Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-09-25 / 38. szám
jť IWW NE CSERÉLGESSÜK A GÜNÄROKAT Sok lúdtartó gúnárcserére gondol, ha roszszul kelnek a libatojások. Ez a legrosszabb lépés, amit elkövethetünk. A tojástermelési idény kellős közepén nem lehet az állatokat csereberélni, hiszen a gúnár csak azzal a néhány tojóval hajlandó párosodni, amelyikkel együtt tartották. Sőt: a libák tojáshozama, a termékenysége is jobb, ha együtt nevelték, tartották, mintha felnőtt korukban csapták össze. Kísérletezni sem érdemes tehát, hogy a roszszul termékenyítő gúnárt kicseréljük. Ha biztosak vagyunk abban, hogy jól takarmányozzuk állatainkat s fizikai akadálya sincs az eredményes párosodásnak — például szúrós, lekopott tollcsévék a tojók ivarnyílása körül, amelyek elriasztják a gúnárt — bele kell törődnünk az idei sikertelenségbe. Oj törzsállományt szükséges nevelnünk — három tojóhoz egy gúnárt számítva — amelyektől jövőre megfelelő termékenységű tojásokat várhatunk. Ősszel, amikor már véglegesen állítjuk össze a törzsállományt, hasznos megvizsgálni a gúnarak nemiszervét: ha csököttnek, vérerekkel nem megfelelően behálózottnak tartjuk, ne állítsuk törzsbe. A farkalásnak nevezett nemiszerv-vizsgálat a megfelelő apaállatok kiválogatásának régi, bevált módszere. LÖBAB A BRÜILERTAKARMÄNYBAN ♦ . Az edinburghi baromfikutatási központban végzett kísérletek azt mutatták, hogy a szemcsézett takarmánykeverékben .25 %-ig sikerrel lehet lóbabot felhasználni. A lóbab teljes értékű tápanyagnak bizonyult, a belőle előállított takarmányból nem hiányoznak olyan lényeges anyagok, mint például a metionin vagy a kolin. Három adagolási szintet próbáltak ki mégpedig 15 %-ot és 30 °/o-ot és 45 %-ot. Tapasztalat szerint 25 %-on felül szignifikánsan csökkent az élősúly, romlott a takarmányértékesülés mind 4, mind 8 hetes korig. (Farmer and Stockbreeder) A iuhok tüdeferuessége ' A juhokban igen gyakran fordulnak elő különböző élősködők. A legveszedelmesebb betegségeket a májmételyek, a tüdőférgek és a gyomor-bélférgek okozzák. A tüdőférgességet különböző féregfajokhoz tartozó ún. fonálférgek idézik elő, melyek vastagabb vagy vékonyabb cérnafonálhoz hasonlítanak. A juh legfontosabb tüdőférgei: ■ a nagy tüdőféreg szürkésfehér színű, a hím 5—8 cm, a nőstény 5—10 cm hosszúságú, ■ a barnás tüdőféreg barnásszínű, az előbbinél vékonyabb, a hím hossza 16—28 milliméter, a nőstényé 25—35 milliméter, ■ a kis tüdőfcreg hímje 12 —16, nőstényé 18—30 milliméter hosszú. A férgek a tüdőben, illetve a hörgőkben élnek, ott rakják le petéiket és a belőlük kikelt ébrényeket, illetve lárvákat az állat felköhögi, majd lenyeli és a béltartalommal kiüríti. A nagy tüdőféreg ébrényei a legelőn kétszer vedlenek és csak a második vedlés után válnak fertőzőképessé. A leírt fejlődési folyamat 6—15 napig tart. A fertőzőképes álcák (lárvák) a vízzel vagy fűvel bekerülnek a legelő juh emésztcsövébe és a bélből a nyirokárammal bejutnak a vérkeringésbe, amely elszállítja őket végelges tartózkodási helyükre, a tüdőbe. A másik két féregfaj fejlődésese másképpen megy végbe. A szabadba ürült álcák (lárvák) ugyanis meztelen és házas csigákba.,<hatolnak és ott alakulnak át kétszeri vedlés után fertőzőképes lárvává. Ha a csiga legelés közben a juh emésztőcsövébe kerül, ott kiszabadul belőle a tüdőféreg lárvája, amely már ugyanúgy fejlődik tovább, amint azt a nagy tüdőféregnél említettük. Mindhárom tüdőféregfaj lárváinak fejlődése csak nedves talajon megy végbe. Röviden összefoglalva: a juhban élő tüdőfórgek lárvái a felköhögött és lenyelt hörgő- és tüdőváladékkal a bélbe kerülnek és a legelőn a bélsárral kiürülnek. Ott a fejlődési folyamat után a legelő juhok veszik fel őket és bennük ivarérett férgekké alakulnak. Ha az istálló nedves, akkor a nagy tüdőféreg lárvái ott is kifejlődhetnek, míg a másik két tüdőféregfaj lárváinak kifejlődése csak a legelőn mehet végbe, minthogy csak ott élnek a továbbfejlődésükhöz szükséges köztigazdák (csigák). Ha egy rosszul táplált juh egyszerre nagyobb mennyiségű lárvát vesz fel, akkor már néhány nap múlva súlyos tüdőgyulladás alakulhat ki benne, jobb kondícióban lévő állatokban a betegség általában nem ily súlyos és inkább csak hörgőhurut formájában zajlik le. A hörgőhurutos juhok gyakrabban köhögnek és eközben szájukból gyakran repül ki nyálka, amelyben figyelmes vizsgálattal már szabad szemmel is megtaláljuk a vékony tüdőférgeket. Ha a hörgőhuruthoz tüdőgyulladás kapcsolódik, akkor a lélegzés nehezített, szapora, az állat lázas, fokozatosan gyengül és néhány hét, vagy hónap múlva elpusztul. Igen súlyos lefolyású szokott lenni a tüdőférgesség akkor, ha a juhok egyidejűleg még más férgekkel vannak fertőzve például májmételyekkel, esetleg gyomor-bélférgekkel, vagy ha a juhok — mint említettük — rosszul tápláltak. A betegség gyógyításának főfeltétele a kiadós táplálkozás. Ha az állatok egyidejűleg mételykórban, vagy gyomorbélférgességben szenvednek, akkor mindenek előtt ezeket a betegségeket kell gyógyítani. A tüdőférgesség gyógyítására az állatorvos különböző gyógyszerekkel rendelkezik. Legújabban vannak már oly készítmények Is, amelyekkel nemcsak a tüdőférgeket, hanem egyidejűleg a gyomor- és bélférgeket is el lehet pusztítani. A tüdőférgesség megelőzésének legfontosabb követelménye az állatok bőséges takarmányozása és az esetleges más- fajta élősködők (mételyek, gyomor- és bélférgek) által okozott betegségek kezelése. A legelőn tartózkodó álcák (lárvák) elpusztítására különböző műtrágyák szuperfoszfát, mésznitrogén, kainit) alkalmasak. A köztigazdákat (csigákat) rézgálicpor legelőn történő sztészőrásával lehet megsemmisíteni. Nedves legelőhelyek kiszárításával (alagcsövezés) elvonjuk a tüdőférgek fejlődéséhez szükséges vizet. Nagyon ajánlatos a szakaszos legeltetés és a bárányok elkülönített legelőrészleten való legeltetése, hogy ne fertőződhessenek az öregebb juhoktől. DR. FLÓRIÁN ENDRE A baromfi vedlése Amikor szeptemberben a tyúkok vedleni kezdenek, a tollazat megújulási folyamata kezdődik, amelynek során a 6—7 hónapos tollruha kicserélődik. A tollak megújhodása előtt a régiek a következő sorrendben hullanak ki: a fejen, az álion, a hason, a testen, a szárnyakon és a farkon. A farktollak olykor hamarabb pótlódnak, mint az evezőtollak. A szabadban vagy korlátozottan szabadon élő szárnyas tollváltása szinte észrevétlenül, minden fájdalom nélkül megy végbe. Teljes zártságban, különösen rossz higiéniás körülmények, vagy helytelen táplálkozás esetén a vedlés súlyos megterhelést okoz. A tenyésztők találkoznak a részletes és a korai vedlés problémájával is. Ezek együtt lépnek fel a tojásrakás megszűnésével. A korai vedlésnek több oka lehet. Főleg betegség váltja ki. Ennek felfedezésével és megállapításával — ha idejében történik — a vedlés bizonyos mértékben fékezhető. A korai vedlést a légköri viszonyok hirtelen változása is elindíthatja, már 8 °C hőingadozás elégséges hozzá. A hirtelen vízhiány hatására is megindulhat a vedlés. Erre különösen akkor kerül sor, ha az állatok nagyon szenvednek a szomjúságtól. Kevésbé megnyilvánuló vedlés oka lehet — az őszi, téli napok rövidsége ellenére — a fokozott tojástermelés. A mesterséges fényhez szokott tojók, ha a megvilágítási tartamot hirtelen csökkentjük, vedleni kezdenek akkor is, ha a nap meghosszabbodik. A kiváltó okok között valószínűleg a takarmány kiegyenlítetlensége a leggyakoribb. Ilyenkor az állat a tojásképzésre való tápanyagot a toll növekedésére fordítja. A tollban jelentős mennyiségű kén található. Ez magyarázza, miért szükséges a cisztin és a metion a takarmányban. A kacsa vedlése néha sajátos, különösen ha patakra, tóra járhat ki az állat. Előfordul, hogy az elhalt tollak nem hullanak ki elég gyorsan s már nem vízhatlanok, az állat mind a Víízben, mind a partra lépéskor ügyetlenné válik. Ez főleg idősebb gácséroknál szokott fellépni, amelyek nincsenek jó egészségi állapotban. A vedlés elmúltával a kacsa ismék normális állapotba jut. Van egy rövid időszak, amikor az állat a régi tollat még nem vetette le és az új még nem fejlődött ki. (Le Courrier Avricole) LENGYELORSZÁG TOJÁSTERMELÉSE A lengyel mezőgazdasági tervek szerint az 1971. és 1975. évek közötti tervidőszakban a jelenlegi országos egy tojóra eső tojástermelést 98-ról 123- ra kívánják emelni. Ezt a jobb minőségű tenyészállományok elszaporításával, a tartási és takarmányozási feltételek javításával valósítják meg. Számítanak arra, hogy az átlagos tojástermelés növekedése elsősorban a téli tojástermelési hányad növekedéséből adódik majd, s ez az éves termelést kiegyensúlyozottabbá teszi. Poultry International) Vadászati Viláukiállitás, Budapest 7f .» BUDAPEST W 1971 1 ■ AUSZTRIA pavilonjának tervezői a vadászat természettudományi, gazdasági, társadalmi szerepének bemutatása mellett felhívják a figyelmet az ország sporthorgászati, turisztikai kultúrájára is. A látogató gyönyörködhet a kiváló osztrák trófeákban (melyek közül 83 aranyérmes), s megtalálja itt a vadászat nélkülözhetetlen eszközeit, valamint különféle bőrkészítményeket, szőrméket, prémeket és dísztárgyakat. A vadászok kényelmét szolgálják a kiállított praktikus ruházati cikkek, s a Steyr-Hafllnger vadászautők. Az osztrák pavilon mozijában vetített színes filmek az alpesi világ hangulatát idézik fel. ■ BELGIUM pavilonjához érkezve a látogató az üvegfalon keresztül már messziről szemügyre veheti a bemutatót. A pavilonban a vadászat, horgászat, turisztika témáin kívül a belga fegyvergyártás világhírű remekeivel Is megismerkedhet a közönség a töltényhüvely formájú alagutakban. Nem hiányoznak a kiállításról a belga népművészeti alkotások sem, köztük az öltözékek és dísztárgyak. Szökőkút és nagyméretű virágtartó bizonyítja, hogy a természet még oly kis képviselete Is üdeséget teremt a kőrengetegben élő ember otthonában. ■ BULGÁRIA ország A Díszcsernek bejárata elölt bronz-szarvas áll őrt. (Pathó Károly felvétele.) A megnyitó napján Hriszto zép-Európában rendkívül ritpavilonja az Ruszkov nemzeti megbízott tá- kán előforduló túzok szép trógazdag vadállományé- jékoztatta az első vendégeket, teáit, ról, horgászatáról ad képet. A akik különösen _ gy érdeklővadgazdálkodást bemutató tér- déssel tekintették meg a Kö- И CHILE bemutatója az orképek és színes fotók segítsé-,. gével szemlélteti az egyes bol-: gár vadgazdaságokat, feltüntetve a legfontosabb dám, fácán, szarvas stb. előfordulásT* helyeket és ismertetve a vadállományt. A bemutatott tró—‘ feák között (300 trófea közül >; 116 aranyérmes) gímszarvas, dám, zerge, vadkan, medve és muflon található. A sporthorgászatot is gazdag anyag szemlélteti. Ismerteti a Bulgáriában meghonosodott haltelepítési módokat, a pisztráng szaporítását, a víztá- i roló medencék halvilágát, a • haltelépítés eredményeit,, valamint a sporthorgászatot. Áttekintést nyújt a horgászati esz- 1 közökről, a hal betelepítéséről, az erdő és a halgazdaság kapcsolatáról. A vadászattal kapcsolatban kiállítanak különböző szőrmékből készült ruhákat, valamint vadászati tárgyú szépművészeti alkotásokat is. Nagydíjjal tüntették ki az Orosz F. SZ. К-ban Kaplánov L. G. által 1934-ben elejtett jávorszarvas 415,90 nemzetközi bírálati pontszámot elért trófeáját. (Kucsera Szilárd felvétele.) A Vadászati Kiállítás Budapest 1971 nagyjelentőségű rendezvényen résztvevő államok pavilonjainak rövid bemutatását mindenekelőtt azok részére szántuk, akik nem vehetnek részt az augusztus 27-től szeptember 30-ig tartó szemlén. szág értékes vadfajait szemlélteti. ■ CSEHSZLOVÁKIA az utóbbi időben mindig szenzációvE.,’ szolgált egy-egy nemzetközi kiállításon. A pavilont ugyanaz a Zdenek Lang mérnök tervezte^ aki hazánk montreali és oszakai bemutatóját is előkészítette. Nemcsak a száz vadfajra támaszkodó vadbőséget és az eredményes vadgazdálkodást érzékelteti bemutatónk, hanem szemlélteti az országra jellemző régi vadász- és horgászhagyományokat is. A hagyomány és a jelen kapcsolatát dokumentálják a bemutatott filmek, diapozitívek és a VARIOEKRAN elnevezésű új forma is, amely egyesíti magában a film-, a fotó- és a képzőművészetet, valamint a zenét. A pavilont a megnyitás napján Emil Cakajda mérnök, országos megbízottunk mutatta be. A bemutató dokumentálja, hogy Csehszlovákiában a vadászterület meghaladja a 11 millió hektárt. Ezen mintegy 136 ezer ember vadászik. Vizeinkben hatvanöt halfajta él. s ezek némelyike, mint például az egyetlen közép-európai lazacfajta, a galóca értékes horgászzsákmány számos külföldinek is. A legfontosabb trófeákban bemutatott vadfajokhoz tartozik a szarvas, az őz, a vaddisznó s a muflon. Sok vadászt tenne boldoggá, ha hazánkban az évekkel ezelőtt meghonosított slkaszarvast, bezoár kecskét, virginiai szarvast, vagy legalább zergét, hiúzt, esetleg medvét kaphatna puskavégre. Ami muflonállományukat illeti, ebből került ki a jelenlegi világrekord, amelyet 1957-ben Chvalov-ban ejtett A. Podolský (nemzetközi pontszáma 236,95). A világon egyedülálló a Fehušicel fehérszarvas, melynek eredetéről két verzió terjedt el. Az egyik szerint а XVIII. század második felében Indiából hoztak négy fehérszarvast. Ä másik változat úgy szól, hogy a fehérszarvasokat 1780 körül telepítették be. Trófeáinkkal 304 aranyérmet szereztünk, ebből 8 nagydíjra vált érdemessé. A pavilonnal szemközti szabad területen két vadászházban kerültek kiállításra azok a praktikus felszerelések, amelyek á vadászok, a horgászok és a turisták elmaradhatatlan utitársal. Látunk itt Skoda vadászautót. motorcsónakszállító utánfutót, kempingsátrat és sok más iparcikket. A pavilon homlokzatán minden órában hat vadászkürtös jelenik meg és vadászdallamokkal üdvözli a vendégeket. Csehszlovákia egy technikai újdonsággal is kedveskedik a látogatóknak: elsőízben mutatjuk ugyanis be a különleges konstrukcióid, gömbalakban vizet sugárzó szökőkutat. Ш AZ EGYESÜLT ARAB KÖZTÁRSASÁG bemutatóián a láto(Folytatás a 6. oldalon.)