Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-04-03 / 13. szám
10 .SZABAD FÖLDMŰVES 1971. április 3, A nagy esemény, amely a világ ** ötödik legnagyobb városa felé irányítja a milliók figyelmét, a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV. kongresszusa. A kongresszus a nemzetközi munkásmozgalom, valamint az imperialista ellenes küzdelem szempontjából is nagy jelentőségű. Gondolom, sokakat érdekel az őriásváros tegnapja, mája és a közvetlen környezet, amely a világraszóló esemény színhelye. Moszkva helyén az első települések az időszámítás előtt keletkeztek. A szláv törzsek X.—XI. században húzódtak a mai Moszkva környékére. A krónika szerint Jurij Dolgorukij - herceg a folyó fölötti dombon várat építtetett fából és a Moszkva nevet adta neki. 1156-ban épült fel a faerődítmény, az eljövendő Kreml első fala. A századokon át sok szenvedésen ment keresztül az eléggé jelentéktelen település. Élénkebb kereskedelmi élet a XIV. században kezdődött, amelyet azonban kettétört a tatárdúlás. A Kreml a XV. század végén új bástyákkal gazdagodott. A falakon belül épültek a cári és bojár paloták. A XVII. században a lengyelek rombolták le a Kremlt és a kőfallal körülvett Kitaj-Gorodot. I. Péter uralkodása alatt gyors fejlődésnek indult a város. Bár a jeles cár később az épülő Pétervárba tette át székhelyét, Moszkvát továbbá is az ország fővárosának tekintették. Moskva hét impozáns palotáinak egyike nyei közé tartozik az 537 méter magas televízióstorony és Gagarinnak, az első űrhajósnak a kozmoz meghódítása kezdetét hirdető 96 méter magas, fényesen csillogó emlékműve. Hetek kellenének ahhoz, hogy Moszkvát alaposabban megismerhessük. Ha csak a félszáz múzeumába 1812-ben Napoleon felégeti a várost és felrobbantja a Kremlt. Moszkva ezt a hatalmas pusztítást aránylag hamar kiheverte. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után a kormány Moszkvába tette át székhelyét, és azóta óriásit fejlődött a város. Moszkva napjainkban 886 m2-nyi területen fekszik. Lakosainak száma 7,1 millió. A Szovjetunió fővárosa a politikái, a gazdasági és tudományos élet központja. A Moszkvába érkező turista valósággal megszédül az ezernyi látnivalótól. A főtérből kiindulva hatalmas épületek hívják fel magukra a figyelmet. Az egyik legimpozánsabb épület a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának új központi székháza. Külalakjában nyitott könyvhöz hasonlít a 29 emeletes palota. Ebben a korszerű épületben történik a szocialista országok gazdaságának öszszehangolása. Az épületek közül kiemelkedik a hét különleges stílusban épült óriáspelota, amelyeknek egyikében van a Lomonosov egyetem, ahol 45 ezer főiskolás tanul. A vezető megjegyezte, hogy több mint 69 évig kellene élnie annak, aki a hatalmas épület minden helyiségében legalább egy napot szeretne eltölteni. A központi épület közelében levő egyetemi városban 650 ezer tanuló van elhelyezve. A Kalinyin sugárúton hatalmas, különleges stílusban épített lakóházak hívják fel magukra a figyelmet. A világváros csodálatos létesítméállandő kiállításaira látogatnánk el, jónéhány napot kellene a Szovjetunió fővárosában eltölteni. Bár harminc színház van a városban, a jegy szerzése eléggé körülményes. A nyilvános könyvtárakban mintegy 30 millió kötet áll az olvasók rendelkezésére. Legjelentősebb a Lenin Könyvtár, ahol húsz szépen berendezett olvasóterem van. Moszkvába naponként mintegy két millió külföldi, illetve vidéki látogat el. A turisták közül aligha mulassza el valaki, hogy ne nézné meg a Vörös Teret és a világhírű Kremlt. A Vörös Téren hosszú sorban kígyózik a tömeg, hogy bejuthasson a Lenin Mauzóleumba, és megtekintse az őrségváltást. A 70 méter magas Szpasszkij torony hatalmas órájának csodálatosan csengő ütésére másodpercnyi pontossággal vált az őrség a Mauzóleám előtt. Sokan egyenesen a Kremlbe sietnek. Ott megcsodálják a „cár ágyúját“, amelynek 890 mm a kalibere s hossza 5,34 méter. Közelében áll a világ legnagyobb harangja. A 6,6 méter átmérőjű harangot Ivan Motorin öntőmester fiával a helyszínen (1733 —1735) öntötte. A harang még az öntőgödörben feküdt, amikor hatalmas tűzvész keletkezett a Kremlben. A óriás harang hirtelen felmelegedett és a lehűlés után megrepedt, sőt egy tizenegy tonnás darab le is tört belőle. épülete, amelynek tetején a Szovjetunió zászlaját lengeti a szél. Egykor innen irányította Ienin a világ első szocialista államát. Az aránylag kis körzetben négy imponzáns templom áll. A magasba törő tornyokat aranyozott hagymakupolák ékesítik. A Kreml legmagasabb épülete a Nagy Iván harangtorony, amelynek az ara-’ nyozott kupoláját Borisz Godunov 1600-ban készítette. A látogatók nem mulasszák el, hogy meg ne tekintsék a cárok „kriptáját“ és a csodálatos kincseiket. A Kreml legfiatalabb létesítménye az elütő stílusban épült Kongreszszusi Palota. A csillogó fehér terménykövekből készült épület homlokzatát halványkékes üveglapok borítják. A hatalmas 6000 személyt befogadó palotát tizenhat hónap alatt építette fel az ország népe. A minden igényt kielégítő berendezése a XXII. kongresszuson „vizsgázott“ először. A tolmácskészülékek, a rádió, telefon, telexközpontja a legtökéletesebb. A világ legnagyobb harangja. A Kremlben van a Ebben az impozáns palotában ülésezik e napokban a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV. kongresszusa. A hatalmas ország pártszervezetének küldöttjein kívül a világ minden részéről részt vesznek a kommunista munkáspártok küldöttei, hogy tanúi lehessenek a nagy eseménynek, amely irányt szab az első szocialista állam további fejlődésé- Minisztertanács nek. —tt— Hagymakupolás tornyok a Kremlben. Virágzik ez a lobogó S hajnali fényt lövell, Selymén arannyal ragyogó A három drága jel: Sarló s kalapács hirdeti, Hogy szabadok vagyunk, S aranyló lángjait vett Ötágú csillagunk. Ki népünk ellen hadba szállt, Leverte azt a nép. Száz boldog nemzet fogja már E lobogó nyelét— Az égig leng a föld felett, Világ végéig ellebeg, At városokon, tengeren, A száma-sincsen emberen. S téged köszönt vén földgolyó, — Nincs ennél tisztább lobogó — Mint hírünk fénye, lángoló — Erőnkkel zúgó-csattogó — Nincs hatalmasabb lobogó — Vörös hitünkkel ragyogó — Nincs, nincs igazibb lobogói A CSEMADOK sokrétű munkája Szímön A szímőiek március 14-én nagy sikerrel mutatták be Tóth Miklós: Kutyaszorító című vígjátékát. A darabot körültekintéssel és hozzáértéssel Miskó István és Nagy Kató tanították be. A nehéz, bonyolult feladatokat jól oldották meg a szereplők. E darabot még többször fogják előadni helyben és azután több helyen a járásban. A szímői CSEMADOK nemcsak a színjátszás terén tevékenykedett, hanem a különböző körökben is. 1. Irodalmi kör, amely március 28-án a Népek tavasza 1948-ban Európában című műsorral fellépett. 2. Tánckör. Ennek vezetője Borka Vince és instruktora Szombath András. Hat pár működik e körben, akik a helyi kultúrrendezvényeket fellépéseikkel gazdagítják. 3. Népművelési kör. Ebben nagy segítséget nyújt Illés László, a szövetkezeti klub vezetője, valamint a helyi CSEMADOK vezetősége Kanyicska Béla elnök, ig. helyettes, Priskin Magda titkár, óvónő és a vezetőség többi tagja. Eddig több mint 20 előadást tartottak különböző témakörből. 4. Zenekör. Két zenekarunk van: egy nyolc tagú vegyes tánczenekar, ennek vezetője Oláh János és egy négy tagú beat zenekar, melyet Szőke István irányít. A szfmőieknek e sokrétű munkájukhoz őszintén gratulálunk és kívánjuk, hogy a jövőben is minél nagyobb kultúreredményeket érjenek el. PhDr. Hofer Lajos Sikeresen szerepeltek Az elmúl években visszaesés volt észlelhető a falusi műkedvelő színjátszás terén. Ha valaki felvetette ezt a problémát, általában azt a választ kapta, hogy egy falusi műkedvelő csoport nem veheti fel a versenyt a televízióval. Valóban, a televízió térhódítása jelentős, de elsősorban a kényelem fejlesztette ki. Igaz a televízió, a képernyő rabjává tette az embereket, viszont a kész kultúrműsort szívesen megnéznék. Sajnos, a műkedvelő színjátszók is kényelmesebbnek tartják a TV nézést,, mint a hetekig tartó próbákat. Nem a nézők, hanem a szereplők hiánya hozta a falusi színjátszás hanyatlását. A CSEMADOK muzslai (Mužla) szervezete bebizonyította, hogy többéves pangás után is el lehet érni közönségsikert, mert a televízió nemcsak a közönség igényét fejleszti, hanem vele párhuzomasan fejleszti a műkedvelő csoportok előadói készségét is. Muzsla községben jelenleg 547 TV készülék van. Sipos Jenő „Nagy baj az agybaj“ c. darabja négy előadást ért meg. E- zen kívül előadták még — nem kis sikerrel — Bélán (Belá), Libádon (Ľuba) és Kövesden (Kamenica n/Hronom). A szervezet elnökénél, Barak Lászlónál érdeklődtem a színjátszás felújításáról. Ő a tantestület lelkes tagjaira hivatkozott. A peda-gőgusok viszont határozottan Barak Lászlónak ítélik oda a pálmát. Ebből a beszélgetésből kitűnt, hogy a közös összefogás eredményeként jött létre az előadás. Csicsay Alajos pedagógus elmondta, hogy Barak László a szervezést vállalta, Grosch Istvánná tanítónő pedig a színmű betanítását. Szerinte a siker titka a darab megválasztásán és a jó szereposztáson múlik. A műkedvelő színjátszóknak testhez álló szerepet kell adni. A szereplők tudatos kiválasztását tükrözi a színjátszó csoport összetétele is. Megtalálni közöttük a különböző foglalkozású emberek széles skáláját. Szerepelt tanító, technikus, képkeretező, vasutas stb. Ennek egy hátránya volt csupán, hogy nagyon nehezen tudták a próbák idejét összehangolni. De megérte! A siker, a fel-felhangzó taps egy lelkes műkedvelővel feledtet minden fáradtságot. A lelkesedés Muzslán feltétlenül még nagyobb volna, ha megfelelő helyiség állna rendelkezésükre. Kremmer László A muzslai műkedvelők
