Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

1971-04-10 / 14. szám

SZABAD FÖLDMŰVES

1971. április 10.

Szemelvények Leonvid Brezsnyev elvtársnak, az SZKPKB főtitkárának kongresszusi beszedőből

szág alapvető érdekeinek, a szocializmus, a nemzetek szabadsága és a béke megszilárdítása érdekeinek. Ezért e Szovjetunió hozzá akar Járulni a két ország kapcsolatainak normalizálásához.

Brezsnyev elvtárs előadói beszédében kitért a csehszlovákiai viszo- i nyokra is. Hangsúlyozta, ihogy a csehszlovákiai viszonyok, illetve események újból emlékeztettek arra, hogy 4 a szocializmus építésének útjára lépő i országokban bizonyos körülmények i között aktivizálódhatnak a belső szó- * clalizmusellenes erők, melyek bizo- i nyos mértékben fennmaradtak, sőt az ! imperializmus támogatásában bízva, i közvetlen ellenforradalmi akciókat i valósíthatnak meg. A Csehszlovákiá- i val foglalkozó elemzés így záródik:

őszintén örülünk annak, hogy a s csehszlovák kommunisták sikeresen 1 helytálltak. A CSKP most a XIV. 1 kongresszus felé halad, amely meggyőződésünk szerint újabb jelentős szakasz lesz a szocializmus pozícióinak megszilárdításában Csehszlovákiában.

Az SZKP KB kongresszusi beszámolójának további szakasza a fejlett kapitalista országokban mutatkozó válságjelenségekkel és az osztályellentétek éleződésével foglalkozik. Többek között megállapítja, hogy a gazdasági válság jelei a legfejlettebb kapitalista országban, vagyis az USA- ban már két éve mutatkoznak, s ma a fejlett kapitalista országokban nyolcmillió munkanélküli él. A beszámoló kitért az említett országokban folyó sztrájkokra és politikai megmozdulásokra, majd idézi a testvérpártok értekezletének következtetését, melyszerint „a munkásosztály jelenlegi nagy csatái olyan nagy osztályküzdelmek előjelei, amelyek alapvető társadalmi átalakulásokat, a dolgozók többi rétegével szövetséges munkásosztály hatalomrajutását eredményezhetik“.

— Az imperializmus*., külpolitikája az elmúlt öt évben újabb bizonyítékát adta annak, hogy reakciós agreszszív lényege nem változik — mondotta Brezsnyev elvtárs, — majd így Folytatta: Ezzel kapcsolatban elsősorban az amerikai imperializmust kell smlíteni, amely az utóbbi években Sjból bebizonyította, hogy a kizsákmányolás és elnyomás nemzetközi rendszere védelmezőjének és biztosítékának szerepét akarja játszani. Aniak igazolásául, hogy az utóbbi

melés évi volumene, az előző ötéves Időszak 12 százalékával szemben 21 százalékkal növekedett. A gazdasági feladatok teljesítése érdekében biztosítani kell a tartalékokat, megvalósítva a termelés korszerűsítését, komoly beruházásokat kell eszközölni a tudományba és a népművelésbe, s egyidejűleg mind negyobb eszközöket kell fordítani a szovjet emberek jólétének növelésével összefüggő feladatok megoldására.

Brezsnyev elvtárs a gazdaságfejlesztési kérdésekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy a fejlődés jelenlegi szakaszának fontos sajátosságait meghatározza a gyorsan kibontakozó tudományos és műszaki forradalom is. A IX. ötéves terv által előirányzott feladatok a nemzeti Jövedelem 37—40 százalékos emelkedését, ezen belül a fogyasztási alap 40 százalékkal és a felhalmozási alap 37 százalékkal való emelkedését irányozza elő. Az ipari termelés pedig 42—46, míg a mezőgazdasági termelés 20—22 százalékkal növekszik. Az egy lakosra jutó reáljövedelem több mint 33 százalékkal emelkedik.

Az SZKP kiindulópontnak tekinti azt a meggondolást, hogy a dolgozók életszínvonalának emelése a gazdasági fejlődés mind sürgetőbb követelményévé, a termelés gyors növekedésének egyik fontos gazdasági feltételévé válik. Ugyanis a nép életszínvonalának jelentős emelése kedvezően befolyásolhatja a dolgozók munkalendületét. Ezért a beszámoló szerint e

Szovjetunióban tervbe veszik a dolgozók pénzjöved elmének további növelését. Emelik a munkások és az alkalmazottak minimális bérét, a mezőgazdasági gépkezelők díjazását, mely intézkedés nyomán a munkások és az alkalmazottak átlagbére 146—149 rubelre, a kolhozparasztok havi átlag munkadíja pedig 98 rubelre emelkedik.

A munkabérek formájában szerzett jövedelmek növekedése mellett figyelemre méltóan bővülnek a társadalmi fogyasztási alapok is. Ezek összegét 1,4 szeresére emelik, s ez az alap 1975-re eléri a 90 milliárd rubelt.

Előirányozzák a pénzbeli segélyek kifizetését a gyermekek után olyan családok részére, ahol az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az 50 rubelt, növelik a beteg gyermekek gondozására felhasználható szabadság napjainak számát, emelik a munkások és alkalmazottak minimális öregségi nyugdíjét, a kolhozparasztok minimális nyugdíját és a munkások, valamint az alkalmazottak nyugdíjaztatásának rendszerét kiterjesztik a kolhozparasztokra is stb.

A munkabérek és a társadalmi fogyasztási alapból való kifizetések növelésével végrehajtandó életszínvonal-emelkedésre az elkövetkező öt évben 22 milliárd rubelt fordítanak. Az öt év alatt 565—575 millió négyzetméternyi lakóterület épül fel, s ezáltal 60 millió ember Jut korszerű lakáshoz.

A MEZÖGAZDASÄG FEJLESZTÉSE

években a kapitalista államokban milyen rendkívüli ütemben növekszik a militarizmus, az előadó megemlítette, hogy a NATO országokban csak 1970- ben 103 milliárd dollárt fordítottak a háborús előkészületekre, míg az USA az utóbbi öt év alatt 400 miliárd dollárt fordított katonai célokra.

A beszámoló további szakasza a fejlődő országok szociális vívmányaival foglalkozik és megállapítja: Beteljesül a nagy Lenin jóslata, hogy a nemzeti felszabadító harc megkezdésével a gyarmati és függő országok népei eljutnak a kizsákmányoló rendszer alapjai elleni harchoz, s ez természetesen erős csapást jelent a kapitalizmusra, mint társadalmi világrendszer pozícióira.

A kommunista mozgalom egyesülésének pozitív értékelésével kapcsolatban a beszámoló hangsúlyozza, hogy a kommunista mozgalom egyesülése tekintetében óriást Jelentősége volt a Lenin születésének 100. évfordulójával kapcsolatos, világjellegű ünnepségeknek. A kommunista pártok értekezlete és a lenini évforduló ismételten igazolta a marxista-leninista tanítás életképességét és fellendítette a testvérpártok aktivitását a munkásosztály és az összes dolgozók érdekeiért, az imperializmus és a szekértolói ellen vívott harcban.

— Továbbra is időszerű a harc a jobboldali és „baloldali“ revizionizmus és a nacionalizmus ellen — i hangsúlyozta L. Brezsnyev elvtárs, — : majd így folytatta: A burzsoá ideoló- , gusok, a burzsoá propaganda a szocializmus és a kommunizmus elleni harcában leginkább a nacionalista irányzatokra épít. Különösen azokra, amelyek a szovjetellenesség formáját öltik. A kommunista pártokban fel- 1 telhető opportunista elemeket ideológiai megalkuvásra ösztönzik, mintha ; csak ezt mondanák nekik: mutassátok meg, hogy szovjetellenesek vagytok, mi pedig hajlandók vagyunk vi- ! tággá kürtölni, hogy ti vagytok az „igazi marxisták“ és teljesen „önálló álláspontra“ helyezkedtek. Mellesleg szólva, az események menete azt mutatja, hogy az ilyen emberek rálépnek a hazájuk kommunista pártja elleni harc útjára is.

Brezsnyev elvtárs több példát felhozott e megállapítás helyességének, igazolására, majd hangsúlyozta, hogy a revizionizmus és a nacionalizmus elleni harc továbbra is a kommu— Az egész gazdasági élet fejlődésének, a szovjet emberek jóléte növekedésének üteme nagyban függ a mezőgazdaság eredményes fejlesztésétől — hangsúlyozta Brezsnyev elvtárs. — Ezért az SZKP KB 1970. júliusi plénuma meghatározta a mezőgazdaság fejlesztésének átfogó, komplex programját. E feladatok végrehajtása a mezőgazdasági termelés oly méretű növekedését eredményezi, amely lehetővé teszi, hogy a legközelebbi években rendszeresen bővíthessük és javíthassuk a lakosság ellátását élelmiszerekkel és az ipar ellátását nyersanyagokkal. A folyamatban lévő feladatok megoldásával egyidőben az új ötéves tervben nagy lépést kell tennünk, egy olyan anyagi-műszaki bázis megteremtésének irányában is, amely lehetővé teszi, hogy a jövőben teljesen megoldjuk a mezőgazdasági termeléssel és a falu átalakításával összefüggő problémákat, csökkentsük a földművelés függőségét a természet vak erőitől — mondotta Brezsnyev elvtárs.

A beszámolóból értesülünk arról is, hogy e cél érdekében milyen intézkedésekre kerül sor. Így például az ötéves terv folyamán állami vonalon és a kolhozokban 129 milliárd rubelt fektetnek be a mezőgazdaságba, ugyanannyit, mint az előző két ötéves terv időszakában összesen. Minimálisan 195 millió tonnára kell emelni az évi szemtermést és évente 80—85 millió tonna gabonát kell eladniuk. A hústermelésnek túl kell haladnia az évi 14 millió tonnát, tejnek a 92 millió tonnát, míg a tojástermelésben a 46 milliárd darabot.

Ezeknek a feladatoknak a megoldására nagy pénzeszközöket és anyagi tartalékokat biztosítanak — olvashatjuk a beszámolóból. A mezőgazdaság lényegesen több traktort, kombájnt, gépkocsit és más technikai eszközt, műtrágyát és egvéb vegyi anyagot kap, mint az előző ötéves tervben. A korábbiaknál töj)b felszerelést biztosítanak az állattenyésztő gazdaságok és baromfitelepek számára, növelik a villamosenergia és az építőanyag-ellátást.

— Mezőgazdaságunk egyik fő feladata, akárcsak korábban, ma is a szemes termények termelésének növelése — mondotta Brezsnyev elvtárs, — majd hangsúlyozta, hogy a termésnövelés tartalékai a műtrágya és a technikai eszközök helyesebb felhasználásában, az agrotechnikai előírások szigorú betartásában, a munkaszervezés javításában, a szemveszteség csökkentéséért folyó következetes harcban lelhetők fel. A továbbiakban arra figyelmeztetett, hogy a szovhozoknak és a kolhozoknak, a mezőgazdasági irányító szerveknek következetesen törekedniük kell a vetésterületek szerkezetének javítására, előnyben kell részesíteniük azokat a növényeket és fajtákat, amelyek a legnagyobb hozamokat biztosítják.

— Teljes élességgel vetődik fel slőttünk a mezőgazdasági üzemek olyan fontos problémája, mint az állattenyésztés fellendítése — hangsúlyozta Brezsnyev elvtárs. — E kérdéssel összefüggésben megjegyezte, hogy

a szovhozoknak és a kolhozoknak mindenekelőtt meg kell szilárdítaniuk a takarmánybázist, az állattenyésztés fellendítésének alapját. Megemlítette azt is, hogy egyes köztársaságokban és területeken nem használják ki teljesen az állattenyésztés fejlesztésének lehetőségeit. Ezek között a moldvai, az örmény, a grúz és a türkmén szövetséges köztársaságokat, valamint az Oroszországi Föderáció voronyezsi, omszki, cseljabinszki, kosztromai területeit, továbbá Ukrajna odesszai területét és Kazahsztán karagandai és pavlodarl területét említette meg.

Az SZKP KB kongresszusi beszámolója azt is jelezte, hogy a hús- és a tejtermelésben ma még nagy szerepük van a háztáji gazdaságoknak, s hogy ezt a tényt nem mindenütt tudatosítják. Ezért e Központi Bizottság hangsúlyozza, hogy a társadalmi termelés elsődleges fejlesztése mellett meg kell adni a szükséges segítséget a kolhozparasztoknak és a szovhozok dolgozóinak szarvasmarha és a baromfi beszerzéséhez, a takarmányellátáshoz.

A beszámolónak a mezőgazdaság fejlesztésével foglalkozó részében, a problémák és a megoldási lehetőségek összefoglalásaként, Brezsnyev elvtárs többek között a következőket mondotta: A párt meghatározta a feladat megoldásának útjait. Mindenekelőtt a mezőgazdaság további műszaki ellátásáról, gépesítéséről, kemizálásáról, a nagyszabású talajjavítási munkák megvalósításáról van szó. Ebből következik, hogy a mezőgazdaság sikeres fejlesztésének elengedhetetlen feltételévé válik az ország általános gazdasági potenciáljának mind átfogóbb kiaknázása. Ezért vetette fel a párt olyan határozottan azt a feladatot, hogy gyorsított ütemben kell fejleszteni azokat az iparágakat, amelyek a mezőgazdaság számára termelőeszközöket, a mezőgazdasági termékek feldolgozásához szükséges berendezéseket és gépeket, e termékek szállításához, tárolásához és realizálásához szükséges berendezéseket és szállítóeszközöket gyártanak.

A mezőgazdaság gyors fejlődése azt eredményezi, hogy mindjobban elterjednek a kolhozközi egyesülések, valamint az állami gazdaságok és a kolhozok termelési társulásai, agroipari komplexumok jönnek létre. E- zekben hatékonyabban használják ki a gépeket, a beruházásokat és a munkaerő-tartalékokat, szélesebb körben alkalmazzák az ipari módszereket.

A beszámoló további része a közszükségleti cikkek termelésének fejlesztésével, a kereskedelem és a szolgáltatások fejlesztésével, a termelés hatékonyságának fokozásával, a tudományos-műszaki forradalom kérdéseivel, az ipari termelés szerkezetének tökéletesítésével, a termelőalapok és s beruházások javításával, a gazdaságirányítás rendszerének tökéletesítésével, a szovjet társadalom társaialmi-politikai fejlődésének aktuális kérdéseivel és a párt feladataival Foglalkozott. (Pa)

kell változtatni az erőszakról és az erőszakkal való fenyegetésről! lemondást a vitás kérdések megoldásában;

— végleges kiinduló pontként el kell fogadni azokat a területváltozásokat, amelyek a második világháború következményeként jöttek létre Európában;

— meg kell tenni mindent az európai kollektív biztonság garantálása érdekében;

— szerződéseket kell kötni a nukleáris-, vegyi- és baktériumfegyverek betiltására;

— törekedni kell a nukleáris fegyverekkel való kísérletezések betiltására;

— elő kell segíteni a nukleáris fegyverektől mentes övezetek létrehozását a Világ különböző térségeiben;

— aktivizálni kell azt a küzdelmet, amely a fegyverkezési hajsza beszüntetéséért folyik;

— síkra kell szállni a külföldi katonai támaszpontok felszámolásáért, a fegyveres erők létszámának csökkentéséért azokban a térségekben, ahol a katonai szembeállás különösen veszélyes;

— intézkedéseket kell kidolgozni a háborús incidensek véletlen keletkezésének vagy szándékos kírobbantásának és nemzetközi válsággá, háborúvá való kifejlődésének megakadályozására;

— teljes mértékben végre kell hajtani a még meglévő gyarmati rezsimek felszámolására vonatkozó ENSZ határozatokat.

A beszámoló hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió együttműködésre törekszik azokkal az országokkal, amelyek a maguk részéről törekednek erre, de a jövőben is határozott harcot vív az imperializmus ellen, kemény visszacsapásban részesíti az agresszorok mesterkedéseit és diverziólt.

(Folytatás az 1. oldalról.) rendszer azonossága, a szocialista or szágok népei alapvető érdekeinek és céljainak azonossága, a marxista leninista pártok helyes politikájs mellett lehetővé teszi a kapcsolatok ban mutatkozó esetleges nehézségei eredményes leküzdését, s előrehala dást a szocialista világrendszer fejlesztésében és szilárdításában.

— A legutóbbi kongresszus óta eltelt időszakot a testvérpártok és államok külpolitikai tevékenységének koordinálásában elért kiváló sikerek jellemezték — mondotta többek között Brezsnyev elvtárs. Majd így folytatta: A testvérországok külpolitikai tevékenysége koordinálásának fő központja a Varsói Szerződés Szervezete volt és ma is az. Kiemelte továbbá, hogy a Varsói Szerződés tagországai kezdeményezően javasolták az európai béke megszilárdításának kibontakozó programját, elérték azt, hogy a NATO nem fegyverezte fel a nyugatnémet militarizmust atomfegyverekkel, hogy az európai helyzet stabilizálódása szempontjából oly fontos feladat, mint az NDK helyzetének megszilárdulása valósággá vált, hogy az ENSZ-ben előterjesztett kulcsfontosságú javaslataik a világközvélemény középpontjában álltak stb.

Az SZKP KB főtitkára a Varsói Szerződés Szervezetével kapcsolatban megállapította azt is, hogy „Az utóbbi években számos intézkedés kollektív kidolgozása és végrehajtása alapján tökéletesedett a Varsói Szerződés katonai szervezete. A szövetséges államok fegyveres erői a készültség magas fokán állnak és képesek biztosítani a testvérnépek békés munkáját.“

A KGST tagállamai gazdasági együttműködésének fejlődését Brezsnyev elvtárs derűlátóan értékelte. Hangsúlyozta többek között hogy a Szovjetunió és a testvéri államok igyekeznek kölcsönösen sokoldalúan segíteni egymást a népgazdaság fejlesztésében. A Szovjetunió műszaki hozzájárulásával az elmúlt öt évben több mint 300 ipari és mezőgazdasági létesítmény épült vagy modernizálódott a szocialista országokban és a Szovjetunió 70 és nagyobb százalékban elégíti ki a testvéri szocialista országok szükségleteit. De kiemelte azt. is, hogy a szovjet népgazdaság az említett öt év alatt 54 vegyipari üzem berendezését, s a tengerjáró hajói tonnatartalmának több mint 38 százalékát kapta a KGST országoktól stb.

— A Szovjetunió és a KGST többi tagállama hosszú érvényű alapon építi gazdasági kapcsolatait — mondotta Brezsnyev elvtárs. Többek között egybehangolták a testvérországok 1971—1975. évi népgazdasági terveit. Az utóbbi években további munka folyik a sokoldalú gazdasági együttműködés szervezeti felépítésének és műszaki bázisának fejlesztésén. Többek között megemlítette a Barátság-olajvezeték második ágának építését, melynek nyomán a testvéri országok 1975-ben 50 millió tonna

olajat kapnak. Beszélt a páratlan méretű gázvezetékről is, amely szibériai gázt juttat majd Csehszlovákiának, Lengyelországnak, Bulgáriának, az NDK-nak és Magyarországnak, s beszélt még azokról a további közös vívmányokról, amelyek a sokoldalú kapcsolataink szilárdulását jellemzik.

Az SZKP KB kongresszusi beszámolója a továbbiakban megállapítja, hogy a Szovjetuniónak a szocialista világrendszer országaihoz fűződő kapcsolatai kedvezően alakulnak, majd részletesebben foglalkozik a Kínai Népköztársasághoz fűződő kapcsolatokkal és megjegyzi: Mint ismeretes, a kínai vezető személyiségek a nemzetközi élet ős a nemzetközi kommunista mozgalom alapkérdéseiben különös, a leninizmussal összeegyeztethetetlen ideológiai platformmal léptek fel, s azt követelték tőlünk, mondjunk le a XX. kongresszus irányvonaléról és az SZKP programjáról. Intenzív, ellenséges propagandát kezdtek pártunk és országunk ellen, területi követelésekkel léptek fel a Szovjetunióval szemben, sőt 1969 tavaszán és nyarán fegyveres incidensekre került sor a határokon. Pártunk — olvashatjuk a beszámolóban — határozottan fellépett az ellen a kísérlet ellen, hogy összezavarják a marxizmus-leninizmus tanítását, szakadást idézzenek elő a nemzetközi kommunista mozgalomban és az imperializmus ellen küzdő harcosok soraiban.

A Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság kapcsolatait elemző beszámolórész a helyzetből azt a következtetést vonja le, hogy az SZKP és a szovjet kormány szilárd meggyőződése, hogy a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság kapcsolatainak megjavítása megfelelne mindkét or-A békéért, a népek barátságáért és az imperialista agresszió elleni harccal kapcsolatba* az SZKP KB főttkára kijelentette, hogy a szovjet politikában az agresszió visszaverése párosult azzal az építő irányvonallal, amelynek célja a megoldásra érett nemzetközi problémák rendezése, normális, sőt, ahol a körülmények megengedik, jó kapcsolatok fenntartása a más társadalmi rendszerű államokkal. Kijelentette azt is:

— hogy a Szovjetunió határozottan követeli a vietnami, a kambodzsai és a laoszi nép elleni imperialista agresszió beszüntetését;

— hogy továbbra is támogatja az arab barátait és közreműködik a közel-keleti politikai rendezés nemzetközi garanciáinak kidolgozásában;

— hogy számottevő erőfeszítéseket tesz az európai biztonság megteremtésére, ami feltételezi a Nyugat-Berlinnel kapcsolatos problémák rendezését, egyenjogú kapcsolatok létrejöttét az NDK és az NSZK között, valamint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság azon követelésének teljesítését, hogy a müncheni egyezményt kezdettől fogva érvénytelennek kell nyilvánítani.

— Az imperializmus agresszív politikájával a Szovjetunió szembehelyezi a béke aktív védelmének és a nemzetközi biztonság megszilárdításának politikáját — hangsúlyozta Brezsnyev elvtárs. A béke és a népek barátságának megszilárdítása érdekében;

— fel kell számolni a háborús tűzfészkeket Dôlkelet-Äzsiában és Közép-Keleten;

— azonnal és keményen vissza kell vágni bármely agressziós cselekményre, az önkényesség bármely megnyilvánulására a nemzetközi életben;

— a nemzetközi élet törvényévé

HARC AZ IMPERIALIZMUS ELLEN, A BÉKÉÉRT ÉS A NÉPEK SZABADSÄGÄÉRT

A GAZDASÁGFEJLESZTÉS KÉRDÉSEI ÉS AZ ÉLETSZÍNVONAL EMELKEDÉSE

A beszámoló elsősorban is a két kongresszus közötti időszakban elért eredményekkel foglalkozik. Megállapítja, hogy a főbb gazdasági mutatók

tekintetében sikeresen teljesítve lettek a XXIII. kongresszus irányelvei. A nemzeti jövedelm 41, az ipari termelés 50, míg a mezőgazdasági tér-