Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-11-13 / 45. szám
A KÁRPÁTI MÉH Azok, akik újféle méhre vágynak, legtöbbször távoli vidékek különlegességeit igyekeznek meghonosítani. Nálunk Is próbálkoztak valamikor pl. ciprusi és egyiptomi méhekkel. Néhány óv óta egy egészen közeli méhre terelődött a figyelem: a Keleti Kárpátokban és a tóle nyugatra fekvő hegyekben élőre. Kárpáit méh néven emlegetik. Az eddigi vizsgálatok eredményéből ügy látszik, hogy a krajnai méh (Apis mellifica earnica) tájfajtája. Elterjedésének határa nem ismeretes pontosan. A kárpáti méh tenyésztésére, nemesítésére már régebben is gondoltak. Csehszlovákiában a „Podkarpatszka Rusz méhészegyesületeinek Országos Központja“ 1935-ben országos fajtatenyésztési tanfolyamot rendezett, s ugyanakkor megalakította a kárpátaljai fajtenyésztés barátainak társulását. Különösen jól sikerült a társulás 1936 áprilisában Szolyván tartott értekezlete. A mozgalom lelke Dr. Humeniuk Leonid orvos és a központ ügyvezetője, Kalász Andor volt. A társulás munkája 1938 vége felé megszűnt. A kárpáti méhről először Seremetyev és társai tájékoztattak részletesebben. A gorkijl egyetem egy munkacsoportjának tagjaiként a Rahó környéki méheket vizsgálták. Figyelmük csak a testi Jellegre terjedt, pl. a szipóka hosszúságára, a szárnyak méretére, szárnyjelző számra (szárnyindexre), viasztükörre. Ogy találták, hogy a kárpáti méh részben a Kaukázuson túlihoz hasonlít, melyet többnyire grúziai szürke méh néven terjesztenek, pl. hosszú szipókájával, részben az északihoz, pl. elülső szárnyának szélességével és a potroh páncéljának színével. Munkájukról az 1965-ben rendezett bukaresti nemzetközi kongresszuson számoltak be. Nemsokára a moszkvai Tyimirjazev gazdasági főiskola méhészeti intézete kezdte tanulmányozni ezt a méhet Avetiszján irányításával. Az eredményről röviden az „Apiacta“ 1968. évi 4. számában, bővebben a tavalyi müncheni nemzetközi méhészeti kongresszuson számoltak be. Ogy látszik, hogy nekik tisztább törzseket sikerült vizsgálniok. Fontos, hogy nem csupán a testi sajátságokra szóra és a kárpáti méh gazdasági jelentőségére Is. Munkájuk gyümölcse a következő: A kárpáti méh külső sajátságai erősen krajnai jellegűek, pl. a szipóka és a szárny hoszszúsága, a viasztükör méretei, a szárnyindex. A szipókát 6,61 mm hosszúnak találták, tehát kedvezőnek. A munkások potrohúnak hátán az ezüstös szürke szűrövek szintén feltűnő szélesek. Ennek a méhnek eléggé zord vidékhez kellett alkalmazkodnia. A nyári és téli hőmérséklet közt nagy a különbség. A téli hideg —38 C°-ot is elérhet, néhol még havazik a málna virágzásakor. A hordástalan „téli“ idő öt hónapra terjed. A csapadék eléri az évi 1000 mm-t, s ennek nagy része nyárra Jut. A kárpáti méhnek mindenekelőtt rendkívüli szelídsége tűnik fel. Rajzó hajlama gyenge. A családok fogyasztása a hoszszú télen kevés, novembertől márciusig nem szokott 4—5 kgnál nagyobb lenni. A fejlődés tavasszal gyorsan nekilendül, és később torpan meg, mint a déli fajtáké. A méhek kevés ragasztót gyűjtenek. A csendes anyaváltás gyakori. Az anyátlanság nem zavarja a méhek röpködésének élénkségét. A mézgyűjtésben és a viasztermelésben nagy a változatosság. Jő alkalom nyílik a kiválogatásra. A munkát egy méhészeti állomás és egy erdészet méhészetei már megkezdték. A nemesítésre szánt méhek Rahó környékéről valók. A legjobb öt családot szemelték ki közülük, melyeknek a mőztermése 2—2,5-szer nagyobb volt az átlagosnál. Az ezektől nevelt anyákat félreeső vidéken egyetlen család heréivel pároztatták. 1967-ben főhordás előtt a legrosszabb anya napi átlagos petézése 1103 volt, a legjobbé 1702. A legjobb törzshöz tartozó anyák közül egy a napi 2810 petét is elérte. A következő évben is hasonló különbség jelentkezett a törzsek közt. A legjobb mézgyűjtők éppen a legjobban petéző anyás családok voltak. A második nemzedék anyái 1967-ben többet Hasítottak, több mézet gyűjtöttek, mint más törzsek. Fedett Hasításuk mennyisége 26,7 %-kal, méztermésük 25 °/o-kal múlta felül más családokét. Az előadók szerint a kárpáti méhek sokszor elhagyják a Szovjetunió másféle méheit Hasításukkal és méztermésükkel, még a kaukázusi hegyi méhet is. Egy állam gazdaság méhészete Rjazan kerületben (Moszkvától délkeletre) kárpáti méhcsaládoktól átlagosan 31,2 kg-ot, más méhcsaládoktól csak 26,5 kg-ot pörgetett. A kaukázusi hegyi méhek pörgetési átlaga 27,5 kg volt. Az eredeti krajnai méhek kb. ugyanannyit termeltek, mint a kárpátiak, de rajzásra hajlottak. A moszkvai Tyimirjazev mezőgazdasági főiskola tamnovszki kerületi méhészetében a kárpáti méhcsaládok 1908- ban átlagosan 56,1 kg mézet gyűjtöttek, a közép-ázsiai származásúak pedig 48,3 kg-ot. Az előadók még néhány termelési eredményt ismertettek a kárpáti méh kiválóságának jellemzésére. Az utóbbi időben több ** olyan vélemény látott napvilágot, melyek szerint a méhcsaládok kitűnő áttelelését úgy érjük el, ha téli élelmükbe — a cukorszörpbe — citromsavat adagolunk. Ezt két célból alkalmazzuk, mégpedig a sav elősegíti a cukor invertálódását, továbbá a noszéma élősködője savas környezetben kevésbé szaporodik. Tavaly saját méhészetünkben meggyőződtünk arról, hogy a citromsavas téli élelem nagy mértékben megkristályosodott, azt a méhek fel sem használták. Pontosan nem tudjuk, hogy a citromsav adagolása Idézte-e elő a kristályosodást, mert ezt hitelesen nem állapítottuk meg. Ugyanis számos méhész arról adott hírt, hogy méheik a téli élelemben adagolt citromsav ellenére is kitűnően átteleltek. Citromsav Annak ellenére, hogy gyakorlati tapasztalataink e téren nem kielégítőek, előnyösebb ha a citromsav adagolását a cukorszörpbe megszüntetjük. Tulajdonképpen a savra a méheknek nincs is szüksége, hiszen széleskörű tapasztalatok igazolják, hogy cukorszörpön kiválóan telelnek méhcsaládjaink. Vizsgálták a savval gazdagított táplálék hatását a noszéma élősködőire is. Megállapították, hogy e keverékben a noszéma ugyanolyan mértékben lépett fel, mint a sav nélküli téli élelmet fogyasztó méheknél. Tehát e betegség élősködőinek szaporodását a savas élelem nem gátolta meg. Az elmondottakból kitűnik, hogy semmi előnye a sav adagolásának a méhek téli eledelében. Ellenben legfeljebb több kárt okozhat, mint hasznot. Ajánlatos tehát, várjuk meg míg a tudomány pontos választ ad erre a kérdésre. Dr. Liselotte Seifert, NSZK Garten und Kleintierzucht 1970. Ford.: Bardiovská Vilma a méhek táplálékában 8 23. SZÁM I 'i 4 *1 ГГС71 i : dlhí Or ГТ ■ 1371. NOVEMBER 13 1 A Szabad Föld mii vés szaft mell. ék lete ;.jľs5?v. A TARTALOMBÓL Ф A zöldségfélék szerepe táplálkozásunkban 9 Szemelvények az alma újdonságokból # A szőlő őszi ültetése 1 gyümölcsfák telepítésekor ■ tartsuk szem előtt, hogy a fák több évtizedig helyükön maradnak s ennek megfelelően járjunk el. A kiültetés módja kihatással van a fa egész életére, egészséges fejlődésére, hasznosságára. Hogy a gyümölcsfa tulajdonosának szép gyümölcsöt és vele együtt hoszszú évek során öröme is teremjen, a kiültetéssel kapcsolatosan több fontos szempont betartása szükséges. Ezek közül két lényeges kérdésre hívom fel a figyelmet, amely az ültetés céljának meghatározásán, a fa helyének kiválasztásán és az ültetés végrehajtásán kívül döntő jelentőséggel bír a kívánt siker érdekében. 1. AZ ÜLTETÉS IDEJE Elméletileg a gyümölcsfák ültetése az egész vegetációs nyugalmi időszak alatt lehetséges. A gyakorlat azonban ezt néhány őszi és tavaszi fagymentes hétre korlátozza. A sokéves tapasztalat azt bizonyítja, hogy még ezen belül is a legjobb eredményt a gyümölcsfák őszi kiüitetése nyújtja. Az ősszel ültetett oltványok gyökerei már ősszel és a tél elején hegedni kezdenek, az új gyökerek fejlődése is megkezdődik, így tavasszal a nedvkeringés megindultakor majdnem zavartalanul fejlődik tovább. Őszi ültetéskor a talaj tavaszig kellő mértékig süpped, a gyökerek a téli nedvességet jobban értékesítik. Ezek az előnyök tavaszi ültetésnél kisebb mértékben mutatkoznak. Őszi ültetéskor a fácskák beöntözése mellőzhető. Az őszibarackfák kizárólagos tavaszi ültetése sem indokolt. Régebben arra viatkozva, hogy az ősszel ültetett őszibarackfa gyökérzete télen kifagy, csak tavaszi ültetését ajánlották. Bebizonyosodott azonban, hogy ha az ősszel kiültetett és földdel rendesen betakart fácska gyökérzete fölé egy-két villa trágyát teszünk, akkor a gyökérfagyás veszélye ki van zár va és az őszibarackfákkal is kihasználhatjuk az őszi ültetés előnyeit. A Gbelcei EFSZ-ben 1968 őszén 12 500 darab őszibarackfacsemetét ültettünk ki ily módon, és semmilyen kifagyási kár nem történt. A faiskolákban a gyümölcsfacsemetéket már ősszel kitermelik. A vermelt vagy egyéb módon átteleltetett csemeték a téli hónapokban sokat veszítenek vitalitásukból, tavasszal a tartós kiültetési helyre már csökkent fejlődési energiával és növekedési hajlammal kerülnek. Tehát inkább ősszel ültessünk gyümölcsfát. 2. A GYÜMÖLCSFÁK BESZERZÉSE A tájékozatlan termelő elve az, hogy minél idősebb, minél vastagabb oltványt ültessen. Olyan gyümölcsfát akar ültetni, amelyik hamar, már 1—3 év múlva ontja a pompás termést. Tudatosítanunk kell azt, hogy minél fiatalabb az oltvány és gyökérzete, annál értékesebb, anál biztosabban mered, annál tökéletesebben meggyökeresedik, így termőtestét hamarabb felnevelheti, annál hamarabb és bővebben terem. Milyen legyen a kifogástalan gyümölcsfa otvány? a) Fajtájának megfelelő, b) egészséges, ép gyökérzetü, törött és horzsolt, lenyúzott gyökerektől mentes, c) legyen jól fejlett, egyenes növésű, betegségektől mentes, d) a sudár koronavesszőjén kívül három-négy erőteljes korona vesszője legyen, e) az oltvány fajának, fajtájának megfelelően erőteljes, vastag legyen. f) háromévesnél Idősebb oltvány ültetésre kevésbé megfelelő. Csak kimondottan níegbízható helyről, hivatalosan engedélyezett és így megfelelő ellenőrzés alatt álló faiskolákból vásároljunk, államilag elismert ültetőanyagot. A gyümölcsfacsemeték forgalmazását nálunk csak egy vállalat, a Šrachtitelský a semenársky podnik, n. p., Bratislava, Záhradnícká ulica végzi. Ennek ellenőrzése és irányítása alá tartozik az összes faiskola országunkban. Nála megrendelhető az összes fajta gyümölcsfa, a megrendelést a vállalat valamelyik faiskolának továbbítja, amely azután az árut leszállítja. A hiányosság itt csak az, hogy kisebb tételű megrendelésekkel nem foglalkozik — ezeket a GyümölcsészetI és Kertészeti Szövetség helyi szervezetének kell összegyűjtenie és már összegezve megrendelni nagyobb mennyiséget. Jelenleg egy faiskola foglalkozik csak apró megrendelések egyenes leszállításával, államilag elismert ültetőanaygból: a Gbelcei EFSZ — Nové Zámky járás faiskolája, ahonnan bármilyen nagyágú tétel utánvételi megküldésre megrendelhető. Az ősszel kiültetett, jó minőségű gyümölcsfacsemete az egyik legfontosabb előfeltétele a bekövetkező szép, sok örömet hozó gazdag gyümölcstermésnek. Kovács Ferenc, mezőgazdasági mérnök 9 Magyarországi kísérletek eredményei tt Szőlők és méhek 9‘ A méhlakások berendezésének indoklása 9 .A kárpáti méh в Citromsav a méhek téli táplálékában
