Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

1971-02-27 / 8. szám

Szabad Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja 1971. február 27. Ara 1,— Kčs XXII. évfolyam, 8. szám. I ■ ff GYŐZELMI ÉVFORDULÓ Hazánknak a Szovjet Hadsereg általi felszabadítása lehe­tővé tette, hogy munkásosztályunk a többi dolgozóval való harci szövetségben fokozza és befejezze dolgozó népünk szociális és nemzeti felszabadításáért vívott küzdelmét. A nemzeti demokratikus forradalom céljainak megvalósítása és a forradalomnak szocialista forradalommá való átnövése szempontjából nagy jelentőséggel bírt Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának 1946-os választási győzelme. A Nemzeti Front új kormánya, melynek élén Klement Gottwald állt, s melynek politikáját a dolgozók széles tömegei támogatták, határozot­tabban láthatott hozzá a szocialista forradalom küldetésének fokozatos megvalósításához: az ipar államosításának további folytatásához, a nagybirtokok kisajátításához és felosztásához, valamint az osztályellenség népellenes mesterkedéseinek meg­hiúsításához. Mint ismeretes a burzsoázia nem akarta tudomásul venni, hogy a hatalomért folyó politikai harcban vereséget szenve­dett. A kormányban levő képviselői: Zenki, Srámek, Lettrich és a többiek — akik a dolgozók megtévesztése céljából a hu­manizmusról, a szabadságról és a demokráciáról fecsegtek, látva, hogy a burzsoázia érdekei veszélybe kerültek, 1948 februárjában döntő lépésre szánták^ el magukat. Tiltakozásul a kormány államosítási intézkedésére, mint a milliomosok, a gyárosok és földbirtokosok érdekeinek szószólói és védelme­zői, lemondtak a kormányban betöltött tisztségükről. A burzsoáziának ez a nyílt ellenforradalmi puccskísérlete 1948 februárjában részét képezte a nemzetközi imperializmus antikommunista és szovjetellenes politikai offenzívájának. Csehszlovákia Kommunista Pártja, s annak gottwaldi veze­tősége azonban nemcsak időben felismerte a burzsoázia mes­terkedéseit, hanem az éleződő osztályellentétek tanulságaként határozottan számolt a „kenyértörés“ napjának bekövetkezé­sével. Szervezte a vezetése alatt álló munkásosztály, paraszt­ság és a többi haladó gondolkodású dolgozók erőit és fényes győzelemhez vezető ellentámadásba indult a burzsoázia for­málódó egységfrontja ellen. A huszonhárom évvel ezelőtt kivívott februári győzelem, amely soha nem halványuló történelmi fejezetét képezi a megalakulásának ötvenedik évfordulóját ünneplő kommu­nista pártunk harcos múltjának, a nemzeti és demokratikus forradalom csúcspontját, a szocialista útért folytatott forra­dalmi harc győzelmes befejezését jelenti. A februári győzelem megteremtette a munkásosztály, a parasztság és a dolgozók többi rétegének forradalmi hatalmát, mely hatalom a legfőbb előfeltétele volt annak, hogy a régi kapitalista rendszert vég­érvényesen száműzzük, s a helyébe- új, szocialista társadalmi rendet építsünk. Tehát ez a győzelem nemcsak a régi kizsák­mányoló osztályok felszámolását eredményezte, hanem szabad utat nyitott a népgazdaság szocialista átépítéséhez, az anyagi és kulturális értékeket gyarapító s élvező szocialista társa­dalom építéséhez is. Tehát az egykor kizsákmányolt munkás­­osztály a parasztsággal és a haladó értelmiséggel való harci szövetségben, a hatalom birtokosává és gyakorlójává lett, s az egykori elnyomottak osztályérdekeivel összhangban, hoz­zálátott a szocialista forradalom küldetésének és feladatainak kövekezetes megvalósításához. Csehszlovákia Kommunista Pártja tehát a februári válságos napokban is bebizonyította, hogy a hatalomért folyó harcban, hazánk történelmi feltételei között, mesterien tudja alkalmaz­ni az osztályharc lenini elveit. A februári győzelmet követő Időszakban, vagyis a proletár­diktatúra gyakorlásának eltelt időszakában, létrehoztuk a szo­cialista társadalom fejlődésének anyagi-műszaki bázisát, vagyis Csehszlovákia Kommunista Pártja IX. kongresszusa útmutató határozatainak teljesítésével — a szovjet nép tapasztalatainak alkotó alkalmazása nyomán — virágzó szocialista népgazda­ságot és embert életkörülményeket teremtettünk. Azáltal, hogy a mezőgazdaságban is győztek a szocialista termelési viszonyok, alapjában megváltozott falvaink élete is. Létrejött a szövetkezeti parasztság osztálya, melynek anyagi helyzete, kulturális színvonala és szociális biztonsága össze­hasonlíthatatlanul jobb az egykori egyénileg gazdálkodó föld­művesek vigasztalan helyzeténél. Büszkék lehetünk arra, hogy hazánk az izmosodó gazdasági erejével, a termelés növekedé­sével, a kultúra, a tudomány és a közművelődés fejlődésével, a dolgozók szociális vívmányaival általában, a fejlett országok között is megtisztelő helyet foglal el. Ez persze nem jelenti azt, hogy politikai és gazdasági éle­tünkben nem voltak hibák, s hogy nincsenek megoldás­ra váró problémák. A hibáknak a kiküszöbölését, a CSKP XIII. kongresszusa határozatainak teljesítését, tehát a szocialista demokrácia elmélyítését, a gazdasági élet fellendítését, a Szov­jetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő barátsá­gunk és harci szövetségünk megszilárdulását akarta szolgálni az 1968 januárjában megejtett őrségváltás is. Mint azonban tudjuk, a vezetés új garnitúrájában helyet kaptak a jobboldali opportunista, revizionista és nacionalista, tehát szocializmus­ellenes Irányzatok zászlóvivői, akik a hibákat mesterségesen felnagyították, azokat a szocialista társadalom létjogosultsá­gának tagadására alkalmazták, majd a szocializmus nyílt el­lenségeivel szövetségben napirendre tűzték február hagyaté­kának, szocialista társadalmunk vívmányainak felszámolását. Mindazoknak, akiknek kedves a szocializmus, akik a saját boldogulásukat a fejlődő Szocialista társadalmunktól várják, erkölcsi kötelességük elősegíteni társadalmunk politikai és gazdasági életének konszolidálódását, s minden ármánykodás­sal szemben védelmezni a februári győzelem forradalmi hagya­tékát. PATHŰ KAROLY I ■ Megkezdődtek a tavaszi munkák Az első jelek alapján viszonylag kedvezőnek mond­ható a tavaszi időjárás alakulása. A kedvezőbb ter­mesztési feltételekkel rendelkező körzetek mezőgaz­dasági üzemeiben már javában folynak a tavaszi mun­kálatok. Így van ez a dunaszerdahelyi (Dunajská Stre­da) járásban is, ahol az elmúlt években a tavaszi árpa vetését csak március derekán kezdhették meg. Az őszi búza — mintegy 13 ezer hektáron termesztik — viszonylag jc! átteleit, s ha a későbbiek folyamán nem tör fel egyes területeken a talajvíz, akkui' egy hektár őszi búzát sem kell kiszántani a járás terü­letén. Jól áttelelt az őszi repce is. A somorjai (Samorín) szövetkezetesek kihasználták a kedvező időjárást. Vasárnap is teljes ütemben folyt a tavaszi árpa vetése, s így elsőként tettek pontot ez után a fontos művelet után. T u r c s á n Károly agro­­nómus elmondta, hogy összesen 120 hektáron vetettek tavaszi árpát. Emellett természetesen nem feledkeznek meg az egyéb tavaszi teendőkről sem. Amennyiben az időjárás engedi, a hét végére elvégzik a tavaszi mun­kálatok túlnyomó részét. Az érsekújvári (Nové Zámky) járásban a gyümölcs­fák tavaszi permetezését végzik, de amennyiben ked­vező marad az időjárás, itt is előtérbe kerül a vetés.-bor-Sajtóértekezlet a szövetségi kormány muntatervéről fán Gregor mérnök q szö­vetségi kormány miniszter­­elnökének helyettese Brati­­slavábán sajtóértekezletet tartott a szövetségi kor­mány terveiről, valamint a szövetségi államrendszer to­vábbi tökéletesítéséről. Ar­ról van szó, hogy a föderá­ciós szervek sokkal rugal­masabb munkát fejthesse­nek ki, mint eddiq. A szö­vetségi kormány mindent megtesz, hogy a népgazda­ság fejlődésének tervét min­den szakaszon teljesíthes­sük. Megvitatja a jövö évi terv teljesítésének lehetősé­geit és alaposan foglalkozik az ötéves terv mutatóinak kidolgozásával. A kormány az év első fe­lében foglalkozik a beruhá­zási, valamint bérkérdések­kel, az autógyártás koncept dójával, a közlekedés távla­taival, és a népszámlálás el­ső eredményeivel. Ezen kí­vül egy komplex program keretében a KGST-n belül létrehozandó szocialista in­tegráció kérdései is napi­rendre kerülnek. Arról van szó, hogy a Kölcsönös Gaz­dasági Seqélytnyújtó Ta­nácsba tömörült országok együttműködése egyre job­ban elmélyül, és kooperá­ciós alapon közös üzemeket építenek. A miniszterelnök-helyettes közölte az újságírókkal, hogy a föderáción belül, a de­mokratikus centralizmus be­tartása mellett egyre lobban megnövekednek a központi szervek funkciói és szilár­dul a központi irányítás, va­lamint a tervezés. W лгт —b— A * / f. 1 > - ! igiumfnegmm i • is •-> feúbgfck jo példa vonzo*natasa Országszerte tapasztalható az a kedvező jelenség, hogy a kisebb egységes földművesszövetkezetek tagjai tudatosították: a kis gazdaság kis jövedelme egyik leg­főbb fél^ezője a mezőgazdasági termelés fejlődésének, a termelési technológia korszerűsítésénfek. Persze van­nak olyan szövetkezetek is, amelyek már régebben tu­datára ébredtek ennek az igazságnak, s így szövetségre léptek a szomszédos szövetkezetekkel. Ezek közé a szö­vetkezetek közé tartozik a perényl (Perín) és a chýrni is, amelyek már a hatvanas évek elején egy kétezer hektáros egyesített gazdaságot létesítettek. A perényi szövetkezet — már a megalakulását követő években mutatott jó példájával, vonzó hatást gyakorolt a chýmiekre és az a nézet alakult ki, hogy erejük egyesítésével és a korszerű munkaszervezés meghono­sításával, lényegesen meggyorsíthatják az egyesített szövetkezet fejlődését. Az egyesített szövetkezet tapasztalatai- és eredményei, amelyek főleg 1966-tól szüntelenül növekedtek, arról tanúskodnak, hogy a megfontoltságot tükröző lépésük helyesnek bizonyult. Kétségtelen, hogy a nagyobb lehe­tőségekkel rendelkező egyesített szövetkezet nagy lépé­sekkel megelőzte a szomszédokat, vagyis a hétszáz hektáron gazdálkodó Felsőlánci (Vyšný Lanec) Egysé­ges Földművesszövetkezetet IS. A termelési eredmények­ben mutatkozó lényeges különbség a szövetkezeti tagok személyi jövedelmének alakulására is rányomta a bé­lyegét. S míg a Jobb lehetőségek meltett gazdálkodó egyesített szövetkezetben a munkaegys^ értéke foko­zatosan harminc koronára emelkedett, addig bizony a felsőlánciaknak tizennyolc koronával kellett megelé­gedniük. Ügy látszik azonban, hogy az egyesített szövetkezet jó példája útkeresésre ösztönözte a felsőlánciakat és az év elején meg is találták azt az utat, amely a három község erejének összefogásához, a fejlődés ütemének meggyorsulásához és a szövetkezeti tagok boldogulá­sához vezet. Kiss-Kendi Ferenc mérnök, az. egyesített szövetkezet elnöke bizakodóan beszél a jövőről. Mint mondta a bi­zakodásra az is okot ad, hogy az egykori három szövet­kezet tagjai önkéntesen egyesültek és annak ellenére, hogy nemzetiségi hovatartozás tekintetében szlovákokra és magyarokra csoportosíthatók, a közös cél és a mind­két résziről megnyilvánuló őszinte barátság megbontha­tatlan egységbe forrasztotta az egyesített szövetkezet tagjait. Ebből az egységből fakadó közös erőfeszítések­nek a nyomán akarják elérni azt, hogy a felsőlánci dolgozók személyi jövedelme is a perényiek és a chý­­miek jövedelmével azonos, tehát az eddiginél jóval több legyen. Komoly tervek foglalkoztatják az egyesített szövetke­zet vezetőségét. Minél előbb és minél jobban ki akarják használni az egyesülés folytán nyílt újabb lehetősége­ket. Ezért napirendre tűzték a termelés következetes szakosítását. Felsőláncon a növendék- és a hízómarhá­kat összpontosítják, s rövid időn belül hozzálátnak egy korszerű berendezéssel ellátott ötszáz férőhelyes telep építéséhez a hízómarhák részére. Perényben a tejter­melés fejlesztése kerül előtérbe, hogy a közeli nagy­város Kassa (Košice) növekvő igényeinek kielégítéséhez minél jobban hozzájáruljanak. Igaz, hogy a tejtermelésük már most is magas színvonalon van (tehenenkénti évi tejhozam 3433 liter), ezt azonban fokozni akarják és számolnak a tehénállomány növelésével is. A tehené­szetben dolgozók munkakörülményének javítása céljá­ból pedig úgy határoztak, hogy a régi tehénistállókat korszerűsítik, az állásokat ürüléklevezető rácsokkal lát­ják el és az istállókat csatornahálózattal kötik össze. Az újabb egyesüléssel járó gazdaságnövekedés és a céltudatos irányító munkával párosuló példás egyetértés feltételezhető, hogy eredményeik további növekedéséhez vezet. (pa)

Next

/
Oldalképek
Tartalom