Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-09 / 1. szám

Elakadt-e a zöldségtermesztésünk

• APELLALAS KARFIOL ÜGYBEN • TERMELŐK! LEGFŐBB ŰR A FOGYASZTÓ ф ÖTÉVES TERVÜNK EGYIK FELADATA: MEGKÉTSZEREZNI A ZÖLDSÉGFOGYASZTÁST ф A FAJTANEMESlTÉS A PIAC KÖVETELMÉNYEIHEZ IGAZODJÉK — NE LEGYEN „MOSTOHAGYEREK“ A GÉPESÍTÉS • ÉTRENDÜNKET TEGYÜK VÁLTOZATOSABBÁ ф

Egészen véletlenül találkoztam Morvay Tiborral, a ZELENINA nemzeti vállalat ikerületl főagronómusával. A fővárosban akadt dolga, értekezletre jött. Mivel később kezdődött, így hát meginvltáltam egy kis eszmecserére.

— Mi újság a zöldség-fron' ton? — indítottam a beszélgetést.

— Ojság? — mosolyodik el. — Minden a régi. S szerintem itt a hiba. Megrekedt a zöldségtermesztés szekere. Hát hallott már ilyet? Egész éven át még a vonat kerekei Is azt csattogják: nincs kar-fi-ol... nincs кат-fi-ol... Bizony, . nincs — mondja nyomatékkai a hangjában —, legalább is sosincs annyi, amennyi kellene.

Fájlalja, hogy nincs elegendő a diabstikus, jő étrendi hatású, sokoldalú tálalási lehetőséget kínáló zöldségféléből.

— Bezzeg a bolgárok nekidurálták magúikat a karfioltermesztésnek, s milliókat Ihoz az államháztartásuknak... Nálunk meg nem termesztik, se tavaszi, se nyári, se pedig őszi idényben. Még darabonkénti 3,50 korona átlagár ellenében sem! Ennélfogva csak 40 százalékra tudjuk kielégíteni a piaci igényeket.

Milyen következményekkel jár a karfiol-hiány? Az éttermek, üzemi étkezdék kénytelenek húst vásárolni a húspótló karfiol helyett. A városi ember

hiába sóvárog érte. A hústól úgymond csömört kap. Ha ló nincs, szamár is jó! — tartja a szólás-mondás. így azután a sajtot szeleteli, zsemlemorzsázza, fonnyasztja-olvasztja a tepsiben, hogy ne legyen olyan kemény, mint a csizmatalp.

Megkérdeztem többek között, hogy évente mennyi zöldség fogyasztása jut egy főre Szlovákiában.

— Ijesztően kevés — felelte a kérdezett — csupán félannyi, mint más országokban. Vagyis mindössze 45 kilogramm. Az elkövetkező ötéves tervben (1971—1975) már csaknem a duplája lesz a mostaninak, ami nem csekélység.

Tehát ezek szerint szó sem lehet a szöldségtermesztés „leépítéséről“, mint ahogy az utóbbi egy-két év tapasztalata mutatja. Ellenkezőleg, a termőterületek szélesítésére van kilátás. A kisüzemi termelési formát a nagyüzeminek kell kiszorítania.

— Évi zöldségszükségletünk mennyi lehet valójában?

— Hozzávetőleges számítások szerint százezer vagon. Ennek mintegy felét a konzervgyárak dolgozzák fel.

Ha így nézünk a dolgokra, ennyi temérdek zöldség megtermesztése valóban igényes, de nem megvalósíthatatlan feladat. Ennek a hetven százaléka paprika és paradicsom. Mivel népgazdasági érdek, hogy a

zöldségellátás állandó jellegűvé váljék — ezt a fogyasztók igényei követelik így —, a termelés összehangolása, a távlati feladatok ökonómiai előfeltételeinek megteremtése elengedhetetlen.

Semmivel sem alacsonyabbrendű kérdés: a minőség.

A főagronómus a lényegre tapint:

— A fogyasztók, a felvevő piac igényei változnak. Itt van például a paprika. Nagyon elterjedtek a csípős fajták, amelyeknek nagy a capszicin tartalmuk. Bár a hozamuk bőségesebb — ezért részesítik a termelők előnyben! — a fogyasztók nem kedvelik. Édes fajták felé fordult az érdeklődés. Mi a hiba? Az, hogy míg a csípős fajták széles skáláját nemesítették ki, addig a nemesített édes fajtákból édeskevés, szegényes a választék. A nemesitők, tudományos kutatók feladata, hogy ezt valóra váltsák. Vagypedig nincs más hátra — ha ez évekbe telne —, minthogy a szomszédos országokkal együttműködve oldjuk meg ezt a kérdést. Paradicsom tekintetében kettős az igény: konz-um és ipari. Ez esetben is döntő olyan új fajtáik kinemesítése, amelyek egyszerre érlelik be gyümölcsüket.

Lényeges dolog: a paradicsompalánta tőzegtápkockás előnevelése cserépben. Ily módon a megfelelő tápanyag is biztosított, azonfelül a gépi ültetés juthat előtérbe.

— S mit mutat a tapasztalat? Melyik az eredményesebb: a kézi avagy a gépi ültetés, palántázás?

szekere ?

— Míg a kézi ültetésű palánta mintegy 70 százaléka lesz életképes, addig a gépi ültetésű száz százalékra legyökeredzik, megered. így azután az utóbbi előnye az is, hogy több a hektáronkénti növényegyed (80 ezer), ami a bőségesebb terméshozamban is megmutatkozik. Egy egyedre 3—5 kg termést számítva ilyenformán hektáronként négy vagon átlagtermés szavatolható.

Köztudott, a zöldségfélék termesztése eléggé munkaigényes. Márpedig a mezőgazdaságban egyre kevesebb a munkaerő. Ezért a zöldségtermesztésben is tért kell hódítani a leghala-dottabb termelési módszereknek, hogy a mindinkább növekvő feladatokat valóra válthassuk.

— A gépesítésé a jövő. Lehet, hogy kissé jelszavasán hangzik, de nincs más út. Hogy csak egyetlen példát említsek: a kaliforniai Blackwelder 70 U. C. típusú paradicsomszüretelőgép napi teljesítménye másfél-bárom hektár, azaz ezer-ezerötszáz mázsa paradicsom szünetelése. Ez mindennél többet mond.

Tehát naipnál világosabb, étrendünket csak úgy tehetjük változatosabbá, ha lesz elegendő és jó minőségű zöldség az évnek minden szakában piacainkon. Mind a fogyasztók, mind a társadalom szükségletei csakis úgy elégíthetők ki, ha a fentebb említett égető kérdések rövid időn belül megoldódnak.

S akkor majd elmondhatjuk: aszfaltúton gördül zöldségtermesztésünk telített kamionja.

N. Kovács István

Géza bácsi

A tvrdošovcei szövetkezetben Balogh Géza bácsival hozott össze a szerencse. Már rég nyugdíjba vonult, ám azokra az emberekre emlékeztet, akik nyugtalan vérük miatt állandóan tesznek-vesznek, alkotókedvük a sírig nem lohad. Pedig elkelne számára a pihenés, hiszen amint mondotta, elmúlt 72 esztendős. Am a tenniakarás erősebb a tétlenségnél, így hát Géza bácsi nyugdíjas korán túl is a kertészetben töltötte napjait. Igaz, neki köze van a szőlőhöz, gyümölcshöz, mégpedig nem is akármilyen. Tíz évvel ezelőtt ő telepítette az első tőkéket.

— Amikor szóba került, hogy szőlőt kellene ültetni — emlékezik vissza Géza bácsi —, elmentem a ipalárikovói szövetkezet vincellérjéhez mondván egy kis ész kellene. Révai a kocsisát ajánlotta, aki egyenes sorokat húz majď az ültetéshez kész oltványok számára. A mindenre kapható leendő szőlész

nem fogadta el a segítséget, hiszen hosszú évtizedeken keresztül neki is gyeplő volt a kezében. Tudása azonban nem bizonyult elegendőnek. A so rok sehogysem lettek egyenn ” sefc, bármilyen keményen szó rította a sorjelző gép karja' Azon a bizonyos éjszakán nem húnyta le a szemét, bántotta a sikertelenség. Másnap réggé' erős zsinórt kért a raktárból. Végre sikerült a sorokat egye nesbe hozni s a tőkék helyé' apró karócskákkal kijelölni.

Az újdonsült kertész azonbtu nem soká nézegethette a kato nás sorrendben ültetett oltvá nyokat, mert a vezetőség új feladattal bízta meg, mely csöppet sem volt könnyebb az előbbinél. Ezúttal gyümölcsös telepítését tűzték napirendre. Géza bácsi ezt a munkát is vállalta. Miért ne? A szőlőben már gyakorlatot szerzett az egyenes sorokat illetően, — valószínű, hogy a fák helyének kijelölése is sikerrel jár.

' — Azokon a napokon, amikor mértem a kijelölt területet, sokan megszólítotttak, min spekulálunk megint — mondotta az öreg széles mosollyal.

Tény, hogy jelenleg 36 hektár gyümölcsöse van a közösnek. Az úttörő kertész sok mindent elkövetett annak érdekében, hogy a fák termőre forduljanak, a befektetett összeg mielőbb megtérüljön. A szaklapokból előszeretettel tanul-, mányozta a fák metszési módját és bátran alkalmazta az egyes metszési fogásokat. A nö: vényvédelemre ugyancsak nagy gondot fektetett annak tudatában, hogy csak egészséges fák hozhatnak kielégítő, minőségi termést.

A kertészek munkája nyomán Idén már 445 ezeT 966 koronát árult a szövetkezet gyümölcsből.

A siker ellenére Géza bácsi szívét nyomja valami. Kénytéчп-kelletlen búcsút mondott 'a gyümölcsösnek. Okát nem fírattuk, mégis kiderült, hogy így szakmai véleménykülönbség késztette távozásra. Am ez semmivel sem csorbítja a nyugdíjas kertész érdemeit. Hiszen a szövetkezet vezetőségétől megbízást kapott, ügyeljen a szőlő és a gyümölcs munkálatainak szakszerűségére, és tapasztalatairól minden esetben számoljon be az illetékeseknek.

Ez a tény arra vall, hogy Géza bácsit továbbra is megbecsülés, tisztelet övezi a közösben és az egész faluban, (Sándor) 7

Tanácsos, hogy a méhész и megismerje a méhek téli elhullásának okait. Ez azért fontos, mert bizonyos beavatkozással a méhész a tömeges pusztulásnak elejét veheti.

A mézelőméh társas életet él, így az ún. tömeghatás fontos szerepet játszik náluk. Ez azt jelenti, hogy a mézelőméh csak tömegben tud élni, szaporodni és fajtáját fenntartani. A tömeghatás a tél folyamán érvényesül teljes mértékben, amikor a méhek fürtbe tömörülnek, s így a meleggel történő gazdálkodás folytán sikeresen megbirkóznak a téli időjárás mostohaságaival.

A méh teste apró, finom szőröcskékkel fedett. Ezeket a szőröcskéket a szakirodalom tapogató, védő, illetve gyűjtő (virágpor) szervekként emlegeti. Ezeknek a szőröcskékneik télen a meleggel történő gazdálkodásban nagy szerep jut. A sűrű szőröcskék között levő levegő állandósul, tehát nem cserélődik. így a méh testének

létként a kaptár közelében történő robbanások a hideg tél folyamán (—10 °C) nem okoztak figyelemreméltó kárt. Sőt, a kaptár alá 30 cm mélységbe helyezett akna, amely a kaptárt 30—40 cm-nyi magasba hajította úgy, hogy a keretek elmozdultak helyükből, nem volt befolyással a méhek későbbi nyugodt telelésére, ugyanakkor a család tavaszi fejlődésében sem észleltek rendellenességet. A kaptárokba helyezett hőmérők a kísérletek folyamán átmenetileg 2—3 fok hőemelkedést jeleztek, mely a zavar megszűnése után megszűnt.

A vasútipálya mellett felállított méhcsaládok „megszokják“ a szabályosan keletkező rázkódásokat s a családok kár nélkül telelnek.

A méhcsaládok téli pusztulását leggyakrabban az éhség idézi elő. Ez bekövetkezik, ha a méhek kevés élelemmel mentek telelőbe és az időközben elfogyott. De akadnak esetek, amikor annak ellenére éhen

Rendkívül sok hulla található a kaptár fenekén akkor is, ha a telelésre meghagyott mézkészletek nem megfelelőek. Ezek főleg édesliarmatból származó mézfélék, melyekben sok a méh szervezete álta! nehezen emészthető tűkor (dextrinek, melezitóz stb.). Ezek emésztetlenül gyűlnek a méh vastagbelében. Nyár folyamán a méh könnyen megszabadul ezektől az anyagoktól a kirepülés közben történő ürítkezés által. Télen azonban nem hagyja el a kaptárt, .a. amikor az ürülék mennyisége elérte a végső határt (ez rendszerint akkor történik, amikor a vastagbél tartalmának súlya túllépte a méh teste súlyának felét), a méh a kaptárban piszkít. Társai felszívják az ürüléket, s így saját vastagbelüket is túlterhelik. Ez tkörforgásszerűen fokozódik, minek következtében sok méh elpusztul.

Még egy további érdekes esetben pusztulhatnak (főképpen a fiatalok) éhen a méhek,

A méhek téli

pusztulásának okai

melegét veszi fel, amely nyu- pusztulnak, hogy azok a lépek, dacára annak, hogy a család godt helyzetben levő méhnél amelyeken a család telelt, te- hozzáférhető helyen elegendő jóval 30 °C-oo felüli.- így a méh temes mennyiségű mézet tártál- s megfelelő minőségű készlettel védve van az alacsony hőmér- máznák. Ez leggyakrabban a rendelkezik, séklet kedvezőtlen, sőt káros melegéipítményü kaptároknál Ha az anya késő őszig fiasít hatása ellen (8 °C-nál a méh fordul elő. Ily esetben a kijárót s hirtelen hideg lesz, az etető dermedni kezd). A jó környe- a méhész hibásan, a kaptár és a dajikaméhek nem ürítkezzetben telelő, egészséges csalá- elülső falának közepén helyez- hetnek a szabadban. Pedig erre dóiknál a tél folyamán nincs sok te el. A lépek középső helyén nagy szükségük van. A rengehulla a kaptár alján, különösen kelt ki az utolsó fiasítás, s itt teg virágpor fogyasztásával sok ha a külső zavarok ellen is alakúit a téli fürt. A család a emészthetetlen anyag marad védjük a méheket, továbbá készleteket a telelő lépek jobb hátra, amelyek a virágiporszemmegfelelő minőségű és mennyi- és bal felén helyezte el. Amint csék burkolataiból származnak, ségű mézkészlet áll r&ndelke- tél folyamán a méhek jobbra Ezek eltömik a fiatal méhek zésükre. vagy balra húzódnak a méz vastagbelét úgy, hogy az nyo-A kaptár alján található sok után, s ez azon a bizonyos he- mást gyakorol a vékony- és méhhullát, sőt néha az egész lyen elfogyott, a család éhen emésztőbélre, valamint a légcsalád pusztulását, leggyakrab- pusztul, bár a keret ellenkező zacskóikra is. Ezáltal az emészban külső zavarok okozzák, oldalán elegendő mennyiségű tőbél a mézhólyagra nyomódik, Ezeket a zavarokat állatok (ipl. élelem van. Az itt levő mézet ez nem fogadhat be eledelt, egér, cickány, harkály, házi a család csak akkor tudná el» melynek következtében az emállatok), emberek stb. idézik érni, ha közben felmelegedne lített méhek éhen pusztulnak, elő. A téli fürtbe tömörült mé- az idő olyannyira, hogy a téli Ojév táján a kaptár fenekén hek a zavaró körülményekre fürt feloszlana. Természetes, már találhatók kisebb-nagyobb úgy reagálnak, hogy a fürt fe- hogy a méhek a hideg beálltá- mennyiségben. A méhecskék lületén levő méhek a zavarás val a készletek közelében újra szipókája ki van öltve, a szőtöokát keresve elhagyják a für- fürtöt alkotnának. EzéTt a me- zetükről felismerhetők, hogy töt, majd a hideg következté- legépítményű kaptárnál a ki- fiatal méhekről van szó. ben megdermednek, s a kaptár járót már a nyár folyamán végül különböző betegségek alján elpusztulnak. vagy a jobb vagy a bal oldalon idézhetik elő a méhek téli el-Ezért védjük a méhcsaládo- helyezzük el. hullását. Ezek közül az atkakőr

kát minden külső zavartól, il- Köztudomású, hogy a méhek (a betegség felismerhető arról, letve segítsük elő a család nyu- alacsony hőmérséklet esetén hogy a'méh szárnyai rendellegodt telelését. téli fürtbe tömörülve nem vál- nes helyzetben vannak) és a

A kaptár közelében élőidé- toztatják helyüket és nem men- gyomorvész a leggyakoriabbak. zett állandó, vagy gyakori zö- nek át más léputcába. Az egész Ilyen esetekben ajánlatos, hogy rej, lárma, rázkódás is káros telet abban a léputcákban töl- a téli elhullás okait a méhész a telelő méhcsaládokra. Ellen tik, amelyekben a tél kezdetén kivizsgáltassa, s ha esetleg beben kísérletekkel (Méhészeti a téli fürtöt alkották. tegségről van szó. megteszi a

Kutatóintézet Liebefelden, — Az anyátlan családok (állan- szükséges intézkedést. Erre az Svájc) megállapították, hogy az dó zúgással árulják el anyát- érvényben levő rendelkezések egyszeri erősebb rázkódás (lö- lanságukat) nyugtalanul telel is kötelezik a méhészt.

7 vés, robbanás stb.) nem zavarja nek, fürtjük laza és sok hullát

a méhcsaládokat. így pl. kísér» hagynak a kaptár fenéikén. Svanczer t.

A tartalékcsaládok jelentősége

A szaklapokban sok szó esik a tartalék családokról, illetve szükségességéről. Ügy gondolom, ezzel minden méhész egyetért, hiszen tavaszra nagyon sok méhcsalád legyengül, egyrészt a méhész hanyagságából, másrészt pedig az időjárás viszontagságaitól. Például nálunk Bussán, a tavasz késve érkezik, melynek természetes velejárója, hogy a fiasítás üteme is vontatott. Amikor azután az idő melegre fordul, a méhcsaládok fejlődése nem gyorsul fel annyira, hogy a méhek az első akácra ütőképesek legyenek.

Ilyenkor azután nagyon jól jönnek a tartalékcsaládok, melyekkel egyesítés útján, avagy fiasításos keretekkel néhány hét alatt felerősíthetők a családok.

A tartalékcsaládok létesítését ki olcsóbb, ki drágább módszer» rel végzi. Én több éven keresztül a következő módszert alkalmazom.

Egy tíz- vagy tizenegy keretes családot július elején, vagyis a főbordás után kétfelé rekesztem deszkával. Külön röpnyílás van az egyik oldalon és a másikon is. Az elválasztásnál ügyelnünk kell arra, hogy pontosan válasszuk ketté a családot, illetve, hogy a fiasítás és az élelem egyenlő legyen. Így lesz azután egy családból kettő. Az újonnan készített család anyásítása többféleképpen megoldható, de legjobb ha fiatal petéző anyával történik. Ezután kezdődhet a méhek etetése, illetve teleltetése.

Ha egy tízkeretes családnak

15—20 kg cukrot adunk, úgy esetünkben ennek fele elegen» dő. Tavasszal, gyümölcsvirágzás idején, amikor az öt-öt kereten telelt család erősen fej» lödésnek indul, megvizsgáljuk, melyik részben jobb az anya, azt meghagyjuk, a másikat pedig elvesszük. Amikor a család észrevette anyátlanságát, a választó deszkát eltávolítjuk, illetve egyesítjük a méheket. A módszer előnye az, hogy ekkor a kaptár mindkét felében há» rom-három fiasításos keretei találunk. Hat keret Hasításod lép pedig elegendő ahhoz, Logy a család a főhordásra gyors ütemben felerősödjön.

Az egyesítés után egy kijárót hagyunk, míg az elvett anyát felhasználjuk, esetleg értékesít» jük.

Húsvétit Ferenc, Bússá