Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-02-27 / 8. szám
(Folytatás az 5. oldalról.) Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország, Svájc és Svédország. Amerikából Kuba és Peru. Az ázsiai országuk közül Mongólia, Irán India: az afrikai országok közül pedig az Egyesült Arab Köztársaság, Szudán. Tanzánia, Uganda, Kamerun, és Etiópia mutatja be nemzeti vadászatát. A gyarmati sorból felszabadult országok látványosnak ígérkező vadászati bemutatókkal először szerepelnek a világ színe előtt. A résztvevő országok önálló nemzeti bemutatón szemléltet-Világrekord dámlapát. Internacionális pontszáma 214.99 hetik természetvédelmi, vadászati kultúrájukat, vadgazdái-» kodásukat s a természetjáró, vadászó, horgászó ember kényelmét szolgáló iparcikkeiket. Annak érdekében, hogy a látogatók könnyen áttekinthessék a vadászat egyes szakterületein elért eredményeket, nemzetközi szakosított bemutatókat szerveznek. Ilyen nemzetközi részvétellel szervezett szakosított bemutató lesz: a trófea bemutató, a vadászfegyver bemutató, a vadászkutya fajta bemutató, a vadászati, vadgazdálkodási, sporthorgászati eszköz és camping cikk bemutató, valamint a képzőművészeti bemutató. Ezenkívül nemzetközi bélyegkiállítás, könyvkiállitás, természetfilm fesztivál, fotóművészeti kiállítás egészíti ki a bemutatókat. A kiállítás díszcsarnoka „a világ vadászata“ elnevezést kapja. Művészi kivitelezésben szimbolizálja majd az egyes világrészek vadászati jellegzetességeit, a vadászat és az ember kapcsolatát. A világ minden részéből származó trófeák között láthatók agancsok, szarvak, agyarak, szőrök, szőrmék, csontok, csontvázak, koponyák, tollak és egyéb preparátumok, továbbá a XIX.—XX. századból származó értékes vadászgyűjtemények. Az arra érdemes trófeákat díjazzák, s így elnyerhető lesz a Vadászati Világkiállítás nagydíja, arany-, ezüst- és bronzérme. A trófeákon kívül díjazzák még a természetfilmeket, a művészi fénykép felvételeket, a vadászati bélyegsorozatokat és a vadászati témájú könyveket. A kiállítás méltóan képviseli majd a világ vadászati iparát. Felsorakozik a fegyvergyártó ipar, a késipar, a ruházati ipar, a bőrfeldolgozó ipar, az optikai ipar, a gépjármű ipar, valamint a feldolgozó iparágak csakúgy, mint az élelmiszeripar és a tartósítóipar, a szőrme- és kézműipar reprezentánsai, köztük világhírű vállalatok mutatják be márkás termékeiket. Az ezerarcú kiállítás mellett számos szakmai, kulturális és sportrendezvény vonzza majd a külföldi és hazai látogatókat. Tudományos tanácskozások, vadászkutya és lovasversenyek szerepelnek a rendezvényeken. в a *8 0 ad SS f « 1 E |i äs •- в о в e. " so Ä e 0) o B n в 8 S S.B c 'CO c£ B s o B U CO 'CO 00 > CO N •o 'O to O 43 M «-0) o to x 00 03 '03 to 72 00 >'« < > v, ■ A Vadászati Világkiállítás keretében a kutyának, mint az ember leghűbb társának és segítőjének is igen nagy szerepe lesz. Valamennyi résztvevő ország egyrészt saját pavilonjában mutatja be nemzeti kutyafajtáit, másrészt igen nagyszámú részvevővel szerepelnek a különböző országokból érkező kutyák a négyszer egynapos nemzetközi kutyakiállításon, továbbá a vizsla-, a véreb- és a mükotorék, valamint agárversenyeken. A programot színesítik a sporthorgászati rendezvények. turista utak. A kiállításra érkezők ellátogathatnak a legszebb vadász-rezervátumokba, résztvehetnek többnapos vadászatokon, lovastúrákon. A horgászok dobó-világbajnokságát Pécsett rendezik. A világkiállítás idejére három új szálloda nyílik Budapesten; kettő pedig festői természeti környezetben, a főváros közvetlen közelében levő Dobogókőn, valamint a Dunakanyar legszebb kisvárosában, Visegrádon várja látogatóit. FEHÉR GYULA (Budapest] о e. e. a Mire vadászhatunk márciusban? Március már a tél végét jelenti, még akkor is, ha néhány napra nulla C fok alá süllyed is a hőmérő, vagy ha esetleg még havazik. Vadunk, amely átélte a telet, igyekszik rendbehozni leromlott erőnlétét. Még a legbőségesebb, leggondosabb etetés esetén is lesoványodik, elgyengül a vad a hosszú télen át. Azért, ha néhány hasznos vadféleség vadászata engedélyezett is, mégsem kellene azokat most terítékre hoznunk. A 4/ 1967 Zb. számú rendelet értelmében vadászhatunk vadkanra, vadmalacra és üregi nyúlra, persze nem szabad megfeledkezni a tartózkodással kapcsolatos megjegyzésünkről, amely ezekre érvényes leginkább. Április 15-ig fogható a pézsmapocok. A hónap 16-ik napjától lőhető a vadpulyka, a siketfajd-kakas, a nyírfajd-kakas és az erdei szalonka. A hónap végéig vadászhatunk még a gatyásölyvre. A nem védett, kártékony vad közül lőhető a farkas, a róka, a nyestkutya, a görények, a hermelin, a menyét, a héja, a fekete és hamvas varjú, a szarka, a mátyásmariár, a csóka, a hiúz és a nagy kárókatona. A téli takarmányról a zöld, tavaszi takarmányra történő áttérés idején a vadnak fokozott szüksége van ásványi anyagokra. Azért a sózókat tartsuk állandóan feltöltött állapotban s ezekbe gyógyszertartalmú anyagokat is adagoljunk. A hónap utolsó napján el kell végezni a vadszámlálást is, a tervszerű vadgazdálkodás érdekében. Április első napjaiban össze kell állítani az 1970-es évre vonatkozó statisztikai kimutatásokat és ezeket beküldeni a vadászszövetség járási bizottságára. Ezekkel együtt nyújtjuk át a csülkös vadra vo- ^ natkózó vadászati tervet is. К. K. KOLOZSVÁRI NY0LÁSZOKNÁL Nyolcvankét nagyon lelkes tagja van a nyúltenyésztő egyesületnek a 200 ezer lakosú városban. Nem egyedüli kisállattenyésztő egyesület, megalakították a magukét a tyúktartók és galambtenyésztök is. Egyesületi székházuk, jobban mondva helyiségük van, ott tartják összejöveteleiket, s esténként csak úgy beszélgetni gyűlnek össze. Este hét óra tájt nyolc-tíz nyulászt találtam az egyesületi helyiségben: tenyésztési, takarmányozási kérdésekről folyt a szó. Kolozsvárott Is ügyeskedniük kell a nyúltenyésztőknek, akárcsak másutt. A felvásárlás feltételei sarkallják őket erre. Létezik a kísérleti nyúl értékesítés. Kísérletinek azt az állatot tekintik, amely 1,8—2,2 kg, s minden egyedért 50 lejt kapnak. Takarmányjuttatás a kísérleti nyúl után nem jár, A húsnyúl fogalmába náluk a 2,5—3 kilós tartozik, ennek 12 lej kilója, valamint kedvezményes áron két kiló takarmány jár utána. A három kilón felüli nyulakért 13 lejt kapnak kilónként. Igen sok tengerimalacot is tartanak a nyúltenyésztők. A felvásárló vállalat azonban úgy veszi át a szaporulatot 25—30 dekás súlyban és 22—27 lejért egyedenként, ha minden leadott malaccal együtt húsz deka húsnyulat is értékesít a tenyésztő. Az ily módon értékesített nyúl után nem jár takarmányjuttatás. Az ár indokolja, hogy szívesen tartják a tengerimalacot. Rajta kívül a kísérleti nyulat szeretnék legnagyobb mennyiségben értékesíteni, de ez nem mindig sikerül, mert a szerződések megkötésekor a kevésbé gazdaságos húsnyúlhoz is ragaszkodik a felvásárló vállalat. Szívesen értékesítenek még tenyésznyulat is, mert 2,5 kiló a súlyhatára és 50 lej jár minden egyedért, takarmányjuttatás azonban nem. A legnagyobb gond a takarmány. Egy véka — 20 liter — kukorica ára 100 lej. A kedvezményes — általában hulladék — akarmánynak is 1,7—1,8 lej kilója, s bizony sokszor azért értékesít kedvezőtlenebbüL jövedelmező cikket a nyulász, hogy takarmányhoz jusson. A másik gond: erősen beltenyésztettek a kolozsvári kisállattartók állatai, rendszeres vérfrissítés nincs. Ez az elhullások alakulásában mutatkozik. Nehéz kisállattenyésztési eszközökhöz Jutni, házilag készítenek — legtöbbször a szakirodalomra sem támaszkodva — egyszerű eszközöket. A következő fajták szerepelnek állományaikban: csincsilla, bécsikék, újzélandi fehér és weiszgranen. Van, aki csak tavasztól őszig, van aki télen is fialtat. T e r n e у Gyula, az egyesület alelnöke évi húsz szaporulattal számol. Az egyesület tagjai lelkes, állatszeretö emberek valamennyien. A vezetőség Joan Pop elnökkel, Kiss László titkárral nemkülönben. Egyébként nem lennének képesek a következő mennyiségű állat értékesítésére: 4000 nyúl, 8000 kiló húsnyúl, 2000 tengerimalac. Ennyi állat értékesítése viszont szükséges, mert csak az egyesület helyiségéért 8000 lejt fizetnek évente. • -an-♦ H ♦ « ГИНГГГПТИ 4 ♦ * ♦ ПТ *♦♦♦♦♦♦ H ♦ И ♦ M M M И «И ♦ ♦♦♦ « MM IMM .\vrtv Mivel és hogyan védekezhetünk a tyúktetvek ellen? A kistenyésztők gyakran panaszkodnak, hogy tyúkjaikat külső élősködők kínozzák, ami kihatással van a tojástermelésre is. Különösen az ősz beköszöntésével lépnek fel nagyobb számban az élősködők, amikor az esős időjárás miatt kevesebb lehetősége nyílik a baromfinak a porfürdőre. Ezért célszerűnek tartjuk, hogy néhány gyakorlati tanácsot adjunk a baromfitenyésztőknek. A szárnyasok külső élősködői nagyjából a következő módon osztályozhatók: ■ 1. Az atkafélék (óvantagok, madártetüatkák stb.) vérszívók, ezért az állatok vérfogyottságát, a tojástermelés csökkenését, lesoványodását, elhullását okozhatják, sőt bizonyos betegség terjesztői is lehetnek. ■ 2. A tetvek ugyan vért is szívnak, de főként hámsejtekkel és a toll anyagával táplálkoznak. Élénken mozognak, s főként a fejen, a kloaka környékén, a szárnytollak tövén találhatók. Állandóan a baromfin tartózkodnak. Az atkafélék csak addig tartózkodnak a baromfin, amíg táplálkoznak, közülük csupán a még fiatal, fejletlen óvantagok maradnak 1—2 napot a baromfi testén, míg máskor az ól repedéseibe, Ulőrudak hézagaiba és különböző más búvóhelyekre húzódnak. A komoly kárt ezek okozzák. Irtásuk azonban sokkal nehezebb feladat, mint hinnénk. Az érintkezésre ható (kontakt) mérgekkel szemben meglehetősen ellenállók — legalább is olyan töménységben kellene azokat alkalmazni, amilyen a fiatal baromfira nézve már mérgező. Legcélszerűbb védekezési mód, ha ócska faólról van szó — annak eltüzelése, s helyette jól tisztítható, hézag- és repedésmentes új (tégla) ól építése. Ha ván még reményünk, hogy a fából készült ólat ki tudjuk takarítani, akkor a következőket tegyük. Az ól alapos kitakarítása és kimeszelése után valamennyi repedést, karbolineummal, vagy nyersolajjal alaposan be kell kenni. Gondolunk itt elsősorban a fás részekre. Az ülőrudakat újakkal kell kicserélni. Ha az ól tégla és fa kombinálásával épült, úgy hasonlóan járunk el. Utána klőrmésszel fertőtleníthetünk, de ez bonyolult eljárás. A legegyszerűbb a füstölés, amelyet kénlapocskák meggyújtásával végezhetünk el, amit legalább kétszer meg kell ismételni. A tetüféleségek ellen azért kell védekezni, mert ez egyrészt a fiatal állatokat súlyosan károsítja, másrészt pedig a felnőtt állatokat is nyugtalanítja és ez hatással lehet a tojástermelésre is. DDT-vel védekezhetünk ellenük, bár e vegyszerre a fiatalabb baromfi igen érzékeny. Kitünően használható a fluornátrium pora,' amelyet a tyúkok tollazata közé kell hintenünk. Vigyázzunk, hogy hintéskor a bőr mindig száraz legyen. E célból jó a kénvirág is. Ajánlatos őszszel és télen a baromfi részére védett helyen szitált fahamuból és kevés kénporból porfürdőt készíteni. Ez a legegyszerűbb és a legcélravezetőbb eljárás. A tyúk ebben bármikor és annyiszor fürdik, ahányszor akar. A csibék fejének olajjal vagy zsírral való bekenésével lehet a tetveket eltávolítani. Időnként vizsgáljuk meg a baromfit, hogy az említett élősködők ellen azonnal meglehessük a hatásos védekezést. Molnár Ferenc, (Dunajská Streda) jť IVLNl HOGYAN ÉS MIKOR ETESSÜNK GRITET? A kanadai Peel tenjő-jtőcég Peelchix című folyóiratában a kavicsgrit etetését a következők szerint javasolja. Naposcsirkéknek 1—2 mm átmérőjű csibegrit már az első etetéskor adható, a takarmányra szórva. A grit kiszórást hetenként kell végezni, háromhetes kor után már 3 mm-es nagyságú gritet ajánlanak, majd a 12 hetesnél korosabb csirkéket normális szemnagyságú kaviccsal vagy gránitgrittel etetik. A hetenként egy alkalommal kiadagolt grit ne legyen több, mint 100 állatra számítva 0,45 kgl Ez különösen fontos a nevelés időszakában, mert amikor a tenyészállatokat korlátozott mennyiségű takarmányon nevelik, az éhes állatok túl sok gritet vennének fel. A Peel-elöírás nem tartja szükségesnek a gritnek külön etetőkben való adagolását, hanem azt ajánlja, hogy mindenkor a takarmányhoz keverjék, egyszerűen az automata etetők garatjába öntve, úgy osztva mégis el, hogy a takarmánnyal vegyülve egyszerre kerüljön az állatok elé. (Peelchix) BAROMFITERMELŐ SZÖVETKEZETEK FRANCIAORSZÁGBAN Az utóbbi években mindjobban fejlődik Franciaországban a baromfitenyésztő szövetkezeti mozgalom. 1970- ben már 123 olyan hivatalosan elismert szövetkezetei tartanak nyilván, melynek tagjai tojástermeléssel, broilercsirkével, sőt három szövetkezet tagjai nyúlneveléssel is foglalkoznak. Nyolc szövetkezet tenyésztojást állít elő, további három pedig más baromfit és kisállatot tart. Ezzel szolgáltatják ma már az ország broilertermelésének mintegy harmadát, a tojástermelésnek pedig negyedét. A szövetkezeti társulást immár öt éve a kormányzat pénzügyileg is támogatja. A szövetkezetek beszerző és értékesítő jellegűek. (Poultry International) SIKERES GALAMBKIÁLLÍTÁS A Magyar Galambtenyésztök Szövetsége Budapesten a B. N. V. Városliget 43. számú pavilonjában 1971. február 12—13—14-én igen sikeres kiállítást rendezett. A kiállításon hatvannégy fajta galamb került több színváltozatban bemutatásra. —sz —
