Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-02-06 / 5. szám
1971. február 6. "TIABAD FÖLDMŰVES — A mezőgazdasági termékek és szükségletek felvásárlásának és leszállításának módosítása Ez év január elsejétől kezdődően novelizálták a Tt 55/1937 számú rendeletet és a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Bizottság 122 1970 számú hirdetményével meghosszabbították érvényét. Így a mezőgazdasági szervezetekkel az 1971-es évre széló szerződések megkötésekor a mezőgazdasági termékek eladásáról és a szükségletek leszállításáról szóló Tt 55/1987 sz. rendeletből valamint a mezőgazdasági termék és szükséglet eladásáról szóló Tt 122 1970 számú módosító rendelkezésből kell kiindulni. A mezőgazdasági termékek felvásárlásának 1967 során a Tt 55/1967 sz. rendeletben körülhatárolt alapvető feltételei lényegében elősegítették az adás-vételi kapcsolatok javulását. Azonban a mezőgazdasági termékek eladását szabályozó alapfeltételek kiadásakor néhány kérdés megoldatlan maradt. Az idő folyamán megváltoztak a termékek értékesítésének feltételei s ezen felül a gyakorlatban is néhány hiányosság ütközött ki a mezőgazdasági termékek eladását szabályozó egyes végrehajtó rendelkezésének alkalmazása során. Egyes mezőgazdasági szervezetek és egyes polgárok különböző formában szegték meg a Tt 55/1967 sz., rendelet meghatározásait, például olyan termékek eladásval a szabad piacon, amelyeknek felvásárlása egy meghatározott szervezet kizárólagos joga stb. Ezek a körülmények követelték meg az adás-vételi kapcsolatok terén a mezőgazdasági üzemek és a felvásárló szervezetek között előállott problémák megoldását. Megmutatkozott, hogy az egész problémakört lehetetlen a népgazdaság összes ágazatát érintő gazdasági kérdések összeegyeztetése nélkül sikeresen megoldani. Ezért csupán a kérdés részleA Karvai Magyar Tannyelvű Mezőgazdasági Szaktanintézet értesíti az érdeklődőket, hogy az 1971/72-es tanévre 1971. szeptember 1-től az alábbiakban felsorolt szakokra felveszi (3 éves tenoncviszonyba) azokat a fiúkat és lányokat, akik 1971,. július 1-ig a kilencéves iskolát sikeresen elvégezték. 1. Kertészeti szak (gyümölcs-, zöldség-, virágkertészet és részben szőlészet) 2. Szőlészeti szak (pincegazdaság, gyümölcskertészet I 3. Kovács szak (hegesztő lakatos) 4. Bognár szak (asztalos, kádárl A tanulók az iskola diákotthonában étkeznek és nyernek elhelyezést. A szakgyakoriatokat az iskola műhelyedben és a tangazdaságban végzik. Érdeklődők írásban vagy személyesen lelentkezhetnek az iskola és a tangazdaság igazgatóságán, Kravany nad Dunajom, okres Komárno ges rendezésére került sór a Tt 65/ 1967 sz. rendelet novelizálásávai.. A mezőgazdasági termékek eladása és a szükségletek szállítása terén foganatosított új módosító intézkedések célja megszilárdítani az állam befolyását az adás-vételi kapcsolatokra, továbbá megszilárdítani a szerződés betartásának fegyelmét a mezőgazdasági termékek eladása és a szükségletek beszerzése terén. Az új rendelkezés szerint mezőgazdasági termékeket az őstermelőktől továbbeladás céljából csakis az olyan felvásárló szerv vásárolhatja meg, amelyet a rendelet meghatároz, vagy amelyet erre a tevékenységre a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kijelöl. A felvásárlással megbízott szervek a mezőgazdasági termékeket az állami tartalékalap számára vásárolják meg a minisztérium által előírt mennyiségben. A felvásárló kötelessége A termékek vásárlásával megbízott szervezetek kötelesek a gabona, a vágómarha, a vágóborjú, a vágósertés és a tej minden mennyiségét szilárd felvásárlási áron megvenni. Ezeket a termékeket a felvásárlónak minden mennyiségben meg kell vásárolnia, ha a mezőgazdasági szervezet adja el, még a szerződésben lekötött mennyiségen felül, vagy szerződés nélkül is. A felvásárló kötelessége a termékeket megvenni még akkor is, ha nem felelnek meg a meghatározott műszaki szabványoknak, amenynyiben közvetlen fogyasztásra vagy továbbbi feldolgozásra alkalmasak. Az olajnövények esetében (a mák kivételével), a cukorrépa, a komló, a dohány, a rostnövények, a vágóbirka, a Juhgyapjú és a juh-gomolyasajt esetében minden felkínált menynyiség átvételét biztosítják mindazoknak a termelőknek, akik az lile - tő termék eladására szerződést kötöttek, tehát a szerződésben lekötött mennyiségen felül is. E termékekre szavatosságot csupán azoknak adnak, akik érvényes szerződést kötöttek a termék eladására. A gyümölcs- és zöldségtermesztésre szakosított mezőgazdasági szervezetek, amelyek a megbízott felvásárló vagy feldolgozó szervezetekkel szerződést kötnek termékeik eladására, szavatolják összes felkínált standardminőségű és megegyezés szerinti termékfajtájuk átvételét, amelyet a szerződésben meghatározott területen termesztenek ki, tehát a szerződésen felüli mennyiséget is. A nem szabványszerű termékeket a felvásárlási vállalat szintén átveszi a termelőtől abban az esetben, ha piaci elhelyezése lehetséges, vagy ha további feldolgozásra alkalmas. A mezőgazdasági szervezetek kötelességei A mezőgazdasági termékek felvásárlásának biztosítása szempontjából rendkívüli jelentőséggel bírnak az idejében és a követelményeknek megfelelően az illető 'mezőgazdasági terpékre megkötött adásvételi szerződések. E szerződések egyik formáját ' képezik a mezőgazdasági terményfelvásárlás állami tervfeladatai teljesítésének. Az állam szavatolja a mezőgazdasági üzemeknek és az egyénileg gazdálkodó földműveseknek minden általuk felajánlott' termék megvételét szilárd felvásárlási áron. Másrészt viszont megköveteli a termelőktől, hogy mezőgazdasági termékeiket csakis a kijelölt, illetve a felvásárlással megbízott szervezeteknek a megkötött gazdasági szerződés alapján adja el. Tehát a mezőgazdasági szervezetek kötelessége, hogy áz állami felvásárlási feladatokat a terményfelvásárlással megbízott szervvel kötött gazdasági szerződés értelmében teljesítsék. A mezőgazdasági szervezetek és az egyénileg gazdálkodó földművesek termékeiket nem adhatják el közvetlenül a polgároknak. E rendelkezés alól a legújabb módosító rendelet csak az olyan, esetekben engedélyez kivételt, amikor a szövetkezet tagjainak az efsz alapszabálya szerint ad el terményeket vagy a természetbeni juttatás kötelességét teljesíti, Illetve alkalmazottainak (pl. az állami gazdaság) az erre vonatkozó külön rendelkezések értelmében juttat vagy ad el mezőgazdasági termékeket (például gabona, tej stb. eladása). Ami az olyan mezőgazdasági termékeket illeti, amelyek nem esnek az arra kijelölt átvevő szervezet általi kizárólagos felvásárlás kötelezettsé- • ge alá, azokat a mezőgazdasági szervezetek szerződéses terményeladási kötelezettségük teljesítése után szabadon eladhatják (ilyen termékek például a tojás, vágóbaromfi stb.). Szükségletek bevásárlása a közös üzemek és társulások számára A rendelet a mezőgazdasági szervezetek közös vállalkozásának további fejlesztését segíti elő azáltal, hogy lehetőséget nyit mezőgazdasági termékek vásárlására a közős szövetkezeti vállalatok és társulások üzemének biztosítására. Az új rendelet meghatározásai szerint a közös szövetkezeti vállalatok és üzemkőzl mezőgazdasági társulások a tagságukat -képező szervezetektől minden fajta mezőgazdasági terméket vásárolhatnak olyan mennyiségben, amely a vállalat, illetve társulás alapító okmányában meghatározott tevékenységhez szükséges. A mezőgazdasági szervezetek és a szövetkezeti üzemközi vállalatok mezőgazdasági termékeket és a belőlük készített cikkeket saját kereskedelmi hálózatukban, illetve saját vállalataikban csak akkor árűsfthatják, ha a Szlovák Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumától erre külön engedélyt kapnak. Az új rendelet a mezőgazdasági termékek és szükségletek eladását rendező néhány intézkedésen kívül, további meghatározásokat is tartalmaz, amelyek pontosabban körülhatárolják és különleges- feltételekkel egészítik ki egves termékek eladási feltételeit, különösen a komló, a rostnövények, a választott malacok és más termékek adás-vételét. Az 1971-es évre szóló szerződések megkötésekor tehát feltétlenül a Tt 55/1967 számú rendeletet — a mezőgazdasági termékek és szükségletek eladásáról szóló Tt 122/1970 sz. módosító rendelet szem előtt tartásával kell alkalmazni. Dr. L. S. к A munkaviszony azonnali megszüntetése Milyen feltételek mellett szüntetheti meg a szervezet a munkaviszonyt azonnali hatálylyal? Én is. mint dolgozó megszüntethetem a munkaviszonyt azonnali hatállyal? R. T., Košice A Munka Törvénykönyve a munkaviszony azonnali hatálylyal történő megszüntetésének kérdéseit az 53—55. §-aiban szabályozza. Az indoklási jelentés értelmében a munkaviszony azonnali hatállyal történő megszüntetése komoly beavatkozást jelent a munkaviszonyba. Tekintettel arra, hogy a munkaviszony megszüntetése ebben az esetben egyoldalú akaratnyilvánítással történik erre csak kivételesen akkor kerülhet sor, ha nem követelhető meg, hogy a munkaviszony — tekintet nélkül a felmondási időre — tovább tartson. A szervezet azonnali hatálylyal ékkor szüntetheti meg a munkaviszonyt: a) ha a dolgozót szándékos bűncselekmény elkövetéséért a bíróság jogerősen egy évnél hosszabb ideig tartó . feltétlen szabadságvesztés büntetésre ítéltet b) ha a dolgözó olyan súlyos módon vétett a munkafegyelem eílén, hogy a munkahelyen tartózkodása a felmondási idő elteltéig a munkafegyelem megtartása szempontjából lehetetlen; c) ha a dolgozó tevékenységével olyan súlyos módon sértette meg a szocialista társadalmi rendet, hogy a szervezetben maradása a felmondási idő elteltéig lehetetlen a szer. 15 vezet feladatai rendes teljesítésének veszélyeztetése nélkül. Ez persze nem jelenti. azt, hogy köteles a munkaviszonyt megszüntetni. Az említett esetekben a szervezet választhat. Köteles viszont betartani az elvet, hogy azonnali hatállyal a munkaviszonyt csak az említett okok valamelyikének megállapításától számított 15 napon belül szüntetheti meg, legkésőbb pedig az ok keletkezésétől számított egy éven belül. Azokban az esetekben, amikor a szervezet , a munkaviszony azonnali hatállyal történő megszüntetéséhez kikéri a felsőbbfokú szakszervezeti szerv beleegyezését a 15 napos határidőbe a beleegyezési kérelem beadásától a szakszervezeti szerv döntésének megérkezéséig eltelt Időt nem számítják bele. Részletesen nem foglalkozunk az állapotos nő, az egy évnél fiatalabb gyermekről tartós jelleggel gondoskodó nő, valamint a három évnél fiatalabb gyermekről gondoskodó egyedülálló nő munkaviszonyának azonnali hatállyal történő, megszüntetésével. Olvasónk levelében ezt nem is kéri. A munkaviszonyt azonnali hatállyal a dolgozó is megszüntetheti. A Munka Törvénykönyve ezt lehetővé teszi. Persze teljesítenie kell a Munka Törvénykönyve által előirt feltételeket. A dolgozó azonnali hatállyal megszüntetheti a munkaviszonyt, ha az orvos véleménye szerint nem végezheti tovább munkáját egészsége veszélyeztetése nélkül és a szervezet tudva ezt, az orvosi vélemény bemutatása után eltelt 15 napon belül nem heiyezi át a dolgozót más megfelelő munkakörbe. Amennyiben a dolgozó ily módon szünteti meg a munkaviszonyt, igénye van a felmondási időre kérni az átlagos munkabérének megtérítését. Szeretnénk ‘ még figyelmeztetni a munkaviszony azonnali hatállyal történő megszüntetésének alaki feltételeire. A munkaviszony azonnali hatálylyal történő megszüntetését- Írásban kell a szervezettel közölni, fel kell tüntetni az okot és ezt a, szerezetnek kézbesíteni. Máskülönben a jogügylet érvénytelen. A szervezet hasonló módon köteles eljárni. Amennyiben a munkaviszony megszüntetésének okát egyszer már feltüntették, az okot nem lehet megváltoztatni. nem füt? Itt a tél, napirendre kerül a fűtés. Meglepődhe-tünik például azon, hogy kocsinknak az év elején még hibátlanul működó fűtőberendezése nem működik. Ebben nincs semmi érthetetlen-, a huzamos ideig nem használt fűtőberendezések gyakran felmondják a szolgálatot. Legtöbbször az oxidáció és a korrózió, a szennyeződések lerakodása szolgál Ilyenkor magyarázatul. Az elzárt fűtőtestben — s főleg az összekötő csatornarendszerben — a folyadékáramlás miatt iszaplerakődás keletkezik a mélyen fekvő részekben, a keresztmetszetszűkületeknél, esőkönyököknél, valamint e szabályozó- és elzárőcsapCKnál. Az ilyen jellegű hibát az jelzi, hogy a fűtőtest nem melegszik fel, mert nincs vízcirkuláció. A hiba az iszaplerakodés eltávolításával szüntethető meg. Enyhébb esetben, ha még nincs erősen leülepedve és megkeményedve — megkövülve — a szennyeződés. elegendő, ha levesszük a fűtőtest csövét és kifújjuk. Előfordulhat azonban olyan eset is, hogy le kell szerelni az eltömődött részt és azokról a helyekről, ahol hidegek a csövek, iki kell piszkálni az iszapot. Mindez elkerülhető, ha időnként néhány percre nyáron is kinyitjuk a fűtést. A vízáramlás Ilyenkor magával ragadja a szennyeződést és meggátolja a járatok eltömődését. Ezen túlmenően ajánlatos félévenként kiengedni és egy edénybe összegyűjteni a fagyálló folyadékot vagy a hűtővizet, s néhány órai állás, ülepltés után ismét Visszatőlteni. Az edényben maradt rozsdaiszap bizonyítja majd, hogy érdemes volt ezt elvégezni. A folyadékot közvetlenül a motor leállítása után engedjük ki, amikor a szennyeződés még nem ülepedett le. Nmcs azonban szükség a teljes mennyiség leengedésére, mivel a szennyeződés a hütő alsó részében helyezkedik el, s a motor leállása' után onnan a csap nyitásakor gyorsan kiürül. (A leengedést a hütő vízcsapjára húzott gumicsövön veszteség nélkül tudjuk elvégezni. ) Felhívjuk a figyelmet, hogy ha nem használunk fagyálló hűtőfolyadékot, a vizet a motorblokkból is ki kell engedni. A motorblokkon külön csap van a hűtővíz leengedésére. I Melyik a helyes megoldás? Azok számára, akiknek még nincs kellő tapasztalatuk a forgalom különböző helyzeteiben a közúti forgalomban, de azok számára is, akik nem egészen szabályszerű ténykedésükkel gépkocsijuk sárhányójának behorpadását okozták, szolgáljon az alábbi gyakorlati tanács. B) — így helyes (a bal oldali rajzon), ha a parkolóhelyről az útra akarunk kijutni. Helyünkről a parkolótér végéig farolva gépkocsinkkal nz útra merőlegesen állunk és lassan előre haladva indulunk az út falé. Ebben az esetben jól látjuk az úton balról illetve jobbról közeledd járműveket és kellő áttekintésünk van a helyzetről, tehát minden kockázat nélkül juthatunk ki az útra. A jobb oldali rajzon a parkolóhely veszélyes elhagyását mutatjuk be. amikor a fdútra farolva igyekszünk kijutni. Nem tudjuk kellőképpen áttekinteni a helyzetet, figyelmünket elkerülheti az egyik vagy másik iránybői érkező kocsi — s máris megvan a baj. Tehát így ne, mert ez ellenkezik a közúti forgalom előírásaival.
