Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-08-28 / 34. szám
HORGÁSZ CÉLÉS TÄVDOBÖ VILÁGBAJNOKSÁG PÉCSETT Az 1971. augusztus 30— szeptember 5. közötti időben Magyarországon. Pécsett megrendezésre kerülő Világbajnokságon huszonkét országból mintegy 130 versenyző indul. A győztesek szeptember 6-án 15 órakor Budapesten, a Vadászati Világkiállítás lovaspályáján nagyszabású bemutatót tartanak. Ezenkívül még szeptember 14-én 10 órakor és szeptember 21-én 15 órakor tartanak sporthorgász bemutatót. —ku— GÓLYALÁBON JÁRÓ HAL A floridai partok közelében végzett mélytengeri kutatás során DEEPSTAR- nak nevezett törpe tengeralattjáróval 1200 méteres mélységbe ereszkedett le Ron Church, hogy így közvetlen közelről tanulmányozza a tengerfenék állatait és azok életét. Víz alatti reflektor segítségével különböző virágállatokat, kígyőkarú tengeri csillagokat, rákokat és halakat figyelt. A legnagyobb élményt egy alig 25 cm nagyságú és három lábon járó hal (Bathypterois viridensis) jelentette. E halnak mellúszói fölfelé és előre álltak, mint a rovarok csápja — mindkét úszó hajszálvékony tapogatókká alakult. A hasúszók és a farokúsző gőlyalábszerü járólábakká fejlődött. A hal szemei — a sötét környezet és a nem-használás következtében — teljesen elkorcsosodtak. A környezethez való alkalmazkodás érdekes példája ez. (Nat. Geogr. Magazin) MONSTRE HALTELEPÍTÉS Isaev A. I. tanulmányt frt a Szovjetunióban az elmúlt 12 évben végrehajtott nagyszabású haltelepítésekről, honosításokról. E szerint ez alatt az idő alatt nem kevesebb mint 600 különféle halfajt, illetve alfajt, haltörzset telepítettek —■ 4000 alkalommal — az ország 600 nagy kiterjedésű tógazdaságban, víztárolójába és természetes vizébe. A lialtelepítési munka mellett számottevő volt a különféle táplálék-szervezeteknek — pl. Mysis rákoknak — a betelepítése is különböző viwkbe. A" B, (fSübnoe hozjajsztvo) A nap átfordult az égbolt nyugati oldalára. A hőség tetőfokára hágott. Ilyenkor legjobb a folyó menti fűzfák árnyékában pihenni, bámulni a tiszta kék eget, s felidézni egy-egy halászélményt. A mindennapi gondok kissé háttérbe szorulnak és a horgász átadja magát a reményteljes várakozásnak, gondolván, hátha ma sikerül. A reggel kezdődő kapásoknak már végeszakadt, a- késő délutániak ideje pedig még nem érkezett el. A vízen egyetlen fodrocska sem látszik, csak a hőség remegteti furcsán a a folyó túlsó partján álló fák vonalait. Jó heverészni a fűben, Istenien nyugtató ez a csend. Talán órák telnek el Ilyenkor, mire egy-egy éhes szúnyog rászánja magát, hogy élelmet szerezzen. A part menti vízben békésen úszkálnak az öklék. Most úgy látszik nem tartanak a ragadozók falánkságától, mert a vacsoraidő még kissé messze van. Nem mindig gondtalan a pici halak élete, mert amikor az éhes csukák vagy a nagypofájú balinok megúnják a lustálkodást az éles fogak és a kitátott szájak elől bizony nem egyszer kénytelenek még a partra is kiugrani, abban bízva, hogy így talán sikerül elkerülniük a biztos végzetet. Egyszer-kétszer ez talán sikerül is, de végül ők is bekerülnek a nagyobb, az erősebb gyomrába, hogy az tovább éljen és növekedjen. Meddig? Amíg nem kerül egy nagyobb, erősebb kitátott száj útjába, Rögtönzött hnrgásztanya. vagy egy halász horgára. Bekerül a tarisznyába és egy ember arca felragyog a boldogságtól. Észre sem veszem, hogy eljár az idő. Víz csobbanása hallatszik. Az első hal elindult délutáni kőrútjára. Talán elkezdődik a csukák rabló hadjárata is. Vége a kishalak nyugalmának. Abban bízom, hogy egy falánk nagyfogú csuka látókörébe majdcsak bekerül a horgomra tűzött kishal, s örömömben én is felkiáltok, megvan! Az idő múlik s lámcsak megindul a dugó, idegesen mozog ide-oda, a ráakasztott kishal érzi a veszélyt s talán utolsó erejével igyekszik szabadulni a beléakasztott horogtól, de már késő. A dugó megrándul, megindul, egy-két billenős után a víz alá merül. Tudom, erre a halacska nem képes, hát bevágok. Megvan, kiáltok fel s máris kezdődik a fárasztás. Kissé fárasztóm, játszom vele, majd kiemelem, megszabadítom a horogtól, s mire feleszmél már a haltartóban vergődik, szabadulást keresve. Ezek után újra csalizom a horgot, amikor csobbanva a vízbe ér a dugó, megnyugszik. Rágyújtok egy cigarettára és ezzel betetézem a siker örömét. Eszembe jutott egyik horgásztársam, akivel régebben gyakran jártam halászni. Most aztán megint mondaná: „Na, neked több a szerencséd, mint az eszed.“ Nem rossz fiú. Csupán azt nem tudja elviselni, ha a társa fog valamit, amikor neki nem kedvez a szerencse. Ha neki jól megy a fogás, társának viszont nem, akkor minden rendben van. Olyankor mindig azt hajtogatja: „Ja kérem, horgászni nem csak akarni, hanem tudni is kell“. Ám ha ez fordítva történik, akkor lehangoltan ül a parton, s nem tud belenyugodni, hogy más is tud, vagy. hogy a másiknak jobban kedvezett a szerencse. No és az igazság kedvéért tegyük hozzá, horgászatkor kissé erőszakos is. Amit a fejébe vesz, abból azután nem enged egy fikarcnyit sem. Néhány esetet említek a sok közül, talán mások is magukra ismernek. Nagyon szerettünk a csatornák befolyásánál horgászni. Voltak ügyesebbek nálunk, s mire a kiszemelt helyre értünk, már ketten is ott ültek, de ő nem hagyta magát. Odaült melléjük a sarokra. Az egyik ottlevő meg is jegyezte: „Jóember, mi hamarabb Jöttünk ide, miért nem keres magának más helyet“. Azzal ütötte el, hogy van itt hely elég, s még ő is elfér ott. Utána addig dobálta a horgait míg a másik kettő megunta és odébb állt. Ezután diadalmasan ült az elfoglalt helyen s míg én semmit,ő két szép csukát fogott. Egy másik alkalommal szintén ketten voltunk. A vízhez érve, egy vízbedőlt fánál lerakodtam, abban bízva, hogy itt talán hamarabb lesz fogás, de rosszul tettem, mert mint a honfoglaló kiszorított kiszemelt helyemről azzal a megjegyzéssel, hogy van itt hely elég, keress magadnak másikat. Így aztán mivel nem akartam vele összeveszni, kénytelen voltam odébb állni. Harmadik alkalommal fogtam két szép compót és egy pontyot. Ez aztán elviselhetetlen volt számára. Járkált összevissza, cserélgette a helyét, már az én csalétkemből is kért, de kapása nem és nem volt. Egyszeresek bosszúsan kifakadt. „Te, ha egy akkora hal akad a horgomra mint a kisujjam, azt is fejbevágom és supp be a táskába.“ Mosolyogva kérdeztem tőle, az meg mire lesz jő? Hogy mire? Hát arra, hogy hal nélkül nem megyek haza. A kishalaknak aznap határozott szerencséjük volt, mert egyetlen egy sem akadt a horgára. így lehetne sorolni az eseteket sokáig. Este hazamenet váltig azt hajtogatta, hogy ide aztán soha, de soha nem jön el halászni. Tudtommal ezt be is tartotta. Egyetlen egyszer sem láttam azon a helyen. Nem, ő nem rossz ember, csak egy picit irigy. Akinek a mások sikere horgászatkor ■ elviselhetetlen. Remélem, ha elolvassa, vagy a hozzá hasonló természetű horgásztársak elolvassák, vele együtt nem sértődnek meg, és belátják, hogy azt a kis hétvégi szórakozást még teljesen idegen embernek sem illő elrontani, hiszen az is pihenni, kikapcsolódni akar, minden zajtól távol, a természet ölén. Но-hó. Vigyázatl A dugó merülése elzavarja az emlékeket, visszazökkent a valóságba. Néhány perc elteltével újabb csuka kerül az előző mellé. Ma szerencsés napom volt. Ettől többet nem is várok. Bizony nem mindig van ez így. Csomagolás közben arra gondolok, hogyha a mai fogást megmutatom neki, megnézi, 6 is mond valamit régebben fogott csukáiról, melyek jóval nagyobbak voltak, de a végén biztosan hozzáteszi: Neked aztán több a szerencséd, mint az eszed. ADAMCSÍK FERENC, Vágsellye (Sala) (A szerző felvétele) HORGÁSZ - SZERENCSE KISÁLLATTENVESZTES HAIÁSZAT A Szabad Földműves szakmelléklete VADÁSZAT es •*- öbb haszon-galamb fajta ■ termelési adataival rendelkezem, de jelen esetben a fajtákat nem állítom szembe s a gazdaságosság összehasonlítását — a mind nagyobb teret hódító texán galamb tényadatai alapján — az e sorokat olvasó tenyésztőkre bízom. Az 1968-ban hozzánk került autoszex texán galamb, számos elődjéhez hasonlóan, klímánk píthatók. A hímeknél a fehér csőrről és testük csupaszságáról, a tojók a színes csőrvégekről és dús pelyhezettségükről. Tollasodásuk folyamán a hímek alapszíne fehér, nyakörvük tarkázottan vagy spriccelten színes. A tojók tollazata az ismert galambszínek többféle halvány, mosott tónusú színváltozatait mutatja. így a fiatal galambok, már a tényezőt együttesen kell értékelni. A texán termelési ciklusa 30—35 nap. Ilyen időközben rakja tojásait, vagyis 1—1 pár fióka felnevelésére 27—30 nap áll rendelkezésre, ugyanis 3—5 nap múlva ismét kikel a begytejre váró újabb nemzedék. Ilyen körülmények között egy galambpár szaporulata évenként 22 egyedre tehető. Ná-Az autoszex texán galamb értékmérői kedvező hatására, minden nehézség nélkül meghonosodott. Mint új fajta, elsősorban is az autoszex sző jelzővel került az érdeklődés középpontjába. Nem érdemtelenül, mert az ivarhoz kötött színöröklés — színjelzés — a nálunk tenyésztett galambfajtákná] többgenerációs örökletes bélyegként eddig ismeretlen volt. Tulajdonságának legnagyobb értéke ebben rejlik, mert a fiókák kikelése percében a nejnek a laikus által is megállaszárnyrakelésük idején 100%os nemenkénti aránnyal garantálhatők selejtezésre, továbbtenyésztésre, illetve értékesítésre. További értékmérő tulajdonsága a fejlődési erély. A fajta kitenyésztésének, szelekciójának során talán a legfontosabb tényezőnek tekintették az utódok fejlődési erélyét, amely a gyors növekedéssel egyben a szaporaságának is meghatározója lett. így e két lünk az eddigi tapasztalatok alapján átlagosan 14—18 utódot eredményezett. Kiváló anyagcseréje, takarmány-hasznosítása teszi lehetővé, hogy a fiatalok vedlése 35—40 napos korban meginduljon és a 4—5 hónapos kor elérésével tenyészéretté, valamint fejlettségük folytán szaporításra alkalmassá váljanak. Egyedülálló a párkeresési ösztönük és fészkelési készségük. Ehhez hasonlót eddig egy galambfajta esetében sem 1 17. SZÁM 1971. AUGUSZTUS 28. • A TARTALOMBÓL 4 Az autoszex texán galamb értékmérői 4 Ne a saját kárunkon tanuljunk 4 Szeptemberi teendők 4 Tudja On mi a balul? 4 A kecske előkészítése a tenyészállatvásárra 4 Nemzetközi CACIB kiállítás 4 Jó tudni 4 A myxomatózisról <9 Vendégül jött vacsorára ф Vadászati Világkiállítás, Budapest 1971 9 Mire vadászhatunk szeptemberben? A Constanta akváriumában A Kétszeres siker A Külföldi vizeken A Horgász-szerencse tapasztalhattunk. Termelésre éretté válásuk idején a tenyésztőnek jóformán csak arra kell ügyelnie, hogy egyegy tenyészblokkba közeli — rokon — vérvonalak ne kerüljenek, valamint a színekhez kapcsoló párarány azonos legyen. Termelésbe Indulásuk szinte automatikusan történik. fSzaporaságuk, illetve a párok által felnevelt fiókák száma összegezve azt tükrözi, hogy 80%-a 14—22 egyedes szaporulattal kiváló termelő és mintegy 20%-a tekinthető gyengébb teljesítményűnek, de az utódok száma ez esetben is 8—10-re tehető. Hústermelő képessége a haszon-galamb fajtákra előírt szabvány követelményeinek magasan megfelel. Tenyésztésben 5—В évig tarthatók. A nagy tojástermelés és a vele járó kotlási láz — megfelelő takarmányozás esetén — a tojók idő előtti kimerülését nem okozza, mert a szervezetüket terhelő fiókanevelésben nagyobb rész jut a hímekre, így igénybevételük megosztott, kiegyensúlyozott. A texán törzse rövid, a vállaknál igen széles és mély építésű, a farok felé kissé elkeskenyül. A mellcsont taréja mintegy 10 cm hosszú, melle szélesen elődomborodó, nagy hústömegű. A törzs alkata folytán a lábak állása is széles. A combok és szárnyak kitelten jól izmoltak. Csontozata finom, könnyű. Bőre és húsa a kívánalmak szerint világos színű. Tollazata rövid, szorosan a testhez simuló. Testsúlya kifejlett korban 70—90 dkg. A 30-napos korban kirepült fiókák súlya azonos a (Folytatás a 2. oldalon.) Az autoszex galamb — a királygalombon kívül — jótulajdonságai révén újabban az érdeklődés középpontjába került. (Kucsera Szilárd felvétele)
