Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-03-20 / 11. szám
Vöröshagyma termesztése magról A mind krónikusabbá válő munkaerőhiány rákényszerít benőnket, hogy egyre inkább komplex gépesítéssel termeljünk. így vagyunk a vöröshagymával is. A duggatásos termesztés nem illik a nagyüzemi keretbe. Ma már egyre több gazdaságban foglalkoznak a magról vetett vöröshagyma termesztésének gondolatával. A vöröshagyma egyéves előállítátának technológiája bizonyos fokig eltér a hagyományostól, ezért fokozott figyelmet kíván. Nem lenne helyes, ha kellő megalapozottság nélkül négy összegeket üj ágazatba ölnénk, mert egy esetleg sikertelen esztendő után nagyon nehéz újrakezdeni. A vöröshagymától — mint „pénzes növénytől“ —- nagy hozamokat várunk. A jelenlegi költségtényezőket és átvételi árat figyelembe véve a 100 q/ha hagymatermés bevétele csak a költségeket fedezi, nyereséget nem hoz. A megfelelő technológia alkalmazásával elérhető a 200—300 q/ha hagymatermés, s ez jelentős nyereséget biztosít az üzemnek. A sikert azonban nem lehet a véletlénre bízni. Mint minden nagyüzemi növény, így a vöröshagyma esetében is ki kell alakítani az eredményes termesztéshez szükséges zárt technológiát. A hozamot döntően befolyásoló tényezőket a kővetkezőkben foglalhatjuk össze. A TERÜLET MEGJELÖLÉSE Biztonságos termesztés csak öntözött területen lehetséges. Függetlenül attól, hogy a különböző előrejelző naptárak milyen csapadékos Időt jósolnak, úgy kell megválasztani a hagymatáblát, hogy az áprilistól augusztusig öntözhető legyen. Laza szerkezetű, humuszban gazdag, 7,5—8,5 pH értékű talaj a legalkalmasabb a hagymatermesztésre. Fontos követelmény, hogy tavasszal korán vethető legyen, tehát a mélyfekvésű belvizes táblák nem vehetők számításba. TÄPANYAGELLÄTÁS 200 q/ha termést kellő tápanyag nélkül nem remélhetünk. Ez a hozam csak nagyadagú műtrágyával érhető el, ezért 30—35 q/ha vegyes műtrágya adagolása indokolt, N : P : К = 1:2:4 hatóanyag arányban. Ez a mennyiség kedvező esetben természetesen nagyobb (400—500 q/ha) hozamok elérését is lehetővé teszi. A magról vetett hagymától rövid idő (130—140 nap) alatt nagy hozamot várunk, tehát a gyors fejlődéshez kezdettől fogva biztosítani kell a szükséges tápanyagot. VETÖÁGY A magról termelt hagyma előállításának egyik sarkalatos pontja á korai vetés. Ahogy a föld engedi, a magot el kell vetni, mert például áprilisi vetés esetében 10—12 napos késés a hozam 30—50 q/ha-os csökkenését okozza. A korai vetés azonban nem mehet a vetőágy minőségének a rovására. Jól megmunkált, kellően tömörített és elsimított vetőágy szükséges. Sima, rögmentes talajon a vegyszer hatása is jobb. SORTÁVOLSÁG Ä helyesen megválasztott sortávolság alapvetően befolyásolja a hozamot. A sorba vetett hagyma optimális tőtávolsága 2,5—3 cm, amely mellett a hagymák Jól kifejlődnek, az átlagos 4—4,5 cm átmérőt elérik azáltal, hogy kiszorítják egymást a sorból. Egy 4—4,5 cm átmérőjű, megközelítően gömb alakú hagyma átlagos súlya 35—40 g. Ahhoz tehát, hogy a 200 q/ha termést elérjük, négyzetméterenként 2 kg-ot, vagyis —a veszteséget számolva — 65—70 hagymát kell termelni. Ez a mennyiség már 45 cm sortáv esetén is megtermelhető, azonban a hagyma ezt я tenyészterületet nem használja kL Egy vöröshagymának átlagosan 60—80 mm2 tenyészterület szükséges. Ez azt jelenti, hogy ha a gyomirtást maradéktalanul el tudjuk végezni (kézzel, géppel vagy vegyszerrel), négyzetméterenként 125— 170 db hagyma termelhető. Nézzünk meg néhány összefüggést különböző sortávolságra, de azonos tőtávra vetett, illetve felnevelt hagymák esetében: Sortáv. cm Tőtév. cm M Й-o Atl. sú g/db Ossz. termés q/ha 50 3 67 35 235 45 3 74 35 259 36 3 93 35 325 32 3 104 35 364 4X25 + 50 3 106 35 371 (művelőút miatt 20 % kiesés) Gépi szedés esetén feltétlenül az ágyas művelést válaszszűk. Ebben az esetben a sortávolság 4X25 cm, tehát minden 4 vetett sor után 1 sor kimarad. A kihagyott sorok képezik a művelő utat, amelyen taposási kár nélkül járnak a gépek. A VETŐMAG MENNYISÉGE Ha azt akarjuk, hogy hektáronként 1 millió kikelt és felnevelt hagymánk legyen, 7,5—8 kg/ha jó csírázást erélyű magot kell elvetni. Vigyázzunk a rar/ar/«/jr/ar/JK/«r/. vetés mélységére. Ne helyezzük a magot túl sekélyre, mert akkor szárazabb időben öntözéssel sem lesz egyenletes a kelés. A megfelelő vetés-mélység 3—4 cm. ÖNTÖZÉS Ä termelés biztonságának feltétele. A kis intenzitású szórófejekkel az öntözővíz adagolását úgy kell irányítani, hogy a tenyészidő alatt 150—200 mm csapadéknak megfelelő vizet tudjunk a hagymának adni, négy-ötszöri öntözéssel. Ha a talaj nedvességtartalma igényli, úgy már vetéskor (április elején) 10—15 mm vízmennyiséggel kelesztő öntözés szükséges. A továbbiakban 30—40 mm vízmennyiséggel 15—20 naponként öntözzünk. NÖVÉNYVÉDELEM A fellépő kórokozók ellen preventív védekezés szükséges. A beteg növények gyógyítása nehezebb és kevésbé eredményes, mint a megelőző védekezés. A kikelt hagymát ezért május 15-től augusztus 10-ig minden öntözés után, de legalább háromhetenként a gombakártevők ellen 0,2 %-os Dithane, vagy 0,2 %-os Orthocid, vagy más hasonló hatású gombaölőszerrel kell permetezni. SZEDÉS Az . időben elvetett vöröshagyma betakarításának ideje augusztus 10—25 .A késői szedés több okból káros. Először azért, mert a talaj augusztusban gyorsan gyomosodik. Az érő hagymatáblát kevesen kapálják meg, ezzel szemben a feltörő gyomok meghiúsíthatják a gépi betakarítást. A későn szedett hagyma a földben fertőződik, az újra — gyökeresedéssel tartaléktápanyagot veszít, ennek kövekeztében romlandóbb lesz. Műtrágya -(Folytatás az 1. oldalról.) nyiségű bór, mangán, réz, cink, kobalt, molibdén és egyéb nyomemelek. A Cucumin vízben oldódik, így a növények könynyen hozzájuthatnak és értékesíthetik. Kedvező hatást gyakorol a talaj mikroflőrájára. Salátauborkára háromszorra adagoljuk. Az első adag egy négyzetméterre 40—50 gramm két héttel a vetés (ültetés) előtt. A kikelést, illetve az elültetést követő 15—18 napon, ha már három valódi levél kifejlődött, a Cucumin második adagjaként 25—25 grammot használunk. Újabb 7—14 nap elteltével, azaz virágzás előtt ismét 20—25 gramm Cucumint adagolunk egy négyzetméterre. A tápanyagban szegényebb talajokon, illetve a tápanyagokkal szemben igényesebb fajtáknál az adagokat a felével növelhetjük. Legcélszerűbb & Cucumint egyenletesen széthinteni az kertészkedőknek ágyúson és bedolgozni ä talajba. Hetente egyszer 0,2—0,3 %-os oldatával (20—30 g Cucumin 10 liter vízben) pőttrágyázhatunk, az oldatot a barázdákba öntve. Ugyanezt az oldatot használhatjuk a levelekre permetezve is. Legfontosabb mégis az első adag. A paprika tápanyagban és televényben gazdag, kellő nedvességtartalmú könnyebb talajt, gyakori, leginkább csörgedeztető öntözést kíván. Tápanyagellátására Cucumint a palántázás előtt 14 nappal 40—50 gramm adagban, másodszor négy hét múlva 20—25 grammot számítva adjuk. Harmadszorra 20—25 grammot adagolunk négyzetméterenként á termés növekedésekor. A paradicsom termesztésekor az első alkalommal 40—50 gramm Cucumint adagolunk egy héttel a kiültetés előtt, a második adag 15—20 gramm a virágzás kezdetekor s a harmadik két héttel később ismét- kicsiben is 15—20 gramm legyen. Az adagokat ne növeljük. Viszont a dinnye és a tök jóval több tápanyagot igényel, ezért a Cucuminból az uborkánál feltüntetett adagok kétszeresét használjuk. Az elmúlt évben eladott mennyiség alapján a legnagyobb kereslet a A FRAG ARIN iránt mutatkozott. Ez érthető, hiszen a legtöbb kertben, hacsak néhány bokorral is, szamócát szívesen termesztenek. Sikeres termesztését a Fragarin adagolása nagyban elősegíti, mivel tápanyagösszetétele és a benne található nyomelemek a szamóca számára nélkülözhetetlenek. A Fragarint legalább kötszerre kell adagolni: egy részét a tenyészidőszak kezdetén, márciusban legcélszerűbb, a másik felét pedig a gyümölcs leszüretelése után júliusban vagy augusztusban. Első adagként 20—25 gramm ajánlatos minden négyzetméterre, a gyümölcs leszedése után pedig 40—50 gramm Fragarint használjunk. A tápanyagszegény talajokon az évi adagot kétszeresére is emelhetjük, azaz 100—150 grammra, de az egyes adag ne haladja meg az 50 grammot egyszerre. Inkább kisebb adagokat használjunk 10 napos időszakonként. A Fragarint egyenletesen hintsük szét, és azonnal dolgozzuk be a talajba. A levelekre hullott tápanyagot azonnal mossuk le vízzel. Vizes oldatként Is használhatjuk, 10—20 grammot 10 liter vízben hígítva. Az említett adagok a Szamócára vonatkoznak. Lényegesen kevesebb Fragarint adagoljunk a málna, a szeder, a ribizke és a többi bogyósgyümölcsűek tápanyagellátására. Az említett speciális műtrágyák az egészségre nem ártalmasak. Használatuk egyszerű és a kiskertészkedők termelését eredményesebbé teszik. OBENAU KAROLY Egy anyanevelésről szóié “ előadáson az egyik elismert méhész merészen kijelentette, hogy a rajanyák értéke meg sem közelíti a mesterségesen nevelteket, míg Csurilla méhésztárs ennek fordítottját állítja. Az előadáson cáfoltam ezt a feltevést azzal indokolva, hogy a szakirodalom és saját tapasztalatom szerint a rajanyák minősége mindig jobb, mint a mesterséges úton nevelteké. Arra hivatkoztam, ha megfigyeljük a mesterséges anyabölcsőben felhalmozott pempőmennyiséget, akkor megállapíthatjuk, hogy a természetes anyabölcsőben kétszer-háromszor annyi pempő van, mint a mesterséges bölcsőben. Állításomat néhai dr. Novácki Kálmán is megerősítette, pedig amint tudjuk, ő szaktekintély volt az anyanevelés szakaszán. Természetesen megjegyezte, hogy a lerajzolt tenyészcsaládok minden megkövetelt jótulajdonságokkal rendelkezzenek, emellett teljecsalád többféleképpen nevelhet anyát. Normális körülmények között rajzással, csendes anyaváltással és ha arra szükség adódik kényszerből folyamodik anyaneveléshez. Ha egy családban nagyon sok a fedett fiasítás, ugyanakkor a fiatal méhek sokaságához mérten kevés a nyitott fiasítás, úgy a dajkaméhek a garatmirigyük által termelt pempől nem tudják mire felhasználni s ennek következtében anyabölcsők építéséhez kezdenek, ezt az anya bepetézi, a dajkaméhek pedig bőven ellátják az álcát pempőveL Természetes, hogy ezekből a bölcsőkből kiváló anyák kelnek. Jó hordású időben ugyanez a helyzet történhet a csendes anyaváltás alkalmával, ha я méhek az anyát szervi hiba következtében kicserélik. A hibás anya egyre csökkenti a petelerakást, miután a dajkaméheknek nincs módjuk a fiasítás táplálására. Ekkor is anyabölcsőket építenek, illetve тйвв mm;* Miét ЁЛТ (HOZZÁSZÓLÁS A „RAJANYÄK FELHASZNÄLÄSA“ ClMÜ CIKKHEZ) sítményük átlagon felüli kell hogy legyen. Melyik tehát az arany középút? Amíg kasokban és kis kaptárakban méhészkedtünk, nem volt hiány rajokban. Az ügyes méhész felhasználta a másodvagy harmadraj anyját. A rajzást elősegítette a bő méhlegelő, közöttük az egész nyáron virágzó tisztesfű. Ma erről nem beszélhetünk, a képtárak Is jóval nagyobbak, mint régebben. Nekem például 1968-ban csupán két család rajzott a 150 közül, míg 1969—1970-ben egy rajom sem volt. Természetes, hogy ilyen esetben nagyon Is indokolt a mesterséges anyanevelés. Én minden második évben váltom az anyákat. Évenként 80—100 anyát nevelek, s ezekből 30—40 darabot el is adok. Az nem vitás, hogy egy 12— 20 családos méhésznek elég ha egy csendes anyaváltáskor megmenti az anyabölcsőket, vagy serkentés által rajzásra késztet egy-egy családot s annak bölcsőit használja fel az anyák pótlására. Ez szintén a mesterséges anyanevelés egyik formája. Régebben magam Is szoktam alkalmazni azzal a különbséggel, hogy amikor rajéretté vált a család, vagyis anyabölbölcsők építéséhez kezdett, akkor mesterséges anyabölcsőben az előre kiszemeli tenyőszcsaládból petét adtam számukra. Köztudomású, hogy a méhúj anyákat nevelnek. Az ilyen csendes anyaváltássel nevelt anyák szintén beváltak, mely azzal magyarázható, hogy a család rendszerint csupán kéthárom anyabölcsőt épít s ezt bőven ellátja pempőveL Ezt a lehetőséget a méhészek is kihasználják, amikor az anyák lábát megcsonkítják s ezáltal kényszerítik a családot a csendes anyaváltásra. Szólnunk kell a legrosszabb anyanevelési módról, mégpedig a kényszerből nevelt anyákróL Erre többször szükség mutatkozik. Megtörténhet például, hogy kezelés közben a méhész tudtán kívül elpusztítja az anyát. Ilyenkor a méhek minden beavatkozás nélkül anyaneveléshez fognak. Ha ez az állapot jó hodási viszonyok között történik, akkor az anyanevelés sikerülhet, de például a Ierajzott családoknál vagy hordástalan Időben ez kudarccal végződhet. Sót, a legtöbb esetben az ilyen családoknál felüti fejét az álanyaság, mely a méhek pusztulásához vezethet. A kényszer anyanevelés legrosszabb módszere, amit a méhész maga követ el. Példaként a következőket említem: Egy méhész két-három családdal rendelkezik s ezekből a tél folyamán egy anya elpusztul. Azért, hogy a létszám ne csökkenjen, a megmaradt két család egyikétől egy nyitott fiasításos keretet tesz az anyátlan család kaptárába, hogy azok ebből anyát neveljenek. Mi történik ilyenkor? Tavasszal a család egyébként is elég gyenge, különösen ha a téli hónapokban az anya nem petézett A beadott Hasításból ilyenkor a méhek háromnégynapos álcából nevelik az anyát, mely nem kívánatos jelenség. Ugyanis ily esetben az anya 13—14 nap múlva kikel, de kérdés, van-e már hereméh, amely az anya párzását elvégzi. Ezáltal az anya megtermékenyülése elhúzódhat s így csak később kezdi a petézést. Ebben az időszakban az idősebb áttelelt méhek már rohamosan pusztulnak, ugyanakkor nincs helyettük fiatal utánpótlás. Nem csoda tehát, ha végül egy maroknyi méh marad a családban, amely szinte egyenlő a semmivel. Sokkal helyesebb, ha a méhész megbízható helyről anyát vásárol, de semmit sem veszít ha az anyátlan családot egy erősebbel egyesíti. Ugyanis az egyesített család gyorsan felerősödik s ha a méhész ragaszkodik számuk növeléséhez, úgy a főhordás után műrajt készíthet. Még néhány szót arról, hogy a méhészek a rablásra és a rajzásra hajlamos családokat igyekeznek felszámolna Erről az a véleményem, hogy a rajzási hajlam a nagyobb kaptár és rosszabb hordási viszonyok között nem áll fenn. Viszont a rablási hajlam kiküszöbölése nem vezet célra, hiszen ez lényegében a méhek gyűjtési ösztönétől adódik. Ha ez nem lenne, senki se méhészkedne. Azonban a rablqst a méhész megszüntetheti, mert legtöbb esetben saját maga ad okot a rablás kitörésére. Ennek elkerülése végett a következőket ajánlom: Méheink között ne tűrjünk gyenge családot Ha netán anyanevelő családról van sző, ne adjunk számára több keretet, mint amennyit takar. Természetesen a fészket a bentlevő kereteknek megfelelően szűkítjük. Ez esetben a méhek a röpnyílást teljes egészében őrzik s így a rablás lehetősége minimálisra csökken. Az anyátlan család is okot ad a rablásra. Ennek megszüntetése nem tör halasztást. Ha a családok átvizsgálása közben nagyon támadnak a méhek, illetve fennáll a rablási hajlam, úgy ne tartsak soká nyitva a kaptárt Ne csurgassuk az etetésre használt cukorszörpöt, mézet és ne hagyjuk széjjel a kaptárak körül a kiszedett virágporos avagy mézes kereteket. Jómagam e téren saját hibámból tanultam. Lényeg az, hogy a hordási időszak kivételével a méhek mindig hajlamosak a rablásra, sőt ha nem tartjuk be az etetés és pergetés szabályait, úgy bármikor számolhatunk ezzel a kellemetlen jelenséggel. Kovács Lajos, a Fanyidaróci Állami A Szovjetunióban sok méhészetben a viasztermelés eléri családonként az 1,5—3 kilogrammot. Összesen mintegy 7000 tonna viaszt termelnek évente a szovjet méhészek. Mind nagyobb az érdeklődés a méhészek részéről a lépesméz termelése iránt. Majd minden folyóiratban érdeklődnek a méhészek a lépesméztermelés módja, költségei iránt, mert így is szeretnék méhészetük gazdaságosságát növelne Vékony bútorlemezből, műanyagból készült keretkéket használnak a méhészek, sokfelé azonban csak építtetőkeretben termelik я lépesmézet és vagdalt lépesmézként pörgetett mézzel együtt csomagolva (üvegekben] árulják. W i s s k i Zoltán perui magyar származású méhész egy újfajta füstölőszert ismertet a magyarországi Méhészetben. Ezt írja: „Összegyűjtöm a gépkocsik kicserélt olajszűrőjének betétjét. Kiszedem belőlük- az olajos mécskanóchoz hasonló szűrőt és a napon jól megszárítom. Ezt használom a füstölőben. Könnyen meggyűl, hosszú ideig 3—4 óráig is gyárkéményhez hasonlóan ontja a füstöt. A kellemetlen füst a méheket elriasztja, nem mernek támadni. A Hasításnak nem árt. Ez a szer nem melegíti meg annyira a füstölőt, mint sok más. Ha el akarom oltani, a füstölő kifújó lyukát papírral betömöm. Ennél jobb füstölő anyagot nem ismerek.“ Egy német cukorgyár újfajta méhetető cukrot hoz tavaszra forgalomba. Ebben a több mint 99 % cukor mellett egy aktív fermentum is van, amely a cukrot bontja. Ha ehhez a cukorhoz megfelelő mennyiségű vizet adnak a fermentum hatására a cukor 2—3 nap alatt homogén,, tésztaszerű tömeggé alakul, amellyel közvetlenül etetni lehet a méheket Az újfajta cukor előnyei: szinte korlátlan ideig raktározható, állandóan készen áll az etetésre, szárazon belekeverhető virágpor, vagy bármilyen száraz virágporpótló, de szükség esetén gyógyszer is. Mézzel Is előkészíthető, így a méhész saját egészséges mézével növelni tudja tavaszi serkentő hatását.
