Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

1971-04-10 / 14. szám

1871. április 10. SZABAD FÖLDMŰVES s Megérte a kezdeményezés Az egyesülés a kooperáció legcélszerűbb média A nyugat-szlovákiai kerületben egy efsz átlagos mezőgazdasági földterü­lete 825 hektár. Ez a terület körül­belül ötödrésze a gépesítés szempont­jából optimális nagyságú vállalati elap területének. Az E—512-es kom­bájnok például általában 400 hektárt aratnak le egy szezonban, és legjobb teljesítményt ötös csoportban nyújta­nak. Ehhez már 2000 hektár gabona szükséges, amihez Dél-Szlovákia vi­szonyai között 5p0 hektár szemesku­koricával Is számolhatunk. Nem cso­dálkozhatunk tehát, hogy a nyugat­­szlovákial kerületben 4—5 ezer hek­táros koncentrált gazdasági egységek kialakításával számolnak. Az Ilyen méretű koncentráció a szakosított állattenyésztés kívánalmainak Is megfelel. Az ilyen korszerű nagy­üzemekben a már kipróbált és alkal­mas technológiának megfelelően 5000 sertés, 800—1000 fejőstehén és 2000 hízómarha összpontosításéval számol­hatunk egy-egy gazdasági központ­ban. Az érsekújvári (Nové Zámky) já­rásban a szövetkezeten belüli szako­sítást 1985-ben kezdték el. Az első két körülbelül 5000 hektáros egysé­get a Šurany-i és a Szálkái EFSZ kö­rül valósították meg. Később a hűli, a muzslai, a szőgyénl (Svodín) és a libádi (Lubáj szövetkezet köré is tö­mörült 3—4 gyengébben gazdálkodó szövetkezet. Az új egységek földte­rülete 3500 ha-tól 5000 ha-ig terjed. AZ ÜJ EGYSÉGEK önálló jogi személyeket képeznek. Az egész vállalatot új központi elnökség irányítja, melyben az egyesült szövet­kezetek elnökei alelnöki funkciókat viselnek. A régi önálló szövetkeze­tekben megmarad az agronómusi és zootechníkusl beosztás, elesnek azon­ban az irodai dolgozók, kivéve a rak­tári könyvelőt. Az1 új gazdasági egységnek egysé­ges terve van, melyből az egyes köz­pontok kiírják saját terveiket. A ju­talmazás az egész koncentrált gazda­ságban egységes, a normák is egysé­gesek. A béralap 20 %-a a gazdasági központok prémium-alapját képezi. A tapasztalatok arra mutatnak, hogy az ilyen hatalmas, koncentrált egységek létesítésénél nagyon gondo­san és óvatosan kell eljárni. A fő előfeltétel a célkitűzés és a perspek­tívák politikai kidolgozása, valamint elegendő erő és lehetőség a meglevő épületek szükséges átalakításához. A növénytermesztés viszonylag gyorsan alkalmazkodik az új feltételekhez, az állattenyésztésben az a szabály, hogy az eddigi „állatkert“ helyett a ser­tésnek vagy a szarvasmarhának csak egyik kategóriája maradjon. A tehe­neket általában oda helyezik, ahol legjobb volt a tejhozam, és a dolgo­zók viszonya a tehenekhez. Az anya­sertések elhelyezésénél hasonló szem­pontokat veszünk figyelembe. A MEZÖGAZDASÄGI TÄRSULÄS nak tartani, a termelés nem lesz gaz­daságos és alacsony lesz a munka­egység értéke. Hasonló különbségek mutatkoztak a szakosított sertéste­nyésztés ágazatai között. Ez természetesen nem tetszett sen­kinek. Az egyesült szövetkezetben — úgy mint eddig — számolnak azzal, hogy a egyes termelési ágazatok nem egyformán gazdaságosak. Az egysé­ges tervben számolnak a gazdaságos­ság különböző mértékével, és nem rónak fel senkinek semmit. A pré­miumokat aszerint fizetik ki, hogy hogyan teljesítik az egyes termelési egységek a tervet, melynek pénzügyi oldala is van. A Járásban egyelőre csak egy állat­­tenyésztési közös szövetkezeti válla­lat van. Az udvardl (Dvory nad Žlta­vou) baromfitenyésztő vállalat száz­ezer tyúkja minden eladott tojás után 35 fillér nyereséghez juttatja a válla­latot, azelőtt a tyúkok tartása éppen­­hogy egyensúlyban volt. A sertések nagyobb koncentrálásától tízezres vagy ettől is nagyobb terjedelemben a járásban egyelőre még félnek. Nincs megoldva az ürülék kérdése. Mindez arra késztette az egyesült szövetkezetek vezetőit, hogy a prob­lémákat közös, egységes tervek alap­ján oldják meg. A terv kidolgozásá­ban és végrehajtásában a szövetke­zeti tagok éppúgy részt vesznek, mint azelőtt. Az évzáró közgyűlésekre a munkaközösségek küldötteket válasz­tanak (30—50 hektár területre egyet) a gazdasági részlegeken pedig terme­lési tanácskozásokat tartanak az al­­elnökök vezetésével és a technikusok bevonásával. AMI A GÉPESÍTÉST ILLETI, a traktorokat vagy egy központi gé­pesítő állomásba vonták össze, vagy csak központi javítóüzemet és alkat­rész-raktárt létesítettek, a traktorok pedig a részlegeken maradtak, az egyes brigádvezetők irányítása mel­lett. Az egyes részlegeken 8—9 trak­torista dolgozik. A munkát a brigád­­vezetőtől a részleg agronómusa veszi át. Az előny szemmel láthatóan a rak­tári munkák leegyszerűsítésében mu­tatkozik. 3—4 alkatrész-raktár helyett elegendő egy központi raktár, ennek következtében csökkenhetett a rak­tározott alkatrészek összértéke is. A szövetkezetek egyesítésének kez­detén a funkcionáriusok jártak a ki­szemelt szövetkezetekbe, hogy meg­győzzék a tagságot az egyesülés elő­nyeiről. Ma már az a helyzet, hogy maguk a szövetkezeti tagok állnak elő kezdeményező javaslatokkal. Gyű­léseket tart a pártszervezet vezetősé­ge, tagsága, a közös szövetkezet el­nöksége, a társult szövetkezetek tag­sága, ahol megvitatják a gazdaság fejlesztésével kapcsolatos problémá­kat. A legtöbb hozzászólás a szakosí­tás kérdéseit érinti, a szövetkezet szakmai vezetői mindent részletesen megtárgyalnak és megmagyaráznak. ÜJABB EGYESÜLÉS VAN KIALAKULÓBAN építették át: mindent az új szakosí­tásnak megfelelően. A szövetkezet fő termelési ágazata a tejtermelés. Az egyesülés idején 2300 liter volt a te­henek hasznossága, tavaly pedig 3440 liter tejet fejtek egy tehéntől. Az állományt 100 tehénnel növelték. Az egyesülés előtt egy anyasertéstől 12—13 malacot választották el éven­te, 1969-ben az anyasertések hasznos­sága már 19,7, 1970-ben pedig 20,3 volt. A régi surányl szövetkezet Ka­parás farmján vannak a tehenek, a Nový Svet farmon pedig az anyaser­tések. Nitriansky Hrádokon csak ser­téshizlalda és növendékmarha van. Ügyszintén Kostolný Sek-en. Nitrian­sky Hrádokon az egyesítés előtt 12 korona volt a munkaegység értéke. Kostolný Sek-en 17, ma pedig — az egyesült szövetkezetben — egysége­sen 40 koronát fizetnek munkaegysé­gekként. Az emberek rendezett kö­rülmények között dolgoznak, munká­hoz való viszonyuk is megváltozott, mindenki saját foglalkozásának mes­terévé vált. A szövetkezeti dolgozók szakmai neveléséről a februári és márciusi hónapokban gondoskodnak. Az előadásokat többnyire saját kép­zett szakembereik végzik. AMIKOR ŠURANY-BAN * * • elkezdték a közös gazdálkodást, a termelés összértéke 18 millió korona volt. Ugyanezen a területen tavaly a dupláját érték el. Leegyszerűsítették a választékot, bevezették az új kor­szerű munkamódszereket A kukori­cát pl. több mint 200 hektáron mono­kultúrában termesztik. Mindenki is­meri feladatát. Többen specialistává, a mezőgazdasági munka mesterévé váltak. Ebben a járásban tehát jól megold­ják a soronlevő feladatokat. Bátran állíthatjuk, hogy a kommunisták ál­dozatkész munkája révén ötéves táv­latban jó példát mutatnak mások számára is. Napjainkig a szövetke­zetek földterületének egyharmadát 3500—5000 hektáros gazdaságokba összpontosították. Ugyanakkor az egyesített szövetkezetek tagságának jövedelme nem lett kisebb. A nagy­­gazdaságokban a kisebb csoportok a kedvezőbb feltételek mellett gazda­gabbak lettek. Tulajdonképpen ezt akarták elérni az egyesítéssel. Sok­szor hallani, hogy a gyakorlat igazol­ja az elméletet. Itt pedig ez elmélet a napi élet gyakorlatává válik. BOHUMIL DUŠEK A nyitral szövetke­zeti üzemközi kel­tetőből hetenként naposcsibét visz­nek el az ország különféle tájain gazdálkodó szövet­kezetek és állami gazdaságok. Fotó: P. Matts Istállógépesítés fejlesztése a Szovjetunióban A Szovjetunióban valóban kimagasló sikereket érnek el a munkafolya­matok gépesítése és automatizálása terén. Erről tanúskodik a moszkvai kiállítás is, amelyen működésben megtekinthetők az állattenyésztésiben alkalmazott legújabb gépi eszközök és gépesítési berendezések. Nagy fi­gyelmet keltett a kiállításon a szarvasmarha-istálló komplex gépesített berendezése, amely az RKU-200 jelű takarmányelosztóból, TS-1 jelű szállí­tóból, rácspadozatú állásokból, önitatókból és automatikus vezérlőasztalból áll. Kétszáz szarvasmarha takarmányozását egy dolgozó látja el. Nagy teljesítményű a takarmányelosztó, melynek segítségével bármilyen takar­mánykeverék Iszilázs, répafej, koncentrátum, szecskázott takarmány) ada­golható az állatoknak. A feltöltődobnak léces szállítója van, amely a ta­karmányt szállítócsigára juttatja. Onnan a takarmány ferde szállítóra kerül, amely a takarmányt a vályúk felett elhelyezkedő elosztófelületre szállítja. Amikor az elosztófelület jobbra halad, takarmánnyal telik meg, ha balra mozog, felnyílnak a zárőcsappantyúk, és a takarmány a vályúba hull. A ferde szállító tartozéka egy berendezés, amely nyomelemekkel dúsítja a takarmányt. Az automata vezérlőasztalon az egyes műveletek úgy állíthatók be, ahogy egymás után következnek. Az állatgondozónak csupán az a fel­adata, hogy felügyeljen. Ezt a berendezést már számos mezőgazdasági vállalatban beépítették a kujbisevi, a voronyezsi, a moszkvai és egyéb területeken. Mindenütt bizonyosságot nyer a kiváló mniősége. ★ Vályú nélküli farmnak nevezhető az az automatikus berendezésű eertés­­istálló, amelyben a sertések a padozatról fogyasztják a takarmányt. A ser­tések 15—20 darabonként helyezkednek el a kutricában. A kutrica mintegy egyharmadát rácspadozat foglalja el önitatóval. Mellesleg, a vízvezető csövön keresztül savó is adagolható a sertéseknek. A fennmaradó, némi­leg magasított hely a takarmányozásra és az állatok pihenésére szolgál. A kutricák felett az ARK-500 S jelű szemcséstakarmány-adagoló csőveze­téke húzódik. A beütemezés szerint bizonyos időközökben a takarmány a padozatra szóródik. A sertések a takarmányt tiszta állapotban maradék­talanul elfogyasztják. Minimális munkaráfordítás mellett egy etető 200П sertést lát el; egy mázsa súlygyarapodásra 1—1,5 órányi élőmunka-ráfor­dítás esik. ★ A kiállítás egyik csarnokában működésben van az OBN-1 jelű egyszintes keirectömbökből álló berendezés. Itt Is minden termelési folyamat — a takarmány és a víz adagolása, a tojások összeszedése — gépesítve és auto­matizálva van. Az ésszerűen megszerkesztett gépek minden szükséges műveletet elvegéznek. 15 000 tojóstyúkot egy munkaerő lát el. Ugyanebben az épületben a látogatók megtekinthetik a broilerhtzlalás experimentális berendezését. A teljes gépesítés és automatizálás lehetővé teszi, hogy egy baromfigondozó 10 000 broilert állíthat elő. A vllniuszl (Litván SZSZK) broilergyárban már működik ez a Brojler-10 jelű komplex berendezés. Az ott előállított brojlerek például hetvennapos korban 1621 gramm súlyt értek el. Az egy mázsa súlygyarapodásra eső költség 73 ru­belt és 30 kopejket, a takarmányfogyasztás 3,5 q takarmányt és a kézi­munka-ráfordítás 0,8 órát tett ki. Mindkét berendezést — az ONB-1 és a Brojler-lO jelűt — a Pjatyigori Gépgyárban állították elő. F. Gnbuí, Moszkva főmérnöke, Ing. Cuba Albert a szö­vetkezetek egyesítéséről a községek politikai önállóságának megőrzése mellett a következőket mondotta: — A nagy szövetkezetek többre ké­pesek; kezdve a gépesítéstől, ahol komplett termésbetakarító berendezé­seket vásárolhatnak és használhat­nak ki. A másik dolog a beruházási építkezés. Ami az új épületeket illeti, tudjuk, hogy kisebb kapacitású épít­kezések nincsenek engedélyezve, és egy korona szubvenciót sem kapnak. A nagykapacitású építmények előtt azonban szabad az út, mi például a társult szövetkezetek épületeinek át­alakítására akarjuk kihasználni a szubvenciót. Egyébként úgyis minden­kinek meg kell birkózni azal a fel­adattal, hogy mi legyen az eddigi húszéves épületekkel, amelyek az összpontosított kisüzemi termelésnek szolgáltak. Eleinte úgy gondolták, hogy a ter­melés szakosítása mellett megőrzik a vállalatok teljes önállóságát: hogy az egyik szövetkezetben fejőstehenek lesznek, a másikban üszők, a harma dikban hízók, a borjúkat pedig kö­zös borjáneveldékben fogták felne­velni. Amikor azonban kidolgozták a szövetkezetek fejlesztési terveit és kidolgozták a jutalmazás alapelveit, észrevették, hogy ahol teheneket fog­a kamocsal, az andovcei és a Zemnéi szövetkezetekből. A mintegy ötezer hektáros közös szövetkezetben öt­ezres hizlaldát terveznek zárt állo­mányforgóval. A járási mezőgazdasá­gi társulást gyakran látogatják a bar­­doiiovói, hurbanovcei, dedinka! és a pozbai szövetkezet funkcionáriusai, ők a közös gazdálkodást 1972 január elsejétől tervezik megvalósítani. A já­rásban ugyanis azt az elvet vallják, hogy az új egységeket minden szem­pontból alaposan elő kell készíteni, meg kell teremteni a szükséges át­alakításokhoz is az előfeltételeket, hogy legyen elegendő cement, tégla, épületfa, stb. úgy a rekonstrukciók, mind az új építmények számára Meglátogattuk a legrégibb egyesült szövetkezetei, a Šurany-i EFSZ-t. Bar­­toviő Štefan fő ökonőmus már két év­tizede dolgozik a szövetkezetben. Be­pillantást nyerhettünk általa az 1965- től 1968-ig terjedő időszak fejlődésé­be. A növénytermesztés ezen idő alatt 18,8 %-al, az állattenyésztés 7,9 %-al növekedett, az állatok súlygyarapo­dásában 20 %-os volt a növekedés, az össztermelés pedig 20,5 %-al nö­vekedett. Az egyesülés első két évében nem épültek új épületek, csak az öregeket NYALAKODÄSNAK nevezhető az ál­latok kórosan megváltozott ízlése, melynek következtében például földet esznek, nyalogatják a jászolt, a fala­kat, a padlót, a szomszédos állatokat, vizeletet isznak, bőrből készült tár­gyakat, szőrt, rongyokat harapdálnak és vesznek fel. Az állatok fokozato­san fogynak, vérszegényekké válnak, és a rendellenes anyagok fogyasztása miatt gyomor-bélhurutban szenved­hetnek. A betegséget a következő okok idézhetik elő: • Igen gyakori a nyalakodás azért, mert a takarmányban nincs elég konyhasó. A növényi és az állati ere­detű takarmányok általában (a hal­liszt kivételével) kevés nátriumklori­­dot (konyhasót) tartalmaznak, és e tekintetben kiegészítésre szorulnak. • A kalcium (vagyis a mész) és a foszfor mennyiségének elégtelensé­ge, vagy egymáshoz való hibás ará­nyuk esetén angolkór, illetőleg csont­lágyulás keletkezik és e betegségek folyamán, de már teljes kifejlődésük előtt is fellép a nyalakodás. • Bizonyos nyomelem, főleg a réz hiánya a takarmányban. • Egyes vitaminok, elsősorban a D-vitamin hiánya. A vitaminnak igen fontos szerepe van az állatok anyag­cseréjében, éspedig főleg a mész- és foszfor anyagforgalmának szabályo­zásában. Minél rosszabb az állatok mész- és foszforellátottsága, vagype­­dig minél jobban különbözik e sók egymáshoz való aránya a takarmány­ban a kívánatostól, annál több vita­minra van szüksége a szervezetnek ahhoz, hogy ezeket a hibákat ki­egyenlítse. A nyalakodás # A fehérjékben hiányos takarmá­nyok etetése. Fontos tudni, hogy a sertéseknek (de a szárnyasoknak is) szükségük van bizonyos mennyiségű állati eredetű fehérjékre, mert csu­pán növényi fehérjékkel nem tudják teljes fehérjeszükségletüket fedezni. A nyalakodó tehenek rendszerint igen élénkek, nyugtalanok, félénkek és izgatottak. Az addig nyújtott, hiá­nyos összetételű takarmányt nem szí­vesen fogyasztják és ezért soványod­­nak. A betegség a fentebb leírt for­mában főleg teheneknél fordul elő, míg a malacoknál inkább abban nyil­vánul meg, hogy egymás fülét és far­kát rágják, az anyakocák felfalják malacaikat és a magzatburkokat. A teljesség kedvéért említjük, hogy a nyalakodás juhoknál is előfordul, és­pedig az ún. gyapjúrágás formájában, valamint a tyúkoknál is, amelyek egy­más taraját csipegetik, tojásaikat fel­törik és elfogyasztják, egymást ki­zsigerelik és a kizsigerelt beleket fel­falják (ún. kannibalizmus). A betegség gyógyítása ahhoz igazo­dik, hogy milyen okok váltották ki. Ha a bajt a konyhasó hiánya okozta, akkor könnyen segíthetünk rajta nya­­lóső nyújtásával. A mész- vagy fősz­­forvegyületeket szénsavas, illetőleg foszforsavas mész etetésével lehet pó­tolni. Az állatorvos feladata annak megállapítása, hogy mely anyagok hiánya idézi elő az adott esetben a nyalakodást. Ez sokszor nem egysze­rű feladat, és csak etetési kísérletek­kel oldható meg. A vitaminok hiánya esetén leghe­lyesebb zöldtakarmányokat etetni, de szükség esetén gyári vitaminkészítmé­nyek is adhatók. Sürgős esetekben vitamininjekciók alkalmazása java­solt. Sertésekkel vitamindús, kellő mész- és fehérjetartalmú takarmányt etetünk, amelyet tanácsos még állati fehérjével is kiegészíteni (fölözött tej- hús- és csontliszt, halliszt). Dr. Flórián Endre, állatorvos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom