Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1970-08-08 / 32. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1970. augusztus 8. СШЛ’! Tettekkel az ország kenyeréért BlZTATÖ SZÁMVETÉSEK A napi sajtóban megjelent a Szö­vetségi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság fejlődéséről az 1970-es év első feléről. A Statisztikái Hiva­tal jelentésében foglalkozik az egész országos eredményekkel és külön Szlovákia fejlődésével is. Mindkét je­lentés biztató, arról tanúskodik, hogy kisebb nagyobb hiányosságok ellené­re is eredményesen fejlődik népgaz­daságunk és sikeresen folyik a kon­szolidáció. A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentésében olvashatjuk, hogy orszá­gos méretben a múlt év első félévé­hez viszonyítva 8,3 százalékkal emel­kedett az ipari termelés, emellett a munkatermelékenység 8,4 százalék­kal, többel, mint amennyivel tervez­tük. A lakosság pénzbevétele 4,3 szá­zalékkal növekedett, és beszédesen bizonyltja a konszolidáció Jeleit az a tény, hogy a lakosság amellett, hogy a kiskereskedelemben eladott áruk mennyisége 3 százalékkal növekedett, a lakosság takarékbetétje a félév vé­gén 6,7 milliárd koronával volt több, mint az 1969-es év első felében. Megemlíthetjük még a mezőgazda­ságot, ahol bizonyos nehézségek mu­tatkoztak, pl. több mint százezer hektárt újra kellett szántani és vetni, csökkent a gabonaneműekkel bevetett terület. A sertésállományban viszont jelentős javulást értünk el, mert 400 ezerrel növeltük az állatállományt. A tehenek száma 14 ezerrel csökkent, viszont a szarvasmarhaállomány 1311 ezer darabbal gyarapodott. Biztató, hogy a tejtermelés 1969-hez viszo­nyítva 40 millió literrel emelkedett, a tojástermelés pedig 118 millió da- j rabbal. Elégedettséget vált ki az a tény, hogy az átlagos nyugdíj már 845 ko­rona. Bár a születések száma csök­kent, köztársaságunknak 14 millió 467 ezer lakosa van, ezen belül a Szlovák Szocialista Köztáraságnak 4 millió 454 ezer lakosa van. A Szlovákiai Statisztikai Hivatal jelentéséből kiemelhető, hogy az ipa­ri termelés 10,3 százalékkal növeke­dett, a lakosság újból bízik a korona szilárdságában. Ezt bizonyítja, hogy 17,8 százalékkal több pénzt tettek a bankba, ugyanakkor 24,6 százalékkal kevesebb kölcsönt vettek fel. A je­lentés részletesen tárgyalja a mező­­gazdaság helyzetét és a becslések szerint úgy véli, hogy 173 ezer ton­nával kevesebb lesz a gabonatermés. Az állatállomány növelésének évi tervét viszont teljesítette a mezőgaz­daság. Tejből és tojásból többet ter­meltünk a tervezettnél, és a húsfel­vásárlás terén is 104,7 százalékra tel­jesítettük a tervet. KÉSIK A BEGYŰJTÉS Noha több gép áll a begyűjtők ren­delkezésére, az időjárás miatt meg­késtünk a begyűjtéssel. A párt és ál­lami szervek azonban mindent meg­tesznek, hogy jobb munkaszervezés­sel hozzájáruljanak a begyűjtés sike­réhez. Nagyon jó intézkedés, hogy 150 géphez értő szakember ment a katonaságtól segíteni a szövetkezet­nek. Ugyanis a legtöbb gondot a gé­pek karbantartása, illetve üzemké­pessége okozza. A becslések szerint a hektárhozam búzából Szlovákiában nem lesz alacsonyabb 30 mázsától, árpából pedig 27 mázsa körül. A já­rások egymás után jelentik az eladási szerződések teljesítését és a párt va­lamint állami szervek minden eset­ben üdvözlő leveleket küldenek a földműveseknek. A párt és állami szervek képviselői ellátogatnak a földművesek közé és elbeszélgetnek velük eredményeikről, problémáik­ról. Az érsekújvárl és galántal járás­ba pl. Hanes elvtárs, a föderációs nemzetgyűlés elnöke látogatott el, akt hangsúlyozta, hogy az utóbbi két évben a földművesek példásan helyt álltak. Elbeszélgettek a mezőgazda­ság további fejlesztésének problémái­ról Is. A dunaszerdahelyi Felvásárló Üzem az elmúlt hét folyamán a komáromiak után másodikként teljesítette felvá­sárlási kötelezettségét. A csallóköziek számára felemelő érzés, hogy szor­galmas munkával szinte két hét le­forgása alatt célba értek, s mintegy 3000 vagonnyi kenyérnekvalót és 2000 vagonnyi takarmánygabonát jut­tattak az állami alapra. Erről az örvendetes tényről beszél­gettünk Tóth Józseffel, ? járási fel­vásárló üzem igazgatójával. — Sikereink az alapos szervező­­munka következménye — mondotta a nagy tapasztalattal rendelkező igaz­gató. — Ez nemcsak a mi érdemünk, hanem szövetkezeteink, állami gazda­ságaink tagjaié és vezetőié. Elmond­hatom, hogy mezőgazdasági üzemeink mind a termelés, mind az árueladás terén kivétel nélkül helytállnak. Sok bíztatásra nincs is szükség. Iparkodá­suk, szorgalmuk nem ismer határt. Bárcsak ipari üzemeink is ilyen be­csülettel, odaadással végeznék fel­adataikat. A felvásárló üzem dolgozói már az elmúlt év szeptemberében megtették az első lépéseket a gyors gabona­felvásárlás érdekében. — Maga a felvásárlás csupán 14 napos munka, de ezt megelőzően a gabona' zavarmentes átvételéhez sok minden szükséges — bontogatja az előkészület részleteit Tóth elvtárs. — Tavaly szeptemberben összehívtuk üzemünk felelős dolgozóit, megvitat­tuk velük a felmerült hiányosságokat, majd ennek alapján összeírtuk, hogy a következő szezonban milyen gépek re, alkatrészekre, épületekre s egyéb kellékekre lesz szükség. Tavaly előfordult például, hogy a szárítóból halomba került gabona hűtőgépek hiányában bemelegedett. Ennek elkerülése végett a szárító­gépek mellé idén nyolc hűtőberende­zést vásároltak. Ezzel a szárító kapa­citása 50 százalékkal emelkedett, — ugyanakkor a raktározott gabonára mintegy fél esztendeig nincs gondjuk. Az előforduló hiányosságok közül eggyel, mégpedig a raktárhelyiségek kérdésével évek óta nem tudnak meg­birkózni. Idén például 1000—1500 va­gon gabonának nincs alkalmas helye. Sajnos, hogy a Nagylégen épülő ga­bonasilón már hat éve dolgnznak, de jó lesz, ha jövőre elkészül. A követ­kező esztendőben további raktárt kellene átadniuk az építőknek, még­pedig Aljstálon, de jelenleg a kezdet kezdetén tart a gabonasiló építése. A raktározási gondon csupán az eny­hít valamit, hogy naponként 25 va­gon terméket továbbítanak a mal­mokba, sörgyárakba és a takar­mánykeverő üzemekbe. A fennálló helyzet konszolidálása érdekében Tóth eivtársnak egyetlen kérése, a felsőbb szervek hassanak oda, hogy a külföldről behozott ga­bona az év minden időszakában foko­zatosan érkezzen. Mindenki előtt köz­tudott a raktárhiány, közvetlen ara­tás előtt mégis 150(1 vagon külföldről érkezett gabonának kellett helyet adniuk. Ennek folytán még inkább dicséretére válik a felvásárlók azon igyekezete, hogy üggyel-bajjal meg­birkóznak a raktározással. Ami pedig a felvásárlás sikeres lefolyását illeti, Ö11 ö s László, a felvásárló üzem igazgató helyettese érdemel külön di­cséretet, a szövetkezetek közül pedig az apácaszakállasi, a nyárasdi, az egyházkarcsai és a csiliznyáradi. Az utóbbi főleg azért, mert négy vagon sörárpával megtoldotta a szerződési­leg lekötött gahonaeladási tervét. Végül elmondhatjuk, hogy a csalló­köziek kiváló tetteikkel újból bizo­nyítékát adták, rászolgálnak arra a bizalomra, amelyet pártunk és az or­szág vezetői várnak tőlük. Konkrét tettekkel bizonyították, szívügyüknek tekintik népgazdaságunk konszolidá­lását. (Sándor) A másodvetemény is a földbe került Zsíros István, a karvai szövetkezet agronómusa eredetileg két kombájnt tervezett az aratáshoz, de úgy adó­dott, hogy egy helyett két brigádost kapott. Alig hogy megkezdték, máris befejezték az aratást. A fiúk fej fej mellett versenyeztek. Ha egyikük kissé lemaradt, biztosra vehette az agronómus, hogy másnap legalább annyival túlteljesíti szoká­sos napi normáját. A kombájnok na­ponta 300-000 mázsa gabonát csé­peltek ki. Ebben az évben a verseny­ben Simcsák Dezső, a szövetkezet kombájnosa lett a győztes, aki SK — 4-es kombájnjával 2119 mázsa gabo­nát csépelt ki. A pferovi Kopecký 1863, a hodoníni Pepo pedig 1537 mázsa gabonát ta­karított be. A három kitűnő kombáj­­nos jó együttműködésének az ered­ménye, hogy a karvai szövetkezet a komáromi járásban elsőnek fejezte be az aratást. Természetes, hogy a szö­vetkezet is gondoskodott ellátásuk­ról. Korlátlan mennyiségben „trak­­tálta“ frissítő italokkal a gabonabe­­takarítókat. Zsíros elvtárs nem panaszkodik a hozamokra, mert búzából 33,3, árpá­ból pedig 36 mázsát értek el hektá­ronként. Búzából 29, árpából pedig 25 mázsa volt a tervük. Így a többlet 578 mázsa lett összesen. A szalma elhordása is jó ütemben halad, s a tarlóhántást is zavartala­nul végezhetik. Másodveteményként 10 hektáron kukoricát, 10 hektáron pedig kölest vetettek, hogy az állat­­állomány számára a lehető leghosz­­szabb időre biztosíthassák a zöld­anyagot. Ezeket a területeket, ha a szükség megkívánja, öntözni is lehet, mert közel esnek a fő csatornához. Időben teljesítetétk a gabona szer­ződéses értékesítését s a tervezett 20 helyett 21 vagonnal adtak az álla­mi alapba. — Jó érzés, hogy befejeztük az ara­tást és teljesítettük az állammal szembeni feladatainkat — jegyezte meg az agronómus. Időben teljesítették a gabona szér­űiéig pihenésre is lesz idő, mert ara­táskor mindig talpon kellett lenni. Erőt gyűjthet a következő felada­tokra. — h — A béke és haladás egyezménye A Cecilienhof kastélyban írták alá a potsdami egyezményt ä Jungfern-tó partján, a Neuer Parkban levő Cecilienhof kas­télyban írták alá 1945. augusztus 2-án a három szövetséges hatalom, a Szov­jetunió, Anglia és az Amerikai Egye­sült Államok képviselői a potsdami egyezményt. Két hónappal ezelőtt egy újságíró küldöttséggel megilletődve léptünk a történelmi épület termeibe. A szobákban minden úgy maradt, mint ahogy húsz évvel ezelőtt volt. A szovjet küldöttség szobái a legegy­szerűbben berendezettek, mert így kérte J. V. Sztálin, a Népbiztosok Ta­nácsának elnöke, aki ezzel is hang­súlyozta az értekezlet munkajellegét. Az amerikai küldöttség nagyobb lu­xusra vágyott és kissé könnyen vette küldetését, Truman elnök például szórakoztató hangversenyt adott. Winston -Churchill Anglia miniszter­­elnöke választási harcoktól fáradtan érkezett az értekezletre. Az értekez­letet J. V. Sztálin nyitotta meg, és Trumant kérte fel, hogy elnököljöd. A hatalmas kerek asztal közepén még most is ott van a három nagyhatalom zászlaja. Középen a megtisztelés, az elismerés, az önfeláldozás jeléül a szovjet vörös zászló. A második világ­háborúban, ahogy a falon levő adatok is bizonyítják, a Szovjetunió vállalta a hitlertzmus ellen a legnagyobb harcot és 20 millió embert vesztett. A fasiszta Németország halottainak száma 8 millió, 1 engyelors/ágé hat millió, Jugoszláviáé 1 millió 700 ezer, Angliáé 665 ezer, az USA-é pedig 365 ezer halott. Aránylag nagy volt Ma­gyarország vesztesége is, hisz 790 ezren estek el. A potsdami egyezmé­nyen tehát a Szovjetunió küldöttsége úgy formálta a világ jövőjét szabály­zó egyezményt, mint aki a legnagyobb erőfeszítéseket fejtett ki a fasizmus leverésének érdekében, és aki a sa­ját bőrén tapasztalta a legnagyobb mértékben a hitlerizmus kegyetlen­ségét. Az egyezmény nem könnyen szüle­tett. Amíg Roosevelt amerikai elnök, Truman elődje a Szovjetunióval való együttműködésre törekedett, a ta­pasztalatlan Truman, nem tudott ér­demlegesen beleszólni a problémák­ba, de ugyanakkor nem tudta kihasz­nálni azt az előnyt sem, hogy az USA-ban a nevadai kísérleti telepen 1945. július 17-én felrobbantották az első atombombát. Az amerikaiaknak három javaslata is volt. Az egyik pél­dául öt független német államot tar­talmazott, a harmadik terv szerint pedig Ausztriát és Magyarországot Dél-Németországhoz csatolták volna. A Szovjetunió ezzel szemben, úgy mint napjainkban, egy központi né­met kormány megalakítását követel­te, egy antifasiszta demokratikus Né­metországból indult ki, amely soha többé nem fenyegeti szomszédait és amelyben a német militarizmus gyö­keresen ki lesz irtva. Hosszú vita után született meg a megegyezés, amely szerint Németországot két rész­re osztották. A Német Demokratikus Köztársaságban azóta .szigorúan be­tartották a potsdami értekezlet hatá­rozatait, megbüntették é háborús bű­nösöket, a fasizmusnak még a csírá­ját is felszámolták és a béke, a szo­cializmus útjára léptek. Hogy csak egy példát említsünk, 559 089 földmű­ves kapott 2 millió 189 ezer 999 hek­tár földet, ugyanakkor a Német Szö­vetségi Köztársaságban 22 királyi herceg, négy herceg, 80 gróf, 138 báró és 419 nemesi család bitorolja a föld egy harmadát A potsdami egyezmény 25. évfordu­lója alkalmából Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök üzenetet kül­dött az egyezményt aláíró hatalmak­nak és hangsúlyozta, hogy az egyez­mény továbbra is az európai politika alapköve és a Szovjetunió a jövőben is betartja minden pontját. A határok a politikai realitás alapján születtek, és az értekezlet szellemében a Szov­jetunió az össz-európai egyezmény betartására törekszik. A potsdami egyezmény tehát a béke és haladás egyezménye és továbbra is a békés együttműködés alapja. Balia József KÜLPOLITIKAI 'КШшт1аши1с A Rogers-terv körűi Kétségtelen, hogy napjaink legsúlyosabb külpolitikai kér­dése a közel-keleti konfliktus békés x-endezése. Annak ellené­re, hogy Tel Aviv egyre inkább fokozza agresszív lépéseit és szinte szüntelenül intézi bom­­batániadásait az egyiptomi lég­védelmi erők állásai ellen, le kell szögeznünk, hogy Kairó valóban türelemről és nagy megfontoltságról tesz tanúbi­zonyságot. Nasszer elnök dön­tése, amely szerint elfogadja az úgynevezett Rogers-tervet, bizonyos ellentéteket váltott ki az arab országok között is, így például Irak máris bejelentette, hogy nem vesz részt az arab országok külügy-, illetve had­ügyminisztereinek Tripoliban tervezett csúcsértekezletén. Sőt, Algéria is hasonló álláspontra helyezkedett, nemszólva a Pa­lesztinái ellenállási mozgalom­ról, amely egyre nyíltabban tá­madja az egyiptomi döntést. Persze, az amerikai terv Izraelben is jelentős zavart keltett. Golda Mey- izraeli mit niszterelnök még kompromísz­­szumok árán sem volt képes megakadályozni egy kibontako­zó kormányválságot, ugyanis a Gahap pártok egyértelműen visszautasítják Rogers amerikai külügyminiszter elképzeléseit, hallani sem akarnak az izraeli csapatok , kivonásáról a meg­szállt arab területekről, és szinte leplezetlenül a szóban­­forgó arab területek annektálá­­sáról beszélnek. Várható, hogy a Gahal pártok központi bi­zottságainak együttes ülését követően e pártok miniszterei kilépnek a kormányból. Persze, ez még nem jelent végzetes ve­szélyt Golda Meir asszony kor­mányára, hiszen így is megfe­lelő parlamenti többséggel rendelkezik ahhoz, hogy meg­védje határozatait. Abba Eban izraeli külügy­miniszter is kitesz magáért, hiszen az egyik francia rádió­­állomásnak adott nyilatkozatá­ban beismerte, hogy bár a Tel Aviv-i kormány sohasem tett egyenlőségjelet a megszállt arab területek és Izrael tény­leges határai közé, mégis ezek nagyobb részét szeretné be­kebelezni. Magától érthető, hogy ezek után legyen bármi­lyen az izraeli kormány vála­sza az amerikai javaslatra, ko­moly kételyek merülnek fel, egyáltalán lehetséges lesz-e a kileevennapos tűzszünet alatt bármilyen politikai előrehala­dást is elérni, lehetséges lesz-e az álláspontokat legalább any­­nyira egyeztetni, hogy valóban magas szinten és megfelelő perspektívával kezdődhessenek a tárgyalások a szemben álló felek között. Szükséges ehhez továbbá az is. - hogy újra megszilárduljon az arab egység, hogy a jelenleg még kissé merev magatartást tanúsító arab országok megért­sék Nasszer taktikájának lé­nyegét, illetve azt, hogy ezzel a lépésével lényegében kibúj­tatja a szöget a zsákból, s az Egyesült Államoknak a világ színe előtt kell tanúbizonyságot tennie immár arról, komoiyan gondolja-e a közel-keleti vál­ság leküzdésére irányuló tö­rekvéseit. Az Al Ahram című befolyásos kairói lap egyik legutóbbi szá­mában aránylag élesen fogal­maz a palesztínai nemzeti fel­szabadítás! mozgalom néhány vezetőjének, illetve csoportosu­lásának álláspontjával össze­függésben. A lap rámutat, hogy a palesztínai gerillák semmi­lyen ellenőrzésnek nem vetik alá magukat, s viszont tartha­tatlan vezetőiknek az a nézete, hogy a közel-keleti válság poli­tikai rendezése bármilyen for­mában lealázó az arab nép számára. ip.i A brandenburgi kapu gátat vet a fasizmusnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom