Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

1971-02-06 / 5. szám

Kémia a kertészet szolgálatában

A mezőgazdaságban a műanyagok felhasználása rövid múltra tekinthet vissza. Hiszen a ma használatos műanyagok néhány évtizeddel ezelőtt még csak az ígéretes jövő előhírnökei voltak. Világviszonylatban a műanyagok mezőgazdasági felhasználása üzemi méretekben az 1950-es esztendővel vette kezdetét. Elsősorban a fejlett vegyiparral, tehát műanyaggyártő és feldolgozó iparral rendelkező országokban indult gyors fejlődésnek.

MIRE HASZNÁLUNK MŰANYAGOT

néhány vegyipari üzemünk számára nem kifizetődő mondjuk a polietilén fóliák gyártása, tehát inkább olyan cikkeket állítanak elő, amelyekből nagyobb a nyereség. Ez okozza azt, hogy azután lemaradunk az általános fejlődést tekintve.

A HELYZET ALAPOS ISMERETE •

Ezekről a kérdésekről beszélgettünk a mezőgazdasági szükségleteket forgalmazó Poľnohospodárske potreby, n. p., vállalat igazgatójával, Budai méramelyeknél fóliákat lehet és kell alkalmazni. Érdekes a felmérés adatai közül az arra a kérdésre adott válasz, miért nem használnak fóliákat. A kérdezett mezőgazdasági üzemek 34 százaléka az e téren szerzett tapasztalatok hiányára hivatkozott, 6,4 százaléka azzal érvelt, hogy a fóliákat nehéz beszerezni, mert hiánycikk, 3,1 százaléka a fóliák árát sokallta.

Az előbbiek alapján úgy tűnik, hogy a sajtó, s elsősorban a szaklapok sokban adósai maradtak a gyakorlatnak, ha nem népszerűsítették a fóliák hasz-Hazánkban az utóbbi évek során szintén tért hódítottak a műanyagok. Gyártásukat vegyipari üzemeink felvették termelési programjukba. Tehát igyekeztünk lépést tartani a fejlődéssel. Ez részben sikerült is. De miért csak részben? E kérdésre a továbbiakban megkapjuk a választ.

Először talán vegyük sorjába, mi mindent készítenek műanyagokból, amit a mezőgazdaság a termelésben felhasználhat. A felsorolás nem lesz teljes, hiszen se szeri, se száma az olyan műanyag készítményeknek, amelyeket földműveseink már alkalmaznak, vagy alkalmazhatnának.

PROBLÉMÁK A FÓLIÁK KÖRÜL

így nagy közkedveltségnek örvendenek a polietilén vagy PVC fóliák a silóvermek, prizmák szigetelésére, kazlak, silók, műtrágyák letakarítására. További felhasználási módjuk a fóliák alatti palántanevelés és zöldséghajtatás. Műanyagfólia-sátrak szolgálnak a vetőburgonya hajtatására, gabona és egyéb termények ideiglenes tárolására. Fóliákkal takarva a talajban kedvező szinten tarthatjuk a talajnedvességet. A polietilén zsákok kiválóan felhasználhatók a műtrágyák, keveréktakarmányok szállítására. A polimet hálókból készült zacskók a burgonya fogyasztói csomagolásában váltak nélkülözhetetlenné.

De a műanyag vödrök, tömlők, csövek, tartályok, kannák, hordók, kosarak és még számos más. gyártmányféleség lránt a mezőgazdaságban is nagy az érdeklődés, a kereslet. S mindez — csupán egy töredéke a műanyagok felhasználási lehetőségének. Mindezt hazai vegyipari üzemeink gyártják, hozzák forgalomba.

Tehát ennyiben igyekszünk lépést tartani a fejlődéssel, mert a műanyagok csekélyebb, előállítási költsége mellett lehetővé válik, hogy jóval drágább fém, bádog-, fa- és egyéb hagyományos nyersanyagot takarítsunk meg. Emellett a műanyagból készült cikkek olcsóbbak, higiénikusabbak és egyes tulajdonságaikat tekintve lényegesen túlszárnyalják az eddig ismerteket. Csakhogy

nőkkel, továbbá a vállalat szakelőadóival Polák és Kalina mérnökökkel, valamint a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat két vezető dolgozójával, Stránsky és Lukšan mérnökökkel.

Mindannyian aprólékosan tájékozottak a mezőgazdaságban használt műanyagok kérdésében. Annál is inkább, mert nemrég végeztek egy átfogó felmérést éppen a műanyag készítmények használatáról az egyes mezőgazdasági üzemekben. Ugyanígy ismerik a gyártó cégek kapacitását, lehetőségeit és termelési adottságait.

Felmérésük alapján a megkérdezett spezőgazdasági üzemek 8 százalékban használnak a termelési folyamatokban olyan progresszív módszereket,

nálatának előnyeit a termelésben. Pedig sok példa ennek ellenkezőjét bizonyítja. Ma már számos mezőgazdasági üzem kertészeti ágazatában hatalmas területeken takarják a palántákat fóliákkal, illetve használnak polietilén vagy PVC fóliákat a termelési folyamatok gazdaságosságának fokozására. S egyes helyeken lehet, hogy hiánycikknek számítanak a fóliák. De ebben már a gyártó vegyipari üzemek is ludasak.

A GYÁRTÁS PROBLÉMÁI

Az egyes koncepciók gyakori változásai következtében a műanyag fóliákat gyártó üzemek több esetben nem tudták helyesen és a reális szükség-Fáliás alagútak a farkasdi efszkertészetében.

let alapján tervükbe rögzíteni a legyártandó mennyiséget. A Nováky-i vegyi üzem teljesen beszüntette a fóliák gyártását. Pedig a tőle nem messze fekvő Mlad handlovai kisipari szövetkezet a polietilén tömlőkből 50 kg-os, 0,16 mm mm és 0,20 mm vastagságú műanyagzsákokat — amelyek jól helyettesíthet!; és élettartamukat tekintve felülmúlják a papírzsákokat —. valamint 0,20 mm vastagságú silótakaró lepedőket készít. A bratislavai Slovnaft vegyi kombinát kapacitáshiány miatt r.em tudja növelni fólia-gyártását. Pedig évente legalább 400 tonna polietilén fólia és tömlő kellene, hogy a kb. 3 millió műanyagzsák és a takaró-fólia keresletet ki tudják elégíteni.

A PVC fóliák legnagyobb gyártója a Fatra Napajedia vegyi üzem, de képtelen kielégíteni a keresletet. Véleményünk szerint szükséges alapanyagok és a termelői kapacitások hiánya miatt képtelenek fokozni, növelni a PVC fóliák gyártását. Pedig éppen a fekete vagy a színes fóliákra lenne nagyobb szükség, mert a mezőgazdasági gyakorlatban jobban beváltak.

Tehát válóban az a helyzet, hogy polietilén és PVC fóliából a nagyüzemi kertészetek és a mezőgazdasági üzemek pillanatnyi szükségletét csak részben lehet fedezni. A felhasználás céljától függően egyes helyeken a fóliák ára is drágának tűnhet. Viszont a fejlődés iránya azt mutatja, hogy egyre több mezőgazdasági termelő-üzemünk és kertészeti üzemegységünk használ majd fóliákat, hogy termelését intenzívebbé, gazdaságosabbá tegye. A fóliás módszerek egyszerűsége ezt a folyamatot bizonyára meggyorsítja. Tehát a fóliagyártás mennyiségi növelése szükséges. Ez pedig lehetséges, hiszen vegyiparunk ma már van olyan fejlett, hogy még igényesebb feladatokkal Is megbirkózzék.

Viszont kettőn áll a vásár. Ezért a mezőgazdaság terén ki kell alakítani mindazokat a feltételeket, amelyek elősegítik a vegyipar által előállított fólia-mennyiség kellő kihasználását, értékesítését a mezőgazdasági árutermelés növelése érdekében.

OBENAU KÁROLY

Februári

figyelmestető

GYÜMÖLCSÖSEINKBEN

e hónapban be kell fejeznünk a fák téli permetezését. Ugyanis a kaliforniai pajzstetvek s egyéb kártevők pusztítására készített szerek (Nitrosan, Arbolol AC) csak a fák nyugalmi állapotában használhatók. Ha netán valamilyen okból mégis elmarad a fák téli vegyszeres kezelése, úgy rügyfakadáskor 'egérfüles állapotban) az Oleoakaration (1—2%) helyettesíti a fent említett védőszereket.

Külön felhívjuk az őszibarack termelők figyelmét egy nagyon komoly betegségre, mégpedig a levélfodrosságra. Ugyanis ez a betegség a tenyésznyugalom idején megelőzhető. Ellene 2 %-os bordóilével, továbbá 3 %-os Polybarittal vagy egyéb réztartalmú anyagokkal védekezhetünk.

Ajánlatos, hogy a téli permetezést előzze meg a fák ápolása, metszése. Ily esetben jóval kevesebb vegyszerre lesz szükség és hatása is fokozódik. Az idősebb fáknál nem mulasztható el pl. a törzsápolás. Ez elsősorban azért is szükséges, mert a repedések jó védelmet nyújtanak a rovarok áttelelő bábjai, lárvái, tojásai számára, emellett pedig a pajzstetvek is a kéreg felületén élősködnek. A törzs ápolását drótkefével (hamar elkopik), kaparóvassal végezzük. A letisztított törmeléket tüzeljük el, mert ezzel sok kártevőt elpusztítunk.

Amíg a fiatal fák esetében a koronaalakító metszés a fő

dolgunk, addig a termő- és idősebb fáknál a korona ritkítását, majd a termővesszők viszszametszését kell elvégeznünk. A gyakorlat azt mutatja, hogy a kiskertekben sok az elsűrűsödött fa, mert a házigazda sajnálja levágni az ágakat. Ez nagyon veszélyes, mert nem tudunk kellőképpen védekezni azon gombabetegségek (lisztharmat, monília stb.) és állati kártevők (levéltetű) ellen, amelyek nagyon is kedvelik a sűrű lombos fákat.

A korona ritkításakor elsőként az elöregedett, a befelé növő ágakat vágjuk le, azután alapos körültekintés előzze meg a továbbiak levágását, nehogy a fa koronarendszerét elrontsuk. Az ágakat minden esetben tőben és ne csonkra vágjuk.

Nagyobb, erősebb ágak eltávolítása megköveteli a seb kezelését. A fűrészelés után viszszamaradt, roncsolt felületű metszlapot éles szerszámmal simára faragjuk és oltóviasszal bekenjük. Nagyobb sebek korhadás ellen Poinrin sebkátránynyal konzerválhatók.

A februárban keletkezett sebek gyógyulnak a leggyorsabban, míg a novemberben, decemberben ejtett metszési sebek forrnak be legnehezebben. Ellenben a csonthéjas gyümölcsfák koronaalakítását a mézgásodás miatt augusztusban végezzük. A diófa ágainak lemetszését szintén ekkor szorgalmazzuk, mert más időszakban nehezen forrja be sebeit.

ZÖLDSÉGES

KERTJEINKBEN

a melegágyak készítésén kívül még nyugalom uralkodik. Ám, ha az időjárás melegebbre fordul, a február ne gátoljon bennünket abban, hogy földbe tegyük a legkorábbi zöldségféléket. A hő eltakarodása után, illetve amikor a talaj felszikkad, azonnal elvethetjük a karotta, petrezselyem, saláta, spenót magját, elduggathatjuk az étkezésre szánt vöröshagymát és a tavaszi fokhagymát. A korai cukorborsó vetésével sem kell késlekednünk. Ezeket a magvakat nem kell féltenünk az esetleges hidegtől. Akkor is szépen kisorolnak, ha netán egy késve érkezett hőtakaró hosszabb időre belepi a földet.

SZŐLŐINKBEN

folytatjuk a metszést, de a lefedett hajtások kitakarásával ne siessünk. A kiskertekben ugyancsak sürget a metszés, de ha időnk engedi, ezt a munkát ne halasszuk márciusra. Ugyanis inkább korán metszünk, níint későn, mert a nedvkeringés megindulása után sok tápanyagot veszthetnek a tőkék.

Számos kertészkedő, de főleg a kisebb gyakorlattal rendelkező szőlőtermesztők sablonosán, egy kaptafára vágják vissza a vesszőt. Rendszerint 2—4 szem a „norma“, s még véletlenül sem hagynak több rügyet. Tudnunk kell, hogy amíg az egyik szőlőfajta (Olaszrizling, Oportó) rövidcsapos metszéssel ad bő termést, addig más fajták (Ottonel muskotály, Leányka) hoszszúcsapos, illetve szálvesszőzést igényel. Metszés előtt tehát tanácsos az erre vonatkozó szakirodalom áttanulmányozása.

FEBRUÁR

MÁSODIK FELÉBEN

a korai burgonya csíráztatására is sor kerülhet. Ugyanis a déli fekvésű vidékeken, különösen a könnyebb, melegebb talajokon március utolsó felében, április elején ültethető a burgonya, melynek csíráztatása 4—6 hétig eltart.

Kisebb mennyiség esetén a lakás valamelyik zugában keresünk számára helyet. Ha több ültetőanyagra van szükségünk, úgy fűthető mellékhelyiségben, hajtatóházban helyezzük el a ládákat. Később, amikor az idő felmelegszik, nyitott fészerekben, fóliasátrakban, fóliaházakban is . elvégezhetjük a csíráztatást. Fontos, hogy megfelelő hőmérséklet (10—12 °C) mellett elegendő fényt kapjon, míg a levegő relatív páratartalma 80—85 % legyen.

Előhajtatásra a következő burgonyafajtákat ajánljuk: Ambra, Bintje, Jara, Rózsaburgonya és Kitting.

KERTJEINKBEN AZ EGYÉB TENNIVALÓK

közé tartozik a műtrágyák kiszórása. Ha ősszel ezt a munkát elmulasztottuk, úgy a fnszforos műtrágyákat mielőbb a talajba kell dolgoznunk, !eihetőleg sarabolóval, kapával "agy mélyebb gereblyézéssel. A nitrogénműtrágyákat viszont használjuk fel az áttelelő zöldségfélék nitratálására, serkentésére. Ugyanakkor ne feleitsük él, hogy a csonthéjasok uemcsak foszfort, hanem káliumot is igényelnek.

(-)

nának a növény elhelyezésére, séget. Ilyenek a radiátorra szekezelésére. Ezért tanácsadá- relhető különböző párologtató sunkban is csak feltevésekre edények, az üzletekben kaphatámaszkodhatunk. tó elektromos működésű szobai

A Ficus, Monstera és külön- szökőkút, s célszerű az üresen böző Philodendron fajok, a fiái- álló vázákat is megtölteni vízmák igen érzékenyek a levegő zel. Az általában rendszertelen, hőmérsékletére, páratartalmá- ritka vegyszeres permetezés ra, a talaj nedvességtartalmá- nem sokat segít. További levél-Koratavaszi levélhullás

Jzámosan fordulnak szak* tanácsért azzal a panasszal, hogy az előzőleg szépen fejlődött, gyakran több méter magas szobanövényükön a levelek rohamosan elsárgulnak, elbarnulnak, lehullanak. Ezek a panaszok leginkább a koratavaszi hónapokban fordulnak elő Ficus elastica, Monstera deliciosa (filodendron) növényeken és pálmákon. Á legtöbb esetben állati kártételre vagy gombabetegségre gondolnak, és sürgős segítséget, sőt gyakran védőszert kérnek növényeik megmentésére. Minden alkalommal azt állapítjuk meg, hogy nem kártevő vagy kórokozó, hanem kezelési hiba okozta a levélhullást. Ha mégis találunk valamilyen kórokozó szervezetet az elhalt növényrészeken —, nem az a pusztulás oka, mert a kórokozók csak másodlagosan telepedtek meg. A tüneteket tehát nem gyógyítani kell, hanem megelőzni.

A legritkább esetben fordul elő, hogy a beküldött mintához — amely gyakran csak néhány cm2-es elpusztult levéldarabka — mellékelt levélben utalra, és elsősorban ezek ingadozására. Ügyelni kell arra, hogy a földlabda álandóan egyenletesen legyen átnedvesítve; különösen télen káros a túlöntözés. Az Időszakos kiszáradás is kedvezőtlen a növényekre — ez általában a nyaralás idején fordul elő. A túlfűtött szoba és a levegőnek ezzel járó alacsony jelatív páratartalma különösen központi fűtéses lakásban okoz levélhullást. Ilyen lakásokban feltétlenül gondoskodni kell nyitott vízfelületről, amelyek pótolják a légnedveshullást kiváltó ok lehet a növények helyváltozása (a lakás különböző hőmérsékletű helyiségei között, vagy a párás üvegházi . körülmények közül közvetlenül a száraz levegőjű lakásba kerülők esetébenl, a közvetlen ablaknyltás, huzat. A túl hideg öntözővíz megfázást okoz, ezért hőmérséklete a szobáéval megegyező legyen. Télen mérsékeltebb öntözés szükséges, mint nyáron. Kerülni kell továbbá a téli átültetést. A leveleket gyakran le kell mosni.

Hasonló tüneteket okoz a durva kezelési hibának számító túltrágyázás, amikor „jól“ megszórják salétromos műtrágyával a talajt: „Hadd fejlődjön az a növény még jobban“, és a hatás éppen ellenkezője a vártnak — kiég a növény.

A pálmalevelek beszáradt csúcsait le kell vágni, úgy, hogy 1—2 mm széles száraz csík maradjon meg az egészséges rész mellett. A túlzott öntözés hatására gyakran gyökérrothadás keletkezik a pálmán. Ilyenkor a beteg részek levágása után homokba kell átültetni a növényt.

Ahol nem lehet a felsorolt követelményeknek eleget tenni, a fenti szobanövények helyébe nem kevésbé mutatós, de sokkal igénytelenebb növényeket ajánlunk. Ilyen az Aspidista (kukoricalevél), a Sansevteria (tigrisnyelv), a Cyperus ívízipálma). Az első két növény jól bírja a talaj kiszáradását, a száraz szobalevegőt, a Cyperus cserepe meleg helyiségben 2T3 részéig vízbe állítva szintén kevés gondozást igényel.

Sz. Nagyné Hegyi Gyöngyvér