Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-01-16 / 2. szám
а 1ШЫ Az erdő bzéien Uai.uK kopogása hallatszik. Tevékenykednek a vadászok, ők már a téllel néznek szembe. A napok egyre rövidebbek, nincs idő a tétlenkedésre. Papp József a Páldi EFSZ föagronómusa s egyben a helyi vadásztársaság elnöke. Vele folytatott beszélgetésem során megtudtam, hogy gondokkal is küzdenek. Vadásztársaságuk 1965-ben alakult, hét taggal. Vadászterületük nyolcszázharminc hektáros, amiből harmincöt hektár akácfaerdő. Így nem csoda, hogy legelterjedtebb vadjaik közé a vaddisznót sorolják, mely igen komoly károkat okoz, főleg a helyi szövetkezetnek, az érsekújvári (N. Zámky) járás egyik kisközségében. Nagyon jó példa a vadkár érzékeltetésére, hogy harmadéve tizenöt hektáron a kukoricát újra kellett vetni, mivel az erdő szélén a vaddisznók néhány napon belül teljesen tönkretették azt. Abban az évben hét vaddisznót és kant ejtettek a páldi vadászok, de még ez is kevésnek bizonyult. Vadászterületük ezért elég közismertté vált és még ausztriai vendégeik is voltak. — Milyen a szövetkezet és a vadásztársaság közötti összhang? — A helyi szövetkezet támogat bennünket, mondja Papp József, s Ecsek Béla mérnök, a szövetkezet elnöke is mindent megtesz a jó viszony fenntartása érdekében. Jó példa erre, hogy a hüvelyesekből visszamaradt gyommagvakat is nekünk adták, amit az állatok téli etetésére használtunk fel. — Jelenlegi teendőik? — Legfontosabb teendőink közé tartozik a még hátralevő etetők és sózók mielőbbi kihelyezése. — Gondjaik? — Elhatároztuk, hogy nyúlállományunkat kiegészítjük, ezért húsz élő nyulat vásárolunk. A tagság megértőén beleegyezett, hogy nyúlra három évig nem vadászunk, mivel nálunk kevés van. Már két éve nem vadásztunk fácánra sem, de az idény elején kilőttünk a kakasokból néhányat, tpert nem voltak meghatározott arányban a tyúkokkal. Nagyon.örülök, hogy az emberek megértők, és betartják szavukat. Gond még, hogy a tagság nagy része nem helybeli, így a szervezési munkák több munkával járnak, mint másutt. Egy bratislafan tagja is van vadásztársaságunknak. Jó lenne, ha a helybeli fiatalokat is érdekelné e szép sport. Eddigi tevékenykedésünk során felépítettünk egy szép vadászházat az erdöszélen, amely aránylag csekély költségbe került, mivel nagyobbrészt társadalmi munkával készült. Egy bizonyos, a páldi vadászok munkája eredményes és dicséretreméltó. Sok szerencsét kívánva távoztam annak reményében, hogy fognak még hallatni magukról e kis község becsületes vadászai. DÁVID NÁNDOR, Béuy (Biűa i Ilyen „mértani“ pontussággal számítolták ki a sortávolságot a vaddisznók, így tizenöt hektárnyi kukoricát újra kellett vetni. Papp József az elejtett vaddisznóval. Mire vadászhatunk januárban? A még mindig érvényben levő 4/1967. Zb. számú rendelet lehetőséget ad arra, hogy teljesíthessük némely gazdaságilag fontos vad kilövési tervét januárban is, ha azt december végéig nem sikerült véghezvinni. Egész januárban lőhető a szarvasbika és a szarvasborjú, a vadkan és a vaddisznó malacai, a nyuszt és a nyest, a vadmacska, a pézsmapocok (fogható), a balkáni gerle, a gatyásölyv, a vetési varjú, a farkas, a róka, a nyestkutya, a görények, a hermelin, a menyét, a héja, a fekete- és hamvas varjú, a szarka, a mátyásmadár, a csóka, a hiúz és a nagy kárókatona. Január 15-ig bezárólag vadászhatunk még szarvastehénre és vaddisznó emsére. Azokon a vadászterületeken, ahol 1970 novemberében-decemberében élőnyúl befogást végeztek, január- 15-ig vadászhatnak még mezei nyúlra is. Januárban már általában keveset vadászunk hasznos vadra. A vadászok fő feladata a hasznos vad védelme, a kártékony vad irtása, és mindenekelőtt az ínséget szenvedő vad gondos és bőséges etetése. A vadásztársaságok vezetői elkészítik az 1970-es évet záró kimutatásokat, az évzáró taggyűlésre előkészítik a jelentéseket. A taggyűléseket lehetőleg a hónap végéig megtartjuk, hogy az elmúlt év tapasztalatait idejében gyümölcsöztethessük az 1971. évi tervezési időszakban. K. K. A vadászok munkája Feliér köpenyében pompázik a táj s a kémények vidáman ontják a füstöt. Jó ilyenkor a meleg szobában, de a tornai (Turüa n/B) „Vár“ nevet viselo vadásztársaság tagjai nem törődnek a hideggel, gondolnak védenceikre is. Idáig 15 q szemes takarmányt hordtak széjjel a fogoly- és fácánetetőkbe. Az 16(10 hektárnyi vadászterületen gazdálkodó vadászok 15 db fácánetetőt és 5 db fogolyetetőt készítettek és helyeztek el a mc zón. A szemestakarmányt brigádmunkával a Tornai Állami Gazdaságtól szerezték be. A lelövési terv 34 db nyúlra és 20 db fácánra szólt. A fácánlelövés tervét nem teljesítették, mert — Havranko István vadászgazda szavai szerint az állnmányszapurulat terén még nincs olyan színvonalon, hogy ezt lelkiismerelfurdalás nélkül teljesíthessék. Inkább hagyták, hogy az állomány megerősödjön. További tevékenységük is az apróvad jó átteleltetésére és ellátására irányul, amihez elég takarmányuk és mnnkakedvök van. A „Vár“ vadásztársaság tagjai nemcsak a lelövéssel tőrödnek, hanem fő céljuk és fel adatuk a vad gondozása. < Farkas Rózsa, Áj (Háj 1 kassai (Košice) járás ÉRTÉKES TRÓFEA Kiemelkedő értékű muflon trófeát oihetett magáoal Litomé'ricéből az NSZK-bell Gab űr. Sikeresen terítékre hozott egy tízéves muflon-bakot, amelynek szarvait 225,10 pontértókűre minősítették. Ez azt Jelenti, hogy a világ 10 legfőbb muflon trófeája közé sorolják. ~-k — Egyik ismerősöm pana- K szólta, hogy agyoneteti a tojótyúkokat, azok mégsem tojnak rendszeresen, csak néha pottyantanak egy-egy tojást. Arra a 'kérdésemre, hogy mit etet, „kukoricát“ — volt a válasz. A baromfi abban az esetben, ha csak kukoricát eszik hét-, vagy hónapszám, úgy túlságosan elhízik, majd tojástermelése jelentősen csökken. Mit etessen tehát az a kistenyésztő, akinek nincsen más takarmánya? — tehetjük fel a kérdést. Ma Szlovákia majdnem minden községében és városában működik a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének helyi szervezete. Aki tagjává válik ennek a szövetségnek, az évente bizonyos mennyiségű ban etetése rendkívül előnyös, főleg ha előzőleg kisssé csíráztattuk. Szemesen vagy darálva 10—15 százalékban ajánlatos etetni. A dohos zab emésztési zavarokat okozhat. ■ 5. Jól ismert baromfitakarmány a köles. Tojók etetésére az eleségbe 10—15 százalékban keverhetjük. ■ 6. A hüvelyes magvak közül a tojók részére elsőként a borsót vehetjük számításba. Fehérjeértéke nagy, azonban nem teljes értékű, tehát az állati fehérjék értékét élettani szempontból nem pótolhatja. A lencse, a bab, az édes csillagfürt is etethető a tojótyúkokkal. Darájuk 10—20 százalékos részarányban, veszély nélkül takarmányozható. Csak 4—5 napra valót daráljunk meg egyszerre, mert a dara külön■ 10. A nedvdús takarmányokkal, mint pl. a sárgarépával, a takarmányrépával a tyúkok karotin szükségletét fedezzük. Napi 10—15 % ban etessük. ■ 11. Az állati eredetű hulladék-takarmányokról szándékosan csak felsorolásunk vé gén szólunk. Ehhez ugyanis a tenyésztő ritkán jut hozzá, leginkább disznóvágások Idején. Ilyenkor a fel nem használt vér, lép, külső és belső Ivarszervek stb. igen jól felhasználhatók, mind nyersen, mind pedig főve a tyúkok takarmányozására. ■ 12. Végül szóljunk az ásványi anyag visszapótlásról. Igen sok tenyészetben gyenge a tojások héja, számos közöttük a törött, amit főleg az ásványi anyagok hiánya idéz elő. Mit etessünk a háztáji tojótyúkokkal télen? Az NDK-han használatos etetövályú mintájára készült etetőből a baromfi nem szórja szét az eleséget. —ksz— keverék takarmányt vásárolhat, amelynek összetétele megfelel a tojótyúkok Igényeinek. Ez tehát a legjobb megoldás. Azonban az esetben, ha az illető nem tagja ezen szövetségnek, vagy nem áll elegendő keveréktakarmárty rendelkezésére a nagyobb számú állomány miatt, úgy a háztájiban termelt, vagy csere útján szerzett, esetleg vásárolt takarmányokból is megfelelő minőségű takarmányadagot lehet összeállítani az alábbi anyagokból: В 1. A tojóbaromfi napi takarmányadagjában a kukorica 20—40 százalékban lehet jelen. A túlzott kukoricaetetés, mint említettük, idő előtti elhízást és tojástermelés-csökkenést okoz. Darált állapotban jobb etetni a kukoricát, mint szemesen. Hidegebb napokon a délutáni órákban, minden esetben adjunk 1—2 dkg szemeskukoricát a tyúkoknak, aminek kitűnő hőfejlesztő hatása van, így fogyasztásakor a baromfi ■kevésbé fázik. Dohos, penészes kukoricát etetni veszélyes. В 2. A búzaocsú, vagy a sze mesbúza szintén jó takarmány a baromfi részére. Nyersrost' tartalma csekély. A tyúk napi takarmányadagjának 20—50 százalékát is képezheti. A rozsocsút nehezebben emészti a baromfi. В 3. Az árpát a baromfi szemesen és darálva egyaránt szívesen fogyasztja. ízletességét tekintve a búzával csaknem egyenértékű. Egyes szakemberek feltételezik, hogy mind az árpa, mind a zab bizonyos kannibalizmus (egymást evést) elleni anyagokkal rendelkezik, melynek jelenlétét a maghéjban sejtik. Az árpa a napi takarmányadag 20—30 százalékát képezze. В 4. A jó zabot, mivel ízletes, a baromfi szívesen fogyasztja. Mivel E-vitamintartalma nagy, a keltetési Időszakban feltétlenül etessünk belőle í a tenyészállatokkal. A téli, zöld** takarmányban szegény időszakben megkeseredik, ugyanis sok csersavat tartalmaz, és a fehérje is bomlásnak indul. Az említett hüvelyes magvakhoz fokozatosan szoktassuk a tyúkokat. В 7. Az olajos magvak ugyancsak jól félhasználhatók a tyúkok takarmányozására. Különösen kiváló hatásúak a vetítésben lévő állatok tollképződésére. Aki napraforgóhoz, kenderhez, esetleg lenmaghoz tud jutni, szemesen vagy darálva 5—10 százalékban keverje az említett magvakat a napi takarmányadaghoz. В 8. A korpa túlzott etetése hasmenést okozhat. Legfeljebb 10—15 %-ban etessük. В 9. A szénák közül első sorban a csekély nyersrosttartalmú, zöldre szárított lucerna, vöröshere szénája felel meg, amelyet virágzás előtt kaszáltak. A naptól védett helyen szárított, sok levelet tartalmazó pillangósszéna A vitaminban igen gazdag, ezt 5—7 %-ban etethetjük. Ezért szükséges a téli hónapokban fokozott gonddal viszszapótolnunk ezeket az anyagokat. Minden tojáshéj képződésnél 4—5 gramm szénsavas és foszforsavas mészre van szüksége a tojónak. Az ilyen speciális készítményeket bármelyik drogériáikul megvásárolhatjuk, mégpedig igen olcsón. A tyúkok fellépő mészhiányukat gyakran úgy jelzik, hogy lecsipegetik a falak mészrétegét. Őrölt kagylóhéjat, vagy apró szitált kavicsot mindig adjunk a tyúkoknak, különben takarmányértékesítő képességük a minimálisra csökken. A baromfitól csak akkor várhatunk kimagasló termelést, ha részükre állandóan rendelkezésre áll a szakszerűen összeállított tenyészkeverék. Az a tenyésztő ne számítson jövedelemre, aki egyoldalúan eteti állatait. Molnár Ferenc, Dunaszerdahely (D. Streda) A házinyulak itatása * 24 Érdekes kísérletről szántól be az „American Rabbit Journal“, Cassady—Mize— Switer kutatók az US. Departement of Agriculture“ Intézetben nyúlitatási kísérleteket végezlek. A nevezett kutatók 5 hónapos újzélandi nőstényeket állítottak be három csoportba. A nyulakat önitatásos egyedi ketrecekbe helyezték el. Annyi vizet ihattak a nyulak, amennyit akartak. Az első csoport naponta 24 i órán át szabadon hozzájutott a vízhez. A második csoport csak reggeltől estig 1 napi 12 órán á t. A harmadik csoport csak déltől estig 6 órán át. Megmérték a vízfogyasztást és arra a meglepő eredményre jutottak, hogy mind a három csoportban hozzávetőlegesen egyforma volt a vízfogyasztás. Ezen megállapítás után a nyulakat bepároztatták. A fogyasztott vízmennyiséget nem mérték tovább, de megmaradtak amellett, hogy a csoportok 24, 12, ill. 6 órán át kapjanak vizet. Egymás után háromszor ellették a nyulakat, ugyanazon bakkal végezve a pároztatást. A harmadik alom elválasztása után értékelték az egész kísérletet. Az első csoportbeli éltesekből a 8 hetes korban történő elválasztásig az ivadékok 24,14 %-a. a második csoportból 28,57 %-a, a harmadik csoportból 33,4 %-a hullott el. A 8 hetes almok mérési eredményei: egy egy alom átlagsúlyát az első csoportnál 10Ü %-nak véve, a második csuportban 98, a harmadik csoportban 81 % volt az eredmény. Az almokban levő fiókák súlya a második csoportban 98 %, a harmadikban 87 % volt az első csoportban levőkéhez viszonyítva. A kísérletből azt a következtetést lehet levonni, hogy a nyulaknak mindig kell adni ivóvizet és az előttük álljon a nap minden órájában. Saját tapasztalataim alapján állítom ezt és örülök, hogy megfigyeléseiméi a külföldi kísérletek is alátámasztják. Mindenesetre igen jó volna, ha mindenütt megkezdenék a nyulak rendszeres itatását. Dr. Jeszenszky Andor
