Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-01-16 / 2. szám
.SZABAD FÖLDMÜVEf ^ 197t. január iá. Bíztató kilátások A múlt' év decemberében a bratislaviai CHZJD által szervezett össze-Jövetelen PleSka mérnök ismertette a Jelenlevő szakemberek előtt a vegyszerek használatában elért eredményeinket, majd néhány szóban megemlítette a közeljövő terveit is. Az 1970-es évben kezdték meg ebben az üzemben az ANJTEN - S gyomirtószer gyártását. Ez a herbicíd már kitűnően irtja azokat a gyomokat is, amelyekre a Dikotex-40 hatástalan volt. Ebben az évben háromszor annyi ANITEN - S áll majd a termelők rendelkezésére, mint a múlt évben. Az 1970-es évben megoldották a Burex gyártási technológiáját is. Ebből a gyomirtószerből, mely a cukor- és a takarmányrépánál 'használatos, az agrotechnikai határidőn belül 200 tonnát bocsát a CHZJD az érdeklődők rendelkezésére az 1971-es évben. Mivel nagy az érdeklődés ez iránt a szer Iránt, a közeljövőben szeretnék 600 tonnára növelni a termelési kapacitást. Míg az 1955—65-ös időszakban a fő hangsúly a termelés mennyiségben fokozására helyeződött, addig az elkövetkező időszakban főleg a termények minőségének javítására törekszik majd az üzem. A vegyszeres növényvédelem és növényápolás egyre nagyobb teret hódít, s egyre több készítmény áll a termelők rendelkezésére.- Ml sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy míg 1961-ben csak 1,9 millió hektáron végeztünk vegyszeres kezelést összesen 80 féle vegyszerrel, addig 1969- ben már 3,1 millió hektáron alkalmaztunk kishíján kétszer annyiféle vegyi készítményt, mint nyolc évvel korábban. Jelenleg mintegy 190 féle vegyszer között válogathatnak a termelőik. Éppen ezért nagy és fontos feladat hárul a járási, vagy körzeti növényvédelmi dolgozókra, hogy kellő szakismeretük és széleskörű áttekintésük lehetővé tegye a célnak legmegfelelőbb vegyszer felhasználását. Az összejövetelen külön figyelmet szenteltek a Metatton-tnak, mely ebben az évben komoly segítséget nyújt majd a termelőknek, A Metationt mindenütt fel lehet használni, ahol azelőtt a DDT-t alkalmazták. Az amerikai buirgonyabogár elleni védekezésben ebben az évben két új vegyszerrel találkozunk majd. A Brllan és DespiTo! (készítmények az eddig használt szereiknél sokkal hatékonyabbaknak ígérkeznek. Felvetődött a CCC készítmény használatának kérdése Is. Többen rámutattak arra, hogy 1970-ben főleg azért mellőzték sok helyen ezt a készítményt, mert nem voltak tisztában használati lehetőségeivel, előnyeivel és így nem kockáztatták meg még á készítménnyel való kísérletet sem. Ebben az évben 450 ezer hektár földterület permetezésére elegendő készítmény áll majd az érdeklődők rendelkezésére, s remélhetőleg ez a lehetőség nem marad kihasználatlanul. Az összejövetelen látottak és hallottak alapján elmondhatjuk, hogy hazánk legnagyobb vegyi üzemében, a CHZJD-ben mindent, megtesznek azért, hogy a mezőgazdaságban dolgozók munkája minél eredményesebb legyen. fém) mm Duzzasztott perlitajTiezőgazdasághan Az ipari, mezőgazdasági és egyéb irányú építkezések gyors üteme megköveteli az építkezések technológiai folyamatának korszerűsítését. Az építkezések „iparosítása“ maga után vonta az előregyártott épületelemek használatát. Természetesen szükséges volt egy űj, a kavicsbetonná! sokkal könnyebb építkezési anyag- használatba vétele, hogy az előregyártott épületelemek súlya ne korlátozza a velük történő manipulációt. így kapott helyet az építőanyagok között a duzzasztott perlit, amit főleg habarcs-, illetve betonadalékként használnak fel. A duzzasztott perlit őrölt, vulkánikus eredetű kőzetből, nagy hőmérsékleten történő égetéssel előállított anyag. Rendkívül csekély súlya és kiváló hőszigetelő képessége révén az utóbbi években igen nagy teret hódított az építőiparban is, egész Európa területén. Hazánkban csak az SZSZK területén találunk perlitkőzet-lelőhelyeket. A kitermelt nyersanyagot először őrlik, majd az őrölt perlitet duzz-asztják és mint „Experlit“, azaz expandált perlit, kerül forgalomba. A mezőgazdaságban elsősorban az új, modern gazdasági épületek, istállók, magtárak, stb. építésénél játszik fontos szereipet. A perlit használható továbbá talajjavítási célokra is. A fiatal növényeknek olyan talajra van szükségük, amely biztosítani tudja számukra a kellő nedvességet, levegőt és átültetés esetén (palánták) könnyen eltávolítható a gyökérzetről. Ezeket a feltéteteket kitűnően biztosítani tudjuk a iperlit segítségével. A perlit jól megfelel erre a célra, mert mint ásványi anyag nincs kitéve a rothadásnak, nem nyújt táptalajt a káros gombáknak, s használatbavétel előtt nem szükséges elvégezni a sterilizálást. A perlit alkalmas továbbá az erősen kötött talajok javítására is, mert a felső talajrétegbe keverve kitűnően fellazítja ezt, s így lehetővé teszi, hogy a nedvesség és a levegő akadálytalanul eljusson a növények gyökereihez. Kitűnően alkalmazható a zöldségfélék tárolásánál is, mivel nedves környezetben sem gombásodik és -nem rothad el. Kysacký László Napjainkban már kevés helyen lehet ilyesmivel találkozni, de azért ilyen is előfordul. Vajon nem volna gazdaságosabb egy kis befektetéssel „búvóhelyet“ építeni gépeinknek? HAJSZA AZ ALKATRÉSZ UTÁN „Azt hiszem napjainkban már mindenki tisztában van azzal, hogy mi is tartozik egy mezőgazdasági üzem gépesítőjének, mechanizáturának a feladatkörébe, s csak kevesen tudják azt, hogy a gépesítő inkább anyagbeszerzői minősítésben dolgozik, s ennélfogva ritkán tud eleget tenni egyébirányú kötelezettségének. — Hogy miért? Bármennyire elcsépelt témának is látszik, ismét az alkatrészhiányról kell beszélnünk. A gépek gazdaságos kihasználása csakis abban az esetben lehetséges, ha a szőbanforgó gépek üzemképesek, s ezért ugyebár a gépesítő a felelős. Alkatrész viszont nincs! Mit tehet ilyenkor a mechanizátor? Ismerősök és ismeretlenek segítségét igénybe véve keres, kutat, sikerrel, avagy sikertelenül. iNem egy olyan esetről hallottam, amikor.. Egymás után érkeznek szerkesztőségünkbe az ilyen és hasonló témájú leveleik, sokat foglalkozik ezzel a kárréssel a sajtó, a rádió, s nem egy esetben merült fel ez a téma a szövetkezetek vezetőivel és.egyszerűdoh gozóival folytatott beszélgetéseim során is. Sajnos, való igaz, hogy az utóbbi években egyre nagyobb gondot jelent az" alkatrészeik biztosítása mezőgazdasági üzemeinkben. A mezőgazdasági gépeket gyártó üzemeik Is egyre többet foglalkoznak ezzel a kérdéssel. A megoldás azonban nem olyan egyszerű, mint azt egyesek elképzelik. Nemrég részt vettem egy szak tanácskozáson, eihol a brnői Zbrojovka képviselőinek, Rudolf Drátka mérnöknek feltettem a kérdést: Várható-e javulás a gépalkatrészekkel történő ellátásban? A jelenlegi helyzet részletes elemzését tartalmazó válasz alapján elmondhatom, hogy ebben az évben 10 százalékkal növekedik az alkatrészgyártás és az illetékesek mindent megtesznek annak érdekében, hogy a tőlük telhető módon és a lelhető legrövidebb időn belül megoldják az alkatrészhiány kérdését. Én bízom abban, hogy ez esetben az ígéret nem marad csupán „pusztába“ kiáltott szó! -dek-Indiánok és a kukoricatermesztés A kukorica az indiánok szent növényei közé tartozott. Körülbelül 300 fajtát ismertek és termesztettek. E szent növény szimbóluma a fiatal és szép Jum Kaax isten és Tzinteol istennő volt. A kukorica ültetése és betakarítása papi felügyelet mellett történt, s közben az emberek szent énekeket énekeltek. A jó termőtalajokon primitív módón végezték el az ültetést. Egy fapálcikával körülbelül 10 cm mély lyukat csináltak a talajba, majd 5—6 szem kukoricát dobtak bele és betakarták. Ezután már csak a termés betakarítására volt gondjuk. A földet sohasem trágyázták. Ha már túlságosan kimerült egy-egy parcella, és rossz termést adott, akkor egyszerűen kihasítottak egy 'darabot az őserdőből, leégették róla a növényzetet, és a következő évben már ezen a területen „gazdálkodtak“. A parlagon hagyott, régi termőterületről pedig a természet már törvényszerűen gondoskodott. így aztán érthető, hogy az indián földműveseik legfeljebb két hónapot dolgoztak a földeken évente. A betakarított termés egy részét saját szük-i ségletük fedezésére fordították, ä fennmaradó részt viszont csereáruként használták, vagy eladták. Fizetőeszközként azonban nem az arany, vagy a pénz szerepelt, hanem a kakaó. Európában a kukorlcatermesztés a 17. században kezdett elterjedni, de inkább a 18. század volt fontos jelentőségű ebből a szempontból. Európából jutott el később a kukorica Ázsiába. Hamarosan felismerték mindenhol a kukorica termesztésének jelentőségét, és így egyre nagyobb figyelmet szenteltek ennek a növénynek. Hasonlóképpen terjedt el nálunk a bab, valamint a paprika, a párád!-’ osom és a dohány termesztése is. , (-ij-) Áz öntözéses gazdálkodásra történő áttérés alapvető feltételei Érdekességek A rohamos fejlődés és az életszínvonal emelkedése egyre nagyobb feladatokat ró a mezőgazdaságra. A fokozott igények biztosítása érdekében mezőgazdasági üzemeink és kutatóintézeteink dolgozói fáradhatatlanul keresik a termelés intenzitásának növeléséhez vezető utat. A növénytermesztés szakaszán — az új, bortermő egyedek elterjesztésén kívül — nagy figyelmet fordítanak az öntözéses gazdálkodás mindjobbani kibővítésére. Hazánkban egyre nagyobb termőterület kerül öntözés alá. A tervek szerint 1980-lg 450 ezer hektáron vezetik be az öntözéses gazdálkodást Szlovákiában. Mezőgazdasági üzemeinkben azonban jől meg kell szervezni az öntözéses gazdálkodásra történő áttérést, ha azt akarjuk, hogy az új termelést mód valóban jó eredményeket biztosítson. Azon mezőgazdasági üzemekben, ahol szeretnék bevezetni az öntözéses gazdálkodást, elsősorban telekrendezést (HTUP1 kell végezni, mivel a megfelelő parcellák kialakítása az öntözőberendezés gazdaságos kihasználásának alapvető követelménye. A telekrendezésnél nagy figyelmet kell fordítani az utak és levezető csatornák (árkok) területi elhelyezésére, s mindezt úgy kell megoldanunk, hogy azok ne akadályozzák az öntözőberendezés fő hálózatának kiépítését, s ne késleltessék a felesleges talaj- és esővíz elvezetését. A mezei utak elhelyezését ügy oldjuk meg, hogy a lehető legrövidebb úton lehessen megközelíteni a gazdasági udvart. Igen fontos teendő továbbá a parcellák elegyengetése Is, mivel az alacsonyabb területeken Összegyűlendő esővagy öntözővíz feleslegesen hátráltatja az agrotechnikai műveleteket, és nem egy esetben kárt tehet a fejlődésben levő növényzetben is. Az öntözéses gazdálkodásnak megfelelő vetésforgó összeállítása szintén az alapvető feladatok Közé tartozik, Itt figyelembe kell venni a nemzetgazdaság igényeit és a szakosítás lehetőségeit is. A szakosításnál gondoljunk arra is, hogy az öntözéses gazdálkodás esetén több ipari- és szervestrágyára lesz szükségünk, s ha ezt nem tudjuk biztosítani, akkor a jó talajszerkezet ' kialakítása híján nem várhatunk jő terméshozamokat. Fontos a géppark helyes összetételének kialakítása Is, hogy olyan gépek álljanak rendelkezésünkre, melyekkel az összes teendő elvégzését biztosítani tudjuk. Itt figyelembe kell vennünk, hogy lényegesen több „anyagmozgatást“ kell majd elvégeznünk, s ennek megfelelően kell öszszeállítani a gépparkot. Az öntözéses gazdálkodás bevezetése révén 50—100 százalékkal Is növekedhetnek a terméshozamok, s ennek betakarítását, szállítását biztosítani kell. Ne feledkezzünk meg a szakemberek előkészítéséről sem, hiszen az öntöző berendezés folyamatos üzemeltetését és gazdaságos kihasználását csak az ő segítségükkel tudjuk biztosítani. Ha a berendezés kezelését szakemberekre bízzuk, sóik felesleges kiadástól és kieséstől óvjuk meg szövetkezetünket és magát a berendezést is. Ezek , csupán a legszükségesebb tennivalók, melyekre gondolnunk kell az öntözéses gazdálkodás bevezetése előtt, de ha mindezt lelkiismeretesen elvégezzük, akkor már megteremtettük az alapvető feltételeket ahhoz, hogy valóban gazdaságosabbá és eredményesebbé tegyük termelésünket. Parajos László mérnök ® Műtrágyázó helikopter A közönséges helikopter — beépített tartály nélkül is — felhasználható műtrágyázásra. Különösen akkor szükséges a helikopter alkalmazása, ha a gyakori esőzés miatt a vetések a hagyományos műtrágyaszóró gépekkel idejében nem kezelhetők. Angliában ezért a helikopterre speciális műtrágyaszórót függesztettek, amely 3 mázsa műtrágyát szór ki egy menetben. mt ф Üt köbméter egy kocsin Alapos piackutatás előzte meg Angliában egy új szervestrágya-szőró munkagép gyártását. A szóróberendezést a traktor erőleadó tengelye hajtja meg. Egy fogaskerék-szekrény közbeiktatásával az erőleadó tengely állandó, fordulatszáma — 545 percenként — mellett is változtatható a szórószerkezet fordulatszáma (mégpedig 184, 214, 255, 292 fordulat percenként) és ezzel együtt a terített szervestrágya mennyisége is. mt 9 A Massey—Fergusson nem marad le A 104 lóerős Massey—Fergusson gabonakombájn — miként a nagy teljesítményű aratőcséplők általában — menet közben üríti ki 2180 kg űrtartalmú tartályát. Az ürítéshez alig egy perc idő szükséges. mt Fokozzák a gépesítést A mezőgazdasági termelés gaz^ daságosabbá tétele napjainkban mindjobban megköveteli az egyes munkafolyamatok gépesítésének fokozását. Tisztában vannak ezzel a ténnyel a'komáromi járás mezőgazdasági dolgozói Is, s így érthető, hogy nagy gondot fordítanak a termelés komplex gépesítésére, A termelés gépesítésében lényeges eredményeket érték el az utóbbi néhány évben. A gabonafélék termesztésében csupán a kukori cánál mutatkozik némi hiányosság. Igaz, hogy ezen növénynél már előnybe helyezték a pontos vetést, a vegyszeres növényápolást és gyomirtást, valamint az adaptérokkal történő betakarítást, de azért még van mit csinálni ezen a sza kaszon. Ebben az évben további 18 kukorica be take rí tó adapter [Braud, Oros) vásárlását tervezik, így összesen 52 adep.irral történne az ezévi termés :arítása, amit annyit jelentene, nogy a magra termesztett kukorica betakarítását 60—65 százalékra tudnák gépesíteni. Igaz, hogy az Oros adaptérok nem a legmegfelelőbbek erre a célra, de vásárlásukat főleg azért szorgalmazzák, mert a silókukorica 'betakarítására is kitűnően felhasználhatók. Ha a kukoricetermesztésről be szélünk, meg kell említenünk azt is, hogy a felvásárló üzem a múlt évben nem volt képes biztosítani a termény zökkenőmentes felvásárlásét. Hogy miért? Mert nem volt kellő szárító- és tároló kapacitása. Talán ezen hiányosság megoldása a legégetőbb feladat ebben a járásban, mert enélkül hiába gépesítik a betakarítási folyamatot. A gépesített betakarítás ugyanis megköveteli a nagykapacitású szárító- és tároló berendezések kiépítését. A felvásárló üzemen van tehát a sor, hogy megteremtse az optimális feltételeket a termények zökkenőmön tes felvásárlásához. A cukorrépa betakarítását az 1970-es évben 50 százalékra gépesítették a járás területén. Ebijén az évben ezen a szakaszon is jelentős javulást szeretnének elérni. Nagy gondot jelent az elavult erőgépek újakkal történő helyettesítése is. A járás mezőgazdasági üzemeiben használatos traktorok 50 százaléka már nem felel meg a követelményeknek. A felelős dolgozók mindent megtesznek annak érdekében, hogy az említett gépeket minél előbb nagyteljesítményű, kerekes traktorokkal helyettesítsék. A lánctalpas traktorok helyét is modern kerekes traktorok foglalják el. — Természetesen nemcsak az új gépek vásárlásával törődünk — mondta Hegedűs Tibor, a járást mezőgazdasági társulás főmechanizátora. — Gondot fordítunk a meglévő gépek szakszerű karbantartására, ésszerű és maximális kihasználására, valamint a javítóműhelyek építésére Is. A jövőben 3—4 komplex gépesítéssel ellátott üzemet létesítünk, ahol esetenként 20—25 traktort összpontosítunk majd. A napi munka után a műhelyben az erre a feladatra kijelölt dolgozók elvégzik a napi karbantartást, az olajcserét, stb. A traktor vezetője másnap reggel ismét egy tiszta, üzemképes gépet kap, s biztos lehet abban, hogy a napi teljesítményét csak elvétve befolyásolhatja a gép meghibásodásából eredő kiesés. Kádek Gábor
