Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-09-18 / 37. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES 197Íszeptember И. Ш i Ezerkilencszáznegyvenkilenc nyarán a Magyar Népgazdasági Tanács határozata alapján a 3. törvényerejű rendelet tagosítást rendelt el, s ezzel megteremtette az állami gazdaságok kialakulásának alapíeltételeit. A volt magántulajdonban levő nagybirtokokon, elhagyott javakon egymás után alakultak meg az állami gazdaságok. Ezen gazdaságok fő feladata az volt, hogy kielégítsék a termelőszövetkezetek vetőmag és tenyészállat szükségletét, segítsék a szövetkezeteket a nagyüzemi gazdálkodás kialakításában és megszilárdításában, s hogy bátor kezdeményezéssel nagyhozamú növény- és állatfajtákat hozzanak létre, példát mutassanak a többi gazdaságoknak a mezőgazdasági nagyüzemi termelés szervezésére vonatkozólag. A nagyüzemi gazdálkodás sok nehézség árán 8—10 évi szívós munka eredményeként szilárdult meg az állami gazdaságokban. A második évtizedben az állami gazdaságok fejlődése lényegesen meggyorsult, s az előző években szerzett tapasztalatokra támaszkodva nagyarányú segítségej tudtak nyújtani a termelőszövetkezeteknek. EGYSÉGBEN A ERŐ Azok a gazdaságok, melyek később, az 1961-ben végrehajtott összevonással létrehozott Hódmezővásárhelyt Állami Gazdaság alapját képezték, az elsők között alakultak meg. Az egyes gazdaságok végigjárták a fejlődés tövises útját, az évek folyamán jövedelmező, fejlett üzemekké váltak, majd 1961-ben egy ütőképes gazdasági egységbe tömörültek. Ezek a gazdaságok az összevonásig eltelt tíz év alatt olyan épület-ellátottságra, traktor, eszköz, tenyészállat, vetőmag és szakember ellátottságra tettek szert, amely már képes volt biztosítani egy modern, összevont nagygazdaság biztonságos üzemelésének alapfeltételeit. ' TÍZEZER HEKTÁROS GAZDASÄG sedésre hajlamos terület. A gazdaság dolgozói többnyire hódmezővásárhelyi lakosok. Évente átlagosan 1500 ember foglalatoskodik az üzemben. Az utóbbi években, akárcsak nálunk, itt is egyre nagyobb gondot okoz a munkaerő biztosítása. Az ipari üzemek elszaporodása, valamint az algyői olajmező közelsége sok munkaerőt szippant el a mezőgazdaságból. Ezt a kényszerhelyzetet csak a termelés maximális gépesítésével lehet megoldani, de erről majd később teszünk említést. A termelés irányítása a kerületi rendszeren, illetve az önálló üzemek rendszerén alapul, a gazdaság irányításában pedig az egyszemélyi felelős vezetés elvei érvényesülnek. Minden kerület önálló tervvel, a munkák elvégzéséhez szükséges eszközökkel, gépparkkal rendelkezik. A gazdaság színvonalas termelési eredményeit és jó munkaszervezését igazolja az a tény is, hogy 1969-ben immár hatodszor nyerték el a megtisztelő „Élüzem“, illetve „Kiváló Vállalat“ kitüntetést. A gazdaság fő profilját a növénytermesztés és állattenyésztés, valamint a melléktevékenységek képezik. A növénytermelési főágazaton belül három alapvető termelési irányzat dominál. A 72 millió torint beruházással épülő modern sertéstelep az előzetes számítások szerint több mint 30 millió torint termelési értéket biztosít majd évente a gazdaságnak. mert 1960-ban elkészült a modern hibridvetőroag-kikészítő üzem. A szántó 28 %-án termelnek kukoricát. Az itt termesztett fajták a Martonvásári Kutató Intézet által nemesített és országosan elterjedt vetőmagtermesztési alapanyagok. A hibridkukorica-előállítás mellett, külföldi megrendelő részére, céltermelést is végeznek. NÉHÁNY SZÓ AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSRŐL A gazdaságnak 2485 szarvasmarhája — ebből 1207 db tehén — van. Az évi átlagos tejelékenység 1970-ben több mint háromezer liter volt. A híGABONATERMESZTÉS A Hódmezővásárhelyi Állami Gazdaság területe a szeged—hódmezővásárhely—békéscsabai műút mentén, mintegy 60 km hosszan terül el. A gazdaság összterülete 18 ezer 180 katasztrális hold (10 ezer 462 ha), ebből 14 ezer 634 kát. to. (8421 ha) a szántóterület. A gazdaság Csongrád megye déli részén található. A megye szóbanforgó része az Alföld legszélsőségesebb. legaszályosabb tájegységéhez tartozik. Az évi átlagos hőmérséklet 11,4 °C. Az év csapadékos napjainak átlagszáma 119,5. Az évente lehulló csapadék mennyisége — 50 év átlagában számítva — 565 mm. A gazdaság területén többnyire a kontinentális éghajlat uralkodik, nagy a hőmérséklet és a csapadék mennyiségének ingadozása. A csapadék megoszlása sem kedvező, s ez többnyire aszályt idéz elő. A gazdaság területe csaknem teljesen sík. A talaj mintegy 50 százaléka jó minőségű, középkötött vályogtalaj, 30 %-a öntéstalajon kialakult réti agyag, 20 %-a pedig erősen kötött, szikfoltokkal tarkított, szike-A gazdaság éghajlati- és talajadottságait, valamint a közgazdasági tényezők hatását szem előtt tartva, a növénytermelés a gabonatermelésre alapozódik. A szántó 38 százalékán termesztenek kalászost. A búzafélék közül a Bezosztája, a Rannája és a Libellula fajtákat részesítik előnyben. A növényvédelmet repülőgépekkel, a betakarítást kombájnokkal végzik el. A búza átlaghozama évek óta 35 q 'ha körül mozog. A gazdaságban 576 hektáron foglalkoznak rizstermeléssel. Ez az ágazat is gazdaságosnak bizonyult. Az elkövetkező években mintegy 570 hektármi csökkenteni szeretnék a gabonafélék vetésterületét, ez azonban nem vonja majd maga után az évi össztermelés csökkenését, mert lényegesen növelni szeretnék az átlaghozamokat. KUKORICATERMESZTÉS A gazdaság növénytermelésének másik fontos ágazatát a kukoricatermesztés adja, elsősorban azért, Az utóbbi években megoldották a nevezett növény termesztési munkálatainak teljesfokú gépesítését, csupán a vetőmag-előállítás céljából termesztett kukorica betakarítását végzik kézi erővel. A takarmánykukoricánál már az öntözéses gazdálkodás előnyeit is kihasználják. TAKARMÁNYTERMESZTÉS A gazdaság növénytermelésének összetételét nagyban befolyásolja az állattenyésztés, ezért a harmadik legfontosabb növénytermelési ágazat a takarmánytermesztés. Legnagyobb területen — 1435 ha — a lucernát termesztik. Egyelőre megoldatlan probléma a gépi betakarítás. Ezen a szakaszon már megoldották az öntözés kérdését, s folyamatban van a szárító-, lucernaliszt készítő és tároló kapacitások kibővítése is. Az új, nagy teljesítményű gépsorok bevezetése, a hatékonyabb vegyszerhasználat és a megfelelő talajerő-pótlás lehetővé teszi a növénytermelési eredmények fokozottabb javulását. zómarhák átlagosan 34 kg havi súlygyarapodást értek el. Az elkövetkező években egy ezer férőhelyes szakosított tehenészeti telepet és egy 1500 —2000 férőhelyes hízómarha-telepet szeretnének létrehozni, ahol már teljes mértékben ki szeretnék használni a gépesítés nyújtotta előnyöket. A szóbanforgő gazdaság 7068 sertéssel — ebből 593 a tenyészkocák száma — rendelkezik. A tenyésztelep többéves átlagban 2,1—2,2 , kocaforgó mellett, 8,66 darabos fialási átlaggal üzemel. Ezen a telepen a kocatartás és a malacnevelés még hagyományos módon történik, de épül az új telep, ahol kihasználják majd a tudomány és a technika legújabb vívmányait is. Az új telep lehetővé teszi, hogy a kocaállomány létszámát 1230-ra növeljék, s évente mintegy 13,5 ezer hízósertést produkáljanak, illetve értékesítsenek. A juhtenyésztés rövidesen felszámolásra kerül, mert a szétszórt, régi építésű juhtoodályokban már nem kifizetődő a pecsenye-bárány hizlalása. A gazdaságban baromfitenyésztéssel is foglalkoznak, s a hagyományos tenyésztésről áttértek a korszerű igényeknek megfelelő húshibrid előállítására. ELŐTÉRBEN A GÉPESÍTÉS Mint már említettem, a gazdaság munkaerő-hiánnyal küzd. A felmerülő problémát csak a gépesítés fokozásásával tudják megoldani, ezért egyre nagyobb gondot fordítanak ezen feladat teljesítésére. Már így is a jól gépesített állami gazdaságok közé tartoznak, de ezen a szakaszon is további javulást szeretnének eszközölni. Elsősorban a takarmányféleségek, a kukorica és a cukorrépa betakarítási munkálatainak teljes gépesítését kell megoldaniuk. A távlati tervekben szerepel a hibridüzem, a lucernaliszt készítő üzem, a takarmánykeverő, valamint a raktárkapacitások bővítése, modernizálása, illetve -új részlegek építése is. A gazdaság nem feledkezik meg a dolgozókról sem. Autóbuszokkal szállítják ki a dolgozókat a munkahelyekre, üzemi konyhák létesítésével megoldották az étkeztetést, s minden részlegen jól felszerelt orvosi rendelő működik. A múlt évben került átadásra a nyugdíjasok klubja, amely az állami gazdaság volt dolgozóinak pihenését, étkeztetését és szórakozását szolgálja. A szocialista munkaversennyel széleskörű mozgalom indult a gazdálkodás eredményességének fokozásáért, a tervek teljesítéséért. Az 56 szocialista brigádban mintegy 800 dolgozó szorgoskodik, bizonyítva a szocialista munkaverseny elvének helyességét, erejét, lehetőségeit. A gazdaság évente több mint 200 millió forint értékű mezőgazdasági terméket állít elő. Az értékesítés következtében létrejött jövedelem zömét a növénytermesztésből eredő termékek biztosítják. A gazdaság vezetőinek szilárd elhatározása, hogy a 4. ötéves tervidőszak végére mintegy 40—50 százalékkal növelik az évi össztermelés értékét. A tervidőszak végére, a múlt évi 25 millió helyett, 40 millió forint tiszta jövedelmet szeretnének elérni. A gazdaság további töretlen fejlődése érdekében javítani kívánják a dolgozók munka- és életkörülményeit, hogy továbbra is megtalálják helyüket ás számításukat a gazdaságban, s hogy az egy évtizede kialakult gárda és a fiatalok továbbra is a gazdaságot tekintsék munkahelyüknek, második otthonuknak. KÁDEK GÁBOR Készül az NDK gyártmányú, 24 darab — egyenként 15 vagon befogadó képességű — gabonatároló toronyból álló tároló kapacitás. A hibridvetőmag kikészítő üzem 25 millió forint költséggel épült, 10 évvel ezelőtt. Azóta több mint 1B millió forintot fordítottak az üzem bővítésére. Itt évente 200 vagon szemest osztályoznak, szárítanak stb. (A szerző felvételei) A a Hódmezővásárhelyi Állami Gazdaságban
