Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-08-15 / 33. szám
1970. augusztus 15. SZABAD FÖLDMŰVES 4 J. SZÖVETSÉGI SZEMLE A Szlovákiai Egységes Parasztszövetség fóruma A községfejlesztés -közügy i. И SŰKS2ELŰCEI NYÁR "* i #* A termőföld védelméföl Egy „családi kép" a Balaton partjáról Gondolnak az állattenyésztési termékek teljesítésére is ff* : ( ■■ ■* Aratás és kirándulás Forrón tűz a Nap. Az árnyék az ember talpa alá zsugorodik, Jelezvén a delet. Sehol egy felhő. Kánikula a Javából! A község is meglehetősen kihalt. Aki csak teheti, a hűvösre húzódik. A szövetkezet kis vadrezervációjának legnagyobb lakója, egy fiatal vaddisznó a pocsolyában keres menedéket a tűző napsugarak elől. A közös konyhájában dolgozó három asszony is megpihenhet. Idejében elkészültek az ebéddel, most egy kicsit ők is kifújják magukat. A tornácon az árnyékban néhány idős bácsi pöfékeli a pipafüstöt. Szinte semmi sem jelzi, hogy aratás van, a kenyércsata hajrája. De mégisl Az elnök irodájából cseh hangfoszlányok szűrődnek ki. A morvaországi elvtársak, akik három kombájnnal jöttek segíteni a sókszelőceieknek, megbeszélik vendéglátóikkal a további teendőket. Még néhány nap és befejeződik az aratás. (Persze, mire e sorok napvilágot látnak, már rég learattak.) Tudjuk, hogy ma már legfeljebb az időjárás (no meg a pótalkatrészhiány) okozhat gondot az aratóknak. A gépesítés olyan szakaszában vagyunk, hogy a múlttól eltérően nem kell minden épkézláb lakost beszervezni az aratásba. Néhány ember pár nap alatt elvégzi azt a munkát, melyen azelőtt csaknem az egész falu naphosszat fáradozott. Sőt, ma már ott tartunk, hogy az aratást idő alatt sem szünetelnek a már hagyományossá vált kirándulások, üdülések. Különösen akkor, ha minden olyan rendben, hiba nélkül megy, mint a sókszelőcel EFSZ-ben. Frivolt Béla kultúrfelelőssel és Kubicskó István agronómussal ebédszünetben a munkák menetéről és a kirándulások rendezéséről váltottunk szót. — Még ilyen Jól, ilyen gyorsan talán egyszer sem sikerült learatnunk — mondotta. — Igaz, az eredmények valamivel gyengébbek, mint a múlt évben, de így sem panaszkodhatunk. Tavaly búzából 40, árpából 41 mázsán felül volt az átlagos hektárhozamunk. Az idén 37, illetve 39 mázsás átlagos terméshozamokat értünk el, ami ugyancsak nem rossz eredmény. öt saját és négy morva kombájnnal 11 nap alatt fejeztük be az aratást, pedig alkatrészhiány miatt még némi kieséseink is voltak. Szerencsére raktárgondjaink nincsenek, úgyhogy a 300 vagon gabona idejében fedél alá kerül. — A munkaszervezés körül tehát nem lehettek bajok, ha ilyen simán ment minden — jegyeztem meg. : — Nem — vette át a szót Frivolt i Béla. — Minden munkaszakaszon elegendő mennyiségű szakemberünk van, úgyhogy a tagok egy része (30—35- en) nyugodt lelkiismerettel utazhat egy háromnapos magyarországi ki' rándulásra. Eddig három turnust rendeztünk, most megy a negyedik, majd egy hét múlva a következő. Saját buszunk van, úgyhogy nem okoz gondot leugrani Pestre és a Balatonra. — A háromnapos útból mit térít a szövetkezet? — érdeklődtem. — Az utazási, az étkezési és az elszállásolási költségeket a szövetkezet viseli, ezenkívül személyenként még 100 forint zsebpénzt is kapnak embereink. Szövetkezetünk baráti kapcsolatban áll a hartai termelőszövetkezettel, így az ő balatoni telkükön sátorozunk. Nyaralóinknak természetesen csónakok, gumimatracok stb. is rendelkezésre állnak, úgyhogy valóban Jól eltölthetik azt az egy-két napot. Ha az időjárás kedvezőtlen, akkor a pesti műemlékek, a Vidám Park, állatkert stb. látogatása van műsoron. Csizmadia Jánosné a növénytermesztésben dolgozik, de most, aratás alatt ő is a konyhában szorgoskodik. A szövetkezet ugyanis ilyenkor mindig bevezeti a közös étkeztetést. Az aratók jutányos áron, öt koronáért ízletes ebédet és egy üveg sört kapnak. — Hogy ízlik az aratóknak a főztje? — érdeklődtem. — Azt tőlük kellene megkérdezni, de úgy hiszem, nincs panaszuk, mert az edényeket mind'g üresen kapjuk vissza, pedig ugyhrtcdjB,' íAjýok ' azj adagok. ’ A* jf — Úgy hallom»-«emrég: Jött .vissza a Balatonról. Hogy..éhezték mpgukat?' — Szép volt*i jó v.olt, csak' rövid, ideig tartott. A ' nap' ugyan pem sütött ilyen melegen, mint.ma,.de azért nem unatkoztunk. Szép, kirándpláSokat tettünk a környékén. Siófokon záróráig mulattunk a borharapőbgn.. Bilik Mihály, a szövetkezet egyik legvidámabb dolgozója Is csak pár napja tért haza. A pirospozsgás, jókedélyü etető szintén dicséri ezeket a háromnapos kiruccanásokat^ „f ■ — Véleményem szerint egy-egy ilyen háromnapos kirándulás nagyon célszerű. Az ember testileg is, szellemileg is felfrissül. Igaz, mi a sok fürdésben bizony el is fáradtunk. Csoportunk eszményi időjárást -fogott ki, 28 fokos volt a. magyar fsnger vize, ezért úgy kellett minket kiráncigálni a vízből. Néhányan vízipisztolyokat vettünk, és azzal vívtunk ádáz csatákat, este pedig a csillagos égbolt ellenére néhány asszonnyal majdnem elhitettük, hogy esik az eső. Minden résztvevő igen elégedett- volt. Azt mondanom sem kell, hogy az egész utat végigdaloltuk. Csizmadia Jánosné és Bilik Mihály csak kettő a sok közül, akik a közelmúltban a Balatonon jártak. Úgy gondolom, a többiek véleménye is hasonló. Mindenki dicséri ezeket az akciókat. Az öröm most már kettőzött, mert az aratás is jó eredménynyel fejeződött be. Az aratási ünnepélyt augusztus 20-án tartják a sók* szelőceiek. Ez alkalomból járási méretű növény-, állat- és gépkiálfítást is rendeznek a községben, némzetközi lóversennyel egybekötve. Qrdódv V. Ki is Szabó János? Nyíltszavú, sosem köntörfalazó ember. Ami a szívén, az a száján. Az Egyházgellei Helyi Nemzeti Bizottság titkára. A belpolitikai élet, a „kulisszák mögötti“ események derülnek szóba, majdpedig a párt sorainak tisztogatása. — Éppen ideje már, hogy a jobboldali opportunisták és 'Szekértolójk távozzanak a felelős tisztségekből, mert — miután lelepleződtek a nyilvánosság előtt — csak mérgezik a társadalmi élet légkörét. Gazdasági vtmalon még nehézkesebben halad a konszolidáció. Ez következetes harc nélkül bizony nem megy —, állapítja .meg a ''titkár politikai tisztánlátással. Mi is azt mondhatjuk: elég volt a zsonglőrködésből, a hándabandázásból, a kabátforgatásból, szemfényvesztésből és felelőtlen kinyilatkoztatásokból. Végre „tiszta vizet a-pohárba“! Irányítsák az ország „szekere rúdját“ olyan emberek, akik mindenekelőtt a társadalom, a nép érdekeit tartják szem előtt, s nem a saját karrierjüket, meggazdagodásukat hajhásszák. у A társadalmi, a közéleti tisztségeket olyan egyének töltsék be, akik nem rettennek meg a nehézségektől, s a néppel vállvetve, a közös gondokat megosztva küzdik le az akadályokat, amelyek a fejlődés útját keresztezik. Akiktől távol áll a kispolgári felfogás, a politikai vakság, a pénz ördöge előtti letérdelés. Az ország-világ dolgairól, eseményeiről a helyi problémákra terelődik a beszéd fonala. Fejlesztés, gondokkal Kétezer lélek lakja Gellét és a hozzá tartozó hét települést. Ennyire széttagolt községe tán nincs is több a dunaszerdahelyi járásnak. Iskolája korszerű. Azaz, hogy... mégsem egészen. Egy tantermét iskolai ’étteremként kénytelenek használni, amíg az új iskolai étkezde el nem készül. Ebben a tanteremben hetven helyett százharminc tanuló zsúfolódott össze étkezéskor, ami ellentmond a törvényes rendelkezéseknek. Az új iskolai étkezde építésének vontatottságát szakemberek összevonásával jócskán meg lehetett volna gyorsítani. A dióspatonyi helyi gazdálkodási üzem egyetlen kőművese dolgozgatott itt hosszú ideig. Közigazgatásilag ide tartozik Cséfa, Budafa és még néhány kisebb település. A gellein kívül Cséfán is önálló szövetkezet működik. Meg kell mondani, az előbbi jő gazdasági alapozottságú, s anyagi jólétet teremtett tagjainak. ízléses, tágas, összkomfortos családi házakat építenek a közösben dolgozók, még az építkezési anyag nagyon körülményes beszerzése ellenére is. 1 1 Egy tollvonással... Szabó János titkár elmondja, bizony már Jóval előbbre jutottak volna a községfejlesztés szakaszán, ha... — Milyen könnyű volt az idő tájt az akkori illetékeseknek egy tollvonással elintézni a községi téglagyártás beszüntetését. Mintegy 80 000 koronánk ment így csaknem teljesen veszendőbe. Hatvanezer tégla szárítására alkalmas sopát építettünk. Nyolc-tíz állandó munkaerőt foglalkoztattunk a téglagyártásnál, és néhány kisegítőt. Olyan nagy volt a tégla iránti érdeklődés, hogy a szükségletet akkoriban ki sem tudtuk teljesen elégíteni... A továbbiakban megemlíti, ez a kormányintézkedés nagy mértékben visszavetette a község fejlesztését. Mert hiszen a fő építkezési anyagot nagyon messziről kell a községbe szállítani. így a lakásépítkezés üteme is elég lassú, meg a község sem rendelkezik megfelelő középületekkel. — Helyi gazdálkodási üzemünk helységek híján nem tudja a szükséges szolgáltatásokat nyújtani. Igen nagy szükség lenne kerékpár, valamint mosógópjavításra, no meg motortekercseléSfe is sor kerülhetne. Joggal nehezményezi Szabó titkár, hogy a szövetkezet vezetői és a helyi nemzeti bizottság közötti jó együttműködés hiányzik. De a helyi iparosoknak, szakembereknek is több megértést, áldozatkészséget kellene tanúsítaniuk a közügyek, illetőleg saját községük fejlesztése iránt, és a törvényes előírások betartásáról sem szabadna megfeledkezniük. ☆ Végezetül: az államhatalom helyi szerve, vagyis a HNB, valamint a szocialista mezőgazdasági' üzem közötti jó együttműködés szükségessége kézenfekvő. A szövetkezet vezetői nem zárkózhatnak el a községfejlesztés gondjai elől. Minden útOn-mődgn segíteniük kell, hogy a városiasodás . felé megtehessék az első komolyabb lépéseket. Széthúzás helyett — ' jó v együttműködéstl . - (nkí) Az aratási, begyűjtési munkák közepette a sókszelőcei szövetkezeti tagok nem feledkeznek meg az állattenyésztési termékek eladási szerződésének teljesítéséről sem. Tomaskovícs Károly, a szövetkezet elnöke nagyon örül annak hogy Kukán Géza, Tótlh Miklós, Szombath László, Tomaskovics Tibor, Tóth György, Hanák György, Szitás György, Hamar István a kombájnokkal és traktorokkal úgyszólván pilhenés nélkül a többiekkel együtt rekordidő alatt gyűjtöttek be 785 hektárról a gabonaféléket. De nem pihennek babérjaikon és törődnek azzal is, hogy az ország népe elegendő állati termékhez is jusson. Tény, hogy megteltek a magtárak, és húsz vagonnal megtoldottak a beadást gabonafélékből, emellett még beadtak 28 vagon vetőmagbúzát, és 14 vagon ánpát, szintén vetőmagnak. Emellett az állattenyésztésben dolgozók mindent megtesznek azért, hogy a szövetkezet az év végéig a 45 vagon sertéshús, a 18 vagon marhahús, és a 14 vagon vágott baromfi eladási tervét teljesítse. Erre minden előfeltétel megvan, mert az időtervet is teljesítik. Többek között az 1 millió 450 ezer liter tejeladást még továbi 150 ezer literrel toldják meg. A sókszelőcei szövetkezet nemcsak saját problémáival törődik, hanem gondoskodik arról is, hogy például a galántai járásban megfelelő szintre emelkedjen a baromfitenyésztés. Ma már olyan jó törzsállományuk van, amely világszintnek is megfelel. Olyan fajta tyúkokat tartanak, amelyek évente 240—250, sőt még ennél is több tojást tojnak, megfelelő takarmányozás mellett. A szövetkezet ezektől a rendkívüli magas hasznosságú tyúkoktól 600 ezer tojást tud juttatni a többi szövetkezeteknek, és így elősegíti azt, hogy más szövetkezetekben is nagyobb legyen a tojáshozam. A szövetkezet vezetőinek és tagjainak figyelme már a következő határi munkákra irányul. Kezdik a vetés alá a talajelőkészítést, gyűjtik a takarmányt, készülnek a cukorrépa és kukorica begyűjtésére. Ogy látszik, ismét gazdag termést takarítanak be cukorrépából. ‘Nem kell tehát szégyenkeznünk a múlt évvel szemben, amikor a legnagyobb terméshozamot érték el a galántai járásban. A kukorica is jól fizetett a múlt évben, hisz túllépték az évek óta elért 38— 40-mázsás \átlegos hektárhozamot, és 300 hektárom csaknem 63-mázsós termést értek 'eli A kukorica most is jó termést ígár é$ vaió^feínűleg sikeresen gyűjtik t>e, mert. a|Aész begyűjtési folyamatét, illetve ä Jttrtyjrioa vetésétől egésze f: a beťa*drításigk gépesítették a miÁ|k^kat< Említésre, méltó, hogy a 3004ljpitávős >JÍukoricaföldön 20 ember végzi a müsflrinkjokat, ez lényegesen csökkenti 'f^lfttK^jea előállításának ..önköltsé|j$1?V- \ A sókszelőcei szofetluArteselt tehát most, az aratás h*vjS4ft«b'bgíe$pzése, a gazdag begyüjtése4pt9)úiemcsak annak örülhétnek,dhj3^^W^Klesíti(e eladási kötelez€ttscgj7|:*Wftr.* 1 raktáruk, hanem anhaK,*isÄyfgy?e vábbi begyűjtés Ц hasaffofufrg# még jobb eredményekebhprihaPŽs ,az*állaitenyésztési termáik- eladásgtfbs p$” dásan teljesítik * Ql^WjiS' S&^álkb dó szövetkezet éz,'fájhéty;r párját púé kítja a galántai járásban. >' Miklya János ‘ - •••' E kérdésről az utóbbi években sokat beszélünk. Ez főleg azzal magyarázható, hogy az ipari üzemek hálózatának bővülése és más jellegű építkezések következtében, évről évre kisebb a mezőgazdasági termelés szakaszán hasznosítható területek terjedelme. A tudományos elemzések arra utalnak, hogy a mezőgazdasági földterület csökkentését az is befolyásolja, hogy értékén alul van meghatározva a föld ára, s így az ipari üzemeknek nem okoz különösebb gondot a kisajátított területek ellenértékének megtérítése. A termőföld leértékelésének másik káros következménye pedig az, hogy sok helyen a termelésre alkalmas földeket is elhanyagolják, s gyakran parlagon hagyják. Kétségtelen, hogy hazánkban botrányos méretekben csökken a mezőgazdasági földterület. Míg 1949-ben 7 millió 548 ezer hektárt tartottunk nyilván, addig 1968-ban már csak 7 millió 117 ezer hektár mezőgazdasági földterületünk volt. Semmivel sem jobb a helyzet a szántóföldek esetében sem Például 1949-ben még 5 miiHO 218 ezer hektár szántóföldünk volt, de 1968-ban ,iílúr csak 5 millió 25 ezer hektár. ‘"’A helyzeten, sajnos, nem sokat s^ gffett a termőföld védelmét szolg^B törvény sem. A földalap a törvéTM %iptbelőpőse óta Is szüntelenül csökjffliu, annak ellenére, hogy az ipari Spffkezések beruházói a kisajátított íertnőföldért eléggé magas vételárat ►fizetnek/ Gyakran lehetünk tanúi annak a küzdelemnek is, amit a ráózőgazdasági üzemeink — áz- ország különböző vidékein — folytatnak a termőterületük védelmé érdekében. A tapasztalatok azonban' arra utalnak, hogy a legtöbb esetben az ipari vállalatok igényéit elégítik ki a döntés jogával felruházott szervek, — vagyis hozzájárulnak a hasznosítható mezőgazdasági földek terjedelmének korlátozásához. A kedvezőtlen jelenségek tehát arra figyelmeztetnek, hogy afpföldalap védelmében hatékonyabb ’intézkedéseket kell teniii. Talárt a föld átértékelésével, illetve árának emelésével sikerülne a földalapunk jelenlegi terjedelmét ^megvédeni, vagy legalább a csökkenésének ütemét lassítani. A termőföld 'felértékelése, illetve vételárának emelése — amennyiben az újonnan megállapított ár alapul szolgálna a földadó meghatározásában is — kedvezően hatna a mezőgpzdaságí területek hatékonyabb kihasználására isimért az értékes földterületeket a 'ňpezôgazdasági üzemeink jobban megbecsülnék. í'Persze a termelésben hasznosítható földterületek hatéko■ nyabb kihasználását az is szolgálná, ha alföld értékének emelésével összhangban módosítanák, illetve emelnék a mezőgazdasági termékek árát I ft. A termőföld értékének emelése te^hát eredményes lenne mind az egész ^társadalmunk, mind pedig a termelők számára. Ezért ezt a kérdést észszerű lenne napirenden tartani. C^ra)
