fény, ezáltal a mesterséges fényszabályozás nem tökéletes. Ha ez így van, akkor vagy a fényzáró berendezéseket kelt megfelelően megjavítani, átalakítani. A fénycsökkentést a termeléskezdéskor természetes naphosszúság tartamáig kell csökkenteni. (Ez utóbbi technológiát egyes tenyésztőcégek is ajánlják.)

Előfordulhat, hogy a jércék a legmelegebb időszakban kezdik el a termelést, amikor a külső körülmények kedvezőtlenül Itatnak az állatok étvágyára. Az orvosság erre csupán az ólak jobb szigetelésében és jobb ventillációjában kereshető.

(Poultry International)

A TOJÓHIBRID NAPOSCSIBÉK FORGALMAZÁSÁNAK HELYZETE ANGLIÁBAN

1970-ben Nagy-Britanniában és Észak-Irországban — mint a brit mezőgazdasági minisztérium adataiból kitűnik, — 59,72 millió tojóhibrid naposcsibét forgalmaztak. Összehasonlítva a tavalyival ez mintegy 7 %-os csökkenést jelent. Ezzel szemben növekedett a húshibrid naposcsibék forgalma 205,84 millióra, ez hét százalékos emelkedés.

(Deutsche Gefl. Wirtsch.)