Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1970-07-04 / 27. szám

1970. július 4., SZABAD FÖLDMŰVES 9 m mezőgazdászok fóruma A mezőgazdaságnak van jövője 9 Az általános iskolákban többet törődhetnének a mezőgazdaság megis­mertetésével 9 Mindenütt létesíthetnének iskolakerteket 9 Necsak ka­páljanak és a betakarításnál segédkezzenek a gyerekek 9 Elsősorban a szövetkezet érdeke, hogy minél több fiatal tanuljon mezőgazdasági szakmát. A mezőgazdasági munka megismer­tetésének és megszerettetésének egyik bölcsője az iskola. Lami Vincével, a Bátorkeszi (Vojnice — komáromi Já­rás) Alapfokú Iskola igazgatójával beszélgettünk erről a kérdésről. — Hány végzős tanulójuk volt eb­ben az évben és hol helyezkedtek el? — érdeklődtem. — ötvenkilencen mondtak búcsút az iskolának. Ebből tizenhármán kö­zépfokon tanulnak tovább, 29-en ta­­noncviszonyba lépnek, a többiek fő­leg a környező mezőgazdasági üze­mekben helyezkednek el. — Mezőgazdasági Iskolában hányán tanulnak tovább? — Szakközépiskolába' senki nem jelentkezett. Szaktanintézetbe is csak ketten mennek. — Nem kevés ez? — Nem sok. Az előző években min­dig akadt jelentkező mezőgazdasági technikumba. Most nem volt érdek­lődés. — MI lehet ennek az oka? — Talán az, hogy nem becsülik eléggé a szakérettségivel rendelkező fiatalokat. De ugyanezt mondhatnánk a szaktanintézetben végzettekkel kap­csolatban is. Emellett a szülők sem rajonganak a mezőgazdasági szakmá­ért. — Az iskola mit tesz a mezőgazda­ság megkedveltetéséért? —g A munkára való nevelés tan­tárgy keretében foglalkozunk a me­zőgazdaság egyes ágazataival. Persze erre alig húsz órát szánunk évente. — Iskolakertjük van? — Mindössze 20 ár. Régebben jóval nagyobb területtel rendelkeztünk, de már beépült. — S mit termelnek a néhány árnyl területen. — Kukoricát. Míg több volt a föld, kamillával és zöldségtermesztéssel is foglalkoztunk. — Mezőgazdasággal foglalkozó ér­dekkör van az iskolában? — Biológiai körünk működik tizen­két taggal, ök külön is foglalkoz­nak állattannal és növénygyűjtéssel. Ögyallán (Hurbanovo) ilyen jellegű vetélkedésen is részt vettek a diák­jaink és sikeresen helytálltak. — A tanulók Ismerik a szövetkezet gépesítését? — A műhelymunka keretében a szövetkezet gépjavítói közé is eljár­nak. — Milyen a kapcsolatuk a szövet­kezet vezetőségével? — Jónak mondható. — El szoktak látogatni a funkcio­náriusok az iskolába, és elbeszélget­nek a gyerekekkel a mezőgazdaság jelentőségéről, a gépesítésről, kere­seti lehetőségről? — Itt van valami, amit nem értek. Bratislaváből, az építővállalattól le­jönnek, ígérnek fűt-fát, hogy meg­nyerjék a gyerekeket. A szövetkezet­ből viszont felénk sem néznek. Gon­dolom azért, mert van elegendő mun­kaerejük és nem tartják szükséges­nek az agitációt. Valóban hallottam olyasmit, hogy gépjavítónak is csak azt veszik fel, akinek a szülei az EFSZ-ben dolgoznak. — S ön elegendőnek tartja azt, amit a mezőgazdasági szakma meg­szerettetéséért tesznek? — A tanterv, az tanterv. Amit elő­ír, csak azt vehetjük. Igaz, ez nem elegendő. Talán ha lenne valaki, aki­nek „hobbyja“ a mezőgazdaság, min­den bizonnyal többet tehetnénk. Bátorkeszin már évek óta korszerű iskolában nevelik a jövő nemzedékét AKINEK SZÍVÜGYE Gütán (Kolárovo) az idén 120-an mondtak búcsút az alapfokú iskolá­nak. Közülük mezőgazdasági techni­kumba öten, s szaktanintézetbe 12-en jelentkeztek. Az iskola mellett szin­tén van biológiai kör. Juhász Ärpád igazgatóhelyettes a vezetője, akinek valóban jó viszonya van a mezőgaz­dasághoz. Legnagyobb kedvtelését a kertészetben találja, de érdeklődik a méhészet, s általában minden iránt, ami a mezőgazdasági termeléssel ösz­­szefügg. A biológiai körön belül az a célja, hogy a gyerekek megismerked­jenek a gyümölcs-, a virág-, a zöld­ségkertészettel, parkosítással, s el­sajátítsák a szakszerű védekezést a kártevők ellen. A Pionírház termé­szetrajzi olimpiáján bebizonyosodott, hogy sok mindent megtanultak a kör tagjai. A diákok 100—150 növénynek, virágnak ismerik a latin nevét is. Az ügyszerető pedagógus örül ennek, de még jobban annak, hogy éppen a kör tagjai közül jelentkeztek öten a mezőgazdasági technikumba. Húsvét István igazgatótól és a kör vezetőjétől affelől érdeklődtem, mi­lyen gyakorlati lehetőségeik vannak a gyerekeknek? — Édeskevés — mondta kissé ke­sernyésen az" igazgatóhelyettes. — Fél hektárnyi park és mintegy 25 ár föld áll rendelkezésünkre. A kis gyümölcsösben tanulnak a gyerekek metszeni, oltani. Ez kevés az üdvös­séghez. A mai gyerekeknek különben is a nagyüzemi mezőgazdaságot kelle­ne Ismerniük. Különösen a gépek ér­deklik a tanulókat. Talán gyerekeink közül sokan azért nem kedvelik a mezőgazdasági szakmát, mert a szü­lők szidják előttük a szövetkezetét, s az is elkedvetleníti őket, amikor a mostoha időben paradicsomot vagy burgonyát szedetnek velük. Ne ma­radjunk a kapanyélnél, hanem kor­szerű mezőgazdasági ismeretekkel ruházzuk fel fiainkat. Helyes len­ne, ha tanulmányi kirándulásokat szerveznének részükre a szövetkeze­tek, ahol megismerhetnék a legújabb gépek gyakorlati alkalmazását. Ter­mészetesen, a legfontosabb az lenne, ha itthon a szövetkezettel szorosabb­ra tudnák fűzni a kapcsolatot. — Nem kielégítő a közös irányítói­val a kapcsolat? — Igen is, nem is. Mi azt szeret­nénk, ha eljönnének a végzős diák­jaink közé, elbeszélgetnének velük, mint teszik azt a szakiskolák és üze­mek képviselői. Emellett nagyo'n üd­vös lenne, ha gyerekeink alaposan megismerkednének a nagyüzemi me­zőgazdasággal, a korszerű gépesítés­sel. A jobb, szorosabb együttműködés lehet csak a biztosítéka, hogy ele­gendő, sokoldalúan képzett szakem­bereket, szakmunkásokat biztosítsunk a jövő mezőgazdaságának. Két iskola a sok közül. Az egyik­ben akad pedagógus, akinek „hobby­ja“ a mezőgazdaság, s máris mutat­kozik a gyakorlati eredmény. Mind­két helyen ugyanaz a vélemény a szövetkezet irányítóiról. „Jóba va­gyunk, de csak mint emberek.“ Az iskolába nem járnak el a szövetkezet szakemberei, hogy elbeszélgessenek a felsőbb osztályosokkal. Tény, hogy manapság sok EFSZ-ben van elegen­dő munkaerő, s megválogatják, kit vesznek fel. Ma van. De milyenek a kilátások a holnapra? Ezzel már ke­vesebben törődnek. Többhelyütt azt is kimutatják, van elég fiatal a kö­zösben. Valóban, a bátorkeszi végző­sök közül 17-en a mezőgazdaságban helyezkedtek el. Igen ám, de a jövő­ben a tudományos mezőgazdaságban nem elég, hogy valaki kapálni tud­jon, s megfogja a villa nyelét. Másra, többre van szükség. Elsősorban olyan szakmunkásokra, akik a gyakorlat mellett elméletben is ismerkedtek a nagyüzemi mezőgazdasági termelés­sel. Sok technikusra lesz szükség, mert az új gépek, a korszerű terme­lési technológia úgy lesz csak töké­letesen alkalmazva, ha hozzáértő szakemberek irányítják azt. A jövőbe kell nézni, látni, s akkor mindenütt rádöbbennek arra, hogy egy egész sereg alap-, közép- és fel­sőfokú képzettségű szakember szük­séges. Ezért fontos, hogy a „tudás bölcsőjében“ ne a hagyományos, ha­nem a nagyüzemi gazdálkodásból kapjanak ízelítőt a tanulók. Ehhez az kell, hogy ne a _ személyeknek, ha­nem az iskolának és a mezőgazdasági üzemnek legyen já kapcsolata. ök közösen teremtsenek lehetőséget, hogy a jövő nemzedéke alaposan megismerkedjen, s ezáltal a szívéhez nőjjön a mezőgazdaság, amely sokhe­lyütt már manapság is nagyobb ke­reseti lehetőséget biztosít, mint más munkahelyek. Tőth Dezső DR. BUGA LÄSZL6: Orvosi tanácsok a fűszerfogyasztásról Az az általános megállapítás, hogy a világszerte híres magyar konyha, amelynek különleges ételeit mindenütt emlegetik és dicsérik, zsírosabb és fűszeresebb a kelleténél. Mielőtt a fűszeres ételekről beszélnénk, szól­junk mindazokról az anyagokról és terményekről általában, amelyek az ételnek kellemes ízt, szagot, színt adnak és ezzel az ételeket kívánatosab­bakká, gusztusosabbá, jobbakká, szebbekké tehetik. így értelmezve tehát valóban a fűszerek közé kell sorolnunk az ízesítő sót és ecetet, a pirosító paprikát, a sárgító sáfrányt, a különböző hagymákat, még a metélő hagy­mát is. A fűszernövények jórésze trópusi eredetű. A legváltozatosabb részeit használjuk fűszer gyanánt. Ilyenek a paprika, a bors, a köménymag, az ánizs, a csillagánizs, a németbors és a vanília. Néha nem az egész ter­mésből, hanem csak a termés magjából készül a fűszer, mint a mustár, Egyes fűszernövényeknek a virágjait, a bibéit használjuk ízesítőnek. Ilye­nek a kapri, a szegfűszeg, a sáfrány. Másoknál a levelek szolgáltatják a fűszer-anyagot, a kapor, a tárkány, a babérlevél, a petrezselyem, zeller, a majoránna és egyes helyeken a kakukkfű. Érdekes fűszeranyagok ke­rülnek ki a földből. Ezek a hagymák, a vörös- és fokhagyma, vagy tőkék, mint a gyömbér, a kálmos, esetleg gyökerek, mint az angyalgyökér, a tor­ma és a lestyán. A metélőhagymát egyesek ide, mások a szárak közé sorolják. Végül nem mehetünk el kérgek mellett sem, mert nem hagy­hatjuk ki egyik legfontosabb kérget, a fahéjat. Mi van a fűszerekben? Illő olajok, gyanták, zamatosító csípős anyagok és növényi festék. És mi a szerepük? Az ételek ízének, szagának, színé­nek előnyös befolyásolása. Az emésztő szerveket ingerli, a váladékterme­lést fokozzák és így javítják az étvágyat, megkönnyítik az emésztést, Izgató hatásuk is van. Tehát a túljfűszerezés semmi körülmények között nem ajánlatos. Ahogyan mindennemű túlzástól óvjuk az egészségéért ag­gódó embert. A fűszerszegény, kímélő diéta soha sem jelentheti azt, hogy színtelen, szagtalan, ízetlen ételekkel gyötrődjék a beteg. Am egyes esetekben až előbb felsorolt hagyományos fűszerek bizonyos részétől tartózkodni kell. Ilyen esetben a kezelő orvos adjon határozott utasítást. Például egyes betegeknek csökkenteni kell a konyhasó használatát. Másoknak az ecet­savét, tehát az ecetes ételektől kell tartózkodni. Ha az ételt sótlanul főz­zük és az engedélyezett sómennyiséget az asztalnál szórják rá, kevésbé érzi a sótlanságot a beteg. Ecet helyett a lényegesen szelídebb citromlével adhatjuk meg a kellemes savanykás ízt. Mi a tennivaló, ha fűszerszegény étrendet javasol az orvos? A leg­nehezebb a magyar konyhánál a paprikaadag csökkentése. Még szerencse, hogy az édes-nemes, az úgynevezett csípmentes paprika ártalmatlan, tehát kis mennyiségben még a diétás ételeknél is használható. A magyar konyha az említett són, paprikán, esetleg borson kívül ma más fűszert alig hasz­nál. Akár azt is mondhatnánk, hogy a fűszer használata „elszíntelene­­dett“. Viszont éppen az ártalmatlan régi magyar fűszerek maradtak ki, azok, amelyekkel még a diétás ételeket is lehet ízesíteni, színesíteni, él­vezhetőbbé lehet tenni. A petrezselyemzöld, a zeller, a metélőhagyma szára mellett elveink kedvelt „fűszerszára“ volt annak idején a kapor, a majoránna, az ánisz, a gyömbér és még számos ma már csak a diétás könyvekben felsorolt növény. Pedig felhasználásukkal sok egyéb változa­tos elkészíthető mód enyhítheti a fűszerek csökkentésével jelentkező éte­lek egyhangúságát. A beteg gyermek táplálása — Egyél, kisfiam, egyél. Ha ezt, ami a tányérkádban van, mind meg­eszed, hamar meggyógyulsz. Némelyik édesanyja maga is hiszi, hogy a gyermek teletömése többet használ, mint a legtöbb orvosság. Ha többet eszik, hamarabb kap erőre, előbb meggyógyul — mondják. Erőltetik is a kis beteget az evésre, mert attól félnek, hogy túlságosan lefogy a betegség alatt. Nagyon rosszul teszik, mert az erőszakoskodás a nagyobb gyermekeknél is káros, ésecsemőnél pedig életveszélyes. Ugyan­is a csecsemő és a kisgyermek tápláléktűrő-képessége betegség esetén erősen csökken. Tehát kevesebb táplálékot kíván káros következmény nélkül, mint amikor egészséges. Ezért ha ilyenkor erőszakoljuk az evést, rendszerint hasmenéssel tetőzzük a bajt. A táplálék megvonása, az emésztőszervek tehermentesítése indokolt olyankor is, amikor a betegség, a lázas állapot nem táplálkozási zavar következménye. A táplálék átmeneti megvonása, a koplalás, nem jelenti azonban egy­szersmind a folyadék megvonását is. Erre nagyon kell ügyelni, különösed csecsemőknél, mert rendkívül érzékenyek a folyadék-hiányra. Ugyanis fiatal korban az anyagcsere-termékek kiürítéséhez több folyadékot használ fel a szervezet, mint felnőtt korban. Ezért adjunk bőven citromos teát, szörpöket, gyümölcslevet. Ezeket szívesen el is fogadja a gyermek. Természetesen kínáljuk meg azokkal az ételekkel is, amelyeket az orvos megenged. Tálaljuk ízlésesen, kívánatosán. Minden alkalommal csak ke­veset tegyünk a tányérkára. Inkább többször kínáljuk kevéssel, mint egy­szer sokkal. Erőszakot semmiképpen se alkalmazzunk, mert fölösleges és káros. A beteg gyermek akkor szedi magát össze gyorsan, ha jó étvággyal eszik. Jó étvágya viszont csak akkor lesz, ha betegség alatt nem unszolták, ha erőszakolással nem alakítottak ki benne az evéssel szemben undort, ellenkezést. KISMAMA Divat a strandon. Ki-ki válasszon az ízlésének megfelelően ... Házilag kötött fürdőruha 10—12 éves lánykák részére

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom