Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-12-12 / 50. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES 1970. december >12. Beruházás Az állóalapok (termelő és nem termelő állóalapok) pótlására és bővítésére irányuló tevékenység, illetve a társadalmi terméknek e célra fordított része (anyagi és pénzeszközök) a beruházás. Fő forrása a nemzeti jövedelem felhalmozási alapja. A beruházás azonban nem esik egybe sem fogalmilag, sem mennyiségileg a felhalmozással. Egyrészt a beruházás az állóalapok pótlását is tartalmazza, másrészt a felhalmozási alap nemcsak az állóalapok bővítését, hanem a tartalékokat és készleteket is magában foglalja. A beruházások egyik csoportja a BŐVÍTŐ BERUHÁZÁS. Ennek nagysága két tényezőtől, a felhalmozási alap nagyságától és elosztásától függ. A beruházások másik nagy csoportja a PÖTLÖBERUHAzASOK. Forrásuk az amortizációs alap. Ez azonban a bővítő beruházások forrása is lehet, sőt rendszerint az is, mert az állóalap pótlására csak azok elhasználódása után kerül sor s a közben összegyűlt összegek felhasználhatók a termelés bővítésére. A munka termelékenységének növekedése lehetővé teszi, hogy adott amortizációs alapból több azonos technikai színvonalú állóalapot vagy azonos amortizációs alapból nagyobb hatékonyságú állóalapokat létesítsünk. A beruházás nem mindig jelent állóalap növekedést, mert a befejezetlen beruházások nem növelik az állóalapokat. A befejezetlen beruházások nagy aránya a szocialista gazdaság növekedését gátló tényező. A beruházások körébe tartozik: új vállalat, egyéb gazdasági egység, illetve szerv új állóeszközökkel való ellátása, a meglevő vállalat bővítése új üzemmel, egyéb létesítménnyel, állóeszközzel, továbbá ilyenek korszerűsítése, gépesítése, gép- és berendezés állománycsere stb., a kiselejtezett, megsemmisült állóeszköz pótlása, a gépek normál tartozékainak első beszerzése. A beruházások rendeltetésszerűen KÖZPONTI VAGY SAJÄT FORRÄSBÖL létesülnek. Az előbbi az állami költségvetés része. A vállalatok a műszaki fejlesztést, a termelési költségek csökkentését szolgáló, általában nem építési beruházásra visszafizetési kötelezettséggel bankhitelt vehetnek igénybe, amelyet a beruházással elért többleteredményből vagy a vállalat eredményéből fizetnek vissza. Télen sem lesz hiány gyümölcsből A lakosság ellátása, az ezzel járó munka a szó képletes értelmében egy hadsereget foglalkoztat nemzetgazdaságunkban. Az egyik ilyen szerv — közvetítőnek is nevezhetjük — munkájáról a közönség igen keveset tud, működési területe egy „sejtből“ ikiindulva, az egész országot behálózza. A KOOSPOL külkereskedelmi vállalatról van szó. A vállalat párkányi (Štúrovo) kirendeltségének profilja a zöldség és a gyümölcs, évi (1969-es adat) 30—32 ezer vagonos értékrendben. Munkája technikai jellegű és a behozott áru minőségi és menynyiségí szempontjainak megállapításával foglalkozik. így pár szóban jellemezve, egyoldalúnak tűnhet ez a foglalkozás, de a szerény szavak mögött nagy és fontos tevékenység rejlik, mely népgazdasági és valutagazdálkodási szemszögből nézve jelentőségteljes. Ezekről a kérdésekről beszélgettem Cuba Anton elvtárssal, a Koospol párkányi kirendeltségének vezetőjével. Az interjú értékét emelte az a nagyfokú szakismeret, amellyel Cuba elvtárs rendelkezik. Az általa elmondottak színessé tették ezt a kötött, terjedelmes és nagyértékű, hangyaszorgalmat és körültekintést igénylő munkafolyamatot. KGST színvonalon, közösen a tagállamok megbízottjaival (képviselőik a párkányi állomáson tartózkodnak) veszik át a befutó árut, az észlelteket jegyzőkönyvezik, majd rendeltetési helyére, a célállomásra irányítják. A külföldi eladóval egy évvel korábban kötik a szerződéseket, így biztosítják a következő évre a zavartalan behozatalt. A behozatal palettája rendkívül színes. A retken kívül a legkülönbözőbb zöldség és gyümölcsfajtával találkoznak és a belföldi eladóüzemeken keresztül (jednota, Zöldség- és Gyümölcsellátó Vállalat, a konzervgyárak stb.) adják át a lakosságnak. Ezen a télen — az elmúlt évekhez hasonlóan — gyümölcsben és zöldségben nem lesz hiány! A szer* ződések biztosítják a zavartalan, kiesésmentes ellátást és a belföldön termelt mennyiségekkel együtt mindenki megtalálja majd a neki legjobban tetsző és szükséges mennyiségű koncentrált vitamin-t féleséget. Jelenleg a szőlő — a bolgár Afus Ali, a román Napóleon fajták — az albán paprika, a paradicsom, és a nagyon szép és jóminőségű alma a hűtővagonok tartalma. A görög narancs, mandarin és citrom novemberben kelt útjára távoli szülőföldjéről. Ez a folyamat állandó, az élelmiszerekkel megrakott teherkocsik szinte összefüggő láncot alkotva közelednek, érkeznek hazánkba a főátvevő állomásra Párkányba. Egy kérdést tettem fel a kirendeltség vezetőjének. Mi az óhaja, a kívánsága annak érdekében, hogy munkájuk rugalmasabbá váljon? Két kívánságát fejtette ki. Az egyik az árufajták meggyorsításával kapcsolatos a belföldi vonalon (például egy szállítmány útja Párkányból Liberecbe öt napig tart), valamint a jégkérdés. A vagonokat be kell jegelni. Vagy 3000 kg nedves jégre van szükségük egyvagonos átlagban. Bizonyos mennyiségű száraz jeget is vegyítenek eh* hez a mennyiséghez, de a párkányi jéggyár nem működik, ezért a jeget Bratislavából, Nyitráról és Kassáról kénytelenek biztosítani. Jelenleg naponta 200—250 hűtőkocsi forgalmat bonyolítanak le. A másik kívánság legalább olyan fájó, mint az előző. A Koospol központja 750 ezer koronás deviza hozzájárulással egy speciális automata mérleget építtetett Párkányban. A vállalkozó a vasút volt. Sajnos a munka kivitelezése selejtesnek bizonyult, a mérleg céljaira használhatatlan, ífcy a mennyiségek helyességét csak a belföldi célállomáson tudják megállapítani. Ha pedig hiány mutatkozik, I akkor megindul egy bonyolult és költséges adminisztratív-jogi folyamat, amely végső fokon a KGST moszkvai bankjának klíring osztályán köt ki. Egy Romániával kapcsolatos esetet kell megemlítenünk: egy tétel sorsának eldöntés sére két évre volt szükség!... És mindez egy mérleg miatt, amely megvan bár, de hibás, rossz, használhatatlan! Cuba elvtárs gyakorlati pályafutása során mint átvevő sok alkalommal járt külföldön a KGST államokban. Romániai látogatása során módjában volt ellátogatni az egyik termelő üzembe és a látottak lenyűgözték. Háromszáz hektáros területen 140 hektár üvegház áll a termelés szolgálatában. Egy-egy üvegház terjedelme 57 ár és működtetése teljesen automatizált. Energetikai fűtőközponttal rendelkezik (a már felhasznált forró vizet, illetve gőzt hasznosítják). A fotocellás automata berendezések szinte kizárják a kétkezi munkát. Ezek a gépek például megállapítják a zöldség érési fokát, ezt kellő időben jelzik, majd az osztályozás igényes és sok emberi munkát kívánó műveletét automatikusan végzik el. Felmerül a kérdés, nem lenne-e gazdaságos foglalkozni egy hasonló létesítmény felépítésének gondolatával mondjuk a párkányi papírgyár környékén, ahonnan a fölös hőenergiát itt hasznosíthatnák. Látogatásom végéhez közeledünk. Még sok mindenről beszélgettünk, de ezeket a kérdéseket majd más alkalommal szeretném bővebben kifejteni. Addig csaik ezúton fejezem ki köszönetemet Cuba elvtársnak az adott tájékozta- I tásért. Jánosy Sándor L. Špačinský mérnök, CSc IV. Korszerűbb alapokon - hatékonyabb termelés Á legközelebbi időszakban az élelmiszeripar berkeiben módot kell találni arra, hogy a hiányosságokat mielőbb felszámolják, problémáit a legcélszerűbben megoldják. Legelsősorban el kell intézni a jutalmazás, a bérezés égető kérdését, de úgy, hogy folytassuk a legutóbbi időszakban megvalósított gyakorlatot. El kell érni,- hogy a munkajutalmak mielőbb az ipar többi ágazataihoz viszonyítva elérjék a kellő bérszintet, és felújuljanak azok a kereseti lehetőségek, amelyek a múltban, — még mielőtt bevezették volna az „A“ termelési csoportba sorolt ipari ágazatok preferálását, előnybe helyezését — helyesnek bizonyultak. Erre az idei évben és jövőre kerül sor. Az alapeszközök újratermelése terén észlelt és az előzőkben felsorolt problémák ellenére az élelmiszeripar komoly sikereket ért el a termelés fejlesztése és a munkatermelékenység növelése szakaszán. A legutóbbi 22 esztendő alatt a termelés csaknem hétszeresére növekedett az 1948-as év eredményével összehasonlítva, a munka termelékenysége pedig több mint három és félszeresen emelkedett. Ezeket az eredményeket az élelmiszeripari üzemek munkaközösségei, kollektívái a kommunista párt vezetése alatt érték el, mely az élelmiszeripari üzemek fejlesztését is állandóan szem előtt tartotta és figyelemmel kísérte. Az élelmiszeripar szocializálásának legfontosabb feladata a hiányzó ágazatok pótlása és létrehozása, valamint a hiányos kapacitású ágazatok kompletizálása és kiépítése volt. Mindezen felül ki kellett küszöbölni az élelmiszeripari feldolgozó üzemek széthelyezésében mutatkozó hiányosságokat is. Intézkedéseket kellett foganatosítani az üzemek műszaki színvonalának növelése érdekében a legfontosabb technológiai és gépesítési berendezések felszerelésével. Továbbá szükséges volt, hogy alapjaiban építsék ki az élelmiszeripari nyersanyagok szállítását, különösen pedig a kész élelmiszeripari termékek szétszállítását az egyes fogyasztói központokba. Azok a feladatok, amelyeket az első ötéves terv folyamán oldottak meg, sikeresen teljesítetteknek mondhatók, s ezzel megvetették a korszerű szocialista élelmiszeripar fokozatos kiépítésének szervezési alapjait. A második ötéves terv esztendeiben folytatódott az élelmiszeripari üzemek kiépítése és újjáalakítása. Hűtőipari, baromfi-, tejfeldolgozó üzemeket építettek, folyamatba helyezték a cukorgyárak, malátagyárak, sörgyárak, húsfeldolgozó kombinátok építését és rekonstrukcióját, továbbá tejfeldolgozó üzemeket, borfeldolgozó vállalatokat, étzsír üzemeket és más szükséges élelmiszerfeldolgozó üzemet létesítettek. Ezenkívül korszerűsítették a már meglevő üzemeket, és bevezették az ű] technológiát, a korszerű technikát. A termelést fokozatosan tökéletesítették, bővült a termékek választéka, javult a kész gyártmányok csomagolástechnikája, és kibővült a fogyasztói csomagolás palettája. Lényegesen javult a palackozott tej és sör előállítása mennyiségi téren, bevezették a cukor, a liszt fogyasztói csomagolását és lényegesen bővült a konzervipari termékek fogyasztói csomagolásban piacra kerülő termékeinek száma. Ugyancsak bővült a fogyasztói csomagolásban a szeszgyárakból, az étzsíriparból, a cukorkaiparból, a sütőiparból, a bőriparból stb. fogyasztói csomagolásban előállított élelmiszerek gyártása is. Lényegesen javult az élelmiszeripari termékek minősége, különösen az egységes technológiai eljárások, receptúrák alkalmazásával, a nyersanyagfogyasztási felhasználási szabványok bevezetésével, s egyes ágazatokban a termelésnek félig folyamatos, illetve folyamatos módszerének bevezetésével. Az ötéves tervek időszakában az élelmiszeripar mindazokat a feladatokat, amelyeket számára az állami terv megszabott, sikeresen teljesítette. A felszabadulástól 1965-ig az élelmiszeripar termelését hozzávetőlegesen háromszorosára emelte. Emellett 1965-ben az élelmiszeripari termelésben körülbelül 35 ezer személlyel kevesebb dolgozott, mint amennyi 1948-ban, ami az élelmiszeriparban foglalkoztatott személyek számának 15 százalékos csökkentését jelenti. Habár ez alatt az egész időszak alatt lehetetlen volt — tekintettel a fontosabb ipari ágazatok előnyben részesített kiépítésére — az élelmiszeripar számára olyan beruházási eszközöket nyújtani, amelyek lehetővé tették volna teljes műszaki átépítését, és gyorsütemű korszerűsítését, ennek ellenére az élelmiszeripar legtöbb ágazatának műszaki színvonala lényegesen emelkedett. Szlovákiában az élelmiszeripar fejlődése hasonló utat tett meg, mint a cseh országrészekben, azonban a fejlődés üteme Szlovákiában lényegesen gyorsabb volt. Az élelmiszeripar egyes termelCsl ágazatai az 1948-tól 1969-ig terjedő időszakban (amikortól többé-kevésbé pontos adatokkal rendelkezünk a termelés és az építkezés fejlődéséről) a következő fejlődést érték el: A TEJFELDOLGOZÖ termelési ágazat a szocialista átépítés időszakában nagyon gyors fejlődést mutat fel, amit legjobban a tej felvásárlásáról és a legfontosabb tejipari termékek előállításáról szóló adatok jellemeznek. A tejfelvásárlás rohamos fejlődése a megizmosodó szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés gyors fejlődésének következménye. A tejfelvásárlás az 1948-as évtől 1969-ig több mint ötszörösen emelkedett. A vaj előállítása több mint húszszorosán, a sajtgyártás pedig 11-szeresen emelkedett. A tejfeldolgozó ipar termelésének gyors fejlődése tette lehetővé az újabb tejfeldolgozó üzemek kiépítését, valamint a már meglevő üzemegységek újjáépítését és korszerűsítését. Az 1945—1969-es évek időszakában Szlovákia területén 32 tejfeldolgozó üzemet építettek fel, s ezeknek napi tejfeldolgozó kapacitása csaknem 2 millió liter. Jelenleg több nagyméretű tejfeldolgozó üzem építése folyik. Ezeknek az üzemeknek felépítésével az alapnyersanyag — a tehéntej — komplex kihasználásának kérdését kívánják megoldani. Jelentős kapacitással rendelkező tejszárítő üzemeket építünk, hogy elegendő tejport állíthassunk elő élelmezési és takarmányozási célokra, ugyanígy további üzemeket létesítünk a sajtgyártás és egyéb tejkülönlegesség előállítására. Elmondhatjuk, hogy tejfeldolgozó termelési ágazatunk eddig is fejlődésképes szakágazat volt és marad a legközelebbi jövőben is. [Folytatjuk.) A lentermesztés kemizálásának gazdasági hatékonyság I A Szovjetunióban 1964-ben a lentermesztő területnek csupán a fai lén használtak herbicideket, még 1966-ban a lentermő területnek már 80 százalékát kezelték gyomirtó vegyszerekkel. E herbicidek használata a lenmag hektárhozamának 25 %-os növekedését eredményezte és a lenszár (rost) termésmennyisége is 15—20 százalékkai több volt ezeken a területeken. A herbicidek különböző alkalmazási és felhasználási módszereinek gazdasági elemzése egyértelműen igazolta e vegyszerek használatának komoly előnyét. A mutatók, mint a műszak tartama, az egy műszak alatt kezelt terület nagysága, a foglalkoztatott dolgozók száma, a vegyszer alkalmazásának költségei (egy napra és egy dolgozóra számítva), a műszaknormák minden esetben a her-E bicides kezelés kedvezőbb eredményeit mutatták ki, tehát gazdaságilag előnyösebb minden más művelési módszernél. (en) A népszámlálás és a közellátás Sokak számára úgy tűnhet, hogy a népszámlálás semmi kapcsolatban sincs a közellátás problémáival. De a fogyasztás alakulásának kutatásával és tervezésével foglalkozó szakembereik már mégis türelmetlenül várják a népszámlálás alapján összegezett adatokat. A népszámlálás során ugyanis nemcsak a lakosság számáról nyerünk pontos adatokat, hanem további tájékoztatásra is szert teszünk, amelyek igen fontosak a kereslet, a közellátási szükségletek jövőbeli alakulásának felbecslésére.; A népszámlálási összeíró ívek például részletesen elemzik a lakásfeltételek problémáit. A jelenlegi állapotból és a jövőre feltételezett fejlődésből Ikövetkeztethetünk arra, milyen követelményekkel számolhatunk a lakásépítkezés és a 'háztartások felszerelése terén — mire irányul majd a kereslet. Ezzel kapcsolatban igen fontosak a lakások felszerelését érintő adatok. A jelenleg felmért állapot alapján könnyebben elemezhetőek lesznek azok az okok, amelyek a fogyasztók keresletének megváltozását idézik elő. A kimerítő és pontos adatok birtokában jobban lehet majd kielégíteni a szükségletet, mivel tudjuk, mi iránt lesz nagyobb kereslet. A népszámlálás kedvező feltételeket alakított ki a háztartásban szükséges felszerélésl cikkek gyártásának távlati megtervezésére, és lehetővé teszi a hosszabb élettartamú használati tárgyakkal kapcsolatos összefüggések vizsgálatát. Kellő adatokat szolgáltat a lakóhely, a munkába, a munkahelyre utazás és több más fontos kérdés vizsgálatában, amelyek következtetni engednek arra is, milyen tényezők képezik a ma emberének, hazánk polgárának szükségletét. Az elmúlt évek tapasztalataiból tudjuk, hogy az egyes népszámlálások mindig a változások és módosítások egész sorát követelték meg az addig kialakított távlati tervekben, mivel több kérdés az adatok birtokában teljesen más színben mutatkozott, mint a pontos adatok nélkül kidolgozott tervekben. Például a háztartási felszerelések és a hosszabb élettartamú használati tárgyak közötti kapcsolatok ismerete igen fontos a fogyasztás fejlődési irányainak megállapításánál. A használati cikkek élettartama kihat számos társadalmi, közgazdasági és műszaki kérdésre is. A népszámlálás eredményeit, adatait, így akarva-akaratlan jól felhasználják majd azok is, akik a közszükségleti cikkek termelési és fogyasztási irányszámaival foglalkoznak. De a közellátás javulása által a fogyasztók, tehát mindannyian élvezzük majd a népszámlálás eredményeit. -be-
