Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-03-20 / 11. szám
Ä zo k a csehszlovákiai mé” liészek, akik az őszi budapesti mezőgazdasági kiállítást meglátogatták a PALÓC kaptárt természetesen láthatták. Azok számára, akik a kiállításon nem voltak, alábbiakban szeretném ismertetni. A kaptár külsőre hasonló az ismert Laogstroth-rendszerű, több alacsonyfiókos vándorkaptárhoz, mégis nagy vonalakban és szerkezetileg eltérő attól. Az addig használatos többfiókos rendszerfi kaptárak fiókjai, — kissé labilisán, — egymáson sima felülettel érintkeznek. Kezelőiknek gondot okoz, hogy az egyes fiókok egymáson egyvouulban álljanak. Tető megoldásuk az ón. „skatulya-tető“, amely mind a négy oldalon kb. 25—25 mm szélességben eláll a kaptárak vonalaitól. Az eddig ismert és használt kaptárak 3 fiókból állnak, fenékdeszkájuk „legombolható“. Vándorláskor — különösen akkor, ha a gerinctáv 38 mm vagy ennél szélesebb — a tetők szélessége miatt csak négy darab kaptár fér el egymás mellett. Ezért szükséges a skatulya tetők eltávolítása, de azért Is, hogy az alkalmazott menekülőtéren keresztül a felső szellőzés biztosítva legyen. A menekülő tér alkalomadtán etetőnek is használható. A Langstroth kaptáraknái alaposan hiányolható az alsó sötét szellőzés, amelyet a levehető fenék és az azon alkalmazott röpnyílás elzárók miatt kénytelenek nélkülözni. Mint tudjuk a vándorlás sokszor előre neralátott meglepetést tartogat a méhészek számára. Ezért a jé vándorkaptárnak úgy kell készülnie, hogy alsó-felső szellőzővel bírjon. Mivel a kaptártetők a kocsin külön vannak elhelyezve, a kaptárakon rakodás közben járni nem lehet. Ugyanis levegőzés miatt felülről csak rosteszövet fedi a kaptárakat. A Langstroth kaptárakon csak az utóbbi időben nyert nálunk alkalmazást, a Jugoszláviából átvett fiókonkénti 2—2 éklemezes összekapcsolás. Elmés megoldása mellett hátránya, hogy egy háromfiókos, menekülöteres kaptár összekapcsolásához 8 darab éklemez szükséges. A biztonságos összekapcsolás, illetve a szétválasztás csak kalapácsütésekkel érhető el. Hibája még ennek az, hogy a 8 szorító-ék a kaptárak két oldalán nyer alkalmazást. E- raiatt a kaptáraket egymáshoz közel lerakni nem lehet. Vándorláskor a sokszor tapasztalt helyszűke is gondot okozhat. Végül — de nem utolsó sorban — a kiálló tetők miatt a kaptárak télen egymáshoz szorosan közel nem tolhatók. Nálunk talán éppen « fenntebb felsoroltak miatt nem foglalhatta el méltó helyét a méhészetben. Újabban kezd erősen tárt hódítani. A fentiek alapos ismerete után levelet kaptam Vámos János bussai (BusinceJ méhésztől — melyben kér, hogy háborús pontonkocsi alvázára tervezzek méhészetet. Megadta méreteit és arra kért, hogy úgy tervezzek, hogy az alváz platónon legalább 30 család elférjen. Elvetette a családok hátulkezelésének lehetőségét és ragaszkodott a felülkezelős képtárakhoz. A kérését tett követte. A feladat nem okozott különösebb gondot. Ugyanis eddigi kaptárállományomon szerzett A fiókok síkjai egymással önbeáliva maximálisan pontosak és biztonságosak! A szabvány kaptárnak 4 fiókja van. Szükség szerint ez növelhető, a keretek száma 40 darab. Méretük 43X20 cm. külméret. A keretek ón. „Hoffman‘-rendszerü, tehát hosszan vállazottak. A gerinctáv 35 mm. A keretlécek méretei el nem hanyagolhatók. A felső gerenda vastagsága csak 10 Az önbeálló-fiókos PALÓC vándorlcantárrol PALÓC kaptárak, előtérben készítőjükkel. Fotó: Sándor negyven éves tapasztalataimat, elképzeléseimet kellett csak némileg módosítani. így született meg a PALÚC kaptár, amely egyben a Langstroth kaptárak fentebb felsorolt hiányosságait a mi viszonyainkhoz alkalmazkodva igyekezett „felszámolni“. A mellékelt fényképen jól látható, hogy a PALÓC kaptár külsőleg nagyon hasonlít a Langstroth kaptáraiéhoz. A leglényegesebb újítása az, hogy a fiókok, rostszövetkeretek, tetők nem sima bizonytalan felülettel nyugszanak egymáson. Kiképzésük egyszerű és mégis hajszálra biztosítják a fiókok harmonikus „önbeállítását“, a lehető legkisebb embert figyelem, vagy beavatkozás nélkül. mm, szélessége 25 mm. Az alsórész vastagsága 5 mm, szélessége ugyancsak 25 mm. Az utolsó két méret különös figyelmet érdemel. Ugyanis a PALÓC kaptár a Langstrothokhoz hasonlóan 2 fiókban telel. A felső fiók mind a 10 kerete lepecsételt akác mézen, az alsó pedig bőséges virágporral, mézkoszorúval. Mivel a fészek és a méztéri fiók között „csak“ 6 mm távolság van, így a vékonyított lécek biztosítják a telelő csomó közötti jó kapcsolatot. Említésre méltó, hogy a vékony alsórész-léc okvetlen hársfából készül, hogy a kereteknek bizonyos szilárdságot biztosítson. A PALÓC kaptár mindkét oldala — beleértve a tetőt Is — teljesen sima, egysíkú. Szélessége 40 cm. Ez a szélesség alkalmassá teszi a kaptárt arra, hogy egymás mellett autóra öt kaptárt lehessen felraknL Ha a méhész 4 fiókkal vándorol, akkor két sorban 10, ha csak 3 fiókkal, akkor három sorban 15 kaptárt, összesen tehát 120 kaptárt tud egy teherautón elhelyezni. A 4 fiókos kaptár üressúlya 28 kg, egy 4 tonnás teherautó könnyen számíttatja. A kaptárak összekapcsolása és vándorlásra történő felkészítése egy kaptárnál fél percet vesz igénybe. Hogy az öszszekapcsolás 4 fiókkal menynyire biztonságos, azt a mellékelt Ténykép bizonyítja. Vándorlásnál a PALÓC fedele, — amely horgonyzott lemezzel van ellátva — fordított állapotban kerül a rostszövet rámára, miáltal félsötét szellőztetést és szabad mozgást biztosit a tetőkön járkáló rakodóknak. A kaptárak röpbetétje vándorláskor sötét, alsó szellőző betéttel lesz megcserélve, ami 48 őrás biztonságos szállítást nyújt a méhek számára. A PALÓC kaptár egy fiókja felső kijáróval bír, ami többféle megoldásra alkalmas. A második rostszövetráma felhasználásával pl. anyanevelésre, pároztatásra, családképzésre, fészek átfüggesztés esetén bereszöktetésve. Mégis a legfontosabb szerepe, bogy a méztéren hátul, télen 12 cmX 1 cm nagyságban felső szellőzést biztosítson. így érhető el a fészek mérséklet téli szellőztetése. Mivel a keretek hoszszanvállazottak a röpnyllássíiI szemben a szorosan összeillő vállapozások a nap, a szél közvetlen behatolásától védik a telelő családot. Természetesen az első, alsó röpnyílás változatlanul nyitva áll, ugyancsak « fenti méretben. Zord hidegben a felső rüpnyíláson hátul zúzmara képződik, amely önmagától szűkíti vagy bővíti a nyílást. Bár a PALÓC kaptár falvastagsága csak 20 mm, télen egymáshoz tolva sima oldalaikkal egymást védik a külső hidegtől. Mint érdekességet említem, hogy telelésre jól felhasználható a PALÓC-kaptár 2 rostaszövete. Az alső ráma amely a keretek fölött következik, egyetlen hullámpapír lemezzel, a második ráma ugyan ezzel takarva. A két rostaszövet között kb. 8—9 mm légszigetelés van. Szerintem a méhek téli takarására ez untig elég, ha kiváló és bőséges élelemmel rendelkeznek a családok. A kaptárak természetes tartozéka a fémpálcás anyarács. A PALÓC-kaptárból az Országos Méhészeti Szövetkezeti Vállalat 2—2 darabot rendelt kísérleti célra. Azok a méhészek, akik tehát tavasztól kezdve meglátogatják a Gödöllői Méhészeti Kutatóintézetet, vagy a Zalaapáti Méhész Szakiskolát, közvetlenül gyakorlatban megismerkedhetnek egy 72 éves méhész újításával. Németh László, Nógrádszakál metszést rendszerint a ritkító metszéssel, vagy a terraőrevágással összhangban végezzük, s többnyire mindössze az elsődleges fertőzés 20 százalékos csökkenését eredményezi. Az ily módon végzett metszés alacsony hatásfoka elsősorban annak köszönhető, hogy a megtámadott rügyek nagy részén nem lehet megfigyelni a fertőzés jeleit, s igy azok tavasszal természetesen tovább terjesztik a betegséget. A kísérletek azt bizonyítják, hogy a látszólag egészséges rügyek 12—20 százaléka (a szakirodalom még nagyobb százalékot sem zár ki) rügyfakadáskor fertőzöttnek bizonyul. Ezzel szemben bizonyított tény az is, hogy a láthatólag fertőzött rügyek 12 százaléka tavasszal egészségesen fejlődik tovább. A nagy mértékben fertőzött hajtások és rügyek (főleg a csúcsrügyek) még a nyár folyamán, vagy pedig télen, többnyire elhalnak, s így nem bizonyos, hogy a láthatólag megtámadott részek tavasszal az elsődleges fertőzés gócpontjai lesznek. Az ilyen hajtásokon többnyire csak az alsó részen elhelyezkedett oldalrügyek fakadnak ki, melyeknél ritkán jelentkezik az elsődleges fertőás. A megtámadott részek elhalási százaléka (a Jonathan nál 50 százalék felett is lehet) a fertőzés foka szerint változik Ebből is látható, hogy a rügy fakadás előtt végzett metszés nem mindig hozza meg a várt eredményt. Igaz, hogy a nyit galmi időszakban végzett met szés lehetővé teszi a munka erők kihasználását, de a műve let sikeressége érdekében a lisztharmat elleni védőmetszést inkább az egyéves hajtások csúcsrügyeinek kifakadása után ajánlatos elvégezni. Ebben az időszakban már pontosan megállapítható a fertőzés, és így könnyebb kiválogatni az eltávolítandó részeket, s úgyszólván teljesen elejét vehetjük az elsődleges fertőzésnek. A fák tisztogatásánál a legnagyobb figyelmet a csúcsrügyeknek kell szentelni, mert a fertőzött csúcsrügyekből fakadó hajtások fejlődésük során nagy mennyiségű konfdinm létrejöttét segítik elő, és a fertőzés terjesztőivé válnak. A levágott részekkel óvatosan dolgozzunk, hogy az ágak esetleges rázásával ne segítsük elő a konídiumok terjedését. Az ágakat és egyéb részeket (lehetőleg kosárban szállítsuk el a gyümölcsfák közeléből és a lehetőségekhez mérten semmisítsük meg, mert a konídiumok körülbelül egy hétig megtartják életképességüket és a szél segítségével újra elterjedhetnek. A kísérleti eredmények azt igazolják, hogy a hozzáértéssel Amit az almafalisztharmatról tudni kell (IV) Az előző fejezetekben az almaíalisztbarmat terjedésével, a levelek és a rügyek fertőződésének módjával foglalkoztunk. Szóljunk most néhány szót a megelőzés és a védekezés különböző formáiról és lehetőségeiről. A vegetáció idején nem lehet teljes mértékben meggátolni a rügyek fertőzését, s az intenzív növekedés időszakában végzett többszöri permetezéssel is csak a fertőzés terjedésének mértékét lehet némileg koriá-Az elsődleges fertőzés következtében elhalt csúcshajtások. tozni. Mivel a csúcsrügyek a csúcshajtások növekedési ideje után is fertőződhetnek, szükséges volna permetezni ebben az időszakban (július második felében) Is. A permetezések hatásosságát tekintve azonban ezek a védekezési ráfordítások nem lennének gazdaságosak. Mivel vegyi úton lehetetlen teljes mértékben megakadályozni a rügyek fertőződését, a gomba áttelel a megtámadott rügyekben. A tavaszi rügyfakadás után ez idézi elő az elsődleges fertőzést. Van azonban az elsődleges fertőzés elleni védekezésnek egy másik módja is — a lisztharmat által megtámadott hajtások és rügyek eltávolítása. Ezt a munkálatot rügyfakadás előtt kell elvégezne A fertőzött hajtások micéliummal vannak bevonva, tehát fehér színűek, míg a rügyek deformálódott alakúak. A megtámadott hajtásokat a micéliumos bevonat végződésétől három-négy rüggyel távolabb vágjuk le. A bevonat nélküli hajtásoknak csak a csúcsait — az 5—6-ik oldalrügy után — távolítjuk el. Ezt a „lisztharmat elleni“ végzett védömetszés után a fák (tízéves Jonathan) elsődleges fertőzésben szenvedő csúcsrügyeinek mennyisége 43,4 százalékról 4,5-re csökkent. A kéthároméves fáknál ilymódon szinte teljes mértékben meggátolható a fertőzés terjedése, és sokkal hatásosabb lesz a gondosan végzett metszés és permetezés is. Sokkal nehezebb a helyzet az erősen fertőzött, régebbi telepítésű gyümölcsösökben, ahol megjegyezni, hogy • metszés vagy a vegyszeres védekezés egymagában szinte hatástalan. Felmerül azonban a kérdés, hogy célszerü-e eltávolítani az összes elsődlegesen fertőzött hajtást még akkor is, ha a fértőzöttség ÖO—70 százalékos. A válasz egyszerű. Eltávolításuk feltétlenül szükséges, mert a betegség terjedése ellen másképpen védekezni nem tudunk. Igaz, hogy ezzel bizonyos mértékben megkárosítjuk a fákat, de egyúttal megvédjük őket a fokozott fertőzéstől is. Egyes termesztők még mindig bíznak abban, hogy a tavasz előtti (rügyfakadás előtt) permetezéssel befolyásolni lehet az almafák elsődleges fertőződését. Teljesen felesleges az erőfeszítésük — a rügyfakadás előtti permetezéssel az almafa-A masudiK hajtásban kihajtott elsődlegesen fertőzött vezérrögy a metszésen kívül nagy fontossággal bír a permetezés is. A terebélyesebb és magasabb fákról a legnagyobb erőfeszítés árán sem lehet teljes mértékben eltávolítani a fertőzött részeket, s ennek következtében úgy elterjed a betegség, hogy a vegetáció végén már nem lesz lényeges különbség a tisztogatott és a nem metszett fák között. Itt szükséges lisztharmattal szemben nem lehet elérni semmilyen eredményt. Az elsődleges fertőzés ellen a legjobb védekezési mód a lisztharmat elleni védőmetszés, de természetesen nem szabiad megfeledkezni a vegetáció folyamán esedékes vegyszeres védekezésről sem. log. Moloár fozel (Folytatás következik) Ha elmulasztottuk a Iák téli permetezését, úgy rügyfakadáskor Oleoakarilionna! még behozhatjuk a lemaradást.
