Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-09-25 / 38. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1971. szeptember 25. 15 A választók jegyzéke A választási jog gyakorlásának el­engedhetetlen feltétele, hogy a vá­lasztó neve szerepeljen a választók jegyzékében. Választási törvényünk kimondja: „Mindazokat a csehszlovák állampolgárokat, akik jogosultak vá­lasztani, lakóhelyük szerint befrják a választók névjegyzékébe.“ A névjegy­zéket az illetékes helyi nemzeti bi­zottság állítja össze. A városokban, ahol körzeti nemzeti bizottságok mű­ködnek, az ő feladatuk a választók névjegyzékének összeállítása. A fegy­veres erők tagjainak esetében, akik laktanyákban vannak elszállásolva, a választók jegyzékét a parancsnok ál­lítja össze. Amennyiben valamennyi képviseleti testületben közösen bonyolítják le a választásokat, a választók névjegyzé­ke is közös, és azokat a választási kerületek alapján állítják össze. Fon­tos megemlíteni, hogy a választási törvények értelmében a választó csak egy választási névjegyzékben szere­pelhet. Erre a körülményre vigyáz­niuk kell azoknak a nemzeti bizott­ságoknak, amelyeknek körzetében a választók átmenetileg tartózkodnak, és azokban a körzetekben, ahonnan számos választó utazik munkahelyé­re, amely a lakhelyén kívül van. Mi­után az idei választásokra munkaszü­neti napokon kerül sor, fokozott fi­gyelmet kell szentelni azokra a pol­gárokra is, akik a hét végét nem lakóhelyükön töltik. A nemzeti bizottságok utólag beír­ják a választási névjegyzékbe, avagy törlik azokat a választókat, akik meg­szerezték vagy elvesztették választási jogukat. Legalább 30 nappal a választások előtt — a választások napját a Szö­vetségi Gyűlés Elnöksége és a nem­zeti tanácsok elnöksége legalább 60 nappal előbb határozza meg — a he­lyi nemzeti bizottság kifüggeszti a választók névjegyzékét, hogy a pol­gárok a hivatali helyiségekben meg­tekinthessék azt. A helyi nemzeti bi­zottság minden bérházban kifüggeszt­heti a választásra jogosult lakók név­jegyzékét. Ilyen intézkedést olyan községben is foganatosíthat a helyi nemzeti bizottság, amelyben 5000-nél kevesebb a választásra jogosult sze­mélyek száma. Erre azokban a közsé­gekben kerül sor, amelyek lélekszá­­ma megközelíti az ötezret, nagy terü­leten fekszik, avagy valamilyen ok­ból az illetékes hnb ehhez a megol­dáshoz folyamodik. Minden egyes polgár szóban vagy írásban figyelmeztetheti a hnb-t, knb-t a választók jegyzékének hibái­ra és fogyatékosságaira, s orvoslást javasolhat. Ez természetesen feltéte­lezi, hogy a polgár bepillantást nyer­jen a választási jegyzékbe. A törvény­hozó a választó kötelességét ebben a vonatkozásban szabja meg. A poli­tikai fejlettségből és a politikai fe­gyelemből indul ki, amely valameny­­nyi korábbi választáson erőteljesen kidomborodott. Viszont kötelezi az illetékes nemzeti bizottságot, hogy a javasolt helyreigazítást három napon belül hajtsa végre, avagy írásban kö­zölje a panasztevővel, milyen okból nem adtak helyt javaslatának. Amennyiben a helyi (körzeti) nem­zeti bizottság a javaslatot elveti, a polgár a választási kerület alapján illetékes járásbírósághoz folyamod­hat; a bíróság három napon belül kö­teles dönteni. Ezt a Polgári Bírósági Perrendtartás (99/1963) rendelkezései­nek 244.—250 §§-ai határozzák meg, amelyek más szervek döntéseinek fe­lülvizsgálatára vonatkoznak. A helyi (körzeti) nemzeti bizottság a bíróság döntése alapján köteles végrehajtani A szén öngyulladásé nak veszélye A szén még napjainkban Is gazda­ságunk egyik fő tényezője és ezért feltétlen kötelessége mindenkinek meggátolni azt, hogy haszontalanul kárbavesszen. Igen sok helyen kisebb-nagyobb üzemekben, gazdaságokban és ház­tartásokban a télire bekészített szén magától meggyullad. Természetes do­log azután, hogy az öngyulladástól lángban álló szén eloltása Igen kö­rülményes dolog tekintettel arra, hogy a szenet pincékben, kamrákban tárolják és egy helyen igen nagy mennyiségben. Magát a szenet nem tekinthetjük tűzveszélyesnek. Aránylag rossz hő­vezető, és tekintettel arra, hogy gyul­ladási hőfoka magas, igen nehezen következhet be a szén meggyulladása külső hő behatására. Egyetlen dolog, ami a szenet raktározásnál veszélyez­teti, az öngyulladása. Az öngyulladásra leginkább hajla­mos a geológiailag fiatal szén, mely még sok famaradványt tartalmaz, te­hát a barnaszén, s legkevésbé hajla­mos az öngyulladásra a fekete kő­szén. A koksznál és az antracitnál nem áll fenn az öngyulladás veszélye. Az öngyulladásra kihatással van mér a sién zsírossága, szemcséssége is; leg­inkább a kis, darabos, illetve a por­szén leghajlamosabb az öngyulladás­ra. A szén felületén felveszi a levegő oxigénjét, melynek folytán hőfejlődés áll be. A beállott hőemelkedés viszont gyorsítja és növeli az oxigénfelvételt. A hő elvezetésére nincsenek meg a FIGYELEM! Kérjük mindazokat, akik szerkesztőségünk címére leve­let írnak, hogy címünk mellé a postafiókunk számát is írják fel. Tehát a szerkesztőségünk címére küldött leveleket ígv címezzék: Redakcia Szabad Földműves Bratislava, Suvorovova 16 Pôšt. priečinok 3 kellő adottságok, s így a hő felhal­mozódik a szénrakás belsejében. Az oxidálás folytán a széndarabok szét­hullanak, növekszik a szénnek a le­vegővel érintkező felülete s így na­gyobb területen veszi fel az oxigént, s keletkezik a hő. A szén felületén Is élnek mikroorganizmusok, ami szin­tén nagyban hozzájárul a hőfelvétel­hez. A szén öngyulladását elősegíti a tárolásnál a kezdő hő, amit a közvet­len környezetből, napsugárzásból vesz fel. A szén öngyulladásának veszélye már 50 °C-nál fennáll. Hogy a raktá­rozott szénnél mikor következik be az öngyulladás, azt nem lehet egyér­telműen meghatározni. A szénporból sajtolt briketteknél, melyek az ösz­­szes szénfajták közül a leginkább hajlamosak az öngyulladásra, már az elraktározásuk után 12—24 órával is bekövetkezhet az öngyulladás, de elő­fordulhat három hónap eltelte után is. Ha a szén öngyulladását meg akarjuk előzni, akkor feltétlen figye­lembe kell venni a következőket: 1. A raktározásnál egy rakásba ne rakjunk több szenet 500 tonnával vagy 500 m3-nél. Lehetőség szerint a sze­net úgy rakjuk, hogy közéje minél kevesebb levegő (oxigén) juthasson (a rakás belsejébe). 2. A rakás alá ne folyhasson be eső- vagy más viz. 3. A szénrakás mellett legyen sza­bad hely az esetleges átrakásra (Illet­ve, ha a szomszédos rakás esetleg meggyulladna, akkor ne terjedhessen az égés a másik rakásra is). 4. A szénrakásokat ajánlatos idő­közönként hőmérővel ellenőrizni. A rakásba 6—10 méterenklnt vascsöve­ket helyezünk el, melyeknek az alja zárt, nehogy ezeken keresztül levegőt vezessünk a rakás belsejébe és aka­ratlanul is elősegítsük az öngyulla­dást. A csövekbe hetente hőmérőt engedünk le és ha az észlelt hő meg­haladja a 60 °C fokot, akkor más mentség nincsen, ezen a helyen a szénrakást át kell rakni. 5. A szén elraktározásánál ügyelni kell arra, hogy a kőszénnel, koksz­nál, antracitnál (osztályozott és a darabok nagyobbak 10 mm-nél) a ra­kás magassága ne haladja meg az 5 métert. A barnaszénnél a 2 métert ne haladja meg a rakás magassága, ha porszénről és oly darabos szénről van szó, amelyeknél az egyes dara­bok nagysága kisebb mint 10 mm. 6. A különböző nagyságú és a kü­lönböző fajtájú szeneket nem szabad összekeverve, hanem csak külőn-kü­­lön rakásba rakva tárolni. 7. A pincékbe, kamrákba rakott szénnél figyelembe kell venni még, hogy a szén az elraktározásnál ne legyen nedves, vizes, a szénport ne keverjük össze a darabos szénnel és a módosítást a választók névjegyzé­kében. A bírósági eljárás illetékmen­tes. Jóllehet ilyen bírósági eljárásra ritkán kerül šor, a bírósági illetéktől való mentesítéssel a törvényhozó megteremtette annak feltételeit, hogy a polgár választási jogát ebben a for­mában is érvényesíthesse. Azoknak a választóknak, akik a választók jegyzékének kifüggesztése és a választások napja közötti Idő­szakban elköltöznek, valamint azok­nak a választóknak, akik komoly ok­ból nem szavazhatnak abban a vá­lasztási kerületben, amelynek jegyzé­kében szerepelnek, a hnb kívánsá­gukra választási igazolványt állít ki és törli őket a jegyzékből. A válasz­tási igazolvány feljogosítja a válasz­tót arra, hogy bármelyik választási kerületben leadhatja szavazatát. Ott a helyi (körzeti) nemzeti bizottság igazolványa alapján avagy a válasz­tások napján a kerületi választási bi­zottság beírja őt a választók jegyzé­kébe. A beíráskor az igazolványt el­vesztik és azt csatolják a választók jegyzékéhez. A választási igazolvánnyal nem le­het azonosítani az igazoló lapot. A kerületi bizottságok gondoskodnak annak eljuttatásáról a választókhoz azokban a községekben, ahol a vá­lasztók jegyzékében több mint ötezer személy szerepel (44/1971 sz. törvény 31. §-ának 2. bekezdése). Hasonló rendelkezést tartalmaznak a további választási törvények is. Az igazoló lap azt a célt szolgálja, hogy a választót tájékoztassa a választások időpontjá­ról és helyéről. A tulajdonképpeni szavazáskor a választó a választó­helyiségben átadja a lapot a válasz­tók névjegyzékében eszközölt bejegy­zés után megkapja a szavazólapot. Amennyiben az az eset áll fenn, hogy a választási kerületbe több vá­lasztási igazolvánnyal rendelkező sze­mély érkezik szavazás céljából, mint amennyi szavazólapot tartalékoltak erre a célra, a helyzetet oly módon oldják meg, hogy más választási ke­rületből hoznak szavazólapokat — feltételezve, hogy a jelöltek névsora azonos —, avagy utólag nyomtatnak ki szavazólapokat. M. D. tartsuk be itt is az említett magas­ságokat (2, 3 m). Továbbá ügyeljünk arra is, hogy lehetőség szerint ne le­gyen külső hő behatása, ami azt je­lenti, hogy a szenet nem rakjuk ka­zán falához, fűtőtesthez, gázfűtés ve­zetékéhez stb. 8. A szén öngyulladását meg lehet előzaii a szén helyes tárolásával és állandó ellenőrzésével, amit felelős­­ségtudő személyre bízunk, aki rend­szeresen fogja a szénrakások hőmér­sékletét ellenőrizni. Természetes do­log, hogy az előbb elmondottakat a szén raktározására vonatkozólag Is feltétlen be kell tartani. Sümegh Lajos ALASZUNK П< ÉRDESÜKRE A gyermek családi és utóneve А. V. olvasónk írja: „Arra a kérdésre szeretnénk választ kapni, hogy mi a gyermek csa­ládi és utóneve abban az eset­ben, ha a házasságon belül, illetve házasságon kívül szüle­tett." A házasságon belül született gyermek a házastársak közös családi nevét viseli, amennyi­ben a szülőknek közös családi nevük van. A családról szóló Tt 94/1963 sz. törvény 8. §-a rendelkezése lehetővé teszi, hogy a házasságot kötő szemé­lyek megkapják családi nevü­ket, vagy megegyezzenek ab­ban, hogy egyikük családi neve lesz közös családi nevük. Amennyiben megtartják eddi­gi családi nevüket, kötelesek bejelenteni, hogy közös gyer­mekeik melyikük nevét fogja viselni. Ilyen esetben tehát elő­re tudjuk, mi lesz a gyermek családi neve. Amennyiben a gyermek há­zasságon kívül születik és az apaságot a szülők egybehangzó nyilatkozata vagy bírósági ha­tározat alapján állapították meg, a szülők feladata, hogy megállapodjanak a gyermek családi nevét Illetően és ezt közöljék az anyakönyv vezeté­sével megbízott nemzeti bizott­sággal. Amennyiben a szülők között Ilyen megállapodás nem jön létre, a gyermek családi nevét a bíróság állapítja meg. A törvény az olyan esetekre vonatkozóan is rendelkezik, amikor a gyermek családi ne­vének megváltoztatására kerül sor. Meg kell jegyezni, hogy a társadalom érdeke, hogy ne kerüljön sor indokolatlan név­­változtatásra. Ezért a gyermek családi nevét csak a következő esetekben lehet megváltoztat­ni: I ha a szülők a gyermek születése után kötnek házassá­got, a gyermek a többi gyer­mek vonatkozásában megálla­pított nevet fogja viselni. Az adott esetben a családi nevet már korábban meg lehet álla­pítani; ф ha a házasságot olyan gyermek anyja köti, amelyik a házasságkötés előtt született és akinek apját nem állapítot­ták meg, illetve akinek apja ismeretlen, a házastársak az anyakönyv vezetésével megbí­zott nemzeti bizottság előtt egybehangzóan kijelenthetik, hogy a gyermek is a többi gyer­mekük vonatkozásában megál­lapított családi nevet fogja viselni; # ha a szülők családi, nevé­nek megváltoztatására közigaz­gatási eljárás keretében kerül sor. A családról szóló törvény nem engedélyezi a nagykorúvá vált (vagyis a 18 éven felüli) gyermek családi nevének meg­változtatását. Ami a gyermek utónevét (úgynevezett keresztnevét) ille­ti, röviden azt szeretném meg­jegyezni, hogy a szülők joga kiválasztani gyermekük utóne­vét,. A szülők erre vonatkozó döntésüket közük az Illetékes nemzeti bizottsággal, amely ezt bejegyzi az anyakönyvbe. Amennyiben a szülők a gyer­mek utónevét Illetően nem tudnak megegyezni, a bíróság határoz. Ilyen esetben a bíró­ság állapítja meg a gyermek utónevét. ÉPÍTKEZŐK FIGYELEM! ’Szüksége van jó minőségű 'égeíef? féglä'ra? iVállalatoRnají és magánszemélyeiméi? íégl'áf kívánt mennyiségben ela'd’unk, Szükség esetén a téglát házhoz is szállítjuk.­­Győződjön meg Ön is téglánk minőségéről! JEDNOTNÉ ROĽNÍCKE ÜRÜZSTVCI DUBNÍK, okres Nové Zámky č. tel.- 95=310, 95=334 tanácsok A nedves utak veszélyei Milyen feladat elé állítja a vezetőt a nedves út? Mint ismeretes, a nedves talaj és a gumiabroncs futó­felülete között vékony vízfilm-hártya képződik, tehát a gumi és a talaj között ilyenkor nincsen közvetlen kapcsolat. Nos, emiatt csúszik a kerék. Ez az elmélet. A gyakorlat némileg módosítja ezt a tételt, éspedig a gumi dessinje (futófelületi mintája) és állapota szerint. Ehhez járul még a vezetés technikája is, amellyel be­folyásolni tudjuk a csúszás veszélyét. A lefutott, kopott mintájú gumi eleve veszélyt rejt magában, hiszen képtelen megszakítani a bajt okozó vízfilmet. Minél élesebb a futófelület profiljának széle, annál valószínűbb a film szétszakítása, azaz a kapcso­lat megteremtése a talajjal. A túlzottan keményre pumpált gumi nem alkalmas a vízfilm szakítására, miként a túlpuha sem, tehát lehető­leg tartsuk be a gyárt előírást. Nedves úton az vezet helyesen, aki minden szituáció­ban függőleges helyzetben tartja motorkerékpárját. Még a kanyarban isr Ezért a jármű iramát a minimumra kell csökkenteni a fordulóban. Az ideális 90 fokos szögben álló motorkerékpár — rendes körülmények között — nem csúszhat el. Ez á meghatározás, hogy „rendes kö­rülmények között megváltozik, vagy megváltozhat bizo­... felemeli és elválasztja a falaitól. A kerék és vele együtt a motorkerékpár, a kocsi valósággal a levegőbe emelkedett, úszik a vékony vízfilm felszínén, mint a hajó a tenger színén. Erre a veszélyes Jelenségre először a Dunlop gumigyár szakértői figyeltek fel. Megállapítá­suk szerint csak kb. 100—120 kilométeres sebességnél felentkezik, de kissé kopottabb gumi esetében már 80 kilométer sebességnél is. Egyelőre még nem találták meg az ellenszerét. nyos fékezés következtében —, vagyis: ha erőteljesen fékezünk. Egy megadott fékpedálnyomásnál a száraz úton azért nem blokkol a fék, azaz nem áll meg a kerék, mert a talaj és a gumi között még fennáll a kívánatos tapadás. Az ugyanilyen erővel nyomott fék­­pedálállásnál a nedves úton megszűnik a fönt leírt ta< padás, a kerék megáll és a motorekrékpár oldalirányba kitör. Az ilyen módon megbontott egyensúllyal szemben a legtöbb motoros tehetetlen. Mindebből az a tanulság, hogy a nedves felületű úton csak olyan iramban szabad haladni, hogy az enyhe fék* pedálnyomással is megállítható legyen az autó, a motor­kerékpár. A gyakorlott motorosok jól tudják, hogy az eső kéz­­detekor, illetve az eső múltával, amikor száradni kezd az út, akkor a legcsúszósabb. Ez az utat borító porral, illetve a levegőben úszó szennyeződéssel magyarázható. Amíg az eső le nem mosta az útről a port, addig az kenőcsszerű anyaggá áll össze, és csúszóssá teszi az utat. Hasonló a helyzet az eső után, amikor a levegőben felszabadult szennyeződés lecsapódik a talajra. Ügy gondoljuk, felesleges felhívni a motorosok fi­gyelmét az eső mosta keramttkockák, villamossínek és az úgynevezett kiskockás útfelület már nem is rejtett veszélyeire.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom