Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1970-12-12 / 50. szám

Mesterséges megvilágítás a háztájiban A tojástermelés évszakonkén­ti változását a környezet hő­mérsékletén kívül a megvilágí­tás időtartama is befolyásolja. Jól jelzi ezt az a megfigyelés, mely szerint mesterséges meg­világítással minden fajta ter­melése fokozható. A világítás nemcsak azáltal hat kedvezően, hogy több takarmány fogyasz­­tásáía nyújt alkalmat az álla­toknak, hanem azáltal is, hogy a látóidegen keresztül fokozza a peteérést siettető hormonok termelését. Ügy gondolom, minden ba­romfitartó érdeke, hogy több tojást termeljen, s ennek ér­dekében valamilyen módon igyekszik megoldani a barom­fiól megvilágítását. Ehhez sze­retnék a gyakorlatban jól be­vált megoldás ismertetésével segítséget nyújtanak. Már az elején fel szeretném hívni a figyelmet, hogy csak az'vállal­kozzon e megoldásra, akinek megfelelő ismeretei vannak a vilanyszerelés területén. A szakszerűtlen kivitelezés tűz­és balesetveszélyes. Ha nincs kellő gyakorlatunk, forduljunk szakemberhez. A mesterséges fény két fokozata A legtöbb háztájiban az ól­hoz két szál vezeték kivezeté­se elegendő, még akkor is, ha a kapcsoló a lakásban van. A világítás kikapcsolásakor — például este — minden átme­net nélkül le szokták kapcsol­ni a világítást. Ilyenkor elő­fordul, hogy a tyúkok egy ré­sze nem tud felülni stb. Vi­szonylag egyszerűen megold­ható a következő világítási rend. Hajnali bekapcsolás és esti kikapcsolás előtt 15—20 percig az izzók az ólban fél fénnyel világítanak, s csak ez­után térünk át a teljes fényre, vagy a teljes sötétségre. így viszonylag jól meg tudjuk kö­zelíteni a természetes megvilá­gítást, másrészt a tyúkok fél fényben mindig el tudják fog­lalni helyüket az ülőrúdon. E két fokozatú világítás meg­valósítása az 1. és 2. ábrán látható. Az átalakításhoz egy ún. kettős kapcsoló (csillár­kapcsoló J, egy izzó-foglalat és pár méter vezeték szükséges. Működése a következő: Ha a kapcsoló egyik felét (a) zár­juk, akkor az L lámpa sorba­­kapcsolódik az ólban elhelye­zett lámpákkal, s az L lámpa korlátozó szerepet tölt be, en­nek nagyságával állítható be a fél fényerősség. Ennek nagysá­gát á következőképpen állapít­hatjuk meg. Ha például az ól­ban egy 60 Wattos izzó van, akkor az L nagysága is lehet ugyanekkora. (Nálam például két 60 W-os izzó világít az ól­ban, s az L 100 W-os, így kel­lemes félhomályt ad az izzó.] Ha azután a kapcsoló másik felét is zárjuk (b), akkor tel­jes fénnyel világít az ólban el­helyezett lámpa. Kikapcsolás­kor pedig fordított a sorrend: lekapcsoljuk a „b“ kapcsolót, megjelenik a fél fény, majd 15—20 perc múlva a másik kapcsolót is kikapcsoljuk. Az átalakítás huzalozási megoldá­sa a 2. ábra alapján könnyen elkészíthető. Csak teljesen áramtalanított vezetékhez nyúl­junk! Legelőnyösebb (kényel­mes), ha az egész világítást a lakásból tudjuk irányítani, s ott ajánlatos felszerelni a korlátozó visszajelző izzót is, mert így továbbra is elegendő két vezetéket vinni az ólig. Ha ezt az izzót a kapcsoló fe­lett helyezzük el, a kapcsoló működését az izzó fénye is jelzi. Kapcsolóóra készítése házilag Legkényesebb, ha az egész világítási folyamatot önműkö­dővé tudjuk tennL Ennek alap­vető feltétele, ho£y egy kap­csolóóránk legyen. Ilyen be­szerezhető, de viszonylag drá­ga. Aki egy kis ügyességgel és szerszámmal rendelkezik, ezt házilag a következők szerint készítheti el. Legfontosabb az óra megvá­lasztása. Tapasztalatok szerint ébresztőóra nem alkalmas er­re, mert egyrészt kicsi, más­részt pedig naponta fel kell húzni. (Bár ilyennel is megold­ható, csak bonyolultabban.) Én egy 8 napig járó MOM gyárt­mányú 28 cm átmérőjű faliórát alakítottam át. Ez eléggé elter­jedt, rugós felhúzású ingaóra. Nagyon pontos járásra szabá­lyozható, s hetenként csak egy­szer kell felhúzni. Az átalakítás alapelve a kö­vetkező: Készítünk egy tárcsát, ami naponta egyszer fordul körbe, s erre beprogramozzuk a megvilágítást (5. ábra). Sajnos, a mi óráink 12 órás beosztásúak, tehát a kismutató naponta kettőt fordul. Így ez a tárcsa nem szerelhető köz­vetlenül a mutató tengelyére. Egy lehetséges megoldást a 3. ábrán láthatunk. A legtöbb órá­nál a szerkezetből a nagymu­tató tengelye van kivezetve, s a szerkezeten kívül elhelye­zett fogaskerékrendszer a kí­vántra csökkenti a fordulószá­mot. Ha szétszedjük az órát (csak a számlapot kell leven­ni), elénk tűnik a fogaskerék­csoport. Számoljuk meg annak a fogaskeréknek a fogszámát, amely kövzetlenül a kismutató tengelyén van, s keressünk egy olyan fogaskereket, aminek a fogszáme ennek kétszerese. Ha ezt egy tengelyre rászereljük és az ábra szerint hátra vezet­jük, megvan az a tárcsánk, ami naponta egy fordulatot tesz. Ha nincsen olyan fogaskere­künk, ami ide való lenne, meg­oldható úgy is, hogy két olyan kereket keresünk, ahol a fogak számának aránya 1:2, (például 12—24), s a kisebb fogszámút a kismutató tengelyére for­rasztva ez hajtja meg a vezér­lőtárcsa tengelyén elhelyezett nagyobb fogszámú kereket. A vezérlőtárcsa az 5. ábrán látható. Anyaga valamilyen szi­getelőlemez lehet, átmérője legalább 18—20 cm legyen a jó programozás érdekében. (Alkalmas erre fémlemez is, de a közepét szigetelten csat­lakoztassuk a tengelyhez.) A tárcsát 24 részre osztjuk, s a programnak megfelelően az ábrán látható módon lemezek­ből készült vezérlőelemeket csavarozunk rá. Ez tetszés sze­rint alakítható ki. Az ábrán látható program szerint reggel 5 órakor bekapcsol, 7 órákor kikapcsol, majd délután 4 óra­kor újra bekapcsol és este 8 óra után kikapcsol. A kapcsolóóra leglényege­sebb része a 4. ábrán látható kapcsoló. Ez 3 jelfogó-érintke­zőből, egy laprugóból és egy szigetelő lemezből készíthető el. így a leírt fél fényt is biz­tosíthatjuk. A szigetelő-lemez végébe egy tűt helyezünk, ez tapogatja le a vezérlőtárcsára helyezett programot. Arra kell töreked­ni, hogy a súrlódás minél ki­sebb legyen, mert esetleg az óraszerkezet is lefékezheti annyira, hogy megáll. Nagyon lényeges a kapcsoló kettős szigetelése, mert ide 220 V-ot vezetünk. A biztonság fokozása érdekében az órát olyan magasra helyezzük el, hogy csiak székről legyen elér­hető a felhúzáskor. A kapcsoló bekötése az áb­rákról leolvasható. Célszerű a kettős kapcsolót is meghagyni, mert ha esetleg az óra hibás, akkor a kapcsolóval működtet­hető tovább a világítás. Ha ön­működő órát használunk, még nagyobb szerepe van a vissza­jelzésnek, mert így könnyen ellenőrizhető a helyes kapcso­lás. Magáról a világítási prog­ramról annyit, hogy általában elegendő, ha naponta 12—14 órás megvilágítást adunk. Nin­csen különösebb szerepe, hogy csak este, vagy csak reggel, szerintem legjobb, ha reggel is, este is adunk megvilágítást, s a természetes világítás csök­kenésével hosszabbítjuk ezt. A leírt szerkezet csaknem hiba nélkül működik, s kényel­mes, megéri az átalakításra fordított időt és költséget. Hajdú János . vezérlőtárcsa [) <j> <s , 1 laprugó érintkezők Í.A kapcsoló. t. Elvi kapcsolás. ködfény tompa c. NC i kapcsoló . Huzalozás. 3.A kapcsolóóra vázlata S.VtzórlSlárcst az egész egy levéllel kez­** dődött, amely a Magyar Népköztársaság mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere első helyettesének szívélyes meghívását tartalmazta, ame­lyet nem lehetett visszautasí­tani. Nemcsak azért, mert ez udvariatlanság lett volna, de az ajánlat igen kecsegtető is volt. A magyar vadászok, mint tud­juk, nagyban készülnek a Va­dászati Világkiállítás megren­dezésére 1971 augusztusában­­szeptemberében, s számlájuk javára nem egy kiváló vadász­sikert írtak már. Ez döntötte el, hogy hamarosan útra kel­tem. A fogadtatás igen szívé­lyes volt. Rendelkezésemre né­hány nap, egy üres jegyzetfü­zet és persze jó adag kíváncsi­ság állott. Szívesen megosztom, amit megtudtam és amit láttam, az érdeklődők között. Sok pont és egy meglepetés A trófeák jegyzékbevétele nálunk, Csehszlovákiában sok kívánnivalót hagy maga után, s így nem egy magas pontérté­kű trófeáról csak a véletlen folytán szerzünk tudomást. Ha nincs szerencsénk, akkor nem tudunk meg róla semmit. Ezért érdekelt, hogyan oldották meg ezt a kérdést Magyarországon. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium hatáskö­rébe tartozó vadászati kutató­intézetben időnként ülésezik egy négytagú bizottság, mely­nek feladata a Magyarországon ejtett összes trófeák' értékelése. E csúcsszerv határozatai jog­erősek. Kellő áttekintés hiá­nyában 1958-ban létesítették a bizottságot, amikor a vadászat terén más, fontos intézkedése­ket is végrehajtottak, melyek később helyesnek bizonyultak. Az értékelő csúcsbizottságon kívül az egyes területek köz­pontjában, melyek száma tizen­kilenc, összegyűjtik és javas­­latszerűen pontozzák a trófeát, majd jegyzékbe veszik a szük­séges adatokat. A csúcsbizott­ság azután elvégzi a szarvas vagy az őz trófeájának végér­vényes értékelését. A trófeaértékelő bizottság el­nöke Bakkai László, valamin* Koltay András, a MÉM dolgo­zója elmondotta, hogy a bi­zottság megalakítását követőer az első években sokat kellet* mérgelődniük. Ennek oka az volt, hogy fele részben te­nyészállatok lelövéséből szár­maztak a trófeák, de például az elmúlt évben már csak tíz százalékban történt ilyen eset A nem kívánatos arányt öt szá­zalékra' szeretnék csökkenteni Tanulmányúton javítása folyamatban van. Ilyen szempontoktól vezetve az ál­latállományt hat körzetbe so­rolták. Minden körzet részére önálló lelövési feltételeket dol­goztak ki, amelyeket a gya­korlatban szigorúan betarta­nak. A vadászok és az erdészek részére állandó jelleggel tan­folyamokat rendeznek, s itt elméletben és gyakorlatban egyaránt megtanulják, miként kell a szarvas kilövést végezni az egyes korcsoportok és terü­letek szerint. Ma már messziről megismerik a vadászok és az erdészek a tenyésztésre alkal­mas állatokat. Ezeket nem me­rik, de nem is akarják lelőni. Meglepő rekord A jó eredményeket bár is­merjük, de meglepetésként hat a Zala megyei Lenti vadászte­rületen 1970. szeptember 14-én külföldi vendég által lőtt szarvas bemutatott fényképe, melynek agancsa a CIC ponto­zási módszere szerint 252,68 pontszámot ért el, ami új vi­lágrekordot jelent. Egy tizenkét éves szarvasról van szó, melynek agancsa 14 kilós. A 26-os agancsú szarvas testsúlya a kizsigerelés után 260 kg volt. Persze, ebben a vadászkör­zetben tizenötezer hektárnyi területen több aranyérmes szarvast ejtettek, mint ez ne­künk, Csehszlovákiában az össszes vadászterületeinken együttvéve sikerült. További éremtermés Október elején az értékelő csúcsbizottságtól kapott infor­mációk szerint ebben az év­ben Magyarországon 89 arany­érmes őzet lőttek. 142 őz ezüst­érmet, 173 őz pedig bronzér­met kapott. A kimutatásból ki­derült, hogy a Telki vadászte­rületen lőtt rekord szarvason kívül egy további szarvast is lőttek, amely agancsának pont­értéke a CIC módszer szerint 247,46 pontértéket mutatott. Koltay András közreműködésé­vel eljutottam a Telki vadász­­területre, amely Budapesthez aránylag közel esik. A Telki Erdészeti üzem igaz­gatóságán érkezésünkkor furcsa sürgés-forgás fogadott. Lencz György vadászati felügyelő reg­gel jelentette igazgatójának, hogy vadászterületén két jól­­megtermett, szarvával össze­­akadt muflont talált, amelyek nem tudtak szétválni. Telefon­­hívásukra megérkeztek a tele­vízió munkatársai, hogy az ér­dekességről filmfelvételt ké­szítsenek. A készült felvétele­ket még aznap este bemutat­ták a TV nézőinek. Fontos követelmények Az eredményt úgy érték e . hogy az egyes területek részé­re kidolgozták a lelövés krité­riumait. Figyelembe vették az* is, hogy a múltban több szarvas alfajt hoztak be külföldről, amelyek keresztezése után már nem lehetett tiszta vérvonalról beszélni. Megmutatkozott, hogy a mai ártéri szarvas sém tisz­ta vérvonalú, de minőségének ŰZVAD. Anton Djuraőka olajfestménye (Kucsera Szilárd felvétele) Az üzem igazgatója, Tollner György elmondotta, hogy va­dászterületük egyike a minisz­térium azon hat vadászterüle­tének, amelyekben egyarc ;t foglalkoznak erdészeti és va­dászati tevékenységgel. F va­dászterület kiterjedése har­mincezer hektár, amiből tizen­hétezer hektár erdő. A törzs­­állomány a következő: 1500 db. szarvas, 650 őz, 900 db. muf­lon, 5600 nyúl, 2000 fácán és 2000 fogoly. A vadról történő gondosko­dás nagyfokú, hiszen 900 hek­táron termesztenek lucernát, zabot, kukoricát, napraforgót, répát és egyéb különféle ta­karmányt. A vad részére kiala­kított 10—50 hektárnyi terje­delmű földeken egész éven át kiadós takarmányt találnak az állatok. Télen a vad 48 kombi­nált etetőből 40 vagon szálas­takarmányt, 50 vagon kukori­cát, 8 vagon törkölyt és 7 va­gon mennyiségű gesztenyét, to­vábbá 30 mázsa agyaggal ke­vert sót fogyaszt. Mivel a va­dászterületen kevés a víz, a vad részére műitatókat létesí­tettek. Az említett vadászterü­leten 30 erdész és 16 vadász gondoskodik az állatokról, azok védelméről, tenyésztéséről, 'va­lamint vadászatáról, akiket két vadászgazda irányít. Vadászaink egyike kétségét fejezte ki afelől, hogy mindez természetes módon történik. Kíváncsi volt, nem vesznek-e segítségül vegyszereket, vagy nem akalmaznak-e valamilyen műfogást. Valóban nem. Mind­ez csupán a jó takarmányalap­nak, a kilövés pontos irányel­veinek, az egészségügyi gon­doskodásnak és persze a va­dászok öntudatos fegyelmezett­ségének köszönhető. Mindezek segítségével sikerült Telkin ez­­idén öt aranyérmes, 15 ezüst­érmes és 20 bronzérmes szarvast ejteni, amelyek pon­tozása pillanatnyilag még csak Nadler rendszere szerint tör­tént meg. A CIC módszere sze­rint azonban legalább 10 arany­érmes került ki közülük. Búcsúzáskor Toller György ’gazgató abbéli kívánságát fe­­;ezte ki, hogy helyes lenne va­­iásztársedalmunk tagjai kö­zött szoros együttműködést ki­alakítani, mert van mit tanul­nunk egymástól. Meggyőződé­sem, hogy az ilyen kapcsola­tok részünkre igen hasznosak 'ennének. A jövő év augusztusában­­zeptemberében megrendezésre terülő Vadászati Világkiállítás ükerén a magyar vadászok ez­rei már jelenleg is munkál­kodnak. A kiállítás sikere per­sze nem csupán annak elren­dezésétől, hanem főleg attól függ majd, hogv mit láthat э rendezvényen a látogató. Biztos, hogy a rendezőknek 'esz mivel dicsekedniük Kí­váncsian várják azonban, hogy milyen trófeákkal veszünk részt mi és a többi államok. Örülnek továbbá, hogy ez a rendezvény módot nyújt az említett együttműködés érde­kében a kapcsolatok felvéte­lére. GRMAN LADISLAV

Next

/
Oldalképek
Tartalom