Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-04-10 / 14. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES 1971. áprffi« iá A fóliás csomago lás folyamata a RESINITE-B jelű gép alkalmazása kor. •ШШ LA fiatalok varosa Minden országnak, minden népnek megvan a maga jellegzetes romantikája, sajátságos couleur locale-ja. A szaratovi Kommunist napilap vendégeként a Szovjetunióban járva a számtalan irányú kíváncsiság mellett az a vágy is hajtott, hogy közvetlenül találkozzak az orosz táj romantikájával, azzal a tájjal, mely szellemóriásokat szült és nevelt a művelt világnak, mely egy hatalmas nép mélyen gyökerező humanizmusának nemcsak hátterét, de éltető alapját is jelentette. Nos, a várva várt találkozás nem váratott magára sokáig. Szaratovban, ebben a Volga-parti, gazdag történelmi múlttal rendelkező régi kereskedő városban — ahol ma oly nagyerejő gazdasági dinamizmus lüktet, mintha maga a Volga képezné annak fő ütőerét — találkozhattam a fehér nyírfák közt méltóságteljesen terpeszkedő, legendás hírű orosz folyóval, a végtelenbe nyúló sztyeppékkel, az itt élő nép múltjával és jelenével, s bepillantást nyerhettem bíztató jövőjébe is. Mert csak úgy lehet teljes valóságában felmérni és értékelni az itteni nép sorsát, örömét és bánatát, gazdasági és társadalmi életben elért eredményeit, ha a szemlélődést történetesen a forradalmár Csenyisevszkij múzeumában kezdjük. Mert mindaz, ami ma itt élő valóság, az a forradalom műve, s a forradalom a forradalmároké, azoké, akik életüket áldozták fel a közjó érdekében. S hogy mily közel állnak egymáshoz az igazi forradalmárok, arra is ebben a múzeumban döbbentem rá. A múzeum egyik polcán ismerős rajz ragadta meg a figyelmemet. Korabeli francia újság címlapja, a múzeum lépcsőjén Petőfi szaval, alatta zászlókat lengető tömeg köszönti a forradalmat. Megillctődve néztem az ismerős képet, mely arakatlanul is a forradalom nemzetköziségét, a népek egymásra utaltságát juttatta eszembe. A Volga-parti filozófus-forradalmár, s a Duna-parti lánglelkű költő szellemének nagyszerű találkozását fejezte ki a kép, s bár az egyikük testén át nem a szabadság diadalára száguldó paripák vágtattak keresztül, s a másikuk testét a száműzetés, a cári börtönök nyűtték el, Szimbirszk szülöttjének mégiscsak sikerült megvalósítani az ő nagy álmukat, s kitárni a kaput a nagy lehetőségek előtt. Múzeumi szemlélődésemet dobogás, gyermekzsivaj, suttogás zavarta meg. Az egyik alapiskola diákjai érkeztek szemléltető történelmi oktatásra. Mint megtudtam, naponta 3—4 osztály is megfordul a múzeumban. Itt randevűzik tehát a múlt és a jövő. Erő és öntudat forrása ez a szerény faépület, melynek oly gazdag gyűjteménye van a múlt század nagy gondolkodóinak eredeti műveiből, hogy bármelyik világhírű múzeumnak is dicséretére válna. Nagy kincs ez a szellemi örökség, de még nagyobb kincs, hogy kamatozik, hogy » nevelést, a jövőt szolgálja. Ha már a fiatalokról van szó, meg kell említenem azt is, hogy Szaratov igazi diákváros. S hogy milyen diákok lakják, arról a mezőgazdasági technikumban tett látogatásom alkalmából győződhettem meg. Nyolcszáz diák nyüzsög ebben a sokemeletes iskolaépületben, mint egy jól szervezett méhkasban. Jeleňa Kitajeva, az iskola többszörösen kitüntetett igazgatónője büszkén mondja: — Ezt az iskolát mi építettük fel. — Valóban, tanítók és diákok együtt keverték a maltert, együtt hordták a téglát, így építették fel új alma máterüket, emeletről emeletre. S a munka szeretető ügy egybekovácsolta a tanárokat és az egész diákságot, hogy ez a tanulásban, a tanulók mindennapi munkájában ma is megnyilvánul. Osztályok mennek, osztályok jönnek, de a tudat, a mi iskolánk tudata az marad, öröklődik, mert ápolják, őrzik ezt a tudatot. Az a kis többletmunka, az a ráfordítás, ami az új épület felépítésével járt, többszörösen megtérült. Az iskola kiváló felszerelését sikerült úgy széthelyezni, hogy azokat teljes mértékben kihasználhassák. Könyvelési technikumról lévén szó, az iskola még lyukkártyás számítógépekkel is rendelkezik, a különböző kalkulációs, könyvelési gépekkel felszerelt szaktantermekről, automatikus audio-vizuális segédeszközökről nem is beszélve. S alig pihentek meg a dolgos kezek az új iskolaépületben, a fiatalok máris új javaslattal jöttek. Kicsi az internátus, sokan vagyunk benne —mondották —, építsünk egy újat, nagyot, modernet. A javaslatot a pedagógiai tanács elfogadta s egy kis utánajárás, egy kis szervezési munka után elkezdődhetett az építkezés. Mert az ilyesmi az építkezési vállalatok hozzájárulása nélkül nem megy, s az akció csak terven felül indulhat. Dehát azért terv a terv, hogy azt túl is lehessen szárnyalni, főleg ha a túlteljesítés következtében diákok százai találnak új, kényelmes otthonra. Este az operaházban — ez is tíz éve épült fel — a Boris Godunov-ot adták. Gondoltam, orosz operát, orosz előadásban, orosz környezetben látni — ez sem mindennapi dolog. S mégsem ez volt a legnagyobb élményem, hanem az, hogy a klasszikus zenekarban sehol egy kopasz fej, sehol egy őszülő haj, a zenészek átlagos életkora 18—20 év, fiúk és lányok vegyesen. Kísérőm, a mindennel törődő, mindenről gondoskodó Ivan Moszkvicsev magyarázta meg, hogy a városban két zenei konzervatórium is működik, a zenekar tagjai a konzervatórium legjobb diákjaiból kerülnek ki. A nézőközönség pedig csupa középiskolás fiatal — diákelőadás volt aznap este. Egy másik alkalommal a Filharmónia zenetermébe látogattam, a moszkvai Veszjolije ribjata (Vidám fiúk) együttesének műsorát néztem meg. A hatalmas terem színültig telve fiatalokkal. Az előadók a modern zene és éneklés minden szépségét felvonultatták, a közönség és a színpad között kialakult meghitt, közvetlen légkörben a fiatalság nemcsak szórakozott, de művelődött, nevelődött is, bár ezt ők észre se vették. Nem hiányoztak a műsorból a népszerű világslágerek sem, de ott volt a színpadon az orosz nép is, régi szenvedéseivel, a háborús emlékekkel, s a jövőbe vetett hitével és úgy vettem észre, hogy a fiatal közönségnek nagyobb műélvezetet jelentett az ismert szovjet költők műveinek és az orosz népi muzsikának modern zenei tolmácsolása, mint az importált ritmus. Igen, ez a fiatalság már a jövő ígérete, a szocialista építés kontinuitásának szilárd biztosítéka. Örültem, hogy találkozhattam ezzel a fiatalsággal, melynek öntudatos magatartásából, mértéktartó viselkedéséből az elhivatottság érzése, tenniakarás és világnézeti tisztánlátás tükröződik vissza. MAKRAI MIKLŰS Következik: A szomjas sztyeppe. Minden mezőgazdasági üzemben alkalmazható próbálkozás A legközelebbi években az élelmiszerpiacon egyre nagyobb áruböség várható. A városi vevő már nem elégszik meg azzal, ha például a vásárolt kisebb mennyiségű zöldség, esetleg málna, szamóca, barack, szőlő vagy alma a szállítás során rárakódott porrétegtől belepve kerül táskájába. Szívesebben vásárolja ún. fogyasztói csomagolásban az árut. A sorállás Is megszűnne az üzletekben, mert méregetés nélkül, gyorsan menne az eladás. Az üzleti szervezetek Is szívesen vennék ezt, mert állandóan munkaerőhiányra panaszkodnak, viszont a legtöbb faluban sok a foglalkozás nélküli, csomagolást szívesen vállaló női munkaerő. Több probléma megoldását segítené elő egyidöben kisebbnagyobb mértékben, ha a fogyasztói árucsomagolást már a mezőgazdasági üzemekben végezhetnénk el. A fentieken kívül mindinkább előtérbe kerül az élelmiszerek eladásának kultúrája és általános higiéniája. Ez cselekvésre késztetett bennünket is. A Bratislaval Élelmiszeripari Kutatóintézethez fordultunk tanácsért, mielőtt munkába állítottuk volna kis csomagológépünket. Azt tanácsolták az intézet dolgozói, köztük Tvarožek Vlastimil mérnök, hogy nálunk a Vásárvámosi (Trhové Mýto) Egységes Földművesszövetkezetben próbálkozzunk egy igen egyszerű csomagolási módszer bevezetésével, az úgynevezett zsugorodó fólia, vagyis műanyaglepel alkalmazásával. így ezzel kezdtünk kísérletezni, hogy legalább egyszerű formájában megízleljük a számtalanszor, de konkrét célkitűzés nélkül hangoztatott műszaki forradalom egyik vívmányát. Mivel a gyakorlati „ezt hogyan végezzem“-hez az üres szó ma már nem elég, ezért az „ezt miért így tegyem“ felöl is érdeklődtünk, elmondhatok egy-két dolgot a leglényegesebbek közül. A zsugorodó fóliát az ún. termoplasztból készítik fúvással A fóliahegesztő góp es zsugorító alagút képezi együttesen a csehszlovák gyártmányú csomagoló vonalat vagy nyomással. Eközben az anyag molekulái egyirányban vagy kétirányban rendeződnek, miáltal kialakul a zsugorodás tulajdonsága. Ezt az új tulajdonságot úgy magyarázzák a hozzáértő szakemberek, hogy a megnyúlt molekula-csoportok (képzeljünk magunk elé egy léckerítést), az anyag felmelegítésekor eredeti méreteikre képesek visszaformálódni. Mérsékelhető zsugorodású fóliát is gyárt a vegyipar, amelyek összehúzódásakor még a puha gyümölcsféleségeket sem nyomja meg, mert ha akadályt érez, zsugorodása megáll. Ez a fóliaféleség a kényesebb áruk csomagolásakor használható. Milyen előnyökkel jár a kerti termények zsugorodó fóliába történő csomagolása? • Megvédi az árut a külső hatásoktól, s kézzel való fogdosáskor, átrakáskor is biztosítja tisztaságát és higiéniai kifogástalanságát; # az élelmiszert megvédi a mikróbák behatolásától és nem engedi megromlani; • csökkenti az elpárolgás okozta súlyveszteséget; 0 a műanyag lepel átlátszó és lehetővé teszi az áru szemmeltartását; • hatékony reklámot tesz lehetővé, mert a fólia többszínű kép- és szövegnyomással látható el. Csehszlovákiában ezidőszerint a Moravský Beroun-i GFANITOL nemzeti vállalat gyárt magasnyomású polietilén (PE) bázisú zsugorodó fóliát, de kísérleti gyártást már a SLOVNAFT nemzeti vállalat is megkezdte Bratislavában. Külföldön többféle automata Illetőleg félautomata élelmiszercsomagoló rendszert alkalmaznak zsugorodó fóliák felhasználásával. Körülményeink közepette két különféle rendszer alkalmazása jöhetett számításba. Feltételezem, hogy több helyen érdeklődés mutatkozik majd valamelyik módszer iránt. Nálunk az első módszer használata mellett döntöttünk és próbaképpen ezt alkalmazuk. A RESINITE-6 ELEĹMISZERCSOMAGOL0 A Bratislaval Élelmiszeripari Kutatóintézet közbenjárásával Finnországból megrendelt RESINITE-6 jelzésű gép felhasználható többek között gyümölcs és zöldség csomagolására, de általában minden olyan élelmiszer csomagolására, amely nem túlságosan nedves felületű. Csomagolható vele például vágott pecsenyebaromfi, galamb, porciózott házinyúl, gyöngytyúk és más húsféleség, továbbá juhsajt, füstölt sajt és egyebek. Ez a gép villanyárammal működik és 150—350 mm nagyságú tálcára rakott árut csomagol. A gépet bárki kezelhet! különösebb szakképzettség nélkül. Először a kívánt hőfokot kell beállítani, hogy a fólia jól ráhúzódjon az árura. A megfelelő szélességű fóliatekercs a gépben kap helyet. A kihúzott fóliára kerül az alátét tálca a terménnyel, ezen áthajtjuk a műanyag lepett és széleit kifeszítve a tálca alá dugjuk. A csomagot a meleg fémalététre helyezzük, ahol összeforr. A tálca lehet karton vagy műanyag. A kis felszerelést a THOMEKO cég gyártja Helsinkiben. A mindössze ötven dollárba kerülő gép oly egyszerű, hogy hasonlót bármelyik műhelyünk ügyesebb mesteremberei Is szerkeszthetnének. CSOMAGOLÓ VONAL Ez két különálló, csehszlovák gyártmányú gépből áll. Egyik a hegesztő gép, másik pedig a zsugorító alagút. A hegesztő gép hordozható és bármilyen asztalon működésbe állítható. Fö része a keret, két pólussal, amelybe villanyáramot vezetünk, hogy elérje a fólia olvadási hőfokát. A gépet 220 V-os áramkörre kapcsolhatjuk. A fóliák hegesztését a hegesztőkar lenyomásával végezzük, í A további rész a mozgó szalagból és az alagútból áll. Villanyárammal fűtött levegőt ventillátor hajtja az alagúton áthaladó csomagolt gyümölcsre vagy más árura. A hőfok és a mozgó szalag haladási sebessége állítható. A kellő hőfokot termosztát szabályozza. A hő hatására a zsugorodó fólia ráhúzódik, rászlvódik az árura. A felszerelést hazai gyár állítja elő (Závody elektrotepelných zafízenl, Praha — výrobná Rychnov u Jablonce). A fóliahegesztő gép ára 9 600 korona, a zsugorító alagút ára 15 000 korona. Ügy hiszem a mezőgazdasági termékek értékesítése terén egy lépéssel tovább kell lépnie minden mezőgazdasági üzemnek és keresnie szükséges a jövőbe mutató módszerek kipróbálását és fokozatos bevezetését. Ezt tettük mi is a minden mezőgazdasági üzemben alkalmazható próbálkozásunkkal. CSÖMÖR GÉZA, a Vásárvámosi (Trhové Mýto) EFSZ elnöke
