Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-09-04 / 35. szám
.SZABAD FÖLDMŰVES. ROMÁNIÁI TAPASZTALATOK Milyen irányban !а!ЁЁ a műtrágyák? A FAO adatai szerint a jelenlegi kereskedelem útján értékesítésre kerülő növényi termékek mintegy 30 százalékát a műtrágyák alkalmazásának köszönhető többlet teszt ki. A föld népességének növekedése {2000-ben meg fogja haladni a 6 milliárdot!) és a lakosság életszínvonalának emelkedése következtében állandóan fokozódik az élelmiszerek iránti szükséglet, amelynek kielégítése végett valamennyi ország igyekszik fokozni mezőgazdasági termelését, elsősorban belterjesítés révén. A növénytermesztés fokozásában egyre nagyobb szerep jut a műtrágyáknak. Természetes módon felvetődik - a kérdés: vajon a mezőgazdaságban Jelenleg használatban levő műtrágyaválaszték megörzi-e továbbra is — a műszaki fejlődés szakaszában — mostani helyét a termelésben és a használatban, vagy pedig számolnunk kell más készítmények vetélytársként való jelentkezésével. Az 1971—1980 közötti időszakban — a FAO előrejelzése szerint — évi 5,3 százalékos növekedés várható a műtrágyafogyasztás terén, ami azt jelenti, hogy a felhasználásra kerülő mennyiség 1980-ban el fogja érni a 90 millió tonnát. Más számítások a Föld állandóan növekvő népességének élelmiszer-szükségletéből indulnak ki, fejenként átlagosan — 4 kg tiszta nitrogénnek megfelelő — 25 kg növényi fehérjét véve alapul, s becslések szerint évszázadunk végére a nitrogén-tartalmú műtrágyaszükséglet eléri a 110 millió tonnát, a foszfor- és káliumtartalmúaké pedig külön-külőn a kb. 55 millió tonnát. A műtrágyák alkalmazásának köszönhető terméstöbblet felmérhető, ha tudjuk, hogy egyetlen tonna szuperfoszfát 1—2 tonna búza vagy 8—10 tonna répatöbbletet eredményez, míg egy tonna ammónium-, nitrát búzából 3—4, répából pedig 150—20 tonnányi többletet biztosít. E számadatok világosan mutatják, hogy beszélhetünk korszerű mezőgazdaságról a műtrágyák, illetve — végső soron — kemizálás nélkül. Üzemek, kutatóintézetek és egyetemek laboratóriumaiban megfeszített ütemben folyik azoknak az új vegyi anyagoknak a felkutatása, amelyekre szüksége lesz a jövő mezőgazdaságnak. Legelső konklúzióként a szakemberek leszögezték, hogy e műtrágyák legfőbb követelménye a minél nagyobb fokú koncentráltság és az elérhető legalacsonyabb önköltség. A világ különféle laboratóriumaiban eddig végzett kutatások azt mutatják, hogy a választékot érintő legjelentősebb változás a foszfortartalmú, valamint a komplex műtrágyák terén várható. Ehhez még hozzájárulnak majd a felhasználási móddal kapcsolatos új technolőigai eljárások, amelyek az önköltség csökkentéséhez fognak vezetni. Több mint száz év óta a foszfortartalmú műtrágyafajták közül a szuperfosz-Az új fajták bizonyítanak! A jövő élelmiszere? játszanak az emberi táplálkozásban. A szója egyike a legtöbb fehérjét tartalmazó természetes táplálékoknak, a fehérjék könynyen emészthetlek, s megvan az az előnyük, hogy nem zavarják a vérkeringést. A SZÖJA, MINT GYÓGYSZER A cukorbetegségben szenvedők számára gyógyszerként szerepel a széja, mert aránylag kevés glycidet tartalmaz, s a zöldségfélékhez és a tejhez hasonlóan, alkalikus hamut is biztosít. Ez elsősorban azért fontos, mert az emberi táplálékban főleg a savképzö eledelek — pl. liszt, cukor, hús, zsírok, stb. — szerepelnek, viszont a szója olyan anyagokat is tartalmaz, melyek kedvezően hatnak a vérnyomás szabályozására. A szója ezirányú előnyeinek ecsetelése elég hosszadalmas volna, tehát csupán annyit jegyzek meg az egészből, hogy mint étrendi, mint egészségügyi szempontból kiváló tápláléknak lehet minősíteni. OLCSÖ ÉS ÉRTÉKES TÄPLÄLÉK A szója sok „B“ vitamint — föleg Bi-et — tartalmaz. В vitamin tartalma háromszor több, mint a szárított tejé, négyszer annyi, mint a szárított tojásé és körülbelül t/3-al több, mint a sertéshúsé. A szója teljes mértékben hozzájárul a helyes étrend és a jó közérzet kialakításához, valamint az idegrendszer zavartalan működésének biztosításához. A biológiailag értékes szójából előállított eledelek a legolcsóbb ételek közé tartoznak, s viszonylag sok kalóriát tartalmaznak. A teljes értékű szójaliszt 100 grammja 465 kalóriát tartalmaz, a borsóé csak 283-at, a lencséé 315-öt, a búzaliszté pedig mindössze 398-ot. Az elmondottakat összegezve megállapíthatjuk, hogy a szója igen fontos és értékes növény és élelmiszerféleség, s csak rajtunk múlik, hogy milyen mértékben aknázzuk ki a kínálkozó lehetőségeket. Ez annál is inkább fontos feladat, mert az utóbbi időben az egész világon egyre nagyobb gondot fordítanak ezen növény termesztésének fellendítésére. (A „Zemédélské noviny“ nyomán) fátnak jutott a legfontosabb szerep hogy most egyszeriben épp ezt fényé gesse a legjobban ez új termékei valóságos berobbanása. Ezek kon centrációja ugyanis három-nágysze rese a jelenleg használatban leve szuperfoszfátókénak. E műtrágva-csoport néhány képviselője: A foszforos műtrágyák közül г legújabbak az emmőnium-poltfoszfátok, a pollfoszforsav ammónium sói Előállíthatók szilárd és cseppfolyós alakban; nitrogén-, illetve foszfortartalmuk aránya a folyadékoknál 11:34 és 11:37, a szilárd készítményeknél pedig 15:62 és 14:69 közi váltakozik. Megemlítendő még a nagy oldalékonysági fokú tetrakáli-pirofoszfát, amely 43 százalék foszfor-pentoxidot ÍP2P5) és 57 százalék káliumdioxidol (K2O) tarltalmaz, továbbá a ' kálimetafoszfát [60 százalék P2O5, 40 százalék K2O), kálcium-polifoszfát (nagy mennyiségű kálcium-pirofoszfátot és polikondenzált formában foszfort tartalmaz; а P2O5 benne 48—58,5 százalék, amelyből 86 százalék vízben oldódó), ammóniákmagnéziumszulfát (vízben közepesen oldódik; tiszta állapotban 9 százalék nitrogént tartalmaz, van benne 45,7 százalék P2O5 és 15,4 százalék magnézium), végül a vízben könnyen oldódó magnézum- és káliumfoszfát (26 százalék K2O, 40 százalék P2O5 és 13,6 százalék Mg). Romániában a Tarnu-Mägurele-i vegyikombínát ért el szép eredményeket a komplex műtrágyák előállítására alkalmas polifoszforsavak (79 százalék P2O5) gyártása terén. Figyelemreméltó eredményeket értek el továbbá a nltrogénes műtrágyák terén is. A legkoncentrátabb és legolcsóbb termékük a vízmentes ammóniák (folyékony ammóniák) 82,25 százalék nitrogén-tartalommal. Pillanatnyilag vannak még bizonyos hátrányos tulajdonságai — szemben a szilárd műtrágyafélékkel — a szállításukat, tárolásukat és szétszórásukat illetően —, ám az a tény, hogy 1 kg nitrogén árát — amazokhoz viszonyítva — csaknem a felére csökkentik, valószínűvé teszi e még fennálló nehézségek kiküszöbölésének sikeres megoldását. A szilárd halmazállapotú nitrogénes műtrágyák közül, több mint bizonyosra vehető, legfontosabb szerepe a húgysavnek lesz. A crainovai, a Turná-Mägurele-1 és a marosváráshelyi vegyi kombinátok egyébként már évi négy-ötszázezer tonna húgysav előállítására vannak beállítva. A húgysav-alapanyagű új készítmények közül megemlítjük a bukaresti Politechnikai Intézetben előállított „kreoform“ elnevezésűt, Az új, szintetikus úton előállított anyagok helye minden bizonnyal ott lesz majd a Jövendő műtrágya-választékban; ide számítható, a foszfornitrijhexamid monohidrát, 50 százalék nátrium- és 37 százalék foszfortartalommal. A magas nitrogén- és foszfortar talmú új szintetikus anyagok nyeré ; séért folyó jelenlegi kutatások arw . irányulnak, hogy a foszfornak a; ammóniákkal és oxigénnel való re akciója révén hozzanak létre új ve gyületeket. A mezőgazdaság rendelkezésén bocsátott új műtrágya, a húgysava; ammóniúmfoszfát nitrogén- és fősz fortartalma aszerint változik, hogj monoammóniákfoszfátot vagy diám móniák-foszfátot használnak-e a: előállításához. Húgysavoldat és am móniumfoszfát-olvadék kogranulá ciőja útján nyerik (28 százalék nit rogén, 28 százalék P2O5). A cseppfolyós műtrágyák — ol datok és szuszpenziók — a jövőber még szélesebb körű alkalmazásán számíthatnak, mert szállításuk, ke zelésük és szétszórásuk sokoldalť gépesítési lehetőséget kínál, amely nek megvalósítása által a munka termelékenység nagyfokú növekedő sét lehet majd elérni. A műtrágyafajták eddig ismeri választéka mellett újdonságként je lentkeznek a szuszpenzlós műtrá gyák. Oldható vagy nem oldható avagy mindkét fajta műtrágyát tartalmazó telített oldatok ezek. Nag} előnyük a keverési arányok nagyfokú rugalmassága, ugyanis az oldalékonyság mértéke nem befolyásol ja a koncentráció mértékét. A szuszpenziós műtrágyák minősége a bennük lévő nem oldódó részecskéi finomsági fokától (0,05 mm alatl kell lennie) függ. Hasonlóképp e készítmények viszkozitását olyan színvonalon kell tartani, amely megakadályozza az ülepedést és nem akadályozza a szétszórást. Egyelőre a nitrofoszfát-oldathoz kevert nehezen oldódó és nagyon finomra őröli foszforos műtrágyából álló szuszpenziók használatosak. Nagy jövőjük van a mésztartalmú talajjavítóknak (őrölt mészkő) is mert vizes szuszpenzióban 60—66 százalék káliumkarbonáttal és ülepedés-gátló anyagok hozzákeverésével lehetővé teszik a kezelési és szétszórási műveletek gépesítését. A munkatermelékenység növelését szem előtt tartva, s a műtrágyák alkalmazási technológiáját vizsgálva megállapítást nyert, hogy az egyszerű vagy komplex műtrágyákból álló „ömlesztett“ keverékek granulált (szemcsés) formája a legmegfelelőbb; a kezelés és szórás műveletének gépesítését teszi ugyanis lehetővé. A szemcsés forma megköveteli, hogy az összekevert műtrágyaszemcsék ne legyenek eltérő nagyságúak vagy különböző fajsúlyűak, mert ez elősegítené, hogy a kezelés és szétszórás alkalmával a különböző alkotó részek elkülönüljenek a keverékből. A műtrágya-ipar és az alkalmazás! módszerek korszerű fejlődése tehát az újdonságok és újítások széles skáláját Ígéri. A szakemberekre hárul a feladat, hogy a gyártási és felhasználási technológiákat kidolgozzzák. T. E. T. у itathatatlan tény, hogy az állattenyésztés csak abban az esetben lehet eredményes, ha idejében gondoskodunk a kellő mennyiségű és jó minőségű takarmányokról. A gazdasági állatok hasznosságának fokozásában fontos szerepet játszanak a szálastakarmányok is. Ezért minden hozzáértő szakember azon fáradozik, hogy maradéktalanul biztosítani tudja a zöld- és száraztakarmányok szükséges mennyiségét. Vizsgáljuk meg közelebbről, mi a helyzet ezen a szakaszon a gellei (Holice) szövetkezetben. Cséfalvay Andor üzemgazdásszal falytatott beszélgetésem során megtudtam, hogy a szövetkezet szántóföldi növénytermesztését úgy irányítják, hogy a gazdasági állatok ne szenvedjenek hiányt takarmányféleségekből. Egyszóval megteremtik a növénytermesztés és az állatenyésztés közti összhangot, ami lényegében a gazdálkodás sikerességének alapja. Az 1370 hektár szántóterülettel rendelkező gazdaságban 362 hektáron termesztenek különféle takarmánynövényeket. Ottjártamkor éppen a lucerna harmadik kaszálásának betkarításán fáradoztak a szövetkezet dolgozói. Biztosítják a szükséges takarmányokat — összesen 146 hektár lucerna termését kell biztonságba helyeznünk — mondta Cséfalvay elvtárs. — Sajnos, az első kaszálás idején jelentkező kedvezőtlen időjárás következtében bizonyos károsodás történt. Idejében megkezdtük a betakarítást, de mintegy 15 hektár termését már csak az esőzések után sikerült begyütjeni, s így az ezen területről betakarított mennyiség valamivel rosszabb minőségű lett. Az első és a második kaszálás során összesen 8093 mázsa szénát takarítottunk be. Most folyik a harmadik kaszálás által nyert takarmánymennyiség begyűjtése, s ha figyelembe vesszük a termés mennyiségét, akkor nyugodtan elmondhatjuk, hogy ebből a takarmányféleségből jóval több készletünk lesz, mint amennyivel eredetileg számoltunk. A szövetkezetben természetesen egyéb takarmányféleségeket is termesztenek. Az őszi keverékek közül a gabona—hüvelyes keverékeket részesítik előnyben. Ebből a takarmányféleségből a tavaszi hónapokban összesen 4569 mázsát etettek fel zöld állapotban. Május elején tértek át a folyamatos’ zöldtakarmányozásra, amit a zöldlucrena, tavaszi keverékek és a csalamádé-kukorica termesztése tett lehetővé. A zöldtakarmányokkal történő etetés folyamatosságának és gazdaságosabbá tételének érdekében szudáni füvet is vetettek, amiről köztudomású, hogy emészthető fehérjetartalom szempontjából túlszárnyalja a csalamádékukoricát. Ezért a vele történő takarmányozás gazdaságosabb, csak szakszerűen, tehát folyamatosan kell áttérni a vele történő takarmányozásra. A takarmányozásban számolnak a répakarajjal is. Nemrég áttértek a répa gépi betakarítására, amivel többek között elejét veszik a répakaraj nagymértékű szennyeződésének is. így jobb a takarmány minősége, az állatok szívesebben fogyasztják, minek következtében jobb az értékesítési arány. A cukorgyárból visszaszolgáltatott répaszeletet, a répakaraj mennyiségének egy részét és a silókukoricát, valamint a száraz kukoricaszárat besilózzák, hogy a téli hónapokban is elegendő nedvdús és tápanyagokban gazdag takrmányt adhassanak az állatoknak. Az üzemgazdász többek között azt is elmondta, hogy ebben az évben nem lesz baj a takarmányellátással. Igaz, hogy az egyes takarmányféleségeknél elért átlaghozamok még korántsem jelentik az elérhető maximumot, de a harmadik negyedév végéig elkészül az öntözőberendezés, s 1972-ben már bizonyos mértékig öntözéses gazdálkodást folytathatnak, ami bizonyára hozzájárul majd az eredmények javulásához is. (kádek) A fagykárok csökkentésének média Az őszi repce és az egyéb olajosmagvúak termesztésével kapcsolatos kutatásokat és kísérleteket az Opava! Kísérleti Állomás dolgozói végzik. A célszerű körzetesítés mellett a nitrogén-tartalmú trágyákkal végzett tápanyagpótlás a legfontosabb tényező, amely behatással van az olajrepce termesztésének intenzívebbé tételére. A legnagyobb effektivitást akkor érjük el, ha egy hektárra legalább 120 kg nitrogént adunk, s ennek túlnyomó részét a kora tavaszi hónapokban aplikáljuk. Természetesen nem szabad megfeledkezni a foszfor- és kálitartalmú trágyák helyes adagolásáról sem. A nitrogén-tartalmú trágyák adagolását az őszi hónapokban úgy irányítjuk, hogy egy hektárra körülbelül 30—40 kg tiszta tápanyag jusson, de ennél több semmi esetre. A kísérleti eredmények igazolják, hogy a lehető legkorábban kell elvégezni a vetést, s a lehetőségekhez mérten, be kell tartani az egy hektárra jutó optimális egyedszámot. A gyakorlati termelésben mindmáig fennáll egyes helyeken a hagyomány, hogy inkább több vetőmagot kell elszórni, mint keveset. Ez az elv már nem helyes. Néhol 12—16 kg magot vetnek el egy hektáron, a növényzet sűrű, az egyedek megnyúlnak, csökken i az ellenálló képességük, s könnyebben kifagynak. Amennyiben az egy hektárra jutó egyedek száma meghaladja az egy milliót — 100 egyed/m2 —, úgy az áttelelés katasztrófális kimenetelű is lehet. Az optimális egyedmennyiség elérése céljából 6—8 kg-ra kell csökkenteni az egy hektárra felhasználandó vetőmag mennyiségét. A szükségesnél sűrűbb növényzetet — a 4. valódi levél megjelenése előtt — keresztirányban elvégzett boronálással kiritkítjuk. Az agrotechnikai műveletek határidőn belüli és előírásoknak megfelelő elvégzése a legjobb intézkedés, mellyel biztosítani lehet a biztonságos áttelelést. (—zn—) Szép eredmények A kassai (Košice) járásban 30 ezer 200 hektáron termesztettek kalászosokat ebben az évben. Az elért hozamok alapján elmondhatjuk, hogy rég volt ilyen eredményes ez a termelési szakasz. A migléci (М1Г- hosf) szövetkezetben a tavalyi 44 mázsával szemben 48 q átlaghozamot értek el a gabonaféleségeknél. Budaméren (Budimír) az őszi repce 36, a Diamant pedig 62 q átlagot biztosított, de az egyéb gabonafajták is Jól fizettek. A hernádnádasdi (Trstená) szövetkezet 404 hektáron termelt gabonát, s nem rossz eredménnyel, hiszen az átlaghozam 42 mázsát mutatott. A kenyheci (Kechnec) szövetkezetben 43 mázsa volt a gabonafélék átlaghozama. A kísérleti parcellán termesztett Kaukáz búza 69 q-át adott. —ki— A dióspatonyi {Orechová Potôň) szövetkezet már évek óta a dunaszerdahelyi (Dun. Streda) járás színvonalas gabonatermesztői közé tartozik. Ebben az évben 600 hektáron termesztettek búzát, 340 hektáron pedig árpát. A búzánál 42 mázsa átlaghozamot értek el. Szükséges megjegyezni, hogy a Mironovszkája itt is jobban fizetett, mint a Bezosztája. A Mironovszkájánál 56 q, a Bezosztájánál pedig 50 mázsa volt a legjobb parcellák egy hektárjáról betakarított átlaghozam. Az árpánál 41 mázsás hektárhozemot könyveltek el. A szövetkezetben — átlagosan egy hektáros kísérleti parcellákon — az új búzafajták termesztésével is foglalkoztak. Az eredmények alapján elmondható, hogy az új fajták lényegesen túlszárnyalták az ezidáig termesztett fajták hozamait. A Kaukáz 76 q, a Jubilejná 50 fajta 67 q, a Libellula pedig 64 q termést adott egy hektárról. A gazdaság vezetői úgy döntöttek, hogy a kísérleti parcellák helyett ebben az évben már a nagyparcellás termesztésbe is besorolják az új fajtákat. A három búzafajtát összesen 2Q0 hektáron termesztik majd, természetesen? magszaporítás céljából. —dek— Az utóbbi időben a tudósok egyre többet gondolkoznak azon, hogy egyes országokban, ahol különböző formában használják étkezési célokra a szóját, miért ismeretlenek bizonyos betegségek. Ezzel párhuzamosan sokat foglalkozunk a gondolattal, hogy mivel lehetne helyettesíteni a hús, tojás, zsírok és egyéb élelmiszerek formájában felvett fehérjéket. Kelet-Ázsiában a szóját már évezredek óta termesztik. A hazánkban kinemesitett Kromččíži koraisárga fajtát főleg Dél-Szlovákiában és Dél-Morvaországban termesztik, de a nevezett fajta vetésterülete az egész világon egyre jobban növekszik. A szójáról tudni kell, hogy több formában is fel lehet dolgozni, el lehet késziteni. A szójaliszt por alakú, s hasonló fizikális-vegyi tulajdonságokkal rendelkezik, mint a számított tej, szárított tojás, kakaó stb. Amennyiben az élelmiszereknél elsősorban az emberek egészségére gyakorolt hatást veszszük figyelembe, úgy szükséges megemlíteni, hogy a szója, a szükséges energián kívül, olyan építő és védő anyagokat juttat a szervezetbe, an alyek nagy szerepet
