Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-01-16 / 2. szám
1971. január 16. SZABAD FÖLDMŰVES Milyen lesz о teljesen uutomntiznlt tehénistálló A munkaeröcsökkenés következményei a mezőgazdaságban mindenekelőtt a szarvasmarha-tenyésztésben és főképpen a tehenészetekben' érzékelhetők. Az okok elemzése túlságosan is bonyolult dolog, s foglalkoznak vele a tudományos intézetek nemcsak nálunk, hanem a fejlett mezőgazdasággal és iparral rendelkező államokban is. A szarvasmarha újabb haszontípusának kialakításán kívül a legnagyobb hangsúlyt olyan technológia és munkaszervezés bevezetésére fektetjük, amely a tejtermelés hozamának gyors növelését eredményezné. AZ ALÁBBI TEENDŐKVARNAK RÄNK: Esszeszerűsítő intézkedéseket kell bevezetnünk a szakosított és összpontosított szarvasmarha-tartásban. Ezt a termelés készülőben levő következetes területi tervezése teszi lehetővé, mégpedig a szövetkezeteken kfvüli kooperációs kapcsolatok, vagy nagyobb termelőegységek kialakítása útján, melyekben 250—500, sőt 1000 fejőstehén is összpontosítható, ami az iparosított tejtermelés legalapvetőbb előfeltétele. A gépesítés jelen fokának megfelelően át kell építeni a meglevő istállótérségeket, mégpedig az egyes tenyészetek szakosításától függően (esetleg szarvasmarha- vagy sertéshizlalásra is.). Olyan új objektumokat kell kiépíteni, amelyek műszaki és technológiai koncepciójuk révén még a technológiai berendezések amortizálásának időszakában lehetővé teszik a kívánt munkatermelékenység elérését. Mindenekelőtt az Istállóréteg belső berendezésének nagyméretű átépítéséről van szó. Az új épületek felépítése ez idő szerint a területi pénzügyi tervektől függ. A változások, ami a munkatermelékenység elérhető színvonalát illeti, határkövet jelentenek a szarvasmarha-tartás eddig alkalmazott technológiájában: a kisüzemi jellegű termelés elvesztette néhai előnyeit. Az istállótérségek átépítése igen bonyolult probléma, mert nagyon sok módozat közül lehet választani. Célunk az, hogy olyan megoldást válaszszunk, amely még az építkezések amortizálásának időszakában biztosítja a kellő munkatermelékenység elérését. E problémát nemcsak nálunk, hanem mind az egyéni, mind a társas gazdaságokkal rendelkező európai államokban igyekeznek megoldani. Az ismertetett problémák megoldásában segítségünkre van a Mezőgazdasági Technika Központi Vállalata, mely a gépesítési eszközök kombinálása által lehetővé teszi a munkatermelékenység alapvető növelését a tehénjstállókban. A pŕelouči Agra nemzeti vállalat által gyártott és beépített gépi berendezések is. minden kívánalmat kielégítenek. Megrendelésre, s főképpen „méretre“ a gép és traktorállomások vagy egyéb gépgyártó üzemek is ellátják korszerűsített tehénistállóinkat gépi berendezésekkel. A SZARVASMARHA BEKÖTÉSE E téren továbbra is érvényes a régi elv, hogy minél rövidebb az állás, annál tisztább a tehén. A „méterre“ rendelt bekötőberendezéseket (nem típusgyártásból) a pFelouői Agra németi vállalat szállítja. Legelős tartásra előnyösen alkalmazható az automatikusan működő „Novosad“ jelű bekötőberendezés, amely a tehén nyakába , akasztott golyó és a vályú mellső szélén elhelyezkedő kilincs segítségével azonnal beköti a tehenet, amint a vályúhoz ér. A TAKARMÁNYOK SZÁLLÍTÁSA A takarmányszállítás egyike azoknak a munkaműveleteknek,' amelyek, alapvetően befolyásolják a munkatermelékenységet. A tehénistállőkban eddig alkalmazott klasszikus szállítóberendezéseket a legkülönbözőbb típusú újabb berendezések helyettesítik. Megállapítást nyert, hogy a mezőgazdasági üzemek termelési irányának, a dolgozók létszámának és a megszokott munkamódszerek szempontjából nagyon is szükséges volt az újabb t-akarmányszállító berendezések bővebb választékának előállítása. Az idén utoljára szállítják a gyártóüzemek a csillés takarmányszállítókat, amelyek annak idején nagy slágert jelentettek nálunk. Fokozatosan a DO ŽH 50 (100 R) jelű horizontális takarmányszállító helyettesíti őket, amely 50 vagy 100 fejőstehén részére szállítja szét a takarmányt. Működésének elve igen hasonlít a kitrágyázásra szolgáló körben futó kaparólánc elvéhez, de egy irányban működik. Mind a szerkezete, mind a segédberendezése sokkal egyszerűbb, mint a csillés szállítóé. Világviszonylatban is slágert jelent a technika terén a Letovicén gyártott DOŽP 100 jelű takarmányadagoló, amely 100 tehén számára 30 kg-onként két oldalra adagol mindennemű takarmányt. A terimés takarmányokat egyformán adagolja valamennyi fejőstehén számára, az abraktakarmányok adagolását fotocella irányítja. Az adagoló megtöltése kissé bonyodalmas, nagy térfogata miatt, de в ■u * N N a biztosítva van a teljes gépesítés adagolóasztalok és szállítók segítségével. Ez a takarmányadagoló a vályúk átépítését igényli, mégpedig úgy, hogy 20 cm-re legyenek egymástól és teherbírásuk 60 q legyen. A FEJÉS TECHNIKÁJA Világviszonylatban a fejési technika terén nagy az előrehaladás, amely a külön fejőházakkal ellátott nagykapacitású tehénistállók építésében nyilvánul meg. A kevesebb férőhelyes tehénistállókban és azokban, amelyekben a fejősteheneket egyedileg ápolják, takarmányozzák, továbbra is a hagyományos fejést alkalmazzák. A DO 1 és a DZ 2 К jelű fejőberendezések iránt szüntelenül nagy az érdeklődés. Különösen az utóbbi féjőberendezés, — amely alvázon nyugszik és .lejietővé teszt két fejőstehén egyidejű fejését két sajtárba — igen vonzó génesítési berendezése a tehenészeteknek. 10 fejőstehén számára. A M 685 jelű fejőházakat (2X12) at NDK-ból hozzuk be továbbra is; ezek a fejőházak M 901 jelű tejmérővel vannak ellátva. A fejőházak biztosítják a fejőstehenek egyedi takarmányozását abraktakarmányokkal, csoportos ellenőrzésüket, és főleg a progresszív munkatermelékenységet. Bár a fejőházak költségesebbek, de a tej előállítására fordított költségek munka és ökonómiai szempontból alacsonyabbak, mint a többi típusú fejőberendezés esetén. KITRÁGYÁZÁS Világviszonylatban a kitrágyázás terén észlelhetők a legnagyobb változások és kilengések, amelyeket egyrészt a divat, másrészt a legkülönbözőbb vállalkozók üzleti érdekei váltanak Iji. Az eredetileg viharos fejlesztésnek indult rácspadozatos és gumimatracos állások alkalmazása nálunk megtorpant, egyrészt a húgy$****&&&£■ :*• A Letovicén gyártott DOŽP 100 jelű takarmányadagoló A DZ 100 jelű fejőautomatát még mindig nem használják ki teljes mértékben a hagyományos tejtermelésben. A SMM jelű csoportos tejmérő jó karbantartása és alkalmazása esetén, valamint a munkaszervezés bevezetésével ez a rendszer az egész világon „pipe-híne“ néven kitűnő segítségnek bizonyult. Ám annak ellenére, hogy kiváló gépi bejrendezés — összehasonlítva a világviszonylatban hírneves cégek gyártmányaival — nem küszöböli ki azt a bizonyos „tornagyakorlatot“, amely a fejőknek ma már semmiképpen sincs kedvükre. Az idén szállításra kerül a csehszlovák gyártmányú fejőházak első kisebb sorozata, s az ötéves terv időszaka alatt féjlesztésre kerülnek a halszálkás elrendezésű fejöházak 8— lé nehézkes felhasználhatósága (szokásos vetésforgók keretében), másrészt a technológia kevésbé megfelelő volta miatt. Az SMK 150 jelű körben futó kaparóláncot — szilárdított lánctagokkal- — a gyártóüzemek továbbra is szállítják, s a DM 9 jelű trágyaszállltóval a „Köjál“ jelű trágyarétegezövel kiegészítve a jövőben is az istállótrágya kitakarításának jó gépesítési eszköze marad. A felsorolt gépesítést eszközök és a további típus nélküli berendezések bő választékban állnak rendelkezésre lstállótérségeink átépítéséhez. Tanáccsal, vagy bővebb felvilágosítással a Mezőgazdasági Technika Központi Vállalata vagy a pFelouői Ágra nemzeti vállalat szolgálhat. Ing. Miroslav ZERÁK Szarvasmarha-tenyésztésünk fejlesztésének koncepciója A konc A szarvasmarha-tenyésztés feilesztésének koncepciója, amit a Szlovák Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma dolgozott ki, távlatilag, vagyis 198*5- ig részleteiben ismerteti azokat a feladatokat, amelyeket a szarvasmarha-tenyésztés intenzitásának fokozása érdekében meg kell oldanunk. A koncepció alapját természetesen egyrészt a helyzetfelipérések alapján mutatkozó lehetőségek, másrészt pedig a társadalmi szükségletek, vagyis a lakosság marhahús és tejigénye képezi. A koncepció a növekvő tejes hússzükséglettel összhangban számol a szarvasmarhaállomány növelésével, de csak olyan méretekben, amennyiben azt a takarmányalap lehetővé teszi, vagyis az állatok számának növelése nem vezetihet az egvedek ha szón hozam a sem pedig a mezőgazdasági terület bizonyos egységére eső tel- és húsmeonyiség csökkenéséhez. EllenkezőlegI A koncepció feltételezi, hogy az állatok száe p c i o j e 11 e mának növelésével párhuzamosan növekedik az egyedek hasznossága és a mezőgazdasági terület bizonyos egységére eső tej- és marhahús-mennyiség is. Ebből a követelményből kiindulva a koncepció komoly figyelmet szentel a tenyészállomány termelő-képességének fokozására, hogy az állomány nemesítését szolgáié szelektálás a követelményekkel összhangban folyamatos legyen, s ugyanakkor számol a tenyészállatnemesítés haladó módszereinek meghonosításával, a nemesítés irányzatának módosításával abból a célból, hogy nagyobbhasznű állományunk legyen. További jellegzetes vonása a koncepciónak, hogy célul tűzi ki a szarvasmarha-állomány újratermelési folyamatának meggyorsítását, illetve azt, hogy a születő borjak nagy részét a marhahús és a borjúhús termelésére irányítjuk. A szarvasmarhatenyésztés fejlesztésének feltételezett irányzata döntő fordulatot igényel a takarmánytermesztésben is. mzése Persze nem csúfján a takarmányok struktúráját kell a követelményekkel összhangban módosítani, hanem elsősorban is arra kell törekedni, hogy a takarmányok begyűjtésének és tartósításának technológiáját korszerűsítsük, s így a takarmányok minőségét javítsuk, — vagyis minél több tápértékét megőrizzünk a tej- és a hústermelés színvonalának emelése céljából. Amennyiben takarmánytermesztésünket — a szálastakarmányokról van szó — a kívánt színvonalra emeljük, ki tudjuk majd használni a szarvasmarhák biológiai tulajdonságait, ami abban jut kifejezésre, hogy a szálastakarmányokat kifogástalanul értékesítik, és megtakaríthatjuk a marhaállomány részére szánt abraktakarmány 20—50 százalékát. Rendkívüli figyelmet szentel a koncepció a munkatermelékenység növelésének. Ennek legfontosabb előfeltételét a mezőgazdasági üzemek Integrálása útján létesített nagy termelőtelepek létrehozásában, a termelés szakosításában és összpontosításában, a korszerű technika és termelési technológia alkalmazásában látja. Mivel azonban a nagy és új, korszerű termelő telepek — a nagyméretű beruházási igényekre való tekintettel — nem épülhetnek fel mindenhol egyik évről a másikra, szükségszerűen előtérbe kerül a régi termelőhelyek, vagyis az Istállók adaptálása s berendezésük korszerűsítése olyan méretekben, hogy lehetőség nyíljon az új, haladó technológia bevezetésére és a munkatermelékenység emelésére. Szlovákiai sajátosság, hogy még mindig nagyon sok tehén van magántulajdonban, az egész tehénállomány körülbelül 35 százaléka. Azzal számolunk, hogy az egyéni gondozásban levő tehenek még 1980-ban is kiteszik majd az összállomány 22 százalékát. Ezért a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének koncepciója ezirányba Is kiterjed. Azzal számol, hogy az egyéni tenyésztők borjakat nevelnek majd a nagyüzemi hizlaldák részére, avagy szövétkezés útján közös hizlaldákat építenek .tehát létrehozzák — az egyéni tenyésztési bázison is — gazdaságos szarvasmarha-hizlalás előfeltételeit. A koncepció előirányozza az összes tartalékok feltárását,' Illetve az összes lehetőségek, maximális kihasználását abból a célból, hogy társadalmunk szüntelenül növekvő marhahús, borjúhús és tej Iránti igényelt maradéktalanul kielégíthessük. Amennyiben mindazokat a feladatokat teljesítjük, amelyeket a koncepció magában foglal, úgy 1985-ig komoly sikert érhetünk el a termelésben. Elérhetjük, hogy egy év alatt szlovákiai méretbefl 230 ezer tonna marhahúst, 15 ezer tonna borjúhúst és 3000 literes tehenenként! tejhozam mellett 1980 millió liter tejet termelünk. Ezáltal kedvező körülmények születnek a hús és a tejfogyasztás lényeges növekedéséhez Is. A koncepció szerint 1985-ben egy személyre 76,1 kg hús fogyasztása esik. A szarvasmarha-tenyésztés feltételezett fejlesztése következményeként Szlovákia minden polgára 26 kg marhahúst és két kg borjúhúst fogyaszthat majd egy év alatt. Ha ezt a számot összehasonlítjuk az 1989. évi fogyasztással, amely 16,1 kg marhahús és 1,2 kg borjúhús volt, akkor látjuk csak igazán, hogy a soron következő években merész elgondolások megvalósuláséival számolunk. De erről tanúskodik a tejfogyasztás tervezett alakulása Is, amely a személyenkénti évi 191,8 literről 239,6 literre növekedik. Következik: Merre tart a világ szarvasmarha-tenyésztése?
