Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-09-04 / 35. szám

/ % 1971. szeptember 4. .SZABAD FÖLDMŰVES Példásan gondoskodnak a tej termeléséről, kezeléséről és szállításáról Szlovákia Járásaiban nagy erőfeszítés folyik a tehenek termelő­­képességének fokozására. Az állattenyésztési felügyelőségek és a termelési gyakorlat dolgozói főleg a hazai tejelő-hústípusú marha hasznosságának szüntelen javításával s kisebb mértékben néhány külföldről behozott fajta és a szlovák-tarka tehén keresztezésével kívánják tökéletesíteni az utódok tejelékenységét. Erre az intézkedésre főképpen azért van szükség, hogy az ötéves terv következő éveiben bőségesebb ellátásban részesíthessük a fo­gyasztókat és elegendő nyersanyagot kaphasson a tej, valamint a húsipar. Nálunk Szlovákiában a tejtermelés érzékenyen befolyásolja a piac ellá­tását. Ezért nem a véletlen műve, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezés­­ügyi Minisztérium pártunk 50. évfor­dulója tiszteletére szocialista munka­versenyt hirdetett a tejtermelés javí­tására, valamint a fogyasztói piac tejjel és tejtermékkel való tökéletes ellátására. A verseny győztesei szá­mára értékes tárgyi jutalmakat és te­kintélyes pénzeszközt helyeztek ki­látásba. Nézzük meg azonban közelebbről, hogyan tökéletesítik a tejtermelést, a fejés utáni tejkezelést és javítják a piac ellátását a dunaszerdahelvi já-J a n d u r a Tibor vezető-zootechnikus és V i d a László technikus a sorra következő teendőkről beszélgetnek rás (Dun. Streda) egyik nagy tehe­nészettel rendelkező üzemében a Bősi [Gabőíkovoj Állami Gazdaságon. Mindjárt elöljáróban érdemes el­mondani, hogy ez a gazdaság 1962- ben radikális intézkedéssel likvidálta a tbc-vel fertőzött tehénállományát. Jandura Tibor zootechnikus tájékoz­tatása alapján azóta következetes te­nyésztői tevékenységgel hangyaszorga­lommal olyan homogén állományt si­került összehozni, mely évről-évre nagyobb hasznot nyújt. A gazdaság tehát a jő tulajdonsá­gok ismeretében saját nevelésű te­hénállományból válogatja össze a to­­vábbtartásra szánt anyagot s ez a helyes eljárás. Évente kitűnő haszon­tulajdonságot regisztráló elődöktől származó 220—230 előhasi üszővel gyarapítják a törzsállományt. A faluréti farmon, ahol több mint 500 tehenet tartanak, az arra alkal­mas üszőket Hollandiából származó fekete-tarka apaállat spermájával ter­mékenyítik. Néhány ilyen leszárma­zott üsző most kerül majd fedezte- j tésre. A céltudatos tenyésztői tevé­kenységnek köszönhető, hogy tavaly 392 literrel több tejet fejtek tehenen­ként, mint 1968-ban. A fejési átlag meghaladta az évi 3300 litert. Ha pedig az értékesítést vesszük, 1970-ben 428 ezer 622 literrel több tejet szállítottak a feldolgozó üzem­be, mint 1968-ban. A farmot járva landura zootechni­kus az ottani vezetők társaságában megmutatta többek közt a tejhűtő berendezéseket Is. A falufctl farmon a tehénistállók mellett elektromos tejhűtő rendszerrel találkozhattam. Összesen tíz 500 literes tejhűtö kon­­tájnert számláltam meg. A farmról a gazdaság gépkocsijai naponta kétszer 2250 liter tejet szállítanak a Nagy­megyeri (Calovo) Tejfeldolgozó Kom­binátba. Jelenleg itt a tehenek fejési átlaga 9,30, év elejétől pedig 9,40 liter. Tehát átlagon felüli. A faluréti farmon kimondottan szarvasmarha tenyésztésre rendezked­tek be. Teheneket, hét hónapon felüli vemhességű üszőket és borjakat há­rom hónapos korig tartanak itt. Ér­demes elmondani, hogy a kifejt tej 96 százalékát előzetes kezelés után a feldolgozó üzembe szállítják. Ez azért válik lehetővé, mert az újszü­lött borjakat csupán tíz—tizennégy napig hagyják szopni az anyjuk alatt. Aztán rátérnek a Relavit-tej itatásá­ra. A Relavitot a Nyitrai BIOVETA gyártja tejporból, különféle anyagok hozzákeverésével. Készítésénél tehát tejport használnak, melyet zsírokkal, vitaminokkal és egyéb specifikus ha­tóanyagokkal egészítenek ki. A ké­szítményben 35 százaléknyi a zsira­dék s etetése dietetikus-megelőző ha­tást vált ki, tehát magas tápláló ér­téke mellett védi a fiatal állatok szervezetét különféle emésztőszervi megbetegedésektől. Az állami gazdaság borjai naponta nyolc liternyi Relavit-tejet fogyaszta­nak, melyet 7,4 liter vízből és 82 dkg porala(tú Relavit készítményből kevernek. Természetesen a Relavtt-tejpor elég­gé drága. Mégis megéri a gazdaság­nak, mert a törzsállomány kiegéseíté­­sére fejlett utódokat kap. Azok az egyedek, amelyek ismert, kitűnő hasz­nú tehenektől származnak s külsőre is kifogástalanok, vörös fülszámot kapnak, ami annyit jelent, hogy egy idő múlva bekerülhetnek a törzsállo­mányba. Ezeket a borjakat három hó­napos kor után további gondozás cél­jából a malomhelyi farmra szállítják. Amikor az üszők elérik a 18 hóna­pos kort és a 400 kilós súlyt, befe­deztetik őket és a megtermékenyülés megállapítása után hét hónapig ezen a farmon maradnak. A hét hónapon felüli vemhességű állatokat ellésre a faluréti farmra hajtják. A farm közvetlen közelében száz hektáros szántóterületen zsíros, ön­tözhető legelőt telepítettek, öt hek­táros — villanypásztorral szakaszok­ra osztott — napfényes, jó levegőjű környezetben a fűállomány négy-öt napon keresztül kitűnő eleséget nyújt a teheneknek. Amikor az állatok egy szakaszt le­legeltek, 150—200 kg nitrogéntartal­mú műtrágyát szórnak ki a területre, aztán bőségesen megöntözik. Ugyanez az öthektáros parcella kb. 24—26 nap múlva ismét kitűnő táplálékot nyújt az állatoknak. A legeltetés után min­den alkalommal, ismételt műtrágyá­zással és öntözéssel biztosítják a jó legelőt. Legeltetés idején a tehenek pót­takarmányként szecskázott szudánifű és csalamádé keverékét s minden li­ter tej után 25 dkg abrakveveréket kapnak. Míg a faluréti farm szlovák-tarka teheneit és üszőit Hollandiából im­­oprtált fekete-tarka apaállat spermá­jával termékenyítik, addig a bősi far­mon ugyanerre a célra ugyancsak Hollandiából származó vörös-tarka bikát használnak. A látottak alapján állíthatom, hogy a tehenek, az üszők és a borjak mind a két farmon kitűnő kondícióban vannak. Talán annyi a különbség, hogy a bősi farm tehenei hasonló gondoskodás és takarmányozás mel­lett valamivel több tejet adnak. Itt jelenleg 9,8 liter a napi tejátlag s az első félévben naponta 9,60 liter tejet fejtek tehenenként. Ezzel szemben a tej kezelése a hősi farmon még nem olyan korszerű, mint a falurétin. Még talán annyit, hogy az első fél­évben a tej értékesítésében nagyon kedvező helyzet alakult ki. Az állami gazdaság 173 ezer literrel szárnyalta túl az eladási tervet s az év végéig mintegy 340—350 ezer liter tejet ad terven felül népgazdaságunknak. Hogyan tovább? Az ötéves terv vé­gére a már 1200 tehenet számláló ál­lami gazdaság 3600 liter tejet ér majd el tehenenként. A bősí farmon pedig a tej kezelésére korszerű hűtőrend­szert építenek, hogy a tej, melyet feldolgozásra szállítanak, a nagy mennyiség mellett kitűnő minőségű maradhasson. Hoksza István A bősi farmon még vízhűtéses módszerrel kezelik a tejet D a r m a i Attila és Gottlieb Béla technikusok a faluréti farm hűtőtartályainál 5 Továbbtartásra szánt üszők a malomhelyi farm kifutójában A felest is korszerűsíteni kell! Az állattenyésztésben a takarmányozás és a trágya eltakarítása többé­­kevésbé már megoldódott. Ezzel szemben a nagy igényességet követelő fejés a részleges gépesítés mellett is sok kézi munkát igényel. A tehenek körüli munkaidő felét még most is a fejősre fordítják. Éppen ez teszi szükségessé a korszerű gépek igénybevételét, esetleg a fejés automatizá­lását. Jelenleg a teheneknek mintegy 63 százalékát kannákba, 28 százalékát gépekkel, 4 százalékát pedig tandemes, halszálkás vagy egyéb fejőálla­sokon fejik. Nagy körültekintést igényel a fejés a kötött tartásos istállókban, ahol a dolgozó eléggé kedvezőtlen körülmények mellett végzi feladatát. A kan­nába fejt tejet a gyűjtőhelyiségbe kell szállítania, s ez időbe telik. Egy­­egy fejű általában két fejöberendezést (kannát) kezel, s legfeljebb 15 tehenet fej óránként. Ugyanakkor azokban a gazdaságokban, amelyek fejőgépekkel rendelkeznek, egy gondozó óránként 20 tehén fejésére is képes. Nem beszélve arról, hogy a tej tiszta állapotban, szennyeződés­mentesen kerül a hütőtartályba, s emelkedik a gondozó munkatermelé­kenysége. Ismeretes, hogy a tej érintkezve az istálló levegőjével, könnyen felveszi a kellemetlen szagokat, és a finom port, ezért fogyasztásra értéktelenné válik. Természetesen nagyobb munkatermelékenységet, tisztább tejet a kor­szerűen berendezett fejőállásokkal rendelkező gazdaságokban érnek el. Ezekben a fejők munkájának leegyszerűsítésével teljesen megoldott a tej összegyűjtése, kezelése és a munkaidő lerövidítése. A fejő tehát rövidebb idő alatt több munkaművelet elvégzésére képes. A fejőállásokra egyszerre több tehén érkezik be, ami lehetővé teszi a munka legmegfelelőbb beütemezését. A fejő az alacsonyabban kiképzett manipulációs folyosóról tehát tiszta környezetben helyezheti föl, szedheti le a fejőcsészéket. Előnye, hogy a fejőcsészéket nem kell egyik tehéntől a másikig hordania. A tehenek maguk érkeznek a fejőállásra és ott rakja fel a csészéket. Manapság a gyakorlatban több fejőautomata típussal találkozhatunk, melyek egymástól csak némileg térnek el, különböznek. A munkaművelet lényegében mindegyiknél hasonló. Köztudott, hogy a box- és a tandem­rendszerű fejőállások a nagyüzemi termelésben nem honosodtak meg. Ugyanakkor a halszálkás rendszerben kiképzett fejőállások üzemelési és közgazdasági szempontból előnyösnek bizonyultak. Ennél a rendszernél egy dolgozta négy-öt berendezés kezelésével óránként 30—35 tehén fejé­sére képes. Természetes, ennél a típusnál is módosíthatnánk a fejési mű­veleten, például a mosásnál, a fejés előtt és után, egyszóval növelhetnénk az automata teljesítőképességét. Főképpen a fejés idejének lerövidítéséről van itt szó. S ennek egyik legfontosabb feltétele, hogy az egész berende­zést szakszerűen szereljék fel, és kezeljék. Egészségügyi szempontból fontos követelmény, hogy amint a tehén le­adta a tejet, a fejőcsészéket tüstént leszedjék — nem tanácsos az üres üzemeltetés. A halszálkás rendszerű fejősnél különféle okok miatt a tehe­neknél esetenként kézi utánfejést is alkalmaznak. Tény, hogy ez némileg rontja a fejő termelékenységét. A közelmúltban hazánkba újabb külföldi fejőautomata típusok érkeztek. Ezek közé tartozik például az Unilactor, az Alfa-Laval cég gyártmánya, továbbá a Ross-Holm típusú — az USA-ból importált — fejöberendezés. Egyes munkaműveleteik teljesen automatizáltak. Ebből is látható, hogy az állattenyésztésben, illetve a tejtermelésben s azon belül a fejésben is helyt kell kapnia a korszerű, kevés emberi erőt igénylő fél- vagy teljes automatikának. Azért is, mert a mezőgazdaság naponta kevesebb munkaerővel rendelkezik, de azért is, mert a fejlődés ezt követeli. A tejre ugyanis mindig szükség lesz. Tehát az emberi erőt gépekkel, automatákkal kell pótolnunk, olyan automatákkal, amelyek pontos, tiszta, olcsó és megbízható munkát végeznek, (h) A teljes automatikával működő Ross-Holm fejörendszer alaprajza. A hozzá kapcsolódó farm 400 tehén tartására rendezkedett be. A fejőautomata két egységből áll. Mindegyik 6 fejőállással kiképzett. A 400 tehenet 3—3,5 órán. belül fejhetik meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom