Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

1971-02-06 / 5. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1971. február 6. 8 FALURÓL FALURA Lenin néven új egyesített szövetkezet alakult Šafárikovo, Behynce és Stáriia községek szövetkezeteinek tagjai 1971. január 8-án a šafáríkovói ikultúrotthonban összejöttek, hogy a jáTásl tervek határozatával össz­hangban egyesítik szövetkezeteid két, A gyűlésen az egyesülés szük­ségességéről Hacsi mérnök, a JMT küldötte tartott beszámolót, ame­lyet vita követett. Ezután arányo­san, községek szerint megválasz­tották az egyesített szövetkezet új vezetőségét. Ugyancsak kinevezték a gazdasági részlegek vezetőit és a szakkádereket. Elnöknek a Mun­káé rdem renddel kitüntetett Bató Jánost választották. Az egyesülésnek ünnepi Jelentő­séget kölcsönzött, hogy az egyesí­tett szövetkezet a tagsági gyűlésen a Lenin nevet választotta. Válent László A problé­mákat közösen kell megoldani Igen örvendetes, hogy a komá­romi járásban egyre több község­ben értik ipeg a sport küldetését, jelentőségét. A községek vezetői­nek megértése nemcsak a spor­tolók anyagi támogatásában nyil­vánul meg, hanem új sportlétesít­mények létrehozásában is. Ilyen községek például: Vojnice (Bátor­­keszi), Marcelová (Marcellháza), Šrobárovo, Iža, Zlatná na Ostrove (Csallóközaranyos), Redvaií nad Dunajom (Dunaradvány), Imel (Imely), Büí (Búcs), Hurbanovo (Ögyalla), Zelený Háj stb. De akadnak még olyan községek is, ahol a sportot „mostohagyerek­ként“ kezelik, ahol a funkcioná­riusai és a szövetkezet vezetői nem akarják tudomásul venni a fejlődést. Ügy cselekszenek, mint a strucc, „homokba dugják a fejü­ket“. Pedig ha nyitott szemmel járnának, észre kellene venniük, hogy a felnövő generáció sorsáért ők is felelősek. Nem lennénk tel­jesen igazságosak, ha elhallgat­nánk, hogy ezekben a községek­ben is „lehull néhány morzsa“ a sportszervezet pénztárába. Ezekből a morzsáikból pedig nagy dolgokat alkotni nem lehet. Ezek közé tartozik Мойа (Duna­­mocsj község is. Az utóbbi évek­ben a szövetkezet részéről némi anyagi segítséget kap a sportszer­vezet, de ez csupán a labdarúgó csapat szerepeltetéséhez elegendő. ’ Pedig nagy szükség lenne egyéb segítségre is, mert új sportpályát és öltözőt kellene építeni. A járási szervek támogatását várják — és mondjuk meg — jogosan. De előbb tisztázzunk egy igen fontos kér­dést. Elsősorban azt, hogy rendez­ni kell a sporttelep tulajdonjogi helyzetét. Mert amig jogilag nincs rendezve a kérdéses terület, addig a járási szervek részéről hiába várnáik nagyobb támogatást. A köz­ség vezetőin múlik e kérdés mi­előbbi rendezése. Két lehetőség van.. Vagy telekkönyviig rendezik a sportpálya területét, vagy pedig a szövetkezet saját hatáskörén be­lül — csere útján oldja meg. Annak ellenére, hogy jogilag még nem rendezték az új sport­telep számára kijelölt területet, már az elmúlt év folyamán lerak­ták az öltöző alapjait és megkezd­ték a falazást. Munkaerőhiány miatt azonban abba kellett hagyni. Hiábavaló volt Fülöp Zsigmond sportelnök és Lajos Ede edző agi­litása, mert ,,-két fecsike nem csi­nál nyarat“. Helyeselnénk, ha a szövetkezet vezetősége követné a szomszédos dunaradványi (Radvaň nad Duna­jom) szövetkezet vezetőségének emberies példáját és építési cso­portjával tető alá hoznák az öltö­zőt. Azért is lenne szükség. erre, hogy megvédjék a már kész fala­kat az időjárás viszontagságaitól. De azért is, mert a močai csapat a járási bajnokság II. osztályában szerepel, ahol a követelmények már nagyobbak. A község vezetői többet törőd­hetnének a falu sportjának fej­lesztésével. Azért is, mert az új sportlétesítmény az iskola szom­szédságában lesz, ami elősegítheti az iskolai testnevelés színvonalá­nak emelését. A község vezetőin múlik, hogy aktivizálják a lakos­ságot. Erre a legalkalmasabb idő­szak éppen a CSKP megalakulásá­nak 50. évfordulója tiszteletére tett kötelezettségvállalások. Mert nyíltan meg kell mondani, hogy Мойа polgárait igen nehéz mozgó­sítani a társadalmi munkák végzé­sére. Reméljük, hogy a szövetkezet vezetősége, valamint a község funkcionáriusai együttes erővel megoldják ezt az égető problémát. A szövetkezet részéről nyújtott anyagi támogatás sosem volt idő­szerűbb, mint éppen most, amikor igen jő eredménnyel zárták az el­múlt gazdasági évet. Nézetünk szerint helytelen az olyan felfogás, hogy a sportolóik többsége nem tagja a szövetkezetnek és azért nem hajlandók nekik nagyobb se­gítséget nyújtani. Ezek nem meg­győző érvek. Azért sem, mert a fiatalok nem csupán saját kedv­telésükre sportolnak, hanem a falu polgárainak, -szövetkezeti tagjai­nak szórakoztatására is. Ügy (hi­szem, ehhez nem kell bővebb ma­gyarázat. Andriskin József Négyéves kihagyás után Cifáren (Csífár), mint kisközsé­geink legtöbbjében a labdarúgás a legnépszerűbb és az egyetlen sportág. Ebben a községben is csak a felszabadulás után bontakozott ki a sportélet. A feltételek kedve­zőek voltak, mert maguk a veze­tők nemcsak hogy támogatták az egyesületet, de aktivan bekapcso­lódtak a sportolásba. A csapat a legalacsonyabb, а IV. osztályban kezdett, de idővel feljebb került. Aztán hol kiesett, hol megint baj­nokságot nyert. A 60-as évek ele­jén azonban olyan ütőképes gárda ikovácsolódott össze, amely azóta nemcsak hogy nem esett iki a IIL osztályból, de 1963-ban komoly esélyei voltak a bajnoki cím el­nyerésére is. Ez volt a öifárei fo­cisták történelmében az első és napjainkig az utolsó eset is, hogy lehetőségük nyílott felkerülni a II. osztályba. — A közmondás szerint, ha a szamárnak jő dolga van, kimegy a jégre táncolni. Ez valahogy ve­lünk is így volt — emlékezett vissza az akkori „aranycsapat“ egyik tagja, Balogh Tibor sport­elnök. — Már nyeregben éreztük magunkat, hiszen sorra vertük el­lenfeleinket. Az összefogás, végső kitartás helyett azonban nézetelté­rések keletkeztek, és a viszály odáig fajult, hogy az utolsó pilla­natban elestünk a bajnoki címtől. Hiába nyertünk 11 mérkőzésből ki­lencet, csak a második helyen vé­geztünk. Ezután még másfél évig együtt volt a csapat, de 1965-ben, a már említett nézeteltérés követ­keztében szétesett. Négy évig nem is játszottunk bajnokságot, csupán néhány barát­ságos találkozót. A fiatalok azon­ban nem elégedtek meg ennyivel, és kezdeményezésükre a múlt esz­tendőben ismét megalakult az egyesület. Sajnos, feltételeink nem a legjobbak. Pályánk ugyan meg­felelő, az anyagiak terén azonban igen rosszul áll a szénánk. Pénzt csak táncmulatságok rendezésével tudunk teremteni. Az újévi bálból beszedett mintegy 2000 korona az összes vagyonunk. A múltban a szövetkezet csak a közlekedésről gondoskodott. Most ígéretet kap­tunk, hogyha jól megy a fiúiknak, vesznek egy felszerelést. A buszt azonban, sajnos, magunknak kell fizetni. Mindezek a nehézségek azonban nem kedvetlenítik el a gárdát. Játékosainkban van akarat és am­bíció. Mivel községünk kicsi, nincs sem B-, sem ifjúsági csapatunk. Játékoskeretünkben azonban hú­szán vannak és ez elég. Az edzéseket még nem kezdtük meg. Száva György vezetése mel­lett a jobb idő beálltával kezd a csapat hetente kétszer edzeni. A fiúk nagy Tészle ugyan utazik, de 90 százalékuk időben érkezhet a tréningre. Legfőbb célunk, hogy a III. osztályba kerüljünk. Itt, а IV. osztályban ugyanis elég nagy ren­detlenség uralkodik. A távoli fa­lukból a csapatok gyakran fel sem utaznak, inkább a 3:0-ás toontumá­­ciós vereséget választják, mert nincs pénzük az útiköltségre. A já­tékvezető Is kevés, ráadásul sok­szor szombaton vannak a találko­zók, s akkor jóformán senki sem jön el. А III. osztályban azért Is előnyösebb játszani, mert ott már valamivel magasabb szintű labda­rúgás folyik, de az sem lényegte­len számunkra, hogy II. osztályú ellenfeleink közelebb lennének és ez az útiköltség szempontjából is jóval előnyösebb. Sok sikert kívánunk a öifárei labdarúgóknak, és kívánjuk nekik, hogy elképzeléseik valóra válja­nak. Ä romoknak már nyoma sincs... Annakidején a nácik a Duna és a Garam mentén akarták megállí­tani a szovjet hadsereg előrenyo­mulását. Befészkelték magukat a környékbeli hegyekbe és Garam­­kövesd (Kamenica nad..Hronom) határában összpontosították ere­jük nagy részét. Felaknázták a hidakat és a vasútállomásnál levő sziklacsúcsokat. A Malinovszky marsall vezette II. Ukrán Front egységei azonban rajtaütésszerűen az erdő felől támadták meg a né­met haderőket és meghátrálásra kényszeritették őket. Ezt követően negyven kilométerre a frontvonal mögé telepítették a lakosságot, hogy megkíméljék őket a további áldozatoktól. Visszatéréskor romok és pusztu­lás fogadta a lakosságot. Bekö­szöntött a tavasz, de a földeket alig tudták megművelni, mert nem volt mivel. Segítséget Csallóköz népe nyújtott, amire a garamkö­­vesdiek most is hálával emlékez­nek. A felszabadulás' után a faluban körzeti jegyzőség alakult. Munká­ja elsősorban az utak javítására, a hidak újjáépítésére és nagyobb jelentőségű háborús károk helyre­hozására irányult. A HNB 1970-ben vette át a község vezetését. Meg­alakulását követően a falu jelen­tős fejlődésén ment át. A villanyvezetéket 1958-ban hoz­ták rendbe, amikor az egész köz­séget bekapcsolták a hálózatba. Egy évvel később már a telefon is természetes velejárója volt a falufejlesztésnek. Az akkori hét készülék egy évtized leforgása alatt 62-re gyarapodott. Az elmúlt negyed évszázadban 195 családi ház épült fel és 120 lakást alakítottak át. Több mint 3 .km-nyi utat poTtalanítottak és közel 2 km gyalogjárót építettek. Bekerítették a futballpályát s meg­felelő öltözőhöz juttatták a labda­rúgó-együttest. Ezen kívül körzeti orvosrendelőt építettek, és vízve­zetékkel látták el az iskolát, vala­mint óvodát nyitottak. Két évvel ezelőtt tizenkilenc la­kosnak volt személy-, hétnek pe­dig tehergépkocsija. A lakosság kultűrszínvonala is jóval meghaladja a felszabadulás előttit. A polgárok szórakoztatásá­ról műkedvelő csoportok gondos­kodnak. A színjátszók már eddig is több darabot adtak elő nagy siker­rel, mint például az „Édes Anna“, „Ezüstlakodalom“ és a „Dődi“, amellyel járási versenyt is nyer­tek. Az efsz és a fogyasztási szö­vetkezet hozzájárulásával buda­pesti és bratis'lavai vendégművé­szek lépnek fel a faluban. Az 1956-ban megnyitott ikultúr­­ház, a heti két filmelőadás és a kb. 300 tévé-készülék is jó eszkö­ze a népművelésnek. A földmüvesszövetkezet 1950-ben. alakult meg, az egyházi birtokon. Összközségivé 1958-ban vált, 120 taggal. A kezdet kezdetén 19 má­zsa búza termett a vetésterület egy-egy hektárján, most pedig 36 mázsa a hozamátlag. Az utóbbi tíz év alatt a közös vagyona meg­haladja az öt milliós értéket. Hazánk felszabadulásának ne­gyed évszázadát a lakosok kötele­zettség-vállalásokkal ünnepelték: 280 egyéni és hat kollektiv fel­ajánlást tettek. Vállalásaik értéike megközelíti az 1 millió 300 ezer koronát. Tóth János Nagy fejlődés Semmiben sem akarunk elma­radni a város melletti falvaiktól. Ez a padányiak jelszava. Hogy ez a gyakorlatban is így van, bizo­nyítja többek között a rohamos fejlődés. A községben neonlámpák világítanak és a régi göröngyös, poros utakat sima aszfaltutak vál­tották fel. A falu nem egész két év leforgása alatt köziponti vízellá­tást is kapott. Mindezért elsősor­ban a HiNB titkárát, Horváth Ottó elvtársat Illeti dicséret. Nem sza­bad megfeledkeznünk azonban a falu nyugdíjasairól sem, akik je­lentősen kivették részüket a bri­­gádmuokából. Parkosították a fa­lut, sok helyre rózsafákat és dísz­­bokrokat ültettek. Ezen kívül a betonjárdák elkészítésénél is se­gédkeztek. Ezt a munkát a hideg idő miatt nem tudták befejezni. Idős polgárainknak a HNB és a Vöröskereszt helyi szervezete tea­délutánt rendezett. A frissítőkről a rendezők gondoskodtak. Az öre­gek nagyon jól érezték magukat és sokáig szórakoztak. Köszönjük munkájukat és továb­bi sok sikert kívánunk. ifj. Lábodi Imre Kihasználják az estéket! A SZISZ padánl szervezete veze­tősége jől kihasználja a hosszú téli estéket. A helyi iskola ízagató­­nöjével és a falu ikultúrfelelősé­­vel, Bodó Árpáddal karöltve tea­estet rendeztek, melyen a SZISZ szervezet fiatal tagjai műsorral léptek fel. Az előadás nagyon jól sikerült. Néhány fiatal, Andics Marika és MáTta, valamint Füssy Marika nagyon megnyerték a kö­zönség tetszését. A fiúik közül jól szerepelt lfj. Rássó Mihály. A kö­zönség jól szórakozott a finom rumostea mellett, amit a Vöröske­reszt helyi szervezete tagjai szol­gáltak fel. A műsor után táncmulat­ság volt, tomboLahüzással egybe­kötve. A zenét Ivén Géza és zene­kara szolgáltatta. Ezért a tevékenységükért dicsé­ret illeti mindazokat, akik gon­doltak arra, hogy a hosszú téli estéken elszórakoztassák a falu lakosságát. L I. Keleti apróságok ® Sikeres év A múlt évben a kelet-szlovákiai kerületben 4100 magánépületet épl­­: tettek, és a nemzeti .bizottságok további 4515 engedélyt adtak (ki családi házak építésére. Ezen kí­vül az elmúlt évben a kerületben még 9960 megkezdett, de befeje­zetlen, lakás volt. ф ÚJ vízvezeték Ebben az évben megkezdik az új vízvezeték építését Humennén. A vízvezeték első szakaszának épí­tésére 38 millió koronát fordíta­nak. A munkát 1974-ben fejezik be. ф Ünnepeltek Az elmúlt napokban a Košice * környéki városkákban és falvak- V ban ünnepeltek. A lakosok a 26 évvel ezelőtti eseményekre, a fel­­szabadulásra emlékeztek. Az ün­nepségeken részt vettek a baráti járások, valamint a szovjet hadse­reg képviselői. ф Oj klub Betliaron új klubot adtak át a nyugdíjasoknak. A helységben tár­sasjátékok találhatók, ezen kívül televízió és rádió, is az öregeik rendelkezésére áll. A vezetőség azonban más szórakozási lehető­ségekről is gondoskodik. Külön­féle rendezvényeiket szerveznek. ® Méltó megemlékezés Ezekben a napokban Kelet-Szlo­­váikiában, de különösen Košicén és környékén méltóképpen akarják megünnepelni hazánk felszabadu­lásának 26. évfordulóját, január 18-án a Kelet-Szlovákiai Képtár­ban kiállítás nyílott, melyen a lá­­: togatók a szovjet könyvkiadás leg­szebb termékeivel ismerkedhettek meg. A felszabadítók teTén az emlékműnél koszorúzási ünnepség lesz. A városi könyvtár épületének falán, a Lenin utca 26 szám alatt, emléktáblát helyeznek el a 165 év­vel ezelőtt a Hernád parti város­ban tartózkodó M. I. Kutuzov, a nagy orosz hadvezér emlékére. i ® Szepesség fényképen A CSKP megalakulásának 50. év­fordulója tiszteletére és Levoőa város megalakulásának 700. évfor­dulójára a városi nemzeti bizott­ság ünnepséget és fényképészeti versenyt hirdet „Szepesség fény­képen“ címen. A felvételek bemu­tathatják Szepesség történelmi em­lékeit és mai életét. Az összegyűlt anyagból kiállítást is rendeznek. : ® Minél előbb, annál jobb A košiceí járás mezőgazdasági üzemei is maradéktalanul teljesí­teni akarják az 5. ötéves terv első évének feladatait. E téren élenjár a Nagyidal (Velká Ida] Állami Gazdaság, valamint a Szádelői— Udvernoiki (Zádielske—Dvomíky), Felsőkemencei (Vyšná Kamenica), Restei (Rešica) és a Magyarbődi (Bidovce) EFSZ. Az említett szö­vetkezetekben megkezdték a ser­tés- és a borjúhús, valamint a ba­romfi beadását. (Pazderák) A CSKP 50. évfordulója alkalmából a trsticei (nádszegi) pionírcsapat meghívta beszélgetésre B a r t a - 1 o s Lajos elvtársat, régi kommu­nistát, aki egyben a szövetkezet elnöke is. A pionírok nagy figye­lj m m з I hallgatták Bartalos elvtár­sat, akinek több kérdést tettek fel a párt megalakulásával és a mun­kásosztály harcaival kapcsolatban. L a c z k ó Edit, a csapat-tanács elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom