Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1970-12-05 / 49. szám

1970. december 5. SZABAD FÖLDMŰVES SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZLOVÁKIÁI SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA ■ ucskos sáros Időben érkeztünk “ Libádra. A szitáló eső a velő­kig hatolt. A falu azonban zavarta­lanul élte hétköznapi életét. Trakto­rok vontatták nehéz rakománnyal telt pótkocsiaikat. A mezőn a határi munka utolsó akkordjai játszódtak le, teljes ütemben folyt a takarmány­­bekészítés Is. Egyszóval igazi szövet­kezeti munkalázzal találkoztunk. Voj­­tek Károly főagronőmus is az utcát rótta. Alig tudtuk rávenni, hogy a szövetkezet életéről nyilatkozzon. Nem csodáljuk nyugtalanságát, mert a munkaidénytől függően 400—600 emberrel is dolgozik, mégpedig négy faluban, mivel az „Egyetértés“ négy község szövetkezeteinek társulásából jött létre. nek megfelelő terményt juttatnak neki. Sümegi bácsi még egy nagyon szép emberi megnyilvánulásról be­szél. Mielőtt a szövetkezeti tag nyug­díjba megy, jutalomüdülésre küldik, hogy a sokéves hajsza után kipihen­hesse magát. Ez lenne tehát a tagokról való ál­talános gondoskodás. A beszélgetést azonban folytattuk, egyre gyorsabban peregtek a kérdések és jöttek rá a válaszok. Parázs vita kerekedett pél­dául arról, hogy kinek jár munka­ruha, melynek végére a pontot Vojtek Károly tette,, helyesebben még előtte a szövetkezet vezetősége, amelynek a határozatát tolmácsolta a főagro­­nómus, miszerint az Egyetértésben már a növénytermesztési dolgozók is olykor a mezei munkásokat Is. Nincs kellően megoldva a munka utáni tisztálkodás sem. Szociális helyiségek csak az Istállóknál vannak, de a me­zőről hazatérő munkásoknak sem ár­tana közös zuhanyozó. Ezért a veze­tőség tervbe vette, hogy jövőre olyan szociális berendezéseket építenek, amelyek a gazdasági udvarokon min­denki rendelkezésére állnak. A közben megérkező Juhász Péter, a helyi részleg vezetője egy újabb problémát vetett fel. Náluk fizetett munkaerő mossa a tejeskannákat. Mi­kor ezt közölte, felötlött bennünk, hogy talán a munkaruhákat Is ki le­hetne mosatni. Amint később kide­rült, az efsz-nek van Is erre a célra megfelelő, eddig kihasználatlan mo­sógépe. Annyira belemelegedtünk a'problé­mák boncolgatásába, hogy még egy olyan kérdés vetődött fel, ami a szövetkezeti tagok egészségvédelmé­vel függ össze. Benkovlcs mérnök mechanizátor véleménye szerint leg­alább 15 traktoron kellene kicserélni Д növénytermesztőknek is jár... A beszélgetésbe ütemet, frissesé­get Sümeg János főkönyvelő hozott, aki mintegy krónikás tájékoztatott a szövetkezet életéről. Örömmel újsá­golta, hogy az aránylag nagy gazda­ság a közös munka eredményeként korszerű irodaházat- kapott, mégpe­dig központi fűtéssel. Itt talál majd otthonra egy jövendő szakember csa­ládjával és itt éjszakázhatnak a szö­vetkezetbe járók, szerelők és más szakemberek is. A tagokról való gondoskodás, amint az a főkönyvelő szavaiból ki­tűnt, egyre nagyobb méreteket ölt a szövetkezetben. Takács Imre nemrég jött haza a katonaságtól és 1800 ko­ronát kapott a szövetkezettől. Ezt az összeget minden fiatal leszerelő ka­tona kézhez kapja, ha visszatér a szövetkezetbe. A nyugdíjasokkal sem bánnak mostohán. Megbecsülik őket, mert sokat segítenek az idénymun­kákban. Természetesen a ledolgozott munkáért megfelelő bért, és ha vál­lalják a kimért kapásokból a rájuk eső részt, akkor fél hektár háztáji földet kapnak. Ha a nyugdíjas már munkaképtelen, akkor 35 ár háztáji földdel segítik őt. Vagy esetleg en-A nagykürtösi járásban a fa­lusi asszonyok szívesen vásá­rolnak Jozef Bariaknak, a Jed­nota Modrý Кашей-i dolgozó­jának vándorelárusító autójá­ban. Már tíz éve rója a falut és örül ha szolgálatot tehet a vidéknek. A kovácsi asszonyok épp szvettert vásárolnak nála. ★ Dunaszerdahelyen jól sike­rült őszi vásárt tartottak. Szá­szai elvtárs, a Jednota diszpe­­csérje elmondotta, hogy köze! 400 ezer korona volt a forga­lom. A vásárfia után jóféle ci­gánypecsenyét is fogyaszthat­lak a vásár látogatói, amiről szintén a Jednota gondosko­dott. Balia felv kapnak munkaruhát, sőt gumicsizmát vagy bakancsot is. Ez a határozat sok zúgolódásnak vette elejét. A növény­­termesztők ugyanis már régen kifo­gásolták, hogy miért éppen csak az állattenyésztési dolgozók és a me­­chanizáciős brigád tágjai kapnak munkaruhát és lábbelit. A traktoro­sok ugyanis téli-nyári munkaruhát Is kapnak. Most nem arról van szó, hogy az állattenyésztési dolgozók, szerelők vagy a traktorosok nem ér­demlik meg a munkaruhát, hanem arról, hogy bizony a növénytermesz­tési csoportban is könnyen elhaszná­lódik a ruha, például műtrágyaszórás és egyéb különféle szállítási munkák következtében. A szövetkezet vezetö­­sége tehát nagyon helyesen, a szük­ségletnek megfelelően egyforma mér­cével mér. Alig jutottunk ennek a problémá­nak a végére, máris új kérdés vető­dött fel. A szövetkezetnek van egy autóbusza, amit főleg kirándulásokra és tanulmányutakra használnak. A- zonban jó lenne olyan autóbusz is, amely menetrend szerint juttatná el a távolabb eső munkahelyekre a dol­gozókat, 'és az idényjelleg szerint az üléséket, mert azoknak rossz a rugózata, ezért a traktorosok gyo­morbetegségeket kapnak. Nem egy traktoros szállt a „lóról“ épp a rossz ülések miatt. Sajnos, azonban új ülé­sek beszerzése nehézségekbe ütközik. A régi lánctalpas traktorokat sem akarja már senki vezetni, mert az erős zúgás tönkreteszi a vezetők idegrendszerét. A vezetőség úgy dön­tött, hogy főleg a nagy teljesítményű kerekes traktorokat helyezik előtérbe, és rendeltek is egy óriási szovjet Kt­­rovec traktort. Már értesítés kaptak, hogy a traktor megérkezett az ág­­csernől határállomáson keresztül, de sajnos eddig Vágsellyén tartják „fogva“. Az Egyetértés néhány vezetőjével folytatott vita arról tanúskodik, hogy bizony még nagyon sokat kell ten­nünk az olyan fejlett szövetkezetek­ben Is a tagok élet- és munkakörül­ményeinek megjavításáért, mint a 11- bádiban, mert az élet olyan új kö­vetelményeket támaszt, amit a fejlő­désnek ezen a szakaszán is meg kell valósítanunk. BÁLLÁ JÓZSEF A verseny­­győztes A közelmúltban értékelték a komáromi járás mezőgazdasági társulás által a gabona beta­karítására meghirdetett szocia­lista munkaversenyt. A ver­senyfelhívás, mint jóindulatú kezdeményezés, anyagi díjak­kal mellékelve nagy visszhang­ra talált, és serkentően hatott a járás összes mezőgazdasági üzemelnek dolgozóira. A nemesócsai (Zemianska Ólra) efsz-ben is nagyra érté­kelték, és a lehető legmesz­­szebbmenőbben támogatták ezen versenyfelhívást, s ma örömmel nyugtázhatják, hogy nem hiába. Szövetkezetükben a járási, kerületi, sőt az orszá­gos munkaversenyek meghir­detésére való reagálás a múlt­ban is jő termőtalajra talált. Éppen ezért őszintén örül a több mint 250 főnyi szövetke­zeti tagság, hogy az elmúlt évek nagy versenyzői, mint pl. Csukás Jenő, Rácz Arpád s a többiek mellé méltóan csatla­kozott a mindig szorgalmas és jő munkát végző Csicsay Gyula, aki az idei szalmabetakarítás munkálataiban 360 ha szalmát préselt le, s ezzel a kiváló tel­jesítménnyel megnyerte az erre a munkára meghirdetett járási verseny I. díjáért járó 800 Kčs pénzjutalmat. A 36 éves Csicsay Gyula tíz éve traktoros a szövetkezetben. Barátságos, szűkszavú, segítő­kész és becsületes munkát végző emberként Ismerik őt munkatársai, vezetői, valamint, az egész tagság. Kiváló munkasikeréhez, to­vábbi sikereket és jó egészsé­get kíván az egész szövetke­zeti tagság nevében: Kása Mihály Mezőgazdasági termelő­­szövetkezetek az NDK-ban i. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hónapját teljes joggal nevez* hetjük a nemzetközi kapcsolatok (hónapjának. Hiszen éppen e nagy jelen»* tőségű esemény indította meg a nemzetek közti kapcsolatok rohamos fej» lődését egészen más elvi alapokon. Azoknak az alapelveknek a gyakorlati alkalmazásával, amelyeket az új szocialista állam, a Szovjet Szocialista Köztársaság hirdetett meg. Ezek marxista-leninista elvek: a nemzetek együtműködése az egyenjogúság, egymás jogainak tiszteletbentartása, a gyöngébbnek nyújtott baráti segítség elve. A szocializmus építése sok európai országban a második világháború után kezdődött meg. Ezek az országok, a Szovjetunió példája alapján, köl* csönösen együttműködnek, támogatják egymást és kicserélik hasznos ta­pasztalataikat. Így történik ez hazánk és a Német Demokratikus Köztársa­ság viszonyában is. A mezőgazdaság szooialista irányú fejlődésének északi szomszédaink Is nagy figyelmet szentelnek. A mezőgazdaság szakaszán az NDK céljai telje* sen egyeznek a mi céljainkkal: a termelőeszközök szocializálásával meg« teremteni az új, korszerű szocialista nagyüzemi termelést és olyan meny* nyiségű mezőgazdasági terményt előállítani, hogy biztosítva legyen a lakos* ság élelmezése. Lapunk szövetségi rovatában, a nemzetközi kapcsolatok tudatos fejles»* tése érdekében, közöltük azokat az alaptörtvényeket és alapszabályokat, amelyek a mezőgazdasági szövetkezetek helyzetét és működését szabályoz» zák a szocialista országokban, mindenekelőtt a szovjet kolhozokra vonat* ikozóen. Ez alkalommal tájékoztatjuk olvasóinkat az NDK szövetkezeteinek alapszabályairól. Földmüvesszövétkezetek a Német Demokratikus Köztársaságban Az NDK a földművesek, a mezőgazdasági munkások, a kertészek és a falusi i tk földművesszövetkezetekbe tömörültek, hogy a korszerű technika k. .. ználásával, a mezőgazdasági tudomány leghaladóbb vívmá­nyai, valamint a szocialista üzemszervezés segítségével állandóan emeljék a mezőgazdasági termelés színvonalát, hogy ezáltal kulturáltabb munka- ёз életfeltételeket biztosítsanak maguknak. A szövetkezés alapján új, szocialista termelőviszonyok alakulnak kí, A föld szövetkezeti művelése, a termelőeszközök közös tulajdona, a szocia­lista munkaszervezés, és a teljesítmény alapján történő munkadíjazás lehe­tetlenné teszi a kizsákmányolást, és sokoldalú lehetőséget biztosít a tagok egyéni kezdeményezésének. A szocialista nagyüzemi termelés feltételeket teremt % szövetkezeten belüli kezdeményezésre és az öntudatos szocialista megformálásra. A gépe­sített mezőgazdaság lehetővé teszi, hogy a tagok aktív módon vegyenek részt a társadalmi és a kulturális életben. A szocialista szövetkezeti tulajdon növekedése, annak védelme és meg­szilárdítása, a baráti együttműködés és a kölcsönös segítség megfelel a szocialista erkölcs normáinak és a szövetkezeti tagok éle térde keinek. A munkásosztály és a munkás-paraszt állam szervei elősegítik e politika megvalósítását. Ezzel a munkások és a parasztok szövetsége — mint a népi demokratikus rendszer alapja — állandóan erősödik és egyre magasabb színvonalat ér el. A földművesszövetkezetek így a mezőgazdasági termelés legfontosabb té­nyezőivé, s egyben a falu társadalmi életének irányítóivá válnak. A szövetkezei céljai és feladatai A szétaprózott kisüzemi termelés megszüntetése és a szövetkezeti szocia­lista nagyüzemi termelés megvalósítása nem képzelhető el földműves­szövetkezetek alapítása nélkül. Ez a szocialista termelési mód a mező­­gazdasági dolgozókat a szocializmus felé vezeti. Ezért a szövetkezeti tagok kötelesek: — fejleszteni a szövetkezeti gazdálkodást, amely a tagok jólétének és gaz­daságának a forrása, — életbeléptetni az üzemben a szocialista munkaszervezést, valamint a tel­jesítmény szerinti munkadíjazást, — védelmezni az állami és szövetkezeti tulajdont és vagyont és teljesíteni az állam irányában vállalt kötelezettségeket. A föld kihasználása A szövetkezet földje vagyonjogi szempontból kétféle: saját és bérelt. Vagyis a tagoktól átvett föld, és az államtól bérmentes használatra kapott terület. A tagok minden földjüket átadják a szövetkezetnek (a szántót, rétet, legelőt, erdőt, (halastavat). Magángazdálkodásra, családja ellátásának céljaira a tag a szövetkezeti taggyűlés határozata értelmében háztáji földet kap 0,5 ha terjedelemig. A szövetkezetbe bevitt földről nyilvántartást vezet­nek, amely feltünteti a föld minőségét is, amit az illetékes bizottság álla­pított meg. Minden- tagnak joga van arra, hogy földjét a szövetkezetnek eladja, vagy olyan szövetkezeti tagnak adja át, aki kevés földet adott be, illetve nem rendelkezett földtulajdonnal. Átadhatja földjét az államnak is. A föld kérdésében keletkezett peres ügyekben végső hatállyal a szövetkezet taggyűlése dönt. A gépek, szerszámok, állatok és erdők használata . A tag szövetkezetbe való belépésekor közös használatra bocsátja trak­torait, gépeit, szerszámait, gazdasági épületeit, állatait (azokon kívül, ame­lyeket háztáji gazdálkodásban meg akar tartani), vetőmagot, takarmányt és az ipari trágyát. Ezeket egy szakemberből álló bizottság becsüli fel. A beadott értékek szövetkezeti tulajdonba mennek át. A szövetkezet min­den tagja — amennyiben saját földet ad át a szövetkezetnek, vagy állami földet, amely a nyilvántartásban az ő nevén szerepel — köteles leltár­hozzájárulást fizetni a beadott leltári értékek mennyisége arányában. Amennyiben a leltár értéke nagyobb, mint az igényelt hozzájárulás, a kü­lönbséget kamatmentesen a szövetkezet, ellenkező esetben a hiányzó ösz­­szeget a tag fizeti. 'A szövetkezeti tagság A szövetkezetbe való belépés önkéntes. Tagja lehet minden személy, aki elérte a 16. életévét, elfogadja a szövetkezet alapszabályait és a tagságból eredő kötelezettségeit teljesíti. Aki szövetkezeti tag akar lenni, elhatározását, valamint a föld terjedel­mét írásbelileg jelenti és benyújtja a leltári tárgyak jegyzékét. A felvétel­ről a taggyűlés dönt, az esetleges visszautasítás ellen a járási nemzeti bizottsághoz lehet fellebbezni. A felvett tag 5 márka belépési díjat fizet, valamint leltár-hozzájárulást, amely összeget az oszthatatlan alapba he­lyeznek. Ha egy családból többen lépnek be, csak egy tag fizet belépési díjat. A tagság megszűnik, ha az illető kilép, kizárják vagy elhalálozik. Jogok és kötelességek A szövetkezetét a köztársaság törvényei szerint irányítják, s a tag köte­les az állami és vállalati terveket 100 százalékban teljesíteni. A szövetke­zeti tulajdon védelme szintén kötelező. A vezetőség kötelessége: növelni a nyers- és a piaci termelést, kidolgozni a szövetkezet évi és távlati terveit, valamint az egész község terveit az állami szervekkel karöltve. Továbbá együttműködni a gépállomással, gaz­dasági, szociális és kulturális berendezéseket építeni, növelni az állatállo­mányt és emelni annak hasznosságát, érvényesíteni a teljesítmény szerinti díjazást, szocialista versenyt szervezni, megnyerni a családtagokat a szö­vetkezetbe, és főként támogatni az asszonyokat és az ifjúságot. A tagok feladata pontosan és időben teljesíteni a társadalom iránti egyéni és szövetkezeti kötelezettségüket. Egyenlő jogaik és kötelességeik vannak, amelyeket közös munkával és a szövetkezet kollektív vezetése mellett tel­jesítenek. Jogaik közé tartozik: közreműködni a vezetésben és részesülni az ered­ményekben. JUDr. Michal Durdiak

Next

/
Oldalképek
Tartalom