Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-12-12 / 50. szám
1970. december 12. T SZABAD FÖLDMŰVES ' a 5 A szarvasmarhatartás főbb téli teendői %D (Л ps |1|§No§ шГ % Л %D Az MRK-5 típusú répaaprító és mosógép Gyártja: Szovjetunió. Műszaki leírás: A gép stabil kivitelben készült függőleges elrendezésű aprítódobbal, s állítható ferde kaparóléces, láncos kihordóval, amely az aprított anyag eltávolítására szolgál. Az aprítást két állítható kés végzi, ezzel azonban csak a szeletek vastagsága szabályozható. -Az aprított répa méretelosztása olyan, hogy az csak szarvasmarhák takarmányozásához felel meg. A gép egyszerű kialakítású mosóberendezéssel is el van látva, mely vízvezeték-hálózatra csatlakoztatható, s egy U alakú perforált csőből kiképzett ipermezetöfejjel az aprítandó anyag mosását még a beömlő garatban vízzel végzi. A meghajtásáról egy 3 kW névleges teljesítményű, három fázisú aszinkron motor gondoskodik. 1:3,5 arányú háromcsatornás ékszíjhajtás, valamint 1:2 áttételi arányú fogaskerék közbeiktatásával. Az összesen 1:7 áttételi arányú módosítások után az aprítódob üzemi fordiulatszáma 136 f/p, A meghajtó motor a gyakorlati tapasztalatok szerint nem terhel« hető túl. Műszaki adatok: Meghajtómotor teljesítménye 3 kW, az aprítódob fordulatszáma 136 f/perc, a gép teljesítménye 35 q/óna, a gép szélessége 915 mm, magassága 1790 mm, hosszúsága 2930 mm, a beömlőgarat térfogata 0,252 m3, fajlagos energiaigénye 0,081 kWh/q. Az elmúlt nyár szeszélyes időjárása miatt háziállataink átteleltetése — előreláthatólag — sok gazdaságban nehézséget okoz. Ezek közül első helyen a takarmányozás gondjait említeném meg. Időrendben a legelső feladat: a takarmánybázis megszilárdítása érdekében a szövetkezeti gazdaságok mielőbb vegyék át a répaszelet és melaszjárandóságukat és azt igyekezzenek a leggazdaságosabban felhasználni. Fordítsunk nagy gondot a már betakarított , készletek jó tárolására. Vizsgáljuk meg a takarmánykaziak szél által kikezdett hajazását és javítsuk ki azokat, mielőtt a téli csapadék a tárolt szálastakarmányokban nagyobb kárt tenne. A répa és a burgonyaprizmákat is járjuk végig. Ellenőrizzük, hogys nincs-e valahol beázás, a szellőzés biztosított-e? A hideg beköszöntővel gondoskodjunk a fagyok elleni védelemről. A silókazlakat és egyéb raktározási lehetőségeinket Is vegyük szemügyre, hiszen a rossz tárolás akár vagontételben is jelentkező károkat okozhat. Becsüljük fel takarmánykészletünket. Ha tudjuk, hogy miből mennyi van, tervszerűbben be tudjuk osztani a meglevő készleteket. Ismerjük az egyes kor- és hasznossági csoportok takarmányigényét és a meglevő készletek felhasználásával — takarmányszabványok segítségével — készítsük el az állomány téli takarmányozási tervét. A fehérjében gazdagabb tömegtakarmányokat (lucernát, réti szénát) elsősorban a tehenekkel és novendékállatokkal etessük, míg a szénhidrátban gazdag tömegtakarmányokat inkább a hízóállatoknak adjuk. Az okszerű, gazdaságos takarmányozás megszervezése érdekében, ,a különálló hasznosítású állatcsopoportok részére — a rendelkezésre álló takarmányféleségek figyelembevételével — lehetőleg havonta készítsünk takarmányozási előirányzatot. Vizsgáljuk felül a szarvasmarhaállományt is. Bizonyos, hogy találunk á tehenészetünkben olyan jó erőnlétű egyedeket, amelyek hosszú Idő óta kevés tejet termelnek és így tartásuk gazdaságtalan. Ha helyette jobb minőségű vemhes üszőt tudunk még a tél elején beállítani, selejtezzük ki a rossz egyedeket. A háztáji és egyént szarvasmarhatartók is mérjék fel a rendelkezésre álló takarmánykészletüket, és úgy osszák be azt, hogy állatállományuk átteleltetése és termelése biztosítható legyen. Az idén több gazdaságban nincs elegendő abraktakarmány. A koncentrált takarmányokból az abrakigényes állatfajok (baromfi, sertés] mellett a szarvasmarhának csak édeskevés jut. A tehénállomány tejtermelését a tömegtakarmányokkal 7—8 literes szinten lehet tartani. Helytelen lenne azonban, ha a bőven tejelő, friss fejős vagy előkészítés alatt álló tehenek és vemhes üszők, valamint borjak és hízómarhák részére nem biztosítanánk azt a csekély abrakot, amire szükségük van. Abrakgondjainkat enyhíthetjük, ha a nagyobb nedvességtartalmú csöves kukoricából friss darát készítünk a hízó- és tejelő szarvasmarhák részére. Gondot jelent a szarvasmarhaállomány fehérje ellátása is. Répát, répafejet, szénát, takarmányszalmát, szilázst fogyasztó szarvasmarhák fehérje igényét a szükséglet 25 százalékának megfelelő karbamidadagolással is ki lehet egészíteni. Ismeretes ugyanis, hogy 100 gramm karbamid, 1,45 kg korpával vagy ugyanannyi jó minőségű lucernaszénával azonos tápértékű. A karbamidot, kristályos, szemcse, por vagy oldat alakjában kukoricaszilázzsal, melasszal, kukoricacsutkával, szálastakarmányokkal és abrakkal keverten lehet etetni. A karbamid napi adagját — a takarmány béltartalmának figyelembevételével kell megállapítani. Az egy mázsa élősúlyra számított napi karbamidadag maximálisan 25—30 gramm lehet, amit a reggeli és esti etetés alkalmával adunk a szarvasmarhának. A karbamid etetését előzetesen kioktatott, szakképzett személyre kell bízni. Gondatlanságból előálló mérgezés esetén az állatorvos segítségét kell igénybe venni. Nagyobb gondot kell fordítanunk az etetendő takarmányok előkészítésére, mérlegelt adagolására és felhasználására. A lepergett lucernaszéna-levél, az alomba került értékes takarmány gazdaságonként több mázsa keményítőérték- és fehérjeveszteséget jelent. Kis gondossággal és az ellenőrzés megszigorításával ezek elkerülhetők és megelőzhetők. Ne feledkezzünk meg szarvasmarhaállományunk téli vitamin és ásványianyag szükségletének kielégítéséről sem. Többnyire karotinhiányra vezethető vissza a nőivarú szarvasmarhaállomány termékenyülésének a zavara. Ajánlatos tehát a tehenekkel, a fedeztetési korban lévő üszőkkel és vemhes állatokkal néhány kilogramm murokrépát etetni, ami fedezi karotinszükségletüket. Ugyancsak terméketlenséget okozhat az ásványi-anyag forgalom zavara is, ami főleg a takarmánymész, illetve a foszforkészítmények hiányából adódik. A fiatal szarvasmarhák a vitamin, valamint az egyes ásványt anyagok hiányát még jobban megsínylik. Ezért a téli takarmányozási időszakban a .takarmányadagok összeállítását ilyen szempontból is ellenőrizni kell. A téli szarvasmarhatartásnak is — a gyakorlat során — kialakultak az úgynevezett „aranyszabályai“. A zártrendszerű tehén és növendékistállókat télen is rendszeresen szellőztessük. A szarvasmarha jól érzi magát és zavartalanul termel a 10—12 C fok hőmérsékletű istállóban. A páradús, fülledt, szennyezett levegőjű Istállókban az ott dolgozók és az állatok egészsége egyaránt veszélyben forog, mivel az egyes rosszul szellőztetett istállók a kórokozó csírák valóságos melegágyak A párás Istállóban elhelyezett állatok szőrtakarőja átnedvesedik, és így azok könnyebben megfáznak. A téli istállózás során a következőkre kell különösen ügyelni. A színszerfi — egy oldalról nyitott — növendékistállőkban szarvasmarhákat csak abban az esetben tarthatunk, ha az épület oldalfalait jól hőszigeteljük, az istálló légterét pedig leszűkíttetjük. Az üzemeltetés előfeltétele a száraz, bőséges alomszalma és menynyiségben és minőségben egyaránt kifogástalan takarmányozás. Üj, kellőképpen ki nem száradt épületben télire ne kössük be szarvasmarháinkat. A gazdaságosabb felnevelés és a gumőkórmentesítés érdekében mind több szövetkezeti gazdaság alkalmazza az itatásos borjúnevelést. E módszerrel nevelt ^borjakat feltétlenül a tehenektől elkülönített légterű istállóba helyezzük el. A tehénistálló párás levegője a cseppfertőzés veszélyét növeli, amellett a borjak is könnyebben megfáznak. A helyi lehetőségek mérlegelésével, valamint a kézenfekvő megoldások felhasználásával törekedjünk arra, hogy szarvasmarha-állományunkat minél kevesebb veszteséggel és termelésének fenntartásával átteleltessük. Dr. László László, tudományos munkatárs Meddőség elleni tabletta teheneknek A szarvasmarha-meddőség az utóbbi években mindinkább terjed. Oka: a változatos takarmány hiánya és a túlzott tejelési követelmények, amelyek a szaporodást szabályozó hormonok zavarában, illetve zavarához vezethetnek. A hannoveri állatorvosi főiskolán egy idő óta fogamzásgátló tablettákat használnak fel a tehenek meddőségének leküzdésére. A tablettákat erűtakarmány-brikettbe préselik, s így adagolják az állatoknak. Az elles után mintegy 40 nappal 18 napon keresztül naponta egy-egy brikettet kap a tehén, benne a tablettával. Majd hirtelen megszüntetik a tabletta adását, minek következtében a gátlás alól felszabaduló hipofízis fokozott, élénk hormontermelésbe lendül. Ennek eredményeképpen három nap múlva biztosan bekövetkezik az ivarzás; majd a következő 21 napos ciklus után szabályos ütemben ismét. A HERÉLÉS HATÄSA A KANSÜLDŐKRE A statisztikailag értékelhető irodalmi adatok összegezéséből megállapítható, hogy a kanok jobb takarmányértékesítők, mint az ártányok, a kanoknak nagyobbb a testbosszuk, a hátszalonna vastagsága a kanokban kisebb, a hús hevesebb zsírt tartalmaz, az értékes húsrészek (karaj és sonkák) aránya a kanokban nagyobb. Egyéb értékek tekintetében az egyes szerzők adatai nem egybehangzóak. Az adagolt takarmányon tartott kanok gyorsabban fejlődtek, és jobb takarmányértékesítőknek bizonyultak. Régi istállókban növekvő munkatermelékenység Sokféle tanulmányi küldöttség fordult meg az utóbbi esztendőben Dunahidason (Most na Ostrove), a Bratislava-vidéki járásban. Selecký Ján szövetkezeti elnök alig győzi fogadtatással, tájékoztatással. Mi az ami vonzza ezeket a küldöttségeket? Az öreg istállók korszerű kihasználása. Rövid bevezető után a látogatók megtekintik a tehénistállőt és más épületeket, amelyeket sertések részére alakítottak őt. A T—4-es négysoros tehénistálló állása mindösze 155 cm, mögötte található az ürülékcsatorna, s fölötte a könnyűfémből készült rácsozat, Illetve rostély. A tehenek 18 mm vastagságú gumipárnán fekszenek, sorban. Már öt éve használják ezt a kényelmes fekvőhelyet — amely könnyűszerrel tisztántarthatő, leöblíthető —, rongálódás nem látható rajta. Az ürülékcsatorna háromnegyed részét vízzel telítik. A húggva! vegyült hígtrágya a zárószerkezet felnyitása után öneséssel jut a gyűjtömedencébe. Majd innét föld alatti csöveken keresztül szivattyú segítségével jut az öntözőrendszerbe, majd pedig az 56 hektárnyi legelőre. Selecký elnök elmagyarázta: a régi munkaszervezés szerint egy-egy dolgozó 12 tehenet gondozott; takarmányozott, fejt, szalmát készített be, s kihordta a trágyát. Most a száz tehenet négyen gondozzák, közülük egy szabad, ami azt jelenti, egy gondozóra 33 tehén jut. Előfordult többször az is, hogy a száz tehén körüli tennivalókat ketten végezték. A DAD —100 fejőaparáttel végzik a fejést, s a tej emberi kéz érintése, külső szennyeződés nélkül üvegcsöveken át jut a tejházba. Jelenleg a gondozók feladata a takarmányozás, gépi fejes és az ürülék csatornába juttatása. A hagyoraánvos forma szerint 100 liter tej kifejése 56 koronába került. Havi keresetük 1500—1600 korona közt ingadozott a tehéngondozóknak. Az új technológia alkalmazása lehetővé tette: 100 liter tej gépi fejőse csak 24 koronába kerül, s keresetük viszont meghaladja a kétezer koronát havonta. A dunahidasí szövetkezet mintegy 15 km távolságra esik BratisLavátél. Kitűnt az is, megrendelésre más mezőgazdasági üzemek számára is készítenek könnyűfémből rácspadozatot az ürülékcsatornák fölé. Ezt a rácsozatot két ember könnyen felemeli. Gumipárnát pedig a bratlslaval Matador gyárt, kívánt mennyiségben. Eddig nagy megrendelést kaptak az očovai, Zvolenské Slatina-í szövetkezetektől, s a Bojkovice-i Állami Gazdaságtól a hidasiak. Ha már Dunahidason járunk, gondoltuk, nem lesz fölösleges ,az eredeti megoldású sertésszállás megtekintése. Ez is öreg épület, de új a technológia. Furcsa, mindamellett jól bevált a bekötős állás (mint a fényképfelvételen is'látható], A sertések nem nyugtalaníthatják egymást, legfeljebb a visításukkal, mert helyhez kötöttek. Az ürülékcsatorna fölött itt is fémrácsozat látható. Két épület van ily módon berendezve: az egyik a szoptatós kocák, a másik a nem szoptatók számára. Ehhez anynyit, ilyen megoldást alkalmaznak például a Židlohovice közelében levő bluőinal szövetkezetben is, és elkészült már az építéstervezet Boskovicén, ahol a hidasihoz hasonlóan oldják meg a régi gazdasági épületek tökéletesebb kihasználását, hatványozva a munkatermelékenységet. S még valamit, ami érdekelheti a mezőgazdasági üzemek zootechnikusait. Az anyakocák ausztriai boditon, vagy hazai gyártmányú boxidon fekszenek. A fekvőhely 120 cm hosszú, e mögött 60 cm széles vasrácsozattal fedett ürülékcsatorna. Az állatok előtt 25 cm széles etetővályú. Minden sertésnek 70—75 cm széles a helye. A sertések —, mint már az előbb szó esett róla — ki vannak pányvázva, a pányva eredetileg bőrből készült, de újabban pléhlemezből készítik a szövetkezetben. A rögzített négylábúak nyugodtak. A fiaztatóban elkülönített kutricákba két anyakoca malacait helyezik. Hasonlóan a hagyományos megoldáshoz, azzal a különbséggel, hogy a malacok gumipárnán fekszenek, az anyakocák viszont boxidon. A 'gumipárnába melegített vizet öntenek, ami a felfázást kiküszöböli. A malacok csak a szopás idején tartózkodnak anyjuknál. Így nem áll fenn az a veszély, hogy a koca ráfekszik, vagy összetapossa kicsinyeit. A melegített helyen szemcsézett takarmányt fogyaszthatnak. Ez is eredeti hidasi megoldás. A vasrácsozat 300, a gumipárna kg-ja 7,70 és a hódit négyzetmétere mintegy 35 korona. Hogyan segítette ez a megoldás a munkatermelékenység növekedését? A háromszáz anyakoca malacszaporulatát a születéstől számított harminc napig három asszony gondozza. Felelősek a reggeli rendért. Utána egy hazamegy, s aznap nem tér viszsza, a hátralevő munkát két nő végzi el. 45—50 malac neveléséről gondoskodnak. Azelőtt egy 15 kg-os malac elválasztásáért* 35 koronát fizetett a szövetkezet. Évente egy gondozóra mintegy 1550 malac elválasztása esik. A jutalom most választott malaconként 15 korona. Havi jövedelmük megközelíti a kétezer koronát. Korszerűsített sertésszállás, bekötős állással Tehát egyetlen szövetkezetben két példa is adódik arra, miként lehet a régi istállók belső berendezésének korszerűsítését megoldani, mely égető kérdés napjainkban. Az egyik is, a másik Is nemcsak a munkatermelékenységet növeli, hanem gyarapítja a gondozók havi jövedelmét, ugyanakkor a munkakörülmények kulturáltabbak. Elvégre ez a technológia a hígtrágyázás öntözését Is elősegíti. A hígtrágyázott legelő nagyobb hasznossága viszont elősegíti a tej termelési költségének csökkentését, literenként húsz fillérrel. (du) A föld alatti és föld feletti öntözőrendszer 52 ha legelő hígtrágyás öntözését teszi lehetővé.
