Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-10-30 / 43. szám

1971. október 30. .SZABAD FÖLDMŰVES A HÄZI MUNKA NEMCSAK NŐI KÖTELESSÉG! ; л ■ ’ ' V- it ОТ U Л, А Guter Rat című az NDK-ban megjelenő lap arra kéri olvasóit, ír­janak „portrét“ azokról a férfiakról, akik férjként, élettársként osztoznak feleségükkel a háztartás és a gyer­meknevelés minden gondján. Beve­zető cikkében — amelyet a követke­zőkben rövidítve ismertetünk — szakemberekkel konzultált arról, hogy milyen helyet foglal el a nő a szocialista társadalomban. Az NDK-ban dolgozó nők 48 száza­léka munkája mellett „második fog­lalkozásaként“ háziasszony is. Szá­mos példa bizonyltja, hogy minden társadalmi változás elllenére, még ma is sok maradi felfogás él a háztar­tást, házi munkát illetően „Női hiva­tásról“, „Női kötelességről“. Mivel a sajtó, a tv és a rádió dolgozói közölt igen sok a nő és természetesen ők is számos helytelen nézettel találkoz­nak, mozgósítani kívánják a társa­dalmat, hogy bizonyítsák és érvényre juttassák a férfiak otthoni „egyenjo­gúságát“. MIÉRT A „NŐK“ TEHERMENTESÍTÉSE? Apróságokra is felfigyelnek. Kifo­gásolják például a drezdai közgazda­ságtudományi társaság egy anyagá­nak címét, amely „A javító szolgál­tatások és a háztartásokat segítő esz­közök fejlesztése“ — feltételezve, hogy ezek fejlődése tehermentesíti a nőket az erő- és időrabló házi mun­kától.“ Miért a nők tehermentesítése, hol marad a „háziférfi“? — vetik fel a kérdést a cikk Írói. Szerintük ugyanis, ha ilyen címet elfogadunk, hallgatólag tudomásul vesszük, hogy a házi munka elvégzésének köteles­sége a nőké. „A gyereknevelés mindenekelőtt azzal kezdődik, hogyan vesznek részt a gyerekek a családi otthon életé­ben“ — idézi a cikk Frau dr. K u h­­ringot, „A NÖ A SZOCIALISTA TÁRSADALOMBAN“ témával foglal­kozó kutatócsoport-vezetőjét. „A gye­rekek döntő éjménye — szögezik le a kutatók —, jhogyan élnek, hogyan viselkednek a szüleik. Legkisebb ko­ruktól figyelik, hogy az anya vagy az apa végzi-e az otthoni munka, na­gyobbik részét, és amit látnak, ma­gától értetődően alakítja ki a világ­képüket. „Logikus tehát a következő alcíme a cikknek: „A HÁZI MUNKA NEMCSAK NŐI KÖTELESSÉG!“ S egyet kell értenünk mindazokkal az érvek­kel, amelyek bizonyítékkal szolgál­nak, hogy a nő teljes jogú a gaz­dasági és társadalmi életben, nein maradhat az egyedüli családtag, aki­nek kötelessége a háztartást ellátni. (Szomorú tény, hogy ahol a család részt is vesz benne, a házi munka 75 százalékának elvégzése ott is a nőre hárul.) Optimizmusra ad vi­szont okot az a tapasztalat, hogy a fiataloknál javul ez az arány, és megoszlik a férj és feleség között a felelősség. A HÁZI MUNKA NEHÉZ TESTI MUNKA Dr. Grasse, a rostocki egye­tem pszichológiai tanszékének mun­katársa leszögezi, hogy a házi mun­ka nehéz testi munka, éppen ezért erkölcstelen, hogy kizárólag nők vé­gezzék. (Vizsgálataik különben kimu­tatják, hogy a nők túlterhelését nem gazdasági munkájuk okozza, sokkal inkább az otthoni feszültség. A mun­kahely lényegesen több védettséget biztosít számukra.) „Alkalmasabb-e a nő a házi mun­kára?“ — veti fel a következő alcím a kérdést. Vitába száll polgári ideoló­gusokkal, akik úgy érvelnek, hogy a nőt lelki alkata „predesztinálja“ a háztartásra. Vannak ilyen egyének is, de kétségkívül sokkal több az, akinek inkább adottsága, hogy a tár­sadalmi és a kulturális életet szol­gálja. Szót vesztegetni nem- felesle­ges, mert hiszen az anyai hivatás mit sem változott. De változnia kell az apa szerepének és hivatásának: több felelősséget keli vállalnia a gyermeknevelésben és a családi mun­kában. ’ SZAKKÉPZETTSÉG VAGY TEHETSÉG? Ha egy lány varrni tanult, akkor nem vitás, hogy később a családban ki lássa el a varrással kapcsolatos teendőket, hiszen olyan munkához ért, aminek megtanulásához sok idő kellett. Az ablaktisztítást vagy padló­ápolást azonban könnyű „megtanul­ni“ és a férfiak semmivel sem vég­zik tehetségtelenebbül ezeket a fel­adatokat, mint a nők. „A nők nem kevésbé tehetségesek matematiká­ban, technikai érzékeket kívánó munkakörök ellátásában, hát akkor miért lenne különbség férfi és no között az ablaktisztítási tehetség­ben? — kérdezi többek között Frau dr. H ö r z, a Humboldt Egyetem docence. >• „MÁR NEM ELÉG A SEGÍTÉS“ — summázva az utolsó bekezdés al­címe a tanulságot. Csak a munka megosztása lehet jó és korszerű, a felelősséget meg kell osztani a fel­nőtt családtagok között. S természe­tesen nem elég az otthoni munkameg­osztás, társadalmi megoldásra is szükség van. A házi munka jelentős részét át kell vennie az iparnak, a szolgáltatásoknak és javítani, bőví­teni kell az iskolai étkeztetést is. A tudományos és ipari szótárak egyre újabb átdolgozásra szurulnak, minden új elem, új találmány, új gyártmány új nevet kap. Ideje a ház­tartási munkák szótárát is átdolgoz­ni. Kezdjük mindjárt a háziasszony szóval — javasolják a cikk szerzői. Ezt a javaslatot a cikk sok más tanulságával együtt érdemes volna nálunk is meggondolni. P. M. Babra ábra нйтмШжиьт Még abban az időben történt, ami­kor virágzott a csizmadiamesterség, hogy évről évre megtartották a csiz­madia mesterek versenyét. A verseny egyik fontos feltétele volt, hogy a csizma kiszabásánál minél kevesebb legyen a veszendőbe menő bőr­hulladék. Ilyenkor összesereglettek a környék legfőbb mesterét, a szebb­nél. szebb remekbe készült csizmákból vásárt is tartottak. Ette nagy mulat­sággal zárták a napot. Volt sok enni- és innivaló, muzsika, mindaz, ami a jó mulatság­hoz kill. Egy vándordiák éppen a mulatság . közepén érkezett a • városkába fárad­tan, éhesen. A csizmadiák megvendé gelték a diákot, akt evett, ivott, maid érdeklődött, mi a nagy dínomdánom oka? Mikor meghallotta, milyen ver vény volt, ki miért milyen aranyér­met nyert jutalmul, így szólt: — Hát szó se róla, mindaz nagy dolog, de ki vállal fa el, hogy egy korsót szabjon ki egy kvadrátból, mégpedig egy szemernyi maradék nélkül? Ezzel elővett egy négyzet alakú papírlapot, szépen kisimította az asztalon, majd egy másik papír­lapra lerajzolta a kofsót /1. ábra), amit ki kellett a négyzetből maradék nélkül szabni. — Már csak ne tréfálj velünk — mondták többen is a csizmadiák kö­zül —, hogy lehetne ilyen girbegurba vonalakat egy négyzetből maradék nélkül kiszabni? — Én megcsinálom — mondta a diák —, fogadjunk egy aranyba. — No, te éppen úgy nézel ki, mint akinek aranya van — mondta az egyik csizmadia, aki híres köte­kedő volt —, hanem hát itt egy arany, ez a tied, ha megcsinálod, de ha nem, huszonötöt veretek rád a legényemmel. Áll az alku? — Áll! — felelte a diák. Hiába intették, álljon el a foga­dástól, hiszen, amit vállal, lehetetlen. A diák tarisznyájából egy körzőt ha­lászott elő és munkához látott. Előbb két félkört rajzolt a négyzetre /2. ábra/, aztán az egyik félkör felét Vágjátok ki (vagy inkább rajzoljá­tok le!) az I. ábrán levő megszámo­zott formákat és alakítsátok ki be­lőlük a II. ábrát. Hogyan lehetséges ez? letörölte 13. ábra]. Ezután így szólt: — Ollóm nincsen, szerezzenek kend­­tek egyet, vágják szét a négyzetet a rajz mentén és rakják össze a kor­sót. — A csizmadiák meg is tették, ollót hoztak, szétvágták a rajzot, ösz­­szerakták a korsót. A diák pedig hu­szonöt bot helyett egy arannyal állt másnap reggel odább. Vágjátok szét ti is a 3. számú áb­rát és rakjatok belőle össze egy kor­sót, olyat mint amilyen az első ábra. z < H и Volt egy grafit-ceruzám, Anyukámtól kaptam. Fogtam a nagy konyhakést, Azonnal faragtam. Rámszólt mindjárt anyukám: — Ne faragd a ceruzát! Majd ha este hazajön, Kérd meg rá az Apukát. Büszke voltam magamra, Lám mily’ ügyes vagyok; Kís-iskolás létemre Ceruzát faragok. A tanulók testápolásáról “I A lányokkal talán nincs any­­nyi baj a tisztálkodás dolgában, mint a fiúkkal, bár nem egy­szer ők is bíztatásra szorulnak. A testápolásnál legfontosabb teendő nálunk is az esti tisz­tálkodás. Már fiatal korban neveljük őket igényes testápo­lásra. Az ehhez szükséges koz­metikumokat (krém, arcvíz, hintőpor, Dezodor, olaj, mosdó­­szerek stb.) tartsák külön he­lyen. Legyen mindenkinek két külön törülközője, egyik a fel­ső, másik az alsótest törlésére. A testápoláshoz nem tartozik a köröm lakkozása és a szem, száj festése. A szépítőszerek használata maradjon későbbre, amikor már csakugyan szüksé­gük lesz rá. A fiatalság a leg­jobb szépítőszer. A RENDSZERES HAJÁPOLÁST viszont követeljük meg a diák­lánytól. A szépen gondozott haj természetes dísze a leá­nyoknak. Naponta kefélje ki haját a rárakódott portól. A kefélés jó hatással van a fej­bőrre, élénkíti a vérkeringést, elősegíti a haj növekedését, fé­nyes, selymes lesz. Hetenként kell fejet mosni. Mivel tanu­lóknál a fejmosás rendszerint otthon’ történik, vigyázni kell, nehogy megfázzon a fejbőr. Nagyon hasznos ajándék egy hajszárító. Az édesanyának már előre fel kell készíteni lánygyerme­két a biológiai érés folytán bekövetkezendő változásra és az ezzel kapcsolatos egészség­­ügyi testápolási teendőkre. Sok keserűséget, kisebbségi érzést okoz. kamaszlányoknak, fiúknak a pattanásos arcbőr. A pattanások kinyomkodása nem tartozik az esti testápolás elvégzendő jeladatai közéi Sőt. ' Egy életre szóló maradandó nyomokat hagyhat az arcbőrön. Ne engedje a szülő kinyom­kodni a pattanásokat. Inkább vigye el gyermekét orvoshoz és kérje ki tanácsát. A tanuló igényes testápolásá­nak ad megfelelő keretet az iskolába illő öltözködés. Az is­kola a gyermek munkahelye, ennek megfelelően TISZTA, RENDES RUHÁBAN kell megjelennie. Aki semmibe véve az iskolai szabályokat, oda nem való ruházatban en­gedi el gyermekét, az Csökken­ti az iskola tekintélyét és ez­zel a minden tanulóra egyfor­mán kötelező fegyelmet is. Mint mindenben, a testápolás terén is a szülőnek kell jó pél­dát mutatni gyermekének. Ha a szülő elhanyagolja saját test­ápolását, hiába bíztatja gyer­mekét arra. A szülőre is érvé­nyes az a közmondás: „A tisz­taság — fél egészség!“ F. K. KÉTESTÖLTELÉKÉK Néhány kevésbé ismert töltelékhez adunk leírást. Kolbászrétes: a réteslap közepére 1 szál sült kolbászt helyezünk. Sava­nyúkáposztát kevés víz hozzáadásával megpárolunk, meghintjük piros paprikával és a kolbász köré halmozzuk. Tejföllel meglocsoljuk, össze­sodorjuk és szép pirosra sütjük. Sonkás rétes: a kissé zsíros, főtt sonkát húsdarálón átdaráljuk, két evő­kanál tejfölt, egy kávéskanál finom> zsemlemorzsát. A dupla réteslapot vászonruhára, vagy szalvétára tesszük és a hozzánk közelebb eső felét megtöltjük, majd a vászon segítségével összesodorjuk. Forró sütőben át­sütjük. Burgonyarétes: 20 deka hámozott burgonyát szitán áttörünk. Négy tojás­sárgáját, 5 deka vajat, tetszés szerinti mennyiségű cukorral habosra keve­rünk. Kevés citromhéjat reszelünk bele. Hozzáadjuk a burgonyához. Végül 5 deka mazsolát és 2 tojás kemény habját forgatjuk bele könnyedén. Ha átsült, feldaraboljuk és vaníliás cukorral meghintve azonnal tálaljuk. Ha tovább áll, hamar összeesik. Keresztrejtvény spanyol közmondás К. E. < Faragtam és faragtam ... Csak valahogy nem ment. ||g Jóllehet, a konyhakés nem eléggé megfent...?! Rámszólt megint Anyukám: — Ne faragd a ceruzát! Majd ha este hazajön, Kérd meg rá az Apukát. Mire megjött Apukám, Nem volt fényes ceruzám. Ceruzámból forgács-lom, Díszelgett az asztalon. Mi ebből a tanulság?! Megmondhatom nektek: — Faragóval faragni, ha ceruzát vesztek! WEPPERY LÁSZLÓ VÍZSZINTES: 1. A közmondás első része. 9. Igekötő. 10. Gyom. 11. Mo­sódéban van! 12. Állatihang. 13. Kö­­nyörgött. 14. Ösz­­szevissza szór. 15. Római hat. 17. Helyrag. 19. Tői­től szlovákul. 20. Énekhang. 21. Én latinul (EGO). 23. Német márka szlo­vákul. 26. Kölyök angolul (KID). 27. Semmikor. 29. Szov­jet sakkbajnok. 30. Indonéziai sziget. 31. Zri kezdete. 32. Azonosok. 34. E na­pon. 35. Indulat­szó. 36. Eszes. 37. Magyarországi vár­megye. 38. Meg­szólítás. 40. Latin „és“ (ET). 42.’ Azo­nos mássalhang­zók. 43. Kettős- be-' tű'. 44. Angol egye­temi város (ETON). 46. A melléknév felsőfokának jele. 48. Népi hosszmérték. 50. Csonthéjú gyümölcs. 51. Magyaros felsőruha. 53. Hála. 54. Alacsony rang. 55. Tantál vegyjele. 56. Azonos betűk. 58. Alu­minium vegyjele. 59. Kanalazza. 61. Ilyen a régi zsiradék. 62. Spanyol névelő (EL). 64. - Szóvégződés. -65. Idegen Oroszlán (LEV). 66. Rövid idő. 87. .Halfajta. FÜGGŐLEGES: 1. Rangjelző szócs­ka. 2. Kilátásba helyez. 3. Folyó Szlo­vákiában. 4. Nem azt. 5. Jövendő­­mondó. .6. Vízisportot űzők. 7. Cipel. 8. Sír. 9. A közmondás második ré­sze. 16..........herceg, Borodin operá­ja. 18. Nagy tó Közép-Ázsiában. 20. Szín. 22. Tengely — szlovákul. 24. Fél atom. 25. Létezik (é. h.). 26. Ki­csinyítő képző. 28. Elmázol. 30. Cso­port. 33. A Lengyel Légiforgalmi Tár­saság neve. 34. Eszköz. 39. Az éter és az alkohol gyöke. 41. Alant. 43. Egyedül szlovákul (nőnem.). 45. Ók! 46. A föld felé. 47. Gát peremei. 49. Zokog. 51. Nem megy el. 52. Princí­piumok. 55. ... fere, ikerszava. 57. Megöl vadt kőzet (é. h.). 60. Nyelv­tani fogalom. 61. Fél alma. 63. Ige­kötő. 66. Csacsihang. Beküldendő a vízszintes 1., és a függőleges 9. számú sorok megfej­tése. KÖNYVNYERTESEK: (39. és 40. szám) Kovács Emília, Ondrejovce — Var­ga János, áimonovce — Kovács La­jos, Ip. Sokolec — Nagy Józsefné, Mufa — Kele Margit, Moca — Bábics Hajnalka, Topolovec. Eavenioaúsáaot otthon is!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom