Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-02-27 / 8. szám
Лк himlő az ember és az állatok vírus által okozott hevény fertőző betegsége. Előfordul az összes házi emlős állatoknál, a szárnyasok közül főleg a- tyúkfélék (tyúkok, gyöngytyúkok és pulykák) és a galambok közt. Vadon élő madarakon (fácán, fogoly) is megállapították, s a szobai díszmadarak közül leggyakrabban a kanárimadarak betegednek meg benne. Főleg az elfinomodott tyúkfajták hajlamosak a betegségre, mely leginkább az őszi és a téli hónapokban lép fel a nagyobb baromfitelepeken. A fertőzést rendszerint fertőzött állatoknak egészséges állományokba való beállításával hurcolják be és terjesztésében a madarak testén élősködő vérszívó rovaroknak (bolhák, kullancsok, tetvek, atkák stb.) is részük van. A lúdtenyésztés ökonómiai indokoltsága Általánosan nem állítható, hogy a nagyüzemi lúdtenyésztés jövedelmező, illetőleg ráfizetéssel jár. Szükséges tudni, milyen körülmények között lehet a lúdfarm rentábilis, milyen tényezők gyakorolnak hatást az ökonómiai helyzet alakulására. Arra kell törekednünk, hogy a gazdasági ágazat egymást követő, egymásra kötődő tevékenységében a lehető legjobb eredményeket érjük el. Ilyenirányú tapasztalatcsere végett három szlovákiai mezőgazdasági üzem vezetői magyarországi tanulmányutat szerveztek, melynek során többek között látogatást tettek a hajdúnánási Micsurin Tsz-ben is. (Hajdú- Bihar megye.) E termelőszövetkezet 8500 kát. holdon gazdálkodik, amiből 6500 kát. hold a szántóterület. A szakosítás folyamán a növénytermesztést búza- valamint kukoricatermesztésre állították be. Az állattenyésztési szakaszon kizárólag lúdtenyésztéssel foglalkoznak, s 30 000 darabot számlál Rajna menti fajtájú törzsállományuk. Ezt a törzsállományt öt-, tíz- és tizenötezres létszámmal három farmon tartják. Egy tenyészlúdtól tavaly évi átlagban 38 tojást értek el, amelyekből szintén átlagosan 32 kiskacsa kelt ki. A tsz a fias lúdtojás darabját a keltetőüzemnek tizenhat forintjával adta el. Minden állatgondozóra a téli időszakban megközelítőleg 5000 lúd jut, míg a keltetési idényben 2500 darabról kell gondoskodnia e8y-egy személynek. Távlatilag, 1973-ban Í00 ezer lúdból álló törzsállománnyal számol a tsz, amelyektől legalább egy millió naposlibát keltetnek. Félmillió libát saját hizlalásra hagynak, a többit eladják. A felmaradó lúdtojást, az eddigi gyakorlathoz híven, a keltetőüzemnek adják majd el. Évente négyszer kopasztanak ludat. Egy kopaszlásért kilenc forintot fizet a tsz. Decemberben és januárban az eredményes tojáshozam és a jó kelési erély érdekében biológiailag értékesebb takarmányt etetnek. Egyébként az ilyen összpontosítású üzemekben, amennyiben a tenyészállomány megfelelő, haladó technológia alkalmazásával kiváló jövedelmezőség érhető el. BOBRÖCZI DODO A lappangásl idő általában 4—8 nap, néha azonban 15—20 nap Is lehet. A betegségnek három alakját szokták megkülönböztetni: ■ A börkiütéses alaknál a taréjon, a torok- és füllebenyeken, a szemhéjon, valamint a test más tollatlan részein, például a kloaka környékén, vagy a szárny belső felületén apró, kölesszemnegyságú, gyöngyházfényö gőböcskék képződnek, melyek r lassanként megnőnek és borsónagyságot érnek el. Oly helyeken, ahol sűrűn vannak egymás mellett a göbök összefolynak és karfiolhoz, vagy málnaszemhez hasonló dudoros felületű képződményeket alkotnak, melyek aránylag könnyen eltávolíthatók. A himlős göbök beszáradnak és sárgás-, vagy sötétbarna pörkökké alakulnak, melyek később leválnak és helyükön heg képződik. Néha a beteg állat erősen kaparja a viszkető kiütést, aminek következtében gennyesedni kezd. Az ilyen gennyező kiütések gyógyulása sokáig tart és torzító hegképződést okozhat. A himlő tisztán bőrkiütéses alakja többnyire könnyű lefolyású és az állatok közérzetét gyakran egyáltalán nem zavarja. ■ A nyálkahártyák kiütésében nyilvánuló alak náthával kezdődik. A beteg szárnyas szomorkodik, étvágytalan, orrából nyálkás, majd gennyes váladék folyik és nehezen lélegzik. A folyamat átterjed a szem kötőhártyájára, s ilyenkor ott nyálkás, vagy gennyes kifolyás keletkezik. Legtöbbször azonban a betegség nem szorítkozik csupán a náthára, hanem a nyálkahártyákon — elsősorban a szájban, a garatban és a gégében — kiütés mutatkozik. Ez eleinte pzürkés, szürkéssárga, vagy barnásszürke apró kiemelkedésekből áll, amelyek később összefolynak, úgyhogy nagyobb kiterjedésű lepedékek észlelhetők a szájüreg, a nyelv és a szájpadlás nyálkahártyáján. A garatban keletkező hasonló elváltozások folytán a táplálék felvétele nehezített. A szájüregből rendszerint igen bűzös levegő árad. A gyulladás átterjedhet a szem kötőhártyájára, de néha megtámadja az egész szemgolyót is, ami az állat megvakulásához vezethet. A.leírt folyamathoz csatlakozhat bélgyulladás is, amely erős, bűzös hasmenésben nyilvánul és az állat elhullását okozhatja. A himlő leírt alakja a közérzet súlyos zavarával jár. ■ Az ún. vegyes alak fennforgásakor a bőrön ‘és a nyálkahártyákon vannak olyan elváltozások, amelyeket fentebb vázoltunk. A betegség e formája is igen komoly és olykor a szárnyas kimúlását okozza. Ha a baromfihimlő bőrkiütésekben nyilvánul, akkor megállapítása nem nehéz, ha azonértesített körzeti állatorvos « a helyszínen végrehajtott vizsgálat után — a fennálló előírásoknak megfelelően kiegészíti (elrendeli az előrehaladottan beteg'állatok leölését, a többi beteg elkülönítését az egészségesektől, a még egészségesek oltását és a fertőzött udvar fertőtlenítésének módját). A betegség elleni védekezés főleg a behurcolás megakadályozására irányul és evégből tanácsos a következő óvintézkedések végrehajtása: ■+• állományunk kiegészítésére csak oly szárnyasokat vásároljunk, melyek származási helyén a betegség nem szokott előfordulni, az újonnan vásárolt szárnyast három hétig tartsuk vesztegzár alatt és csak akkor helyezzük állományunkba, ha a vesztegzár ideje alatt az újon-A BAROMFIHIMLŐ ban csak a nyálkahártyákon vannak elváltozások, a baromfi más betegségeivel téveszthető össze. Ilyenkor az állatorvos kénytelen néhány hullát a vizsgálóintézetbe küldeni, ahol különleges vizsgálómódszerek segítségével tisztázzák, hogy baromfihimlő forog-e fenn, vagy sem. A betegség gyógyítására ezidő szerint nem rendelkezünk hatékony gyógyszerekkel. A bőr himlője általában jóindulatú lefolyású és nem kíván különös kezelést. A nyálkahártyák megbetegedése esetén a felrakódásokat csipesszel eltávolítjuk és az igy létrejött folytonossági hiányokat — az állatorvos útbaigazítása szerint — jódglicerínes oldattal ecseteljük. Ha a kór a szemeket Is megtámadta, akkor ezekbe kamillateát, vagy bórvizet csepegtetünk. Gondoskodnunk kell a beteg állatok megfelelő elhelyezéséről (jól szellőztethető, meleg, száraz és nem zsúfolt istállóban), továbbá Itatásáról és etetéséről (vitamindús, ásványi anyagokkal kiegészített, kifogástalan, lehetőleg puha táplálékról). Oly telepeken, ahol a betegség gyakrabban fordul elő, vagy ahol a közelükben uralkodó baromfihimló veszélye fenyeget, tanácsos az állatokat védőoltással óvni. Minthogy a baromfihimlő főképpen az őszi és téli hónapokban szokott jelentkezni, az oltást leghelyesebb már a nyár végén végrehajtani, hogy az ősz beálltával az állatok a védettség (immunitás) állapotéban legyenek. A baromfihimlő vagy annak gyanúja esetén azonnal értesíteni kell a helyi nemzeti bizottságot, amely az állatorvos megérkeztéig a következő intézkedéseket foganatosítja: ф a fertőzött udvart zárlat alá helyezi és figyelmeztető táblával jelöli meg, ф megtiltja az élő szárnyas, vagy a tojások kivitelét a fertőzött udvarból. Ezeket az intézkedéseket a helyi nemzeti bizottság által nan beszerzett állatok közt nem lépett fel baromfihimlő, oly vidékeken, ahol a betegség elő szokott fordulni, alkalmazzunk állományunk megvédésére védőoltást. ,-4- a tojóházakat és a nevelőhelyiségeket időnként 1—2 %-os lúgoldattal fertőtlenítsük. Dr FLORIAN ENDRE VÉDÖBUROK A TOJÁSON? Angol kutatók új tyúkhibridet tenyésztettek ki: a Sykies Brown elnevezésű barna tojást adó hibridek egy tojóévben 275 tojást adnak. A csibenevelési időszakban 98 %, a tojőidény alatt körülbelül 95 % marad belőlük életben. Az új hibrid tyúkok egyébként a betegségekkel szemben rendkívül ellenállónak bizonyultak, és egyben igen jó takarmányértékesítők. Élősúlyuk a tojóidény végén 2,5 kg körüli. Az 50 százalékos tojáshozamot 23—25, a csúcsteljesítményt pedig 30 hetes korban érik el. NAGY TOJÄSHOZAMÜ ÜJ HIBRID TYÜK Az amerikai termelők és kereskedők évente 19,5 millió dollárt veszítenek a tojáshéj törése és hibásodása miatt. Sokfélével próbálkoztak eddig — olajfürdővel, műanyagbevonattal — de lényegében eredménytelenül, mert ezek a módszerek a gyakorlatban nem honosodtak meg. Most újabb kísérletek folynak, amelyek több sikert ígérnek. Dr. Spencer a washingtoni egyetemen egy második tojáshéjat akar előállítani, amely nem mérgező, steril, íz nélküli, az ember számára emészthető és mindenekelőtt kevésbé van a törésnek kitéve. Több irányú próbálkozás után a kutatás hatféle védőburokra korlátozódik. A kutatómunka még folyik és gyors megoldás nem várható, mert a tojáshéj sérülésnek veszélye a nagyüzemi termelés és a kiterjedt forgalmazás számos fázi- A sában lehetséges. VADÁSZATI VILÁGKIÁLLÍTÁS BUDAPESTEN Idén, augusztus 28. és szeptember 30-a között Vadászati Világkiállítást rendeznek Budapesten. Az előkészületek már három évvel ezelőtt elkezdődtek, s a munka teljes erővel folyik. Nemzetközi kiállítást már számosat tartottak. A legelsőt Bécsben rendezték 19:Ц1-Ьеп. A II. világháború óta Düsseldorfban, Firenzében, három évvel ezelőtt pedig Novi-Sadon volt Nemzetközi Vadászati Kiállítás. Az első nemzetközi trófeakiállítást Budapesten, 1871-ben rendezték, s így a mostani Vadászati Világkiállítás bizonyos szempontból centenáriumi jellegű. Ékz őszi világkiállítás számos tekintetben túllépi a korábbiakat, s új fejezetet nyit a vadászok nemzetközi kiállításának történetében. Nagyarányú mérete miatt ez ugyanis az első igazi világkiállítása lesz ennek a modern világmozgalomnak. Bizonyltja ezt az, hogy ez év elejéig hivatalosan 32 ország jelentette be részvételét. A nemzetközi kiállítások közül legtöbb, szám szerint 22 ország, az 1937-ben Berlinben rendezett bemutatón vett részt. az ember létének a forrása. A rohamosan civilizálódó, vá rosiasodó világban az emberi ség egyre inkább az ősforrá sok felé fordul üdülésért, pihe nésért, megnyugvásért, testi lelki megújulásért. Ilyen ősi forrása az emberi létnek a va dászat. Mai reneszánsza is eb ben rejlik. A mai vadászat azonban nem hasonlítható össze az ősfoglal kozást jelentő vadászattal. Vo natkozik ez a horgászatra is Hajdan a vadászattal }áró 1970. évi elejtésü szarvasbikák aranyérmes trófeái. A budapesti kiállítást számos tekintélyes nemzetközi szervezet és szövetség támogatja. Csak néhányat említek ezek közül: a Vadászok és a Sporthorgászok Nemzetközi Szövetsége, a Nemzetközi Lovasszövetség, a Kynológiai Világszervezet (FCI) és a többi közölt a FAO (az ENSZ Élelmezésügyi- és Mezőgazdasági Szervezete), amely támogatás igen nagy sikernek könyvelhető el, hisz nagyban növeli a világkiállítás nemzetközi rangját és tekintélyét. Mi e nagyfokú érdeklődés magyarázata? A vadászat az emberiséget egész történelmében végig kísérte. Szerepe — változott mó- C dón — ma is megvan a társa** dalom életében. Egykor ez volt zsákmány az élet elemi szükségletét szolgálta. Ma ez a sajátos és különös szenvedély külön sportág és nem kevesek kiváltsága. Magyarországon is több mint húszezren vadásznak, százezer a sporthorgászok száma. Világszerte pedig sok-sok millióan hódolnak e két szép és kellemes szórakozásnak. Az egész világra kiterjedő sportág iránti nagyfokú érdeklődésnek másik forrása a magyar vadászat messzi múltba visszanyúló értékes és gazdag hagyománya, a korszerű vadgazdálkodásban elért sikere, s világhírű trófeái. A Kárpát medencében már évszázadokkal ezelőtt űzték az íjászatot, solymászatot, falkavadászatot, agarászatot és a 1970. évi elejtésü szarvasagancs. Inlernacionális pontszáma 247,12 korszerűsítése érdekében értek el az utóbbi évtizedben. A világ ranglistáján elsők között találhatók a magyar dámvad, őz és szarvasbika trófeák. Például 1958—68 közötti időben az agancsok közül 260 aranyérmes, s a magyar szarvas és őz trófeák világrekordot értek el. Az apróvad tenyésztésében, a víziszárnyasok vadászatában, a vadászati idegenforgalomban is Magyarország világszínvonalon áll. Mindezek az eredmények hozzájárultak ahhoz, hogy Budapesten lesz ősszel a vadászat seregszemléje. A „Vadászati Világkiállítás Budapest, 1971“ rendezvényre a világ minden tájáról érkeznek majd a kiállítók. Az európai szocialista országok közül eddig jelentkezett Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyel-' ország, NDK, Románia, Szovíetunió, Magyarország. A nem szocialista európai orszáank közül résztvesznek: Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Hollandia, Izland. NSZK, (Folytatás a 6. oldalon.) lovas vadászatot. Számottevőek azok az eredmények, amelyeket a természet védelmében, illetve az értékes vadfajok megóvása, a vadgazdálkodás 1970. évi elejtési szarvasagancs. Inlernacionális pontszáma 229,47
