Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-09-04 / 35. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1971, szeptember 4, A társadalmi élettel is törődnek A Kálnai (Kaina) Etsz jelentős termelési eredményeket ér el. Ennek bizonyítására elég néhány adatot felsorolni. Dékány Lajos zootechnikus szerint minden hektár után 360 kg sertéshúst és 100 kg marhahúst adnak el. A súlygyarapodásban rekorderedmények születnek. Jenei Károly a hízó-szarvasmarháknál szintetikus etetéssel napi 127 dekás súlygyarapodást ért el. Az átlagos súlygyarapodás 1 kg körül mozog. Ma már az efsz-ben 200 db szarvasmarhát hizlalnak szintetikus módszerrel. A növénytermesztésben és állattenyérsztésben elért siker alapján pártunk megalakulása 50. évfordulója tiszteletére, 240 ezer korona értékű kötelezettséget vállaltak, amit sikeresen teljesítenek. Körülnéztünk a gazdasági udvarokon és mindenütt az ésszerű gazdálkodás nyomait láttuk. A szpmle után elbeszélgettünk Vrana Andrással, az efsz elnökével, és afelől érdeklődtünk, hogy a nem mindennapos gazdasági eredmények mellett mennyire törődnek a falu társadalmi életével. A beszélgetés során kiderült, hogy a szövetkezet vezetői és jónéhány aktív tagja olyan önfeláldozó társadalmi munkát végez, ami lényegesen hozzájárul a faluban a közösségi élet kibontakozásához. Lényegesen segítik a kultúrmegmozdulásokat, sőt sokszor maga az elnök is fellép például a CSEMADOK helyi szervezetének rendezvényein. A szövetkezet védnökséget vállalt a pionírszervezet felett, hogy a gyerekekkel megszerettesse a mezőgazdaságot. A fiatalok szívesen járnak brigádra, amiért jutalmat is kapnak. Legutóbb 2400 koronát utalt át nekik a szövetkezet, s így Szántóra mehettek pionírtáborba, ahol részt vettek az úszóversenyen Az elnök szereti a szépet, és a napi gondok után szívesen pihen meg udvarában kedvenc rózsái között. Ián és kisebb-nagyobb gyűléseken nevelik. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a sajtónak, ezért évente mintegy 18 ezer koronát fordítanak sajtótermékek vásárlására. A vezetőség úgy gondolja, hogy az olvasott, fejlett tagság öntudatosabban és eredményesebben dolgozhat. Szociális téren is jelentős segítséget nyújtanak a szövetkezeti tagoknak. A házasulandók fejenként 300C koronát kapnak. Az állattenyésztésben a fejők egy pár gumicsizmát, gumikötényt kapnak, de a jövőben a növénytermesztési dolgozóknak is juttatnak munkaruhákat. A nyugdíjasoknak általában 15 ár földet adnak. Az asszonyok gyermekeiket napközi otthonban helyezhetik el munkaidő alatt, és szintén joguk van a háztáji földre. Abban az esetben, ha az asszony férje nem dolgozik a szövetkezetben 40, ha családfenntartó 50 ár földre van joga. Vrana elvtársnak minden szava arról tanúskodott, hogy a vezetőség igazán szívén viseli a tagság gondjait és segít ahol lehet, vagy amennyire a pénzügyi lehetőségek megengedik. Befejezésül megkérdeztük, milyen nagyobb szociális juttatást adnak a jövőben a tagoknak. Az elnök elvtárs elárulta, hogy 1973-ban befejezik a 750 ezer koronás költséggel épülő szociális épületet, amelyben majd kedvükre tisztálkodhatnak és átöltöz-4 hetnek a tagok. Ennek igazán örülhet minden szövetkezeti tag. is, illetve úszni tanultak. Az efsz erre a célra további 1000 koronát adott nekik. A sportéletet is meszszemenően támogatják. A sportegyesületnek többek között van kosárlabda-, kézilabda- és asztaliteniszcsapata is. A tagokat szövetkezeti munkaisko-A Kálnai Efsz vezetői tehát a mindennapi termelési gondok mellett a társadalmi élettel is törődnek, és sokat tesznek azért, hogy a szövetkezet a faluban a társadalmi és kulturális élet előmozdítója legyen. (balia) Nagyobb lett a kenyér Az új lisztből sült kenyér az emelvényen A Búcsi (Búč) Efsz tagjai má,r huszonkettedszer ünnepelték az új kenyeret. A kultúrház feldíszített termében mintegy 300-an gyűltek össze. Az ünnepi aktuson Gaál Vilmos alelnök megnyitója után Csekes József, a szövetkezet agronőmusa meleg szavak kíséretében adta át Retkes Lajos elnöknek a hagyományos aratási koszorút. Retkes elvtárs köszönő beszédében megemlítette, hogy bizony a múltban a földművesek többségének szűkösen jutott kenyér, ötven évvel ezelőtt született 'egy új gondolat, mégpedig Csehszlovákia Kommunista^ Pártja alakulása utáni időszakban, hogy a mezőgazdaságot is fel kell lendíteni. A párt vezette a munkásokat és parasztokat egyaránt. A felszabadulás után a CSKP IX. kongresszusa konkrétan kimondta, hogy meg kell teremteni a nagyüzemi mezőgazdaságot. Azóta kenyerünk nagyobb és fehérebb lett. A szövetkezet elnöke ezután beszélt az idei gazdag termésről és arról is, hogy a közös gazdaság a tej kivételével túlteljesítette az állattenyésztési termékek eladási tervét. A félévi bevételi tervet 118,1 százalékra sikerült teljesíteni. Beszámolója befejező részében megköszönte a tagság sikeres munkáját, amely igen jól gyümölcsözik az első félévben. Az ünnepély végén megjutalmazták az aratási munkák legjobb dolgozóit. Hatvan dolgozó 6500 korona pénzjutalmat kapott. Az esti órákban a gazdag kultúrműsor keretében fellépett a CSEMADOK Központi Bizottsága mellett működő Szőttes népművészeti csoport is. Szobi Kálmán, Búcs Az elmúlt választási időszakban Pallós (Tomašikovo) is gyorsan fejlődött. Bobor János, a helyi pártszervezet elnöke, és K o d а у Ferenc, a helyi nemzeti bizottság alelnöke, valamint Jankovics László, a Nemzeti Front elnöke igen elégedett az eredményekkel. Épült egy egészségügyi központ, a péróból 24 cigánylcsalád költözött új házakba. A falu dísze a képen látható új vásárlóközpont. Foto: Balia . A képviselőjelolés felelősségteljes munka Közeleg a választások ideje, ezért nem árt, ha kicsit szétnézünk, hányadán is állnak a választási előkészületek. Gaiántán éppen e célból felkerestük Michal Frankót, a Járási Pártbizottság nemzeti bizottsági és tömegpolitikai osztályának vezetőjét, valamjnt M ^z s 1 a i Vidort, a Nemzeti Front járási mzoíf-’’ ságának titkárát, hogy egyet-mást megtudjunk. Közismert tény, hogy a járási és községi képviselők egyike-másika a jobboldali politikusok „szekerét“ tolta, segítvén ezáltal a becsületes emberek beszennyezését, tömegek előtti lejáratását, a népgazdaság kátyúba jutását, a közrend felbomlását, az állampolgári fegyelem felrúgását stb. Nos, a képviselők átértékelése a galántai járásban is megtörtént. További jelölésre azok mintegy hatvan százaléka jöhet számításba. A köpönyegforgatók, a jobboldali politika kardcsörtetői, a feladataikat nem teljesítők lehullnak az idő kíméletlen rostáján. Egy hosszú, politikai küzdelmekben s eredményekben is bővelkedő választási időszak lezárul, mely idő alatt a galántai járási nemzeti bizottságnak 90 képviselője volt, s az új választások alkalmával 83 képviselőre szavaznak majd a választópolgárok. Mert bizony a lakosság és a társadalom szempontjából nem mindegy, ki lesz a járási, vagy helyi képviselő. Tehát igen fontos követelmény a képviselőjelöltek kiválasztásánál a szocialista rendszerünkhöz való feltétlen hűség, a képviselői tisztség betöltéséhez szükséges politikai felkészültség, a munkában tanúsított áldozatkészség, a közügyekhez való jó viszony, melyek alapján a képviselőjelöltek bátran állhatnak a választók elé. Ugyanakkor a mostani választásokat megelőzően lényeges szempont: a paritásos elv betartása. Vagyis a képviselők nemzetiségi megoszlása a következő lesz: 53 százaléka (44 fő) szlovák és 47 százaléka (39 fő) magyar nemzetiségű. Ezenkívül változás következik be az összetételt illetően: 49 képviselő lesz az ipari és mezőgazdasági üzemekből, vagyis a döntő többség. Továbbá a mostani 8—7 nő helyett 20— 21 lesz a nő, s ugyanennyi fiatal a mostani négy helyett. Tehát a képviselőjelöltek javaslása — amelyre szeptember 5-ig sor kerül — igen felelősségteljes és semmiképpen sem ‘ lehet formális munka. Ami a választási előkészületek irányítását illeti, ezt munkaterv alapján egy politikai bizottság végzi. Igen fontos feladatok hárulnak még az aktivistákra. Ezeket agusztus 17-én jelölték ki. nk Naponta háromszor fejnek A Bódva partján három szövetkezet egyesüléséből jött létre Újbodva, Különösen az állattenyésztésben születtek szép sikerek. A félévi értékelés szerint az egy tehéntől a tejhozam 1427 liter volt, és így a járásban a harmadik heiyre kerültek. Az eredmények titkáról Köteles János mérnökkel, a szövetkezet fiatal elnökével beszélgetünk. Ahogy megjégyzi, nincs itt semmiféle titokról szó. Tehénállományukat a tarka kelet-fríz (dán) fajtára alapozták. A kísérletek azt bizonyítják, hogy ez a fajta egyedenként évi 4400 literes tejhozamot is adhat. Igaz, a gondozásra nagyon igényes, és megkívánja az elsőrendű takarmányt is. A szövetkezet ezért nagy tápanyagú lucernát és sok répát tárolt. A tejhozamot a napi háromszori fejőssel is igyekeznek növelni. Eleinte a fejők idegenkedtek a gondolattól, azonban amikor látták, hogy a háromszori fejes a megfelelő takarmányozás és gondozás után több tejet eredményez, saját érdekükben is háromszor fejtek Kovács István, Kovács Ernő, Baborcsik József és Koleszár Ferenc még vasárnap delben is megfeji a teheneket. Az efsz a jövőben úgy akarja jövedelmezőbbé tenni a tejtermelést, hogy az istállókat magasfokúan gépesítik. A „rostos“ típusú istállók lehetővé teszik, hogy egy gondozó legalább 50 tehenet gondozzon és fejjen. A baromfitelepen is szép eredmények születtek. Papp Sándor elmondotta, hogy a bábolnai hibridcsirkék 2,57 kg takarmánytól gyarapodtak 1 kg-ot. Az elhullás mindössze 3,5 százalékos volt. Az egyedek 7—8 hetes korukban elérték a 140 dkg-ot. Évente mintegy 450 ezer pecsenyecsirkét adnak a közellátásnak. A közös gazdaság az egyesülés óta rohamosan fejlődik. Amíg például 1963-ban a mezőgazdasági nyerstermelés értéke 6,5 millió korona volt, ma már 25 millió. Az elnök azt állítja, hogy ez a gyors fejlődés elsősorban a szakosításnak köszönhető. Ma már az egy hektárra eső bevételük 19 600 korona, ami országos méretben is az elsők közé sorolja a szövetkezetei. A tagok is egyre jobb keresethez jutftak. A béralapra 1963-ban még csak 2 millió koronát fizettek ki, most már 7 millió 250 ezret. A tagok átlagkeresete 2000—2500 korona körül mozog. A szövetkezet mindent megtesz a magasabb fokú belterjesség érdekében. Mintegy 250 hektár vizenyős talajt csapolnak le, amelyen korszerű termelési feltételeket akarnak teremteni. Az öntözéses gazdálkodás további száz hektárral bővül. Körössy Károly agronómus szavai gzeririt a begyűjtés rekordidő alatt 'történt. A hektárhozamok is etég“szépek. ‘Az'^Magos hektárhozam árpából 39,88 mázsa, búzából pedig 31 mázsa. A tagok az ünnepélyes aratási gyűlésre három aratási koszorút is készítettek. Egyet a képen látható Kőrössy Károly agronómus és Köteles János elnök tart. ki A feledi pékségben Vége a nyárnak. A gabona magtárba került. A búza egy részét már malmokba szállították. Onnan pedig izmos legények vitték a sütödékbe, a péküzemekbe. Feleden (Jesenské) kopogtattam be a fehérruhás emberek műhelyébe. Kisantal Zoltán csoportvezető már húsz éve süti a különféle péksüteményt, foszlós kenyeret. A 14 alkalmazott három műszakban váltja egymást. Naponta 25—30 mázsa lisztet dolgoznak fel. Bizony van munka bőven. A raktárból vállon hordják a gépszitához a lisztet, majd a kovászolóba juttatják. Minden adagot külön dagasztanak az öblös katlanban, amely egy mázsa lisztet fogad magába. A dagasztást gép végzi. Utána ügyes kezek hosszúkás szakajtókba mérik a 335 dkg tésztát, majd a szénfütéses kemencébe rakják hoszszúnyelű lapátokkal. Az izzó kemencében jó félóra alatt ropogós-pirosra sül a kenyér. Vízzel megfürösztik, ettől csillogó fényt kap. Termékeiket jónéhány faluba szállítják. Érdeklődtem, milyen az új liszt. Nem dicsekednek. Szerintük új lisztből sokkal nehezebb jó kenyeret sütni. Minél tovább áll a liszt, annál jobb a sikértartalma. Kisebb-nagyobb nehézségek is bosszúságot okoznak. Gyakori a hálózati áramszünet. Ilyenkor gyertya vagy viharlámpa mellett dolgoznak. Szükség lenne egy olyan akkumulátorra, amely zavartalanul biztosítaná a világítást. A 40—45 fokos melegben jómagam is megizzadok. Elbeszélgetek még Czetner Sándor dagasztómesterrel, aki már meg sem tudna lenni a friss kenyér illata nélkül, Garai Sándorral, aki csak három napja szerelt le, de alig várta, hogy dolgozhasson. Innen vonult be és ide (húzta vissza a szíve. Kovács István, aki öt éve dagasztósegéd, azért szeret idejárni, mert jó a kollektíva. Barta Erzsébet még csak egy éve dolgozik az üzemben, de máris sokat tanult. B. Klárika három éve süti a péksüteményt. Bizony ez nagy munkaütemet kíván és sokszor még ebédelni sincs idő. A serkeiek, Varga Ilonka, Pista Klári, egy külön műszakot alkotnak. A rangidős Szabó Béla bácsi, aki szívesen látja el őket jótanáccsal. A fiatalok együtt járnak a SZISZ-be is. Búcsúzóra friss kenyérrel kínálnak. Igazán jóízű és kellemes illatú. Kovács István
