Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-09-11 / 36. szám

1971. szeptember 11. SZABAD FÖLDMŰVES 7 / A baráti Lengyel Népköztársaság újságíró-küldöttsége látogatott nem­rég hazánkba, akiket a Szövetkezett Földművesek Szlovákiai Szövetségé­nek Központi Bizottsága is vendégül látott. A küldöttség tagjai voltak: Št. Pavlak, a varsói lengyel rádió mezőgazdasági szerkesztője, Marian Rinkowszki, a SZLOWO LUDU kerü­leti lap szerkesztője (Kielce), és Časzlav Klepaszki, a lublinl Naša De­dina mezőgazdasági hetilap munka­társa. A Parasztszövetség Központi Bizottságának nevében Alojz Vojá- Cek, a szövetség titkára üdvözölte a kedves vendégeket. A szívélyes baráti beszélgetés alkalmával a vendégek leginkább Szlovákia mezőgazdasági termelésének feltételeiről érdeklőd­tek, összehasonlítva a Cseh Szocia­lista Köztársaságéval, valamint a szlovák mezőgazdaság hagyományai­ról és a Szövetség feladatairól, ame­lyek a CSKP XIV. kongresszusának mezőgazdaságra vonatkozó határoza­tából adódnak. Tájékozódtak afelől, miként kapcsolódik be a fiatalság a mezőgazdasági üzemek feladatainak teljesítésébe, miként gondoskodnak róluk, továbbá az efsz-ek vezető ká­dereinek minőségi szintjéről, a me­zőgazdasági dolgozók jövedelmének állásáról, a szövetkezeti földműve­sek nyugdíj-járadékáról stb. Végül válaszoltak a lengyel mezőgazdaság jelenlegi helyzetét érintő néhány kérdésre. Itt tartózkodásuk másnapján el­látogattak a seneci (Szene), illető­leg a elféri szövetkezetekbe, ahol a saját szemükkel győződhettek meg a mezőgazdasági termelés színvona­láról, a közös munka kulturáltságá­ról s általában a szövetkezeti élet­ről. „Nagyra becsüljük eredményeiket....“ A Szenei Efsz 1800 hektár mező­­gazdasági földterületet művel, amely­ből 1650 ha szántó, 75 ha szőlő, 45 ha gyümölcsös és 32 ha zöldség. Erről Jozef Piaőka, a szövetkezet ökonómusa tájékoztatta a lengyel újságírókat, valamint arról, hogy a szövetkezet fő termelési ágazata az állattenyésztés: ezen belül a tejter­melés, a borjak tejes hizlalása auto­mata segítségével, valamint válasz­tott malacok nevelése. A gazdálko­dásnak ez a módszere jól jövedel­mez, amit gazdasági eredményeik igazolnak. A mezőgazdasági nyers­­termelés tavaly'"tt 'tezer korona volt hektáronként. A szövetkezet össze­sen 30 millió korona értékű árut ter­melt. A tiszta jövedelem meghalad­ta a 4,5 millió koronát. — Az idén még jobb gazdasági eredmények várhatók — újságolta az őkonómus —. Rendkívül jó ter­mést takarítottunk be gabonából: a hektárhozam — átlag 48 mázsa volt. Rekordtermést adott a Bezosztája és a Jubileum-50 búzafajta: 58 mázsát hektáronkint. SZÖVETSÉGI SZEMLE- A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZLOVÁKIAI SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA darabonként naponta, de ezt nap mint nap túlteljesítik. A növénytermesztésben nincs ál­landó munkacsoport, mert Itt min­den munkát a gépek végeznek el. Fő­leg búzát termesztenek, sikerrel: az idén 45 mázsát takarítottak be át-SokoUalú gondoskodás a szövetkezeti tagokról lagban hektáronként. Termesztenek még kukoricát magra és silótakar­mány céljára,' valamint árpát és cu­korrépát. A szövetkezeti tagok jövedelme igen számottevő. A fejők havi átlag­­keresete 2600—3200 korona, ezen kí­vül mintegy 20 mázsa a természet­beni járandóság. A sertésgondozók Ami az állatállomány hasznossá­gát illeti, nincsenek megelégedve. Főleg a 3600 liter tejhozam-átlagot keveslik, mivel a dánvörös kereszte­zett fajta harmadik nemzedékétől többet várnak. Jó eredményeket ér­nek el a borjúhizlalásban: 1,10 kg­­ot napi átlagban. A lengyel vendégek élénken ér­deklődtek a munkaerők összetételé­ről. A szövetkezetben 420 tag dol­gozik tevékenyen, közülük 120 fia­tal 25 éven aluli. Arra a kérdésre, hogyan bír a szövetkezet ennyi fia­talt megtartani, az őkonómus ily képpen válaszolt: — Elsősorban a sokoldalú gondos­kodásnak köszönhetjük, hogy a fia­talok ragaszkodnak a szövetkezethez. Az anyagi érdekeltség, a kulturális, valamint egyéb életfeltételek is szá­mottevők. Eddig 40 fiatal kapott csa­ládi ház építéséhez térítésmentes kölcsönt azzal a feltétellel, hogy leg­kevesebb 10 éven át a szövetkezet­ben dolgozik. Jelenleg Is az új há­zaspárok részére építünk" szövetke­zeti lakásokat, amelyek fele annyiba kerülnek, mintha ugyanazokat Brati­­slavában építenék föl. A szövetke­zeti tagok jövedelmének havi átlaga 2000 korona. saját vágóhídja van, ahol naponta néhány sertést vágnak mind az üzemi konyha, mind a szövetkezet borozója szükségleteinek kielégíté­sére. Érdeklődéssel szemlélték meg a vendégek a szárítú-üzemet, amelyet egész évért kerésztül jól kihasznál­nak a szenciek: télutón csibéket keltetnek itt, nyáron dohányt, ősz­szel kukoricát szárítanak, s télen át pedig szőlőoltványokat , készítenek és tárolnak. 25 kocát gondoznak, havi jövedel­mük mintegy 200 korona, az előhiz­­laldéban dolgozóké 2500 korona, plusz természetbeni. Megjegyzendő: a eifert szövetkezet tagjainak nincs háztáji földjük. Ebben a szövetkezetben is példás a tagokról való gondoskodás. Szo­ciális helyiségükben öltöző, mosdó, zuhany áll az állatgondozók rendel-Ezt követően a szövetkezet boro­zójában megízlelték a vendégek a kellemes ízű idei szőlőnedüt — a murcit. Legnagyobb elismerésüket fejezték ki ezért a szívélyes vendég­látásért, a látottakért, s megjegyez­nék: ezekhez hasonlót lengyel földön még nem láttak. A szemle végén került sor a böl­csőde és a napközi otthon megte­kintésére. Vendégeinket meglepte a példás tisztaság, a berendezések, a szakavatott személyzet helytállása. A szövetkezet vendégkönyvébe ezt ír­ták: „Nagyra becsüljük az Önök szö­vetkezetének gazdasági eredményeit, s még többre értékeljük azt a mesz­­szemenő gondoskodást, amelyet tag­jaik és gyermekeik iránt tanúsíta­nak.“ kezésére. Szabad idejükben kedvük szerint olvashatnak, tanulmányozhat­ják a szakfolyóiratokat, vagy társas­játékokat űzhetnek a kuturális köz­pontban, amely a szövetkezet szék­házában van. Nagy érdeklődést tanúsítottak a lengyel vendégek arra vonatkozólag, miként gondoskodik a szövetkezet kiöregedett tagjairól, nyugdíjasairól. A Cíferi Efsz a szociális-kulturális alap pénzeszközeiből egészíti ki a tagok nyugdíjjáradékát — egyesekét 750, a házaspárokét 1100 koronára. Ezenkívül természetbeni Járandóság is megilleft őket: a házaspárok 8 mázsa gabonát kapnak évente. A 70 A szövetkezet korszerű adminisz­trációs épületet hozott tető alá, amelyben megtalálható a tágas kul­­túr-helyiség, a szövetkezet üzemi konyhája, ahol rezsi-költségen ízle­tes ételeket kaphatnak a tagok, s a szociális helyiségben kedvükre tisztálkodhatnak dolguk végeztével, s elegánsan, „illatmentesen“ térhet­nek haza. A szövetkezeti tagok gyer­mekeiket saját óvodájukba-bölcsődé­­jükbe tehetik napközben, hogy nyu­godtan dolgozhassanak. Szóval a Szenei Efsz-ben példásan gondos­kodnak a tagokról s gyermekeikről egyaránt, megteremtették a kulturált munkakörnyezetet és jó , életkörül­ményeket, a tagoknak nyújtott szol­gálatokat. A szövetkezet gazdálkodásáról nyújtott rövid tájékoztatás után a vendégek megtekintették az egyes munkahelyeket. Mint különlegessé­get említjük, a közös gazdaságnak Cíferen is volt mit látniuk A Cíferi Efsz 870 hektár szántót művel, itt elsősorban az állattenyész­tés a fő termelési ágazat. Erről J. Bojkovský, a szövetkezet zootechni­­kusa tájékoztatta a vendégeket. Kétszáz tehenünk van. A múlt évi tejhozam-átlag 4085 liter volt tehe­nenként. Száz anyakoca s négy­száz hízósertés tartozik a sertés­­tenyésztéshez. Az előhizlalt sertések 40 kg súlyban kerülnek a közös hizladába, aihol 2600 darab hízik egyszerre. A sertéshizlalás automati­zált: két munkaerő elvégzi a napi feladatokat. A hizlalás ipari takar­mánykeverékkel történik, amely nem más, mint a baromfifeldolgozó hulladékanyaga, őrölt állapotban. A tervezett súlygyarapodás 0,55 kg éven felüli szövetkezeti tagok min­den évben karácsonyi pótlékot kap­nak 1000 korona összegben. A szo­ciális-kulturális alapból fedezi a szövetkezet a gyógyfürdői beutalók, a bel- és külföldi üdülések, a sok­féle tanulmányi kirándulás, kulturá­lis rendezvények költségeit. Tavaly például ilyen célokra összesen 3Ď ezer koronát fordítottak. A lengyel újságírók gazdag élmé­nyekkel, telt jegyzetfüzetekkel, bará­tokként távoztak a két szövetkezet­ből, elgondolkozva a látottakon, hal­lottakon. Remélhető, hogy .gazdag tapasztalataikat, amelyeket tarso­lyukba gyűjtöttek, hazájukban gyü­­mölcsöztetik — a társadalom javára. Prokeš J. mérnök Baráti országokból A Bolgár Népköztársaság dol­gozói szeptember 9-én ünnepel­ték a nagy népi felkelés győ­zelmének 27. évfordulóját. Ez a győzelem — amely forduló­pontot jelentett a bolgár nép életében — aranybetűkkel író­dott be Bulgária történelmébe. Hiszen az államhatalom első ízben került a munkásosztály kezébe. Azóta igen sokat vál­tozott a szorgalmas bolgár nép élete, amelyet elsősorban a Bolgár Kommunista Pártnak köszönhet, melynek már a IX. kongresszusán megállapítást nyert, hogy az elmaradott agrárországból jól gépesített és irányított szocialista mezőgaz­dasággal rendelkező, fejlődő ipari ország lett Bulgária. A Bolgár Népköztársaság szo­cialista ipara ma hetente any­­nyit termel, mint a volt kapi­talista Bulgária 1939-ben. A me­zőgazdaság és az élelmiszeripar együtt a nemzeti jövedelemnek több mint 30 százalékát hozza létre, melynek mintegy fele árukivitelből származik. Borki­vitelben Bulgária a 7. helyen áll a világon, palackozott bo­rok kivitelében pedig az első helyet tartja. Cigaretta-kivitel­ben első, dohányban pedig a harmadikként tartják számon világviszonylatban. A népi demokratikus Bulgá­ria rendkívül sokat tett és tesz a tudomány, a kultúra és a mű­vészetek fejlesztése érdekében. Ennek tudható be az a tény is, hogy világviszonylatban az el­sők közé tartozik, ami a közép-és főiskolai végzettségű fiata­lok számát illeti. A bolgár nép — felzárkózva kommunista pártja mögé — to­vábbi sikerek elérését tűzte maga elé. Bizonyítja ezt a 6. ötéves népgazdasági tervük is, amely mind az iparra, mind a mezőgazdaságra nagyon igé­nyes feladtokat ró. A BKP X. kongresszusának irányelvei — az előző 5. ötéves tervhez vi­szonyítva — a mezőgazdasági termelés 17—20 %-os emelke­dését irányozzák elő. A további komplex gépesítéssel, kemizá­­lással, az ipari termelési mód­szerek bevezetésével, valamint hatékonyabb munkaszervezés­sel a munkatermelékenység mintegy 40—45 %-os emelke­désével számolnak a szocia­lista mezőgazdaságban. Feltételezhető, hogy a mező­gazdasági termelés struktúrá­jában némi változás következik be. Bulgária 5. mezőgazdasági . ötéves tervének tapasztalatai igazolják, hogy az évi 2,9 mil­lió tonna búzatermés nemcsak a belső szükségletet fedezi, ha­nem bizonyos mennyiségű tar­talék is marad. Érthető tehát, hogy a BKP X. kongresszusá­nak irányelvei az állattenyész-Bulgária tés gyorsabb ütemű fejlesztését és az önálló takarmányalap megteremtését szorgalmazzák. Éppen ezért a kenyérgabona rovására a takarmány-gabona vetésterületét bővítik. A hús­termelés évi átlagát 500 ezer tonnában, a tejtermelést 2 mil­lió 200 ezer tonnában és a to­jástermelést 1900 millió darab­ban határozták meg. Igaz, számolnak azzal, hogy ezeknek az igényes feladatok­nak a teljesítésével a népgaz­daság további fejlődésének anyagi-műszaki alapját terem­tik meg, ezáltal gyorsítva a ter­melés további szakosítását és összpontosítását, valamint az ipari termelési technológia al­kalmazását. Ily módon az 5. ötéves tervidőszakba^ a mező­­gazdasági termelés további gé­pesítésére és automatizálására 650 millió leva beruházási költ­séget irányoz elő. így például 1975-ben már 130 ezer traktor és mintegy 21 ezer begyűjtő- és egyéb gép dolgozik a mezőkön. Egy-egy mezőgazdasági-ipari komplexum átlag 200 traktor­ral és 60 betakarítógéppel ren­delkezik majd. A 8. ötéves terv időszakában a mezőgazdaság kemizálása to­vább fejlődik. Ez kitűnik a kö­vetkező összehasonlításból is: 1970-ben Bulgáriában — tiszta tápanyagban számítva — egy hektár földre átlag 135 kg mű­trágya jutott, és 1975 végére eléri majd a 200—210 kg-mot. Az öntözött mezőgazdasági te­rület 250 ezer hektárról 1,25 míllói hektárra szélesedik, ami ötszöröse az 1970. évi terület­nek. A mezőgazdasági termelés koncentrációja és integrációja Bulgáriában a népgazdaság szo­cialista átépítésének időszaká­ban kezdődött, s most új, mi­nőségi szakasz következik. A termőföld, a termelési eszkö­zök, a mezőgazdasági növények egyes fajtáinak maximális össz­pontosítása, valamint az állat­­tenyésztés ipari szintűvé tétele, a nyersanyag-bázis feldolgozá­sának kiszélesítése és szakosí­tása és a kivitel célszerűbbé tétele most a legfőbb feladat. Jelenleg Bulgáriában 140 mező­gazdasági-ipari komplexum a földterület 83 százalékát mű­veli, alkalmazva a mezőgazda­ságban dolgozó lakosság 86 százalékát. Előreláthatólag öszr szesen mintegy 160 mezőgazda­sági-ipari komplexum üzemelé­sével számolnak az elkövetke­ző években. Ez azt jelenti, hogv a szor­galmas bolgár nép — amelynek az évforduló alkalmából továb­bi jelentős országépítő sikere­ket kívánunk — a mezőgazda­ság-fejlesztés terén jóval előt­tünk jár. (ešl Húsz esztendeje... Rangos porta, ízléses vaskerítés. A : lugason sárgulnak, érnek a sz >­­fürtök. A ház körüli kertben mos - gó almák hívogatnak. A házigazda az udvaron szór'; ;­­kodik. A lakás hátsó részét év- ; át, új központi fűtést szerelnek. — Ha nincs egyéb dolgod, h t szedd szét a házad — mondja mo­solyogva ismerősöm. — A gazdasági udvaron kerestük. — Korábban kelett volna kelniük, j Mi nyáridőben a nappal szoktunk. Télen egy kicsit korábban. Az el­múlt húsz év alatt így szoktuk meg. — Már két évtizede ... ? — Ogy bizony. Fiatalember vol- I tam, amikor közös fába vágtuk a fej­szét — emlékszik vissza a meg­nyerő arcú Tátrai József. — Azó'a nagyon magas lett a homlokom, s ez a megmaradt pár szál haj is na­gyon megderesedett. — Hogy tekint vissza az elmá't két évtizedre? — kérdem a Hurba­­navá Nová Ves-i sertésgnndozdtéL — Ogy előttem van minden, mint­ha tegnap történt volna, — emlék­szik az .intelligens arcú férfi. — A kezdet kezdetén egy kicsit okos­kodtunk. Db hamarosan rájöttünk, hogy abbéi nem lehet megélni. Nc­­kiduráltuk hát magunkat. — A fizetés? ... — Akkoriban azzal nem dicseked­hettünk. De gabonát, azt szépen kaptunk. — Mikor kezdett javulni a hely­zet? — Az ötüdik év jelentett forduló­pontot. Megjavult a szervezés, ij gépeket vettünk, s ezt észre leli, - tett venni a termelési eredményei«;. . — Milyen szakaszon dolgozott? — Mindenütt, ahol szükség volt a munkásra. Jelenleg például serté - gondozó vagyok. Persze, ez nem zár­ja ki, hogy sürgős tennivalók ide­jén másutt ne segítsek. — A vasár- és ünnepnap nem hiányzik? — Sajnos, az idő eljárt és nem kell lányok után szaladgálnom — válaszolt huncutul mosolyogva. — De ha valaki véletlenül szabadot akar, kisegítjük. — És a helyettesítés nem hat ki a súlygyarapodásra? — Nem. De ha a 65 dkg naoi súlygyarapodási átlag egy fél deklivel csökkenne, akkor sem lennénk utol­sók a galántai járásban. — Tartós a hízóknál az említett hízás? — Alább nem igen engedem. Nem szeretnénk szegényebbek lenni. — „Szeretnénk?“ S legalább min denki eképpen vallja? — De még mennyire! Nálunk a tagság tudta nélkül semmi jelen­tősebb nem történhet a szövetkezet­ben. Ha nem látjuk jónak a vez <­­ség elképzelését, leszavazzuk. .! végre mi vagyunk a szövetkezet! — A kereset... — Nem szeretnék dicsekedni, de akárkivel nem cserélnék. Szép la­kásom, antóm van és a fiataloknak, akik nemrégen léptek frigyre, szin­tén segítettünk a „családi fészek* rakásánál. Azt a negyven százast biztosan megkeresem havonta. — Külföldön járt már? — A Szovjetunióban, Ausztriában és sokszor átruccanunk Magyar­­országra. — Kirándulásokat szervez a szö­vetkezet? — Nálunk ez már nem érdekes. Minden épkézláb embernek van j autója. Aki meggondolja magát, be­ülteti családját és kiruccannak. — Akkor nem igen veszik igénybe a szövetkezet kulturális alapját. — Többnyire szociális alapként használjuk azt. Sajnos, nálunk I öregedő a tagság, így nem csőd ;, ha romlanak az „alkatrészek“, s vítgani kell. Fürdökezelésre járurk. : A költség egyliarmadát mi fizetjük, a többit pedig a szövetkezet. TÚTH DEZSŐ — Kel! a kocsi, mert így napköz­ben is bármit elintézhetünk — vall­ja Tátrai József.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom